Október 6-tól a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban növekszik annak a körtefának az utódja, amely alatt utolsó estéjét töltötte Petőfi Sándor. A facsemete a Tiszacsomai Tündérkert első fája.
Az ismert legenda szerint Petőfi Sándor utolsó estéjét, 1849. július 30-án a székelykeresztúri Gyárfás-kúria kertjében egy terebélyes körtefa alatt töltötte, s itt szavalta el az Egy gondolat bánt engemet című versét, melyben megjósolta, hogy a harctéren esik majd el a szabadságért küzdve. Másnap innen indult fehéregyházi útjára. A Petőfi-kultusz helyi ápolói megőrizték a körtefát, s amikor az kiöregedett, oltványából újat ültettek a helyére. Különösen aktuális a körtefa elültetése most, a költő emlékévében. Az emlékparkban elültetett facsemete a Tiszacsomai Tündérkert első fája.
Az első Tündérkertet Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hozta létre 2009-ben a magyarországi Viszákon. A gyümölcsös szimbolikus jelentéssel bír, hiszen minden évben annyi facsemetét ültet itt el a közösség, ahány gyerek született az előző évben a településen. A Tündérkert az őshonos gyümölcsfák otthona, ahol az elültetett facsemeték őrzik a régi magyar gyümölcsfajták génállományát.
Szarvas József ünnepi beszédében felidézte az első Tündérkert létrehozásának körülményeit: „2007-ben a Vas vármegyei Viszákon, egy fogyó, 240 fős kis faluban hoztuk létre a családom kezdeményezésére a saját portánkon egy régi pajtában azt a közösségerősítő szándékú teret, melyet ma már Kaszás Attila Pajtaszínház és Galériának hívunk” – mondta. Itt, ebben a környezetben értette meg az őshonos gyümölcsösök megőrzésének gondolatát, és Kovács Gyula pórszombati erdész – a Tündérkert-mozgalom alapítója – szakmai támogatásával hozta létre 2009-ben viszáki Tündérkertjét, s innentől kezdve a Nemzeti Színház művésze a Tündérkert-mozgalom egyik élharcosává vált. Jelenleg a Tündérkertek száma Kárpát-medence-szerte talán eléri a 400-at is, s mind a pajta, mind a tündérkertek hálózattá nőtték ki magukat. Szarvas József elmondása szerint nem titkolt szándékuk, hogy a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal, a Kaszás Attila Színházzal, az Aradi Kamaraszínházzal, valamint a felvidéki Csavar Színházzal közösen „eredjünk nyomukba a tündérkerteknek, vagy álljunk elébe, mint most itt, Beregszász mellett: teremtsünk tündérkerteket, lakjuk be ismét kultúra-visszatanuló módon a Kárpát-medencét hittel abban a reménységben, hogy amit eddig elveszítettünk, azt tanuljuk vissza, ami megmaradt, azt őrizzük meg, fordítsuk le magyarról magyarra, ültessünk őshonos gyümölcsfákat, és adjuk át gyerekeinknek ezt a tudást, akik majd továbbadják a többi generációnak” – emelte ki a színművész.
„A tündérkert szónak olyan varázslatos csengése van, hogy már évekkel ezelőtt tudtam, mi is részesei leszünk egy ilyen létrejöttének” – fogalmazott beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, s köszönetet mondott Szarvas Józsefnek, aki nemcsak felvetette az ötletet, hanem tett is az első kárpátaljai Tündérkert létrehozásáért, és elhozta az első fát, Petőfi körtefáját Tiszacsomára. Hozzátette, hogy olyan korban élünk, amikor „sok dolgot kell megmentenünk: lelkeket, gyermekeket, iskolákat, folyókat, anyanyelvünket, hagyományainkat, virágokat és a fákat is”. A kert helyszínéül szolgáló honfoglalási emlékparkra reflektálva Sin József aláhúzta: „Úgy gondolom, hogy nagyon jó helyszínt választottunk, ugyanis minden kárpátaljai magyar tudja, hogy ez a legfontosabb emlékhely a helyi magyarság számára, hiszen itt nyugszanak őseink. Remélem, hogy a most elültetett körtefa és majd a később ültetendő fák gyökerei mélyre lenyúlnak a földbe, ahol összekapaszkodnak honfoglaló őseink csontjaival, s közösen fogjuk őrizni múltunkat, örökségünket, és ez nagyban hozzásegít majd minket lelkileg is a megmaradáshoz” – tette hozzá.
Az eseményen Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze elszavalta Lőrincz P. Gabriella kárpátaljai kortárs költő Rész című versét, majd a jelenlévők Kányádi Sándor Haldoklik az öreg tanú című költeményét hallhatták Szarvas József előadásában.
Ezután a facsemete elültetésének pillanatai következtek. A picinyke körtefacsemetét Szarvas József és Sin József ültették el az emlékparkban.
A rendezvény végén Zán Fábián Sándor református püspök Isten áldását kérte a résztvevőkre és az elültetett fára.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes megemlékezést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) augusztus 20-án, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén.
Augusztus 20. olyan ünnep a magyarság számára – éljenek a világ bármely részén –, mely egyszerre emlékeztet a múltra és tölti meg reménnyel a jövőt. A magyar államiság alapjainak lerakásával, az egyházi és világi intézményrendszer kiépítésével és a kereszténység felvételével István király tudatosan tette Európa szerves részéve Magyarországot. Alakja és emléke ezer év elteltével is helyet kap a magyarok életében.
A Beregszász közelében található Tiszacsomán feltárt honfoglalás kori temetőt a vidék egyik legjelentősebb emlékhelyeként tartják számon, ugyanis egyértelmű bizonyítékként szolgál, hogy a Vereckei-hágón több mint 1 100 évvel ezelőtt átkelt honfoglalók egy csoportja a Tisza-menti rónaságra érve ezen a területen telepedett le. Ezen a területen, a több mint ezeréves temető északi részén 1996-ban a KMKSZ kezdeményezésére emlékparkot alakítottak ki. Három éve egy impozáns látogatóközpontot hoztak létre a park mellett, mely az emlékparkkal együtt az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel. A központ és a közelében található állatsimogató 2020-as átadása óta rengeteg embert vonzott ide, emellett számos rendezvénynek biztosít kiváló helyszínt. Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára az alkalom elején arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány, majd a háború kitörése miatt az itt szervezett hagyományos és nagyszabású rendezvények elmaradtak, azonban csendes koszorúzások keretében az elmúlt években is megemlékeztek a történelem jeles évfordulóiról és alakjairól.
A mostani eseményre a hagyományokhoz hűen a Szent István-napi templombúcsút követően került sor. A Szent István nevét viselő tiszacsomai görögkatolikus templom az államalapító király ereklyéjét is őrzi.
Miután Balega Beatrix tiszacsomai kislány elszavalta Tóth Enikő Szent István király emlékére című, ma is aktuális és elgondolkodtató versét, a jelenlévők – köztük Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője, Barta József, a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) elnöke, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Vince István és Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármesterei, Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára, Kovács Szvitlána, Tiszacsoma elöljárója, Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke, Molnár Krisztina, a PCS koordinátora és Reskó-Papp Angéla, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője – elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szent Istvánt ábrázoló fából készült szobor talapzatához.
Ezután Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke felidézte Szent István király személyét – akinek alakja egy évezred elteltével is megmaradt minden magyar emlékezetében –, majd Isten áldását kérte a jelenlévőkre.
„Augusztus 20-án Szent István király szobrának koszorúzásával, az Ukrajnában dúló véres háborúra és a hadiállapotra való tekintettel csendesen méltatjuk a magyarok államalapító és államszervező királyát, egyúttal azt az életutat és élettevékenységet, ami az ő szentté avatásához vezetett, azt az örökséget, hagyományt, üzenetet és iránymutatást, ami a magyarságot átsegítette évszázadokon keresztül az élet viharain és megpróbáltatásain” – emelte ki a koszorúzást követően Barta József, a KMKSZ alelnöke, folytatva: „Ma Magyarország küzd a keresztény Európáért, küzd a független nemzetek Európájáért, küzd a békéért és a haladásért. A magyar nép története – annak ellenére, hogy tele van fájdalmas, sőt tragikus eseményekkel – összességében egy sikertörténet, hiszen csak nagyon kevés nép mondhatja el magáról azt, hogy több mint ezer éve van saját állama, identitása erős, szabadság- és hazaszeretete igen magas, fejlődik és van pozitív jövőképe. Sokkal több azon népeknek a listája, melyek az elmúlt ezer évben egyszerűen eltűntek a történelem színpadáról.”
„Mi, kárpátaljai magyarok kell, hogy bízzunk abban, hogy ez a véres háború belátható időn belül és számunkra is kedvező módon véget ér, és közösségünk túléli, megmarad, és egy békés korszakát tudja megélni, egy felívelő korszakpályára tér, s azon halad tovább” – fűzte hozzá reménykeltően és biztatóan a KMKSZ alelnöke.
„A magyar nép több mint ezeréves tapasztalata az, hogy a népek képesek békében együtt élni, szokásaikat, hagyományaikat, kultúrájukat, történelmüket, függetlenségüket, anyanyelvüket emberöltőkön át meg tudják őrizni, és egymást gazdagítva mindezt a jövő nemzedékeinek jogbiztonságban képesek továbbadni. Ez a bátor egymást megbecsülő ezeréves tapasztalat fennmaradásunk egyik záloga, amely biztosítja az itt élők és családjaik számára a szülőföldön való megmaradást, a határokon átívelő gazdasági együttműködést és kölcsönös lelki gyarapodást” – emelte ki beszédében Bacskai József ungvári magyar főkonzul a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban tartott megemlékezésen június 25-én.
A rendezvény elején a jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek a háborúban elhunyt áldozatokra.
A Vereckei-hágón több mint 1 100 évvel ezelőtt átkelt honfoglalók egy csoportja a Tisza-menti rónaságra érve a mai Tiszacsoma határában telepedett le – idézte fel köszöntő beszédében Rácz János, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszacsomai Alapszervezetésnek elnöke.
A régészek először mintegy 130 éve kezdtek el ásatásokat végezni a területen, miután egy honfoglalás kori település nyomaira bukkantak. Közel száz év elteltével a szakértők több mint egy évezredes titkokat, ma múzeumokban őrzött emlékeket rejtő leletre bukkantak: egy X. századi magyar határvédő közösség nyughelyét és egy korabeli települést tártak fel – ezek az eredmények meghatározó bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a magyarok letelepedtek a vidéken.
1996-ban a KMKSZ kezdeményezésére a több mint ezeréves temető északi részén emlékparkot alakítottak ki, ahol azóta évente megszervezték a honfoglalási emlékünnepséget, majd a koronavírus-járvány és a háború kitörése miatt ezek a nagyszabású rendezvények elmaradtak, azonban csendes koszorúzásra az elmúlt években is sor került.
A Tiszacsomától alig száz kilométerre található Geszteréd község határában 1927-ben rátaláltak egy honfoglaló fejedelem sírjára, mely a mára világhírűvé vált aranyszablyát rejtette. A geszterédi szablya nagy hasonlóságot mutat a Bécsben megtekinthető aranyszablyával, amely szakértők szerint egy XI. századból való kijevi ötvösmunka. Ezt a szablyát Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem adta vejének, aki később I. András néven magyar király lett. „A Magyarországon és Ukrajnában élőket tehát nemcsak most és ma köti össze a bajban a sorsközösség, az európai kapcsolat, hanem ilyen sorsközösség, rokoni kapcsolat és egymásra utaltság már létezett a honfoglalás korában és majd az azt követő évszázadokban is” – emelte ki köszöntőjében Bacskai József ungvári magyar főkonzul, hozzátéve: „A múltban történtek és az ősök, elődök tetteinek emlékezete, részletes ismerete alapozza meg számunkra a közös jövőt, példát mutatva mindennapi gondjaink, problémáink párbeszéddel történő megoldására is.”
A diplomata hangsúlyozta: Magyarország a háború első pillanatától szolidáris a háborúban álló, hősiesen küzdő és méltóságát megőrző Ukrajna és azon belül Kárpátalja népével, a kárpátaljai magyarokkal. A Magyar Országgyűlés az elsők között ítélte el az orosz agressziót, a háborút, Magyarország a háború kitörésének első napja óta következetesen kiáll Ukrajna területi szuverenitása mellett, s álláspontja immár több mint egy éve egyértelműen, hangosan is kimondva változatlan: a diplomáciai rendezés és az igazságos béke pártján áll.
Magyarországon egyhangú politikai döntés van azt illetően, hogy az ország addig folytatja a humanitárius segítségnyújtást, amíg szükség lesz rá, folytatódnak a háború elől menekülteket, valamint a magyar közösségeket és intézményeket támogató programok és ukrajnai újjáépítési projektek – tette hozzá Bacskai József.
Ki vagyok én? Melyik néphez tartozom? Kik voltak őseink? Mivel gazdagították Európa kultúráját? Honnan érkeztünk és milyen kulturális értékekkel bírunk? Ezek a kérdések előbb-utóbb mindenkiben megfogalmazódnak, és sokan megpróbálják megtalálni a válaszokat is – mutatott rá beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. „Büszkén beszélhetünk múltunkról, örökségünkről: a táltos kultúrától a kereszténységig, az államalapítástól az Európát védő harcokig, a számtalan szabadságharcunkig, s találmányainkról, felfedezéseinkről, melyek gazdagították az emberiséget” – mondta.
„Itt, Tiszacsomán szívmelengető érzés a nemzeti örökségről és összetartozásról beszélni. Itt, Árpád vezér és Szent István király szobra mellett elsősorban azt akarhatjuk, hogy legyünk jó magyarok, akik itt új erőre kapunk, hiszen a földünk alatt ősi magyarok nyugszanak, akik fennmaradtak utódaikban – bennünk” – szögezte le Sin József, majd Mikes Kelemen gondolatait idézve a megjelentekhez így szólt: „Ne feledjük: »Vagyunk, akik voltunk, s leszünk, akik vagyunk«”.
„Az az Isten, aki az ő választott népét óvta és vezette, óvjon és vezessen bennünket is, a mi népünket is” – kérte Isten áldását a megemlékezésre és az egybegyűltekre a köszöntőket követően Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke.
A rendezvényen szót kért Bakancsos László helyi lakos, a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje is.
A kulturális műsor keretében elsőként a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport mutatott be rábaközi és szatmári táncokat, majd elhangzott Babits Mihály Áldás a magyarra című verse Jancsik Félix előadásában. Ezután a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja a magyar identitásról, megőrzésének fontosságáról énekelt, s végül Ábrány Bence elszavalta Juhász Gyula Trianon című versét.
A rendezvény végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló emlékműnél, valamint Árpád vezér és Szent István király szobrának talapzatánál.
A KMKSZ hagyományosan június második felében megemlékezést szervez honfoglaló őseink tiszteletére a Tiszacsomai Emlékparkban. Arégészek település határában egy több mint ezer éves, 108 sírból álló honfoglalás kori temetőt tártak fel. Ennek helyén létesítettek emlékparkot 1996-ban a KMKSZ kezdeményezésére. Erről Rácz János, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke beszélt. Ezt követően Bacskai József, ungvári főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket. Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy a kárpátaljai magyarok megmaradjanak szülőföldjükön, hiszen ez a temető, ez az emlékhely is bizonyítja, a gyökereink ide kötnek bennünket. A rendezvény zárásaként a résztvevőkelhelyezték a tisztelet koszorúit a honfoglalási emlékműnél, valamint Árpád vezér és Szent István király szobránál.
A mintegy ezer tagcsaládot tömörítő Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete 10. alkalommal szervezett gyermeknapot, a hagyományaikhoz híven, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban. A megnyitón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hangsúlyozta: a válságok korában felértékelődik a közösségek összetartó szerepe és megköszönte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének áldozatos munkáját. Mint fogalmazott: a közösséget megtartó szervező erő békeidőben is nagy kincs, a háborús időkben pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a jelentőségét.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke elmondta: a két szervezet között egyre szorosabb a kapcsolat. A gyermeknap alkalmából meséskönyvekkel kedveskedett a gyerekeknek.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) május 14-én a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban Elődeink nyomdokain címmel egésznapos rendezvényt szervezett, melynek célközönségét az iskolás gyerekek alkották.
A szervezők nevében Mester András, a KMTT elnöke köszöntötte az alkalomra érkezőket, aki röviden ismertette az emlékpark, valamint a 2020-ban átadott impozáns látogatóközpont kialakításának történetét, s kitért az állatsimogató, valamint az épülő lovarda jelentőségére is. Felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Kárpátalja területén számos, a honfoglalás idejéből származó leletre bukkantak, amelyek közül a beregszászi járási Tiszacsomán feltárt temető a környék legjelentősebb emlékhelyeként ismert. A falu határában már 130 évvel ezelőtt megkezdődtek az első régészeti ásatások, miután egy honfoglalás kori település nyomaira bukkantak. Mintegy száz év múlva a régészek egy X. századi magyar határvédő közösség nyughelyét és egy korabeli települést tártak fel, mellyel egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a honfoglaló magyarok egy része a Kárpátokon átkelve nem vonult tovább, hanem településeket létrehozva letelepedtek a vidéken. Tény tehát, hogy a magyarság több mint 1 100 éve jelen van ezen a területen.
1996-ban a KMKSZ kezdeményezésére a több mint ezeréves temető északi részén emlékparkot hoztak létre. Az itt található látogatóközpont az emlékparkkal együtt az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel. A látogatóközpontot Kész Barnabás néprajzkutató–történész rendezte be a korhoz hűen: láthatunk korabeli temetkezési helyet, kettévágott jurtát, az évszázadok magyar zászlóit, pattintott eszközöket, fegyvereket, a különböző korok magyar népviseletét. A központ második szintjén a helyi magyarság X. századi életmódját, a tetőtérben pedig az Árpád-házi királyok korának helyi vonatkozású emlékeit tekinthetik meg az ide betérők.
Köszöntötte a látogatókat Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke is, aki aláhúzta: „Nekünk itt van a hazánk. Honfoglaló őseink itt éltek, letelepedtek ezen a vidéken, mi pedig magyarságunkat máig őrizzük, s az ilyen helyeknek köszönhetően – mint a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és a Látogatóközpont – reméljük, ez még nagyon sokáig így lesz.”
A Tiszacsomáról, Mezőgecséből, Badalóból, Nagymuzsalyból és Benéből érkezett csoportok ezután egymást felváltva, félórás időközönként tárlatvezetésen vettek részt, melynek keretében Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára bemutatva a számos elemből álló kiállítást virtuális utazásra invitálta a jelenlévőket. A gyerekek számára kifejezetten érdekesen mesélt a honfoglaló magyarok életmódjáról, viseletéről, harcmodoráról és hitvilágáról, a táltosokról, s bemutatta a kiállítótérben berendezett jurtát és a benne található eszközöket. A honfoglaló magyarok életmódja és hitvilága című előadásában az iskolásokat bevonva közösen idézték fel a magyarok eredetmondáit – a totemállat turulmadár és a Hunor és Magor történetéhez fűződő csodaszarvas mondáját –, Lehel kürtjének mondáját, valamint a Világfához – vagy Életfához – kapcsolódó hősmeséket.
