Július 20-án, szombaton megkezdte működését egy speciális, az energiaellátási ügyekkel foglalkozó forróvonal a polgárok és a vállalkozások számára – számolt be az Energiaügyi Minisztérium.
A lakosság és a vállalkozók a 15-49-es „Sztrum” forróvonalon kaphatnak választ az energiaszektorral kapcsolatos kérdésekre, beleértve az alternatív energiaforrások telepítését saját energiafüggetlenségük biztosítása érdekében.
Ezen a telefonvonalon tájékozódhatnak arról, hogyan lehet növelni egy lakás vagy vállalkozás energiafüggetlenségét, az áramtermelő kapacitások telepítésére vonatkozó állami pénzügyi támogatási programokról, valamint az energetikai helyzettel kapcsolatos egyéb aktuális kérdésekről. A 15-49-es számon ingyenesen és a nap 24 órájában kérhetnek tanácsadást energetikai kérdésekben.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter elmondása szerint a „Sztrum” kormányzati telefonvonal elindításának célja, hogy az ukránok megkapják a szükséges és elérhető tájékoztatást az alternatív energiaforrások bekötésének, az állami pénzügyi támogatás igénylésének lehetőségeiről.
Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat – figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
„Energia, energia, energia. Soha nem láttam még ilyen egyetértést. Tényleg aggódnak emiatt a kérdés miatt” – mondta Filippo Grandi, az UNHCR vezetője az ukrán tisztségviselőkkel folytatott megbeszélései után.
Grandi megjegyezte, hogy az egyszerű emberek – különösen a kelet-ukrajnai metropoliszban, Harkivban – már attól tartanak, hogy télen fűtés nélkül maradnak.
Amire szükség van, az a „támogatás fenntartása” – tette hozzá Grandi.
Az UNHCR az elmúlt két-három hónapban az ukrajnai menekültek számának enyhe növekedését tapasztalta, különösen az ukrán erőművek elleni pusztító orosz rakétatámadások után.
„Az emberek aggódnak amiatt, hogy áram nélkül kell szembenézniük a téllel, vagy akár ezzel a nagyon meleg évszakkal” – mondta Grandi.
Véleménye szerint az áramválságot, és nem feltétlenül a katonai támadásokat tekintették a fő oknak a külföldön menedéket kereső ukránok.
Az orosz rakéta- és dróntámadások március óta több mint kilenc gigawattnyi erőművi kapacitást semmisítettek meg. Ennek következtében május óta országszerte órákig tartó áramkimaradások vannak.
Az ENSZ azonban nem elhanyagolható számú visszatérőt is megfigyelt Ukrajnába.
„A becslések szerint 2022 februárjától egymillió ember tért vissza legalább három hónapra az országba” – mondta Grandi, aki szerint ezek nem olyan emberek voltak, akik egy gyors hazautazásra indultak, hogy megnézzék a házukat.
Mindazonáltal mintegy 6,5 millió ukrán, vagyis a lakosság egyhetede maradt az országon kívül.
Filippo Grandi szervezetének becslése szerint a visszatérési hajlandóság továbbra is magas, az Európában tartózkodó ukrán menekültek mintegy 60-70 százaléka vissza akar térni hazájába.
A hivatalos nyilvántartásban jelenleg 42 ezer eltűnt ukrán állampolgár szerepel – közölte szerdán Dmitro Bohatyuk, az ukrán belügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője az Ukrinform állami hírügynökséggel.
A tisztségviselő elmondta, hogy a különleges körülmények között, azaz a háborúban eltűntek jegyzékébe mostanáig több mint 51 ezer ember adatai kerültek be. „Jelenleg körülbelül 42 ezer ilyen ember van” – tette hozzá. Szavai szerint ugyanis most már mintegy hétezer emberről van információja a belügyminisztériumnak. Közülük háromezren biztosan életben vannak, és a hatóságok tudják, hol tartózkodnak.
Jelenleg mintegy négyezer azonosított holttest van. Túlnyomó többségük katona volt, akiket eltűntnek nyilvánítottak, de később azonosították a holttestüket
fejtette ki Bohatyuk. Elmondta: az eltűnt személyek után több mint 90 százalékban az országos rendőr-főkapitányság nyomoz. „Gyakorta előfordul, hogy egy embert különleges körülmények között eltűntnek nyilvánítanak, majd később bebizonyosodik, hogy az ellenség fogságába esett” – fűzte hozzá a belügyi vezető.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportált arról tájékoztatta, hogy szerdától a határőrök minden 18 és 60 év közötti ukrán férfi esetében ellenőrzik a katonai regisztrációs okmánynak, azaz katonai igazolványnak vagy katonai szolgálatra kötelezett ideiglenes igazolványának a meglétét, amikor az érintettek elhagynák Ukrajnát. Ez a dokumentum lehet papír vagy elektronikus alapú. Hozzátette, hogy a határt átlépő férfiak túlnyomó többsége mostanáig rendelkezett a szükséges okmányokkal, így az új rendelkezés nem csökkentette a forgalmat. Mindössze néhány tucat olyan embernek nem engedélyezték a határátlépést, aki otthon felejtette a katonai igazolványát, vagy egyáltalán nincs is neki olyan – fűzte hozzá a szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain arról számolt be, hogy újabb 95 ukrán katona tért haza orosz fogságból. Szavai szerint a most kiszabadult foglyok az ukrán fegyveres erők, a nemzeti gárda tagjai és határőrök. „Hálás vagyok a fogolycserében részt vevő csapatunknak és az Egyesült Arab Emírségeknek a közvetítésért. Bármilyen nehéz is, mindenkit megkeresünk, aki fogságban van. Mindenkit vissza kell hoznunk” – szögezte le az államfő.
A hadifoglyok hazahozatalával foglalkozó koordinációs központ hozzáfűzte, hogy a most kiszabadított foglyok között van 13 ukrán katona, akik a mariupoli Azovsztal üzem védelmében vettek részt.
Denisz Marcsuk, az ukrán agrártanács elnökhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Dél-Ukrajnában a gazdálkodók több tíz hektárnyi terméstