„Amikor a világ megváltozik körülöttünk, akkor a megszokott, a biztonságos dolgokban próbáljuk keresni a kapaszkodókat, legyen az a család, a nemzeti összetartozás érzése vagy akár egy ünnepi hagyomány” – emelte ki köszöntőjében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő június 10-én a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) tizedik alkalommal megrendezett gyermeknapján a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban.
Gyerekzsivajtól volt hangos szombaton az emlékpark, ahol több mint 130 tagcsalád ünnepelte együtt közösségben a gyerekek és a család jelentőségét. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján elsőként a történelmi egyházak képviselői kérték Isten áldását a családokra. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) püspöke a reményt hangsúlyozva a KRE vezérgondolatával köszöntötte a jelenlévőket: „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete” (Jób 14, 7–9).
Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség esperes-plébánosa a szeretetet emelte ki Pál apostol rómaiakhoz írt levele 12. fejezetének 9–12. verseit idézve: „Szeressetek tettetés nélkül. Gyűlöljétek a rosszat, ragaszkodjatok a jóhoz. Ami a testvéri szeretetet illeti, legyetek gyöngédek, tiszteletadás dolgában legyetek előzékenyek. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkűek: az Úr az, akinek szolgáltok! Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban.”
Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke kiemelte, a görögkatolikus ünnepi liturgiák elején rendszerint azt éneklik: „A Szentlélek kegyelme gyűjtött bennünket össze.” „Az Úristen azért teremtett bennünket, hogy összetartozva, együtt közösségben legyünk. Ez a közösség a Szentlélek kegyelme, amely összegyűjtött bennünket, ez a tudat, hogy nagycsaládosok vagyunk, ez adjon nekünk reményt a jövőre, hogy nemcsak a mának, hanem a jövőnek éljünk, s ezért a jövőért tegyünk is” – húzta alá.
Az egyházak képviselőinek felszólalása után az ünneplőket Tarpai József, a KMNE elnöke köszöntötte. Mint fogalmazott: nem véletlen, hogy áldáskéréssel vette kezdetét az alkalom, hiszen a nagycsaládosok egyesülete egy keresztény szervezet, „számunkra nagyon fontos, hogy ne csak a magyarságunkat, hanem a hitünket is megőrizzük itt, Kárpátalján”.
„Nem egyszerű ez az időszak, de ki kell tartanunk, s hinnünk kell abban, hogy jó jövő vár ránk” – szögezte le Tarpai József, majd köszönetet mondott a támogatásért Magyarország Kormányának, az egyházaknak, valamint a társszervezeteknek.
„Látni azt, hogy itt van élet, van gyerekzsivaj, vannak családok, nagycsaládosok, az számukra, az itt maradók számára és számunkra, az egész magyarság számára a remény üzenetét hordozza, azt, hogy itt, Kárpátalján még a legnehezebb háborús időkben is az emberek erőt tudnak meríteni a család fontosságából, annak az erejéből, amit a családban élés jelent. Emellett nemcsak a család az, ami egy nagy összetartó erő tud lenni egy közösség számára, hanem ugyanilyen fontos a nemzethez tartozás érzése is” – fogalmazott köszöntőbeszédében Szentkirályi Alexandra, hangsúlyozva: fontos, hogy minél több olyan alkalom legyen, amelyen átélhető a gondtalan gyermekkor, „amikor egy-egy bábjáték vagy táncház, esetleg az itteni kézművesprogramok tudnak mosolyt csalni az arcokra”.
A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy Magyarország a háború kitörése óta több mint egymillió, a háború szörnyűségei elől menekülő embernek nyújtott segítséget, ugyanakkor gondol azokra is, akik otthon maradtak. Kiemelte: a helyi magyarság továbbra is ugyanúgy számíthat az anyaország támogatására, ahogy ezt az elmúlt években és az utóbbi hónapokban megszokta. „A kárpátaljai magyarok ugyanúgy számíthatnak az anyaország támogatására, ahogy egy gyermek számíthat az édesanyjára. Itt leszünk napsütésben meg esőben is” – szögezte le Szentkirályi Alexandra, s megköszönte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete áldozatos munkáját, aláhúzva: „A közösséget megtartó szervező erő békeidőben is nagy kincs, a háborús időkben pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a jelentőségét.”
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke elmondta, az, hogy az elmúlt hónapokban több alkalommal ellátogattak vidékünkre – advent időszakában, március 15-én, valamint most –, számára azt az üzenetet hordozza, hogy „ha bármilyen viharfelhő is van fölöttünk, ha csak egy gyermek is születik, egy újabb őrhely, akkor van értelme küzdeni, van újabb erő”.
„Fontos, hogy megőrizzük magyarságunkat, hogy segítsük az itteni nagycsaládosokat, hogy tartsák a lelket, hiszen itt vannak a gyerekek, itt van a jövő bennük, és ezeknek a gyerekeknek fel kell nőniük úgy, hogy megőrzik a magyarságtudatukat, a gyökereiket, s lesz jövőképük. Azzal a tudattal szeretnénk, hogy felnőjenek, hogy az anyaországra és a magyar nagycsaládosokra mindig számíthatnak” – hangsúlyozta a NOE elnöke, aki a gyermeknap alkalmából meséskönyveket adott át az Egyesületnek.
A köszöntőket követően színházi előadás várta az érdeklődő fiatalokat. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei Ursula Jones A királykisasszony, akinek nem volt birodalma című, gyerekeknek szóló előadását mutatta be a park mellett épülő lovardában. Az előadást követő foglalkozáson a figyelő kis nézőkkel a beregszászi színészek megbeszélték annak részleteit, mondanivalóját.
A program rendkívül színes volt, hiszen minden gyerek megtalálta a számára legjobb elfoglaltságot. Az előadás közben Ki mit tud? vetélkedő is zajlott, a bátrabbak kipróbálhatták az íjászatot, volt kutyaterápia, ugrálóvár, trambulin, körhinta, állatsimogató, fagyi, vattacukor és kürtőskalács. A különböző kézműves-foglalkozások – rongybaba- és papírvirág-készítés, lombfűrész, gyöngyfűzés, csuhéfonás, kötélverés, arcfestés, pirográfia, harisnyavirág-készítés, gyertyasodrás és -mártás, fajátékok készítése és díszítése – egész nap elérhetők voltak.
Délután a felnőttek fontos alkalomra gyűltek össze a lovardában, ahol tisztújító közgyűlésre került sor. A közgyűlés kezdetén az egybegyűlteket Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte. „A gyermek mindig szemünk fénye, mindennapi örömünk legfőbb forrása. Minden társadalom szilárd alapja elsősorban a család. Ezért köszönjük önöknek, hogy a fennálló nehézségek ellenére is vállalták a gyermekneveléssel járó nehézségeket is, ezért úgy is lehet mondani, hogy amit önök vállaltak, az a nemzetünk iránti legfőbb szolgálat és tett” – szólt a szülőkhöz Sin József, hozzátéve: „Jövőt biztosító családpolitikára lenne szükség, ahol megfelelő számú gyerek születik, hiszen a gyermek a nemzetünk jövőjét is jelenti, tehát a gyermekvállalás egyenlő a jövőbe vetett hittel.”
A közgyűlés az elnöki beszámoló után szavazott, melynek eredményeként ismét Tarpai Józsefet választotta a KMNE elnökének, akinek munkáját 12, szintén a gyűlésen megválasztott elnökségi tag segíti.
A tisztújítást követően Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára az emlékpark látogatóközpontjában érdekes tárlatvezetést tartott Árpád vezér nyomdokain – időutazás a honfoglalás korába címmel.
A mintegy ezer tagcsaládot tömörítő Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete 10. alkalommal szervezett gyermeknapot, a hagyományaikhoz híven, a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban. A megnyitón Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hangsúlyozta: a válságok korában felértékelődik a közösségek összetartó szerepe és megköszönte a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének áldozatos munkáját. Mint fogalmazott: a közösséget megtartó szervező erő békeidőben is nagy kincs, a háborús időkben pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a jelentőségét.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke elmondta: a két szervezet között egyre szorosabb a kapcsolat. A gyermeknap alkalmából meséskönyvekkel kedveskedett a gyerekeknek.
Beregszászban, a Rákóczi-főiskola átriumában április 22-én került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 33. tisztújító közgyűlésére, melyen határon túli és hazai vendégek jelenlétében 210 küldött szavazott újabb három évre bizalmat Brenzovics László elnöknek, illetve ugyancsak egyhangú szavazással választották újra a KMKSZ alelnökeit, Barta Józsefet és Gulácsy Gézát. Mivel Brenzovics László még mindig nem térhet haza, így online vett részt a közgyűlés munkájában.
Elnöki beszámolója elején Brenzovics László hangsúlyozta, dicsérni kívánja a kárpátaljai magyarságot, nem temetni. Az, hogy a háborús viszonyok között és ellenére a KMKSZ alapszabályának és a hatályos törvényeknek megfelelően sikerült valamennyi alapszervezetben megtartani a gyűlést, és lebonyolítani a tisztújítást, történelmi tett, amiért köszönetet mondott mindenkinek, akit illet, közöttük a KMKSZ tagságának, annak a több mint harmincezer magyarnak, akik befizették a tagsági díjat, jelezve, hogy kitartanak a kárpátaljai magyarság mellett. A legutóbbi közgyűlés óta eltelt két évet rendkívül nehéznek értékelte a még 2020 decemberében külföldi száműzetésbe kényszerített, Ukrajnában hazaárulással és szeparatizmussal vádolt Brenzovics László. „A Szövetség két évvel ezelőtt történetének legnagyobb sikerét érte el az önkormányzati választásokon, aminek meg is lettek a következményei” – emelte ki az elnök, utalva a KMKSZ és annak alapítványai elleni házkutatásokra, hatósági zaklatásokra. Köszönetet mondott a magyar szövetség önkormányzati képviselőinek, elöljáróinak, polgármestereinek, akik a nehéz körülmények ellenére is teszik a dolgukat. Kijelentette: „A háborús viszonyok ellenére építkezünk, a Makkosjánosiban épülő hulladékfeldolgozó mellett az éven befejezik a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum új szárnyának építését, épül a magyar ház Ungváron, sportcsarnok Beregszászban és Péterfalván, megkezdődött a Nevetlenfalui Középiskola felújítása. A háború rendkívül nehéz helyzetbe sodort mindenkit, ezért fontosak a szociális támogatások. A Gulácsy Géza által vezetett „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványnak hibátlanul sikerült lebonyolítania a szociális támogatások kiutalását annak ellenére, hogy az alapítvány több mint félmillió pályázatot kezelt” – sorolta az eredményeket, hangsúlyozva, hogy azon is dolgoznak, hogy a beteg, rászoruló embereknek is juttathassanak a mostaninál nagyobb támogatást. Az elnök egyúttal megköszönte az anyaország és a Kárpát-medence magyarságának szolidaritását.
Brenzovics László kiemelte: „Egy nemzeti közösség megmaradásában döntő szerepet játszik az oktatás. Örömteljes, hogy valamennyi magyar nyelvű osztályban és óvodában folyik a munka, hála érte a pedagógusoknak” – külön köszönetet mondott a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és annak elnöke, Orosz Ildikó áldozatos munkájáért. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrajnai szervek a háborús viszonyok ellenére erőteljesen igyekeznek szűkíteni oktatási, nyelvi jogainkat. A kárpátaljai magyar szervezetek eljuttatták álláspontjukat a kérdésben a Velencei Bizottsághoz és az ENSZ kisebbségi főbiztosához. „Meglátjuk, hogy mi fog történni ezekben az ügyekben. Egy azonban biztos: soha nem fogjuk feladni!” – jelentette ki a KMKSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy az új törvényekhez alkalmazkodva a KMPSZ Orosz Ildikó vezetésével egy új oktatási koncepciót dolgozott ki, amely elnyerte a magyar kormány támogatását is. Az ukrajnai hivatalok kicsinyes ellenállásából úgy tűnik, mintha valakik nem integrálni, hanem asszimilálni vagy elüldözni szeretnének bennünket. „Nem fog sikerülni, mert mi soha nem fogjuk hagyni a templomot és az iskolát!” – hangsúlyozta. Brenzovics László elismerően szólt a kárpátaljai magyar médiáról és kulturális életről. Elmondta, hogy az eddig kiválóan működő Egán Ede gazdaságfejlesztési program végrehajtása tőlük független okok miatt akadozik az utóbbi időben. Ez azonban változni fog, megkezdődik a nyertes pályázatok kifizetése, és remélhetőleg újra beindul majd a program.
Az elnök a tisztújítás kapcsán önkritikusan megjegyezte: „Két éve nem tartózkodom otthon, nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a feladatot tökéletesen ellátni nem lehet. A döntés csakis az önöké és nem azoké, akik ezt a helyzetet létrehozták” – majd a rémisztőnek és fenyegetőnek értékelt háborús helyzet és a világpolitika alakulása kapcsán néhány általa fontosnak tartott kapaszkodót fogalmazott meg: „Egyedül Istené a dicsőség. Szeresd felebarátodat, mint magadat! Ne ölj! Az apa férfi, az anya nő. Jogunk van az anyanyelvünkhöz, azon tanítani, taníttatni és nevelni gyermekeinket, megvédeni őket a megrontástól. Jogunk van anyanyelvünkön ápolni kultúránkat, gyakorolni vallásunkat.”
A vendégek közül elsőként Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a közgyűlést, kifejezve az erdélyi magyarság szolidaritását a kárpátaljai magyar közösség és Ukrajna egész népe iránt, nem kevésbé az Ukrajnában élő román közösség iránt, akiknek az ügyét szintén igyekeznek felvállalni. Ugyancsak szolidárisak a háború elől menekültekkel. „Vezérelje Isten őket haza, amikor majd jobbra fordul Ukrajna és szülőföldjük helyzete” – fogalmazott a nyugalmazott református püspök.
Online kapcsolaton keresztül köszöntötte a KMKSZ közgyűlését Gál Kinga, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Európai Parlament képviselője, tolmácsolva pártja és Orbán Viktor pártelnök üdvözletét. Kijelentette: „Nem táplálni akarjuk ezt a háborút, hanem be akarjuk fejezni. Már a háború elejétől Magyarország történelmének legnagyobb volumenű humanitárius segítségét nyújtja Ukrajnának, kiemelten Kárpátaljának. Ami a legfájóbb mindebben, hogy noha a kárpátaljai magyar közösség helyzete az orosz–ukrán konfliktus előtt is rendkívül nehéz volt, de a háború kirobbanása óta még kilátástalanabb. Elfogadhatatlan, hogy miközben az ukrajnai magyarok is kiveszik részüket a honvédő háborúból, a háttérben a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítása folyik” – emelte ki Gál Kinga.
Ugyancsak internetkapcsolaton keresztül volt jelen Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi években „ellentmondva a nemzetközi és európai értékeknek, Ukrajna úgy tűnik, inkább a kisebbségi jogok lebontásán dolgozott – mind a 2017-es oktatási törvénnyel, mind a 2019-es nyelvtörvénnyel, és sajnos ugyanebbe a kategóriába illeszkedik a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény is, amely bebetonozza az országban élő nemzeti kisebbségek jogfosztását. Teszik ezt mindazok ellenére, hogy a kisebbségek védelme az Európai Unió egyik csatlakozási feltétele. Így az Unió döntéshozói semmiképpen sem hunyhatnak szemet e fölött” – összegezte a képviselő asszony, biztosítva hallgatóságát, hogy továbbra is fel fogja hívni a figyelmet a kárpátaljai magyarok jogsérelmeire.
Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, a román szenátus RMDSZ-es frakcióvezetője, pártelnöke Kelemen Hunor rövid üzenetét és jókívánságát hozta: „Számíthatnak ránk! […] „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, a román parlament alsóházának képviselője elmondta, hogy megtették feladatukat, egyesítették az erdélyi magyar nemzeti oldal két pártját egy pártba, ez az Erdélyi Magyar Szövetség, amely egy hónappal ezelőtt választotta elnökévé. „Úgy gondolom, hogy szükségünk van nekünk, külhoni magyar közösségeknek az együttérző bátorításra. Mert van egy közös elem a külhoni magyar közösségekben: a különböző főhatalmak részéről folyamatosan érnek kisebb-nagyobb zaklatások.”
Köteles László, a Csemadok országos alelnöke a felvidéki magyarság üzenetét hozta. Elmondta: „Kárpátaljai magyar barátaink most támogatásra szorulnak, és ezt a támogatást, gondolom, nemcsak a Csemadok, nemcsak a szlovákiai magyarság, de minden egyes jóérzésű ember nevében felajánlhatom. Ukrajna belpolitikájának értékelése nem a mi tisztünk. Ilyen háborús és tragikus helyzetben mindenki szövetségeseket keres, határokon túl, tengeren túl. Elsősorban itt kellene, határon belül” – fogalmazott a felvidéki magyar politikus.
Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke beszéde elején néhány szót magyarul is elmondott, ezzel is hangsúlyozva, hogy támogatja a kárpátaljai magyarokat. „Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy Kárpátalján béke van. Jelenleg több mint negyvenezer kárpátaljai harcol keleten államunkért, a demokráciáért, a szabadságért és az európai értékekért” – fogalmazott a megyei tanács elnöke. „Az európai értékeknek része a nemzeti kisebbségek tisztelete, sajnos a mi politikusaink között akadnak, akik úgy akarnak nagy politikai karriert, hogy felemelik a nemzetiségi kérdést. Ez nem helyes. Így nem lehet eljutni Európába. Kárpátalja – mondhatjuk – egy nagy virágcsokor, amelyben a magyarok a legszebb virág – hangsúlyozta Csubirko, kiemelve, hogy Kárpátalja lesz a híd, amelyen át az ukrán nép eljuthat a civilizált világba.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke az ukrán oktatási rendszer átalakításáról beszélt, illetve ismertette a munkatársaival együtt kidolgozott koncepciót, amelyet a magyar kormányzat is támogat, és az ukrán szakminisztérium számára is elfogadható. Ennek keretében alternatívaként létre akarnak hozni egy magánlíceumi hálózatot, hogy minden magyar gyereknek legyen lehetősége anyanyelvén tanulni.
Szót kapott a KMKSZ közgyűlésén Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is, aki összegezve az elmúlt esztendők tanúságait kijelentette: „Reménykedjünk és higgyünk! De emellett mindenképpen föl kell készülnünk a rossz dolgokra is, és a pozitív, előre tekintő terveink mellett vészforgatókönyveket is ki kell dolgoznunk” – hangsúlyozta, kiemelve az utánpótlás kinevelésének fontosságát.
A közgyűlésen a megszólalók mellett jelen volt még Vitalij Matij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció elnöke, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke, valamint Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, aki a Szentírásból felolvasott részlettel biztatta a jelenlévőket, hogy tegyék a dolgukat. „Amihez úgy tűnik, hogy nincs erő, ott majd az Úristen megteszi a magáét” – mondta.
Kocserha János, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke bejelentette: A KMKSZ taglétszáma 2022-ben 36 927 fő volt, ez a tagság 111 alapszervezetbe tömörült. A közgyűlésen 103 alapszervezet képviseltette magát. A XXXIII. tisztújító közgyűlés hivatalos küldötteinek száma 230 fő, közülük 210 küldött jelent meg, ami 91%, tehát a tisztújító közgyűlés határozatképes.
A közgyűlés tapssal köszönte meg az idén leköszönt alapszervezeti elnökök munkáját, és köszöntötték a helyettük megválasztott új elnököket.
Orosz Adél, az Ellenőrző Bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ gazdálkodásáról, majd megfelelőnek minősítette a közgyűlés a Szövetség munkáját.
A tisztújítás során Gerendely Béla választmányi tag, a KMKSZ Tiszakeresztúri Alapszervezetének korábbi elnöke az Egri csillagokból vett hasonlattal közösségünk legnagyobb „ágyújának” nevezte Brenzovics Lászlót, javasolva mandátumának meghosszabbítását. Javaslatához többen is csatlakoztak a küldöttek közül, végül a közgyűlés egyhangú szavazással választotta újabb három évre Brenzovics Lászlót a KMKSZ elnökévé.
Az alelnökök ugyancsak élvezik a tagság egyöntetű bizalmát, egyhangúlag választotta a közgyűlés Barta Józsefet a KMKSZ ügyvezető alelnökévé, Gulácsy Gézát pedig a KMKSZ általános alelnökévé.
A közgyűlés megválasztotta a Szövetség új Választmányának tagjait, valamint az Ellenőrző Bizottságát és Fegyelmi Bizottságát, melynek elnökei: Pacuha Aranka és Sütő Gábor.
A közgyűlés a hagyományoknak megfelelően elfogadott egy nyilatkozatot is, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök a két újraválasztott alelnökkel együtt hűségdíjjal mondott köszönetet Budaházi Kornéliának, aki 21 éven át volt a nevetlenfalui alapszervezet elnöke és a KMKSZ Választmányának tagja, a viski Fodó Lajosnak, aki 21 éve a KMKSZ Választmányának a tagja, a barkaszói Fakász Valériának, aki 21 éven át volt a KMKSZ Ellenőrző Bizottságának tagja, Boldog Ferencnek, aki 21 éven át volt a KMKSZ Tiszaújhelyi Alapszervezetének elnöke és a Választmány tagja, Gulácsy Géza és Barta József alelnököknek, Komári Ibolyának, aki 27 éve a kisbégányi alapszervezet elnöke, Hidi Lászlónak, aki 31 éve a nagydobronyi alapszervezet elnöke, 30 éve a Választmány tagja és Mackó Istvánnak, aki 22 éve az őrdarmai alapszervezet elnöke.
Április 22-én Beregszászban tartotta soron következő (XXXIII.) tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában megrendezett alkalmon a közgyűlés újabb három évre Brenzovics Lászlót választotta a Szövetség elnökének. A két alelnöki tisztséget továbbra is Barta József és Gulácsy Géza tölti be.
A régi-új elnök szerint történelmi esemény a mai a Szövetség életében, hisz a háborús események ellenére is ‒ az alapszabályoknak, a hatályos törvényeknek megfelelően ‒ sikerült megvalósítani a tisztújítást. „Ez mindenképpen reményt ad a jövőt illetően: ami azt jelenti, hogy Szövetségünk továbbra is működni tud és képviselni tudja a kárpátaljai magyarság érdekeit” – fogalmazott Brenzovics László.
Elmondása szerint rendkívül nehéz évek állnak a kárpátaljai magyarság mögött, azonban reményteljesen tekintenek a jövőbe, és mindenképpen meg fogják cselekedni azt, amit a kárpátaljai magyarság megkövetel a szervezettől.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete április 1-jén a KMKSZ nagyszőlősi székházának nagytermében tartotta 33. tisztújító közgyűlését, melyen újabb három évre szavaztak bizalmat Barta József elnöknek. A megjelent 45 küldött alelnökké választotta a Virág Margarétát, Hevesi Miklóst és Kudron Zoltánt, megválasztották továbbá a bizottságok tagjait és kijelölték a középszintű szervezet által a KMKSZ Választmányába delegált személyeket.
Nemzeti himnuszunk eléneklése és a háborúban elesett katonákról történő megemlékezést követően Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke emléklappal köszönte meg az Ugocsában idén leköszönt hét alapszervezeti elnök munkáját. Ők név szerint: Boldog Ferenc (Tiszaújhely); Budaházi Kornélia (Nevetlenfalu), aki a középszintű szervezet alelnöki tisztségéről is leköszönt; Domokos Róbert (Akli); Szerbák Lenke (Csepe); Tóth Roland (Mátyfalva); Veszprémy Sándor (Feketeardó); Virág László (Tiszapéterfalva). Egyúttal köszöntötte az új alapszervezeti elnököket: Akliban Csetneki Ferencet, Csepében Trescsula Máriát, Nevetlenfaluban Szirmai Mónikát, Mátyfalván Tóth Irént, Tiszapéterfalván Virág Margarétát, Tiszaújhelyen Mihók Richárdot, Feketeardóban Kardos Natáliát választotta a helyi közgyűlés.
Elnöki beszámolójában Barta József az országban tapasztalható helyzetet értékelve rámutatott: „A háború mindannyiunk életét beárnyékolja, megnehezíti. Ugyan a harci események tőlünk távol játszódnak le, de mindannyiunk életére kihatnak, s jobban, mint bármi eddig. Sok ezer kárpátaljai közvetlenül, katonaként is részt vesz a harcokban, és közöttük több száz magyar is van. Sajnos már több száz kárpátaljai hősi halottat gyászolunk, akik között sok magyar is van, tizennégyről egészen biztosan tudjuk, közülük ketten biztosan tagjai voltak a KMKSZ-nek” – mondta el Barta József, hozzáfűzve, hogy a menekültek fogadása fontos feladatunk, s köszönetet mondott mindazoknak, aki ebben eddig részt vettek.
Az elnök beszélt a KMKSZ humanitárius akcióiról, a szociális kártya programjáról, valamint az egészségügyi programjukról. Elmondta, hogy az elmúlt két évben a középszintű szervezet működése a helyzetnek megfelelően zajlott, 24 alapszervezetükben 8 370 személynek van érvényes KMKSZ-tagsága, ami a korábbi taglétszámnál 313 fővel kevesebb. Részletesen ismertette a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által lebonyolított szociális pályázatokon keresztül, valamint az Egán Ede Jótékonysági Alapnak köszönhetően a térségben élők számára folyósított támogatásokat. Barta József beszámolt a középszintű szervezet és alapszervezetei által megtartott megemlékezésekről és rendezvényekről, amelyek többsége a jelenlegi helyzetben csak csendes koszorúzás volt.
A szervezet Ellenőrző Bizottságának pénzügyi jelentését Pacuha Aranka ismertette a közgyűléssel, Himenec László pedig bejelentette, hogy a Fegyelmi Bizottsághoz sem szóbeli, sem írásbeli megkeresés nem érkezett.
A közgyűlés meghívott vendégei közül Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke a járási önkormányzatban zajló munkáról számolt be a közgyűlésnek, amely testületben a KMKSZ többséggel rendelkezik, illetve öt párt együttműködik vele, mindössze egy párt frakciója nem hajlandó az együttműködésre. A nehéz idők ellenére is minden rendben működik a testületben, hangsúlyozta a járási tanács elnöke.
Virág Margaréta, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-es képviselője a frakció munkájáról számolt be.
Kudron Zoltán, a Nagyszőlősi Kistérségi Tanács KMKSZ-es képviselője, a kistérségi tanács Költségvetési Bizottságának elnöke a háromtagú KMKSZ-frakció eredményeiről számolt be a közgyűlésnek.
Az etalonnak tartott Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanácsban folyó munkáról és eredményekről Hevesi Miklós szőlősgyulai képviselő számolt be.
A Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsban kialakult helyzetet Székely Gusztáv, a KMKSZ-frakció vezetője ismertette a küldöttekkel.
Kócsi Katalin, a Királyházai Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője pedig Kárpátalja legszegényebb kistérségének helyzetéről adott részletes tájékoztatást.
A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének tisztújító közgyűlése újabb három évre bizalmat szavazott Barta József elnöknek, alelnökké Virág Margarétát, Hevesi Miklóst és Kudron Zoltánt választották. Az elnökön és a három alelnökön túl öt elnökségi tagot is választottak, ők: Kalanics Éva, Gál-Herdinszky Lilla, Szirmai Mónika, Illés Katalin és Lidka Diána alapszervezeti elnökök. Az Ellenőrző Bizottság tagjaivá Pacuha Arankát, Bák Ferencet és Fábián Istvánt, a Fegyelmi Bizottságba pedig Kalanics Évát, Királyi Károlyt és Himinec Lászlót választotta a közgyűlés.
A középszintű szervezet 17 választmányi tagot delegált a KMKSZ Választmányába, név szerint: Bák Ferenc, Boldog Ferenc, Budaházi Kornélia, Dobsa István, Gál-Herdinszky Lilla, Gerendely Béla, Fábián István, Kalanics Éva, Királyi Károly, Kudron Zoltán, Lidka Diána, Szűcs Judit, Sztepanyuk Angéla, Virág Margaréta, Virág László, Hevesi Miklós és Kész Barnabás.
A megyei Ellenőrző Bizottságba az elnök javaslata alapján Pacuha Arankát, a megyei Fegyelmi Bizottságba padig Illés Katalint delegálta a középszintű közgyűlés.
Március 26-án ismét Sari Józsefet választották meg a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete elnökévé. A Szövetség felső-Tisza-vidéki alapszervezetének soron következő közgyűlését Técsőn rendezték meg.
Az elnök beszámolt arról is, hogy az elmúlt három év mindenki számára nehéz volt. Először a Covid, most pedig a háború nehézségei közepette élünk és túlélünk. Minden nehézség ellenére a Felső-Tisza-vidék mind a 13 alapszervezetében sikerrel zajlottak le a közgyűlések. Sari József beszélt többek között az Egán Ede-programról, mely a Felső-Tisza-vidék gazdaságát is nagyban segítette. Kiemelte azokat a kulturális eseményeket, amelyek fontos szerepet játszottak a felső-Tisza-vidéki szórványmagyarság életében, és amelyeket a kialakult helyzetből adódóan az elmúlt három évben sajnos nem tudtak megvalósítani. Mint mondta: nehéz időket élünk, és jó lenne, ha a béke felé vehetnénk az irányt, hiszen háborúban és háborús időkben fejlődni nem tudunk; meg kell találni a lehetőséget arra, hogy mielőbb megkapja az ukrán nemzet, ami számára jogosan jár. Mint mondta: „Szükségünk van egymásra, szükségünk van a szórványra, amit fontos megtartani. Vigyáznunk kell arra, nehogy szétessenek a közösségeink, hiszen minden téren egymásra vagyunk utalva. Mindig meg kell tenni, amit lehet, minden körülmények között.”
A közgyűlés meghívott vendége volt Barta József, a KMKSZ alelnöke, aki vázolta az aktuálpolitikai helyzetet, és beszélt azokról a lehetőségekről, amelyek a nehéz körülmények ellenére is megvalósíthatók.
A közgyűlésen nyílt szavazással egyhangúlag ismét Sari Józsefnek szavaztak bizalmat, aki a kezdetektől tölti be a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöki posztját. Megválasztották továbbá alelnöknek Szabó Gabriellát, aki Kocserha Jánost váltja tisztségében, illetve megválasztották a választmányi és egyéb tisztségeket betöltő tagokat.
Sari József a jövőbeni célokat illetően elmondta: „A létrehozott intézményrendszerünket a lehetőségek szerint tartsuk meg, ha vissza tudunk térni a normál életünkhöz, fontos lenne visszahozni kulturális rendezvényeinket is. A legfontosabb, hogy sikerüljön az ifjúságot beintegrálni alapszervezeteinkbe.”
A Rákóczi-főiskola Esztergom termében tartotta tisztújító közgyűlését a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete (BKSZ) március 26-án. Sin József elnöknek újabb három évre bizalmat szavazott az 55 küldött, valamint megválasztották a kilenctagú elnökséget, a bizottságok tagjait, valamint 16 személyt delegáltak a KMKSZ Választmányába.
A közgyűlés kezdetén a küldöttek felvételről meghallgatták Gáti Oszkár előadásában Babits Mihály Húsvét előtt című versét, majd elénekelték nemzeti imánkat.
Sin József elnöki beszámolójában elemezte az ukrajnai politikai helyzetet, felsorolva a magyar közösségünket sújtó jogkorlátozó intézkedéseket. Kijelentette: „Mi olyan jogot nem kérünk, amivel korábban nem rendelkeztünk volna. Ragaszkodunk alkotmányos jogainkhoz.” Elmondta továbbá: „Összefogva, erőinket egyesítve tudjuk elérni a társadalmi haladást biztosító nagyobb céljainkat, főleg Magyarország segítségével. Ezek közé sorolhatnám a Vérke-csatorna megtisztítását, a jánosi hulladékfeldolgozó megépítését, a főiskola fedett uszodájának befejezését, az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program, valamint a beregszászi színház, egyházi líceumaink és a magyar főiskola működésének biztosítását. […] Ebből is látszik, hogy a mostani, változó és veszélyes időben rengeteg feladat vár ránk. Meg kellene állítani az elvándorlást és megőrizni Beregszász magyar jellegét, valamint intézményrendszerünket” – hangsúlyozta Sin József, aki elmondta, hogy az általa vezetett középszintű szervezet tagsága közel ezer fővel fogyatkozott az elmúlt év folyamán, most 8 641 tagjuk van. Egy év múlva növekedésről szeretnének beszámolni, hazatérő családtagjainknak és barátainknak köszönhetően. „Szülőföldünket meg kell tartanunk és átadni gyerekeinknek, vele együtt hagyományainkat, hisz múltunk erős gyökér, jelenünk, jövőnk belőle él” – zárta beszámolóját az elnök.
Bemutatta továbbá az idei tisztújítások során megválasztott új alapszervezeti elnököket és ügyvezető elnököket: Rafajnaújfaluból Hegedűs Andrást, Jánosiból Jenei Viktóriát, Gutról Peres Lászlót, Haranglábról Híres-Szabó Évát. Mezőváriban Barta Gábor elnököt újraválasztották, ügyvezetőként pedig Márkus Julianna kapott bizalmat, Sárosorosziban Hiába Andrást választották alapszervezeti elnökké, ügyvezetővé pedig Hiába Krisztinát.
Orosz Adél, az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolt a szervezet elmúlt évi gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről.
Sütő Gábor, a Fegyelmi Bizottság elnöke pedig elmondta, hogy a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt.
Huszár Péter, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője a kistérséget irányító egyesült magyar frakció munkájáról, annak nehézségeiről és a háború okozta új helyzetről tájékoztatta a közgyűlést.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke a Bibliára hivatkozva kijelentette: „Véleményem szerint most a kitartás ideje van. Meg kell próbálnunk megőrizni azt, amink van. Most nem annak az ideje van, hogy bővüljünk és újabb magaslatokat hódítsunk, hanem annak, hogy megpróbáljuk megtartani azt a keveset, amink van. Minden módon, ahogy csak lehet” – fogalmazott az alelnök.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke tájékoztatójában kiemelte, hogy legnagyobb kihívás most számunkra, hogy megmarad-e a nyelvünk, kultúránk a hivatalos oktatási intézményekben. Azt sikerült kiharcolni, hogy kilencedik osztályig többségében magyarul lehessen tanítani a tantárgyakat. Most az a kérdés, hogy lesznek-e érettségiző magyar osztályok – összegezte a pedagógusszövetség elnöke, hangsúlyozva: „A mintaóratervek alapján az iskolák a tantestületi gyűlésen kell, hogy elfogadják a saját óratervüket. Ehhez kell egy kis civil kurázsi. Tehát önökön is múlik.” Az iskolaigazgatóknak és pedagógusoknak oda kell figyelniük arra, hogy a szülők kérvényében bele legyen írva, hogy magyar tagozatra szeretnék a gyermeküket járatni! Mert ha külön nem kérik, akkor a gyereket automatikusan ukrán osztályba fogják beírni – figyelmeztetett Orosz Ildikó.
A közgyűlés a felszólalásokat követően egyöntetű, nyílt szavazással választotta újabb három évre Sin Józsefet a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökévé. Az újraválasztott elnök javaslatára kilencfős elnökséget is választottak, melynek az elnök mellett tagjai: Farkas-Kordonec Gabriella, Juhász Edina, Vass Ottó, Pataki Gábor, Molnár D. István, Horváth Árpád, Komári Ibolya és dr. Jakab Lajos. Közülük alelnöknek Farkas-Kordonec Gabriellát, ügyvezető alelnöknek pedig Juhász Edinát választották.
A KMKSZ BKSZ a Szövetség Választmányába a következő személyeket delegálta: Orosz Ildikó, Molnár D. István, Bimba Csilla, Horváth Árpád, Bartha Ferenc, Szimcsera Szilvia, Dávid Menyhért, Szimcsera János, Tóth Angéla, Lokita István, Komári Ibolya, Juhász Edina, Seder Ilona, dr. Jakab Lajos, Vass Ottó, Jakab Erika.
Az Ellenőrző Bizottság tagjaivá Orosz Adélt, Jenei Viktóriát és Rácz Jánost választotta a közgyűlés, közülük Orosz Adél lesz a bizottság elnöke.
A Fegyelmi Bizottságot a következő három évben is Sütő Gábor elnökletével Bajusz Erzsébet és Mandzák Adrienn alkotja.
A közgyűlésen virággal és ajándékkal ismerték el Majorossy Gizella szervező, illetve a húsz éve alapszervezeti elnökként helytálló Nagy Anna és Kádár Szilvia, valamint a huszonöt éve a Tiszacsomai Alapszervezet élén álló Rácz János munkáját.
A közgyűlésen meghívott vendégként a felszólalókon kívül jelen volt Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul, Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, Nagy Anna, a Nagybégányi Kistérségi Tanács polgármestere, Vincze István, a Beregszászi Kistérségi Tanács alpolgármestere és Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatási Hivatal alelnöke.