Ez idő alatt a kisebb termekben kézműves-foglalkozások zajlottak, melyeken a gyöngyfűzést, a körmöcskézést, a szövést és a nemezelést sajátíthatták el, s pálcikababákat is készíthettek. Az udvaron Csurman Bence, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola filológia szakos hallgatójának vezetésével a bátrabbak kipróbálhatták a honfoglaló magyarok egyik meghatározó fegyverét, a visszacsapó reflexíjat, valamint a csikósok és a betyárok karikás ostorát. Minden gyerek megtekintette az állatsimogatót, ahol pónikat, racka juhokat, nyulakat, libákat és mangalicákat is láthattak. A rendezvény végén a látogatókat bográcsgulyással és frissen sült fánkkal kínálták.
Ismerni a honfoglaló magyarok történetét, emlékezni az ősökre, az Európa szívében élő nemzet gyökereire kötelesség, hiszen addig marad a miénk, amíg ismerni fogjuk. Ezt szolgálta ez a rendezvény is, melyhez hasonlók szervezése a jövőben is tervben van.
A KMKSZ koszorúzást tartott Tiszacsomán is, ahol 108 sírból álló honfoglalás kori temetőt tártak fel. Ennek helyén a szövetség 1996-ban Honfoglalási Emlék- és Szoborparkot létesített. A résztvevők itt helyezték el csendes főhajtás mellett a tisztelet koszorúit Árpád fejedelem és Szent István király szobránál.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) augusztus 20-án, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén csendes megemlékezést szervezett a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban.
Vidékünkön számos, a honfoglalás korából származó leletre bukkantak már, azonban a Tiszacsomán feltárt korabeli temetőt Kárpátalja legjelentősebb emlékhelyeként tartják számon, ugyanis az 1980-as években itt folytatott ásatások során a régészek egy X. századi települést, valamint a magyar határvédő közösség nyughelyét tárták fel, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyarok ősei nemcsak átvonultak a területen, hanem lakóhelyeket létrehozva le is telepedtek itt. Ezen a területen, a több mint ezeréves temető északi részén alakítottak ki emlékparkot a KMKSZ kezdeményezésére, ahol évente kerül sor a hagyományos honfoglalási emlékünnepségre. Az országban dúló háború okán idén a rendezvény elmaradt.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke az alkalom és annak helyszíne kapcsán kiemelte: „A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban két kiemelkedő államférfi szobra látható: Árpád fejedelemé és Szent István királyunké. Ők voltak azok, akik a magyarság legnagyobb vállalkozásait sikerre vitték, hiszen a honfoglalás után hamarosan ráébredtek a magyar és a velük rokon törzsek arra, hogy államalapítás nélkül nem megy. Ebben van Szent István királynak a történelmi szerepe: meg tudta szervezni és végig tudta vinni az államalapítás nehéz időszakát. Harmincnyolc évig uralkodott, s ez idő alatt meg tudta erősíteni a magyar államot. Úgy gondolom, hogy a fiataloknak mindenképpen ismerniük és tudniuk kell az elkötelezett, s a magyarság irányába nagyon sokat tevő államférfiak tetteit.”
„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség” – idézte István király intelmeiből lapunknak a KMKSZ BKSZ elnöke, hozzátéve: „Ezt ma is példabeszédnek lehetne tekinteni, s meghallgatásra kellene, hogy találjon a világban, hiszen mint tudjuk, a nagyhatalmak mindent bevetnek azért, hogy a kis országokat, kis népeket elnyomják. A pénz uralma mellett fegyveres összetűzések is vannak, amikor a »nagyok« megpróbálják ráerőltetni az elképzeléseiket és a saját világnézetüket másokra. Így van például országunkban, Ukrajnában is.”
Sin József kiemelte Magyarország hatalmas méreteket öltő segítségét, mellyel Ukrajnát és az országból elmenekült több százezer embert támogatja. Végül hangsúlyozta: „Itt, Szent István szobra előtt az kell, hogy megfogalmazódjon bennünk, hogy mindenféleképpen el kell ide hozni a gyerekeinket, unokáinkat, akiknek ismerniük kell azokat az államférfiakat, akiknek köszönhetően ezer éven át megőriztük az államiságot, s megmaradt a magyar nép, nem is akármilyen formában.”
Az eseményen részt vett Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere is, aki elmondta: „A mai megemlékezés során ismét fejet hajtottunk Szent István emléke előtt. Nyilvánvalóan ennek a magyar királynak volt a legfontosabb szerepe a magyarság történelmében, mert a kereszténység felvétele, és innentől kezdve egy teljesen meghatározó értékrend folytatása lett az alapja annak, hogy ez a nemzet Európa térképén most is itt van; itt van Európában, itt van Kárpátalján.”
Ezután Balega Beatrix, tiszacsomai kislány Juhászné Bérces Anikó Fohász Szent István királyhoz című versét szavalta el, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló kopjafa, valamint a Szent Istvánt és Árpád vezért ábrázoló fából készült szobrok elé.
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban június 19-én, vasárnap csendes koszorúzással emlékeztek a honfoglaló őseinkre. A háborús események miatt a hagyományos, nagyszabású interaktív rendezvény elmaradt.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy a Tiszacsomán feltárt honfoglalás kori temető és település maradványai a bizonyítékai annak, hogy tizenegy évszázaddal ezelőtt honfoglaló őseink nemcsak átvonultak ezen a vidéken, hanem letelepedett életmódot folytattak itt. A KMKSZ 26 évvel ezelőtt, a honfoglalás 1100. évfordulójára létesítette az egykori temető helyén a honfoglalási emlékparkot, ahol csodálatos környezetbe emlékezhetünk meg honfoglaló őseinkről. Egyúttal a park feladata, hogy fiataljaink nemzettudatát erősítse, ez mindannyiunk egyik legfontosabb feladata – emelte ki a KMKSZ járási szervezetének elnöke.
A tiszacsomai Jancsi Szilveszter hazafias verset szavalt, majd Szűrös Mátyás beregszászi magyar konzul beszédében úgy fogalmazott: „Az emlékpark visszatükrözi a magyarság XX. századi kiszolgáltatottságát. Visszatekintve pontosan látjuk, hogy a magyarság a XX. század első évtizedeiben lezajlott európai dezintegrációnak miként vált vesztesévé. Feladatunk, hogy Magyarország a XXI. század eleji nagy európai átrendeződésének ne vesztese, hanem lehetőség szerint nyertese legyen. A XXI. században nekünk, mai magyaroknak erősebbé kell válnunk, mint amilyennek hisszük magunkat. Ez akkor lehetséges, ha semmilyen körülmények között nem mondunk le önrendelkezési jogunkról” – hangsúlyozta a magyar diplomata.
A beszédeket követően a jelenlévők – Kovács Attila ungvári és Szűrös Mátyás beregszászi magyar konzul, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke és Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, Orosz Ildikó megyei tanácsi képviselő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, valamint Sin József – megkoszorúzták az emlékpark Csirpák Viktória által megalkotott központi emlékművét, valamint Árpád vezér és Szent István királyunk szobrát.
Végezetül Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke az emlékezőket beinvitálta a látogatóközpontba, ahol egy frissítő elfogyasztása után megtekinthették a honfoglaló magyarok életét bemutató kiállítást.
Honfoglaló őseinkre emlékezett a KMKSZ Tiszacsomán.
A beregszászi járási településen 108 sírból álló honfoglalás kori temetőt tártak fel. Ezzel bebizonyosodott az az elméletet, hogy honfoglaló őseink a bejövetelük után azonnal letelepedtek a mai Kárpátalja területén.
A KMKSZ kezdeményezésére Tiszacsomán 1996-ban Honfoglalási Emlékparkot létesítettek, ahol a szövetség minden év nyarán ünnepséget szervez. Idén a háború miatta résztvevők csendes főhajtás mellett helyezték el a tisztelet koszorúit a honfoglalási emlékműnél, valamint Árpád vezér és Szent István király szobránál.