A közgyűlés a Szózattal és Cseh Tamás egy dalának aktuális üzenetet hordozó részletével zárult.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezete (UKSZ) csapi székházának nagytermében tartotta soron következő, tisztújító közgyűlését március 25-én. Újabb három évre szavazott bizalmat Balogh Lívia elnök asszonynak, valamint Palkó Katalin és Őr Hidi László alelnököknek a gyűlésen megjelent 43 küldött, majd megválasztották a szervezet bizottságainak és a KMKSZ Választmányának tagjait is.
Balogh Lívia a szervezet legutóbbi három évét értékelő beszéde elején elmondta: „A legnegatívabb, -csendesebb és -visszafogottabb három év volt.” Mindez két év Covid-világjárvány és a háború következtében alakult így. A középszintű szervezet tagsága 600 fővel lett kevesebb, a Szövetség munkájában pedig a korábbi feladatok mellett jelentős súllyal megjelent a karitatív tevékenység is.
Az elnök asszony kitért arra, hogy nem volt még olyan nehéz választási rendszer Ukrajnában, mint a 2020-as önkormányzati választásokkor megtapasztalt, az új választási törvény és a teljesen átalakított közigazgatási rendszer következtében. Egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik a kampányban és a választási folyamatban tevőlegesen részt vettek. Az önkormányzati választáson a KMKSZ sikeresen szerepelt, több mint 39 ezer szavazattal nyolc képviselőt sikerült bejuttatni a Kárpátaljai Megyei Tanácsba, ezáltal a negyedik legnagyobb frakciót alakíthatták meg. A 75 ezer fős Ungvári járásból 250 ezer fős járás lett a közigazgatási reform következtében, a magyarok arányának jelentős csökkenése ellenére hatfős képviselőcsoportot sikerült bejuttatni az Ungvári Járási Tanácsba, ahol a KMKSZ ugyancsak a negyedik legnagyobb politikai erő. A magyarok által nagy számban lakott négy kistérség közül a csapiba hat képviselőt, a nagydobronyiban Nagy Ferenc polgármestert és hét képviselőt (akikhez később csatlakozott még nyolc), a szürteiben Puskár Árpád polgármestert és tizenkét KMKSZ-es képviselőt sikerült mandátumhoz juttatni, valamint a Homoki kistérségben három képviselőt, ami a magyarok ottani részarányát tekintve ugyancsak nagy sikernek tekinthető.
Az elnök asszony részletesen beszámolt a szervezet nyertes pályázatairól és a KHÖT-tel, valamint az egyházakkal közös humanitárius programokról, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány működéséről, valamint az oktatási reform várható következményeiről.
Őr Hidi László alelnök, a „Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke az általa irányított szervezet programjairól számolt be a közgyűlésnek, többek között a fiatal gazdálkodó családokat támogató Első lépés programról és a Magyarok Kenyere programról, amelynek keretében rekordmennyiségű gabonát gyűjtöttek össze a gazdák 2022-ben. Bejelentette továbbá, hogy megalapították a „Pro Agricultura Carpatica” Gazdaasszony Tagozatát Szigeti Séra Natália és Jávorszky Beáta vezetésével.
Braun Éva, az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolt a szervezet elmúlt évi gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről.
Medve Andrea, a Fegyelmi Bizottság elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetében fegyelmi ügy nem volt. A küldöttek ezt követően megfelelőnek minősítették a középszintű szervezet elmúlt három évi munkáját.
Ezt követően sor került a tisztújításra. A küldöttek nyílt szavazással, egyhangúlag választották újabb három évre elnökükké Balogh Líviát, alelnökké Palkó Katalint és Őr Hidi Lászlót, az Ellenőrző Bizottság tagjai továbbra is Braun Éva, Pekár Tünde és Palkó Enikő, míg a Fegyelmi Bizottság tagjai Medve Andrea, Mikula Sarolta és Jávorszky Beáta maradtak.
Az ungvári járási szervezet a KMKSZ Választmányába delegálta a két alelnök mellett: Tarics Zoltánt, Kulin Zoltánt, Rezes Józsefet, Hurik Ilonát, Balogh Oszkárt, Kovács Gézát, Hidi Endrét, Bak Évát, Kántor Józsefet, Szigeti Séra Natáliát, Mackó Istvánt, Pekár Tündét, Illár Lénárdot, Pálfy-Kovács Erikát, Leskó Csillát, Roják Máriát, Györke Róbertet, Molnár Líviát, Ferkó Bélát és Jávorszky Beátát, valamint a szervezet titkárává újabb három évre megválasztották Kovács Lórántot.
A KMKSZ UKSZ kiskörzeteinek vezetőit ugyancsak megerősítette tisztségében a közgyűlés, ők: Ferkó Béla, Kulin Judit, Pálfy-Kovács Erika, Őr Hidi László, Györke Róbert és Mackó István.
A közgyűlés végén a kerek évfordulójukat ünneplő alapszervezeti elnököket köszöntötte a szervezet újraválasztott elnök asszonya, ők a kisdobronyi Szigeti Séra Natália, a bátfai Varga Tünde, a korláthelmeci Gortvay Gizella, a minaji Szilvási Veronika és a tiszaásványi Orbán István, akik egy-egy csokor virág mellett egy Hidi Endre keramikus által készített tányért is hazavihettek.
A közgyűlés végén Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Alapszervezetének elnöke arra szólította fel a jelen lévő pedagógusokat és szülőket, hogy településeiken aktívabban járuljanak hozzá a magyar iskolai élet felvirágoztatásához. Illetve arra kérte a jelenlévőket, hogy igyekezzenek minél több gyereket eljuttatni a tanulmányi versenyekre, valamint a KMPSZ által meghirdetett, érettségire felkészítő tanfolyamokra.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás (KHÖT) ügyvezető igazgatója a Beregszászban már jól működő és általuk egész Kárpátalján terjesztett szociáliskártya-programról tájékoztatta a küldötteket.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Középszintű Szervezete március 25-én tartotta meg soron következő tisztújító közgyűlését 34 küldött részvételével a szervezet munkácsi székházában.
Az egy évvel ezelőtti körülmények miatt tavaly elmaradt a közgyűlés, így ezúttal két rendkívül nehéz év után gyűltek össze tanácskozásra ismét a küldöttek.
A napirendi pontok elfogadását követően Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke az elmúlt éveket összefoglaló beszámolójában aláhúzta: napjainkban olyan időket élünk, amikor egyelőre nem a bővülés, hanem a megmaradás a kérdés. A statisztikára kitérve Gulácsy Géza elmondta, hogy a járási szervezet taglétszáma némiképp csökkent: 2023 elejére 4 942 főt tesz ki. A világjárvány és a háború nem tette lehetővé nagyszabású rendezvények megszervezését és lebonyolítását, ezért a nemzeti ünnepeink méltatását rendszerint csendes főhajtással tették megyeszerte, így a Munkácsi járásban is. A szervezet évről évre résztvevője a Magyarok Kenyere programnak, melynek keretében 2021-ben 8,35 tonna gabona, míg 2022-ben 17,4 tonna búza gyűlt össze a munkácsi körzetben.
Bár valóban nehéz éveket hagytunk magunk mögött, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének sikerült támogatásokhoz is jutni, melyeknek köszönhetően számos fejlesztést vittek véghez a térségben: 2021-ben elvégezték a barkaszói sportöltöző burkolási munkálatait, Csongoron visszaállították a Dicső család síremlékét, a szernyei klubba bútort vásároltak, az izsnyétei iskola egyik tantermében kicserélték a padlózatot, s hozzájárultak a Szolyvai Magyar Református Óvoda szabadtéri sportpályájának kialakításához is. 2022-ben elsősorban emlékművek javítása zajlott a középszintű szervezet közreműködésével: kicserélték Szernyén a málenkij robotra elhurcoltak elhasadt emléktábláját, elkészíttették, majd felavatták Nedeczey János emléktábláját Munkácson. A szervezet elmúlt évi legnagyobb beruházása a kendereskei kilátóhoz vezető gyalogút egy újabb, mintegy 120 méteres szakaszának a kiépítése volt. A kilátó Munkács mellett, a Feszty-körkép vázlatainak készítési helyén található, s tartalmazza a körkép kicsinyített ábrázolását is.
Beszámolója végén Gulácsy Géza hangsúlyozta, hogy a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által tavaly kiírt pályázatok nagy többsége sikeresen lezárult, melynek kapcsán kiemelte: a számos program mellett az elmúlt évben 3 407 gyerek kapott oktatási-nevelési támogatást a Munkácsi járásban. Hozzátette, hogy a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is átadták az iskolásoknak a KMKSZ és a KMPSZ tanszercsomagjait.
Az elnöki beszámolót követően az ellenőrző bizottság beszámolóját Máté Natália ismertette, mely után a küldöttek megfelelőnek minősítették a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének munkáját.
A gyűlés a tisztújítás során egyöntetűen Gulácsy Gézát választotta újra elnöknek, aki köszönetet mondott a bizalomért, valamint a tagság kitartásáért és munkájáért. Az alelnökök, a titkár, az elnökség tagjai, valamint az ellenőrző és a fegyelmi bizottsági tagok megválasztása után döntöttek a megyei közgyűlés küldötteinek személyéről, illetve a Választmány tagjairól is.
A küldöttgyűlés a nemzeti imádságunk eléneklésével zárult.
Március 17-én a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermében tartotta meg tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezete.
A napirendi pontok elfogadása előtt a jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a szervezet elhunyt tagjairól és a harctéren elesett kárpátaljaiakról.
Az elmúlt évet összegző elnöki beszámolójában Korolyova Erzsébet aláhúzta: minden nehézség ellenére és a korlátozási intézkedések betartásával igyekeztek minden, a munkácsi magyar közösség számára fontos rendezvényt megtartani. Az alapszervezeti elnök elmondta, a háború kitörése után március 15-én csendes koszorúzással tisztelegtek a Podheringi emlékműnél. Pozitívumként konstatálta, hogy áprilisban a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt munkácsi városi frakciója által benyújtott utcanévjavaslatok közül a képviselő-testület kilenc magyar vonatkozású jövőbeli utcanevet hagyott jóvá. Az év folyamán számos képzőművészeti kiállítást szerveztek közösen a Munkácsy Mihály Magyar Házzal, új könyvekkel gyarapodott az alapszervezet tulajdonában lévő Zrínyi Ilona Könyvtár, s 2022-ben is nagy örömmel adták át két helyi iskolának a KMKSZ és a KMPSZ ajándék tanszercsomagjait. Az októberben a munkácsi vár bástyájáról barbár módon eltávolított turulszobor ügye kapcsán nyilatkozatot tettek közzé, melyben az alapszervezet közös történelmi múltunk meggyalázásaként, a kárpátaljai nemzetiségek hagyományosan békés együttélésének megbontására irányuló kísérletként értékeli és szorgalmazza a cselekmények jogszerűségének kivizsgálását. Felavatták továbbá Nedeczey János, a Latorca-parti város egykori polgármesterének emléktábláját, közösen emlékeztek meg az 1956-os forradalom hőseiről, majd a sztálini terror áldozatairól. Karácsonyhoz közeledve pedig megtartották az év egyik legjobban várt rendezvényét, a Munkácsi Magyarok Karácsonyát. Az elmúlt év folyamán a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül 1 761 munkácsi lakos jutott támogatáshoz tíz különböző pályázati kategóriában – tette hozzá.
A beszámoló végén Korolyova Erzsébet köszönetet mondott Magyarország Kormányának a támogatásért, a Magyar Ház vezetésének a programok helyszínének biztosításáért, valamint az elnökségi tagoknak, az intézmények és szervezetek vezetőinek és az aktivistáknak a közös munkáért, a közösen elért sikerekért és a kitartásért.
A KMKSZ Munkácsi Alapszervezetének munkáját a tagság megfelelőnek minősítette.
Az ellenőrző bizottság és a Nyugdíjasklub beszámolóját követően a közgyűlés ismét Korolyova Erzsébetnek szavazott bizalmat, így a következő három évben is ő irányítja a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetét. Korolyova Erzsébet újraválasztása kapcsán megjegyezte: legfontosabb feladatának a helyi magyarság egységének megtartását és a fiatalok társadalmi életbe való bevonását tartja. Az elnök munkáját ezentúl Kosztyu Julianna alelnök és Hajlik Katalin titkár segítik.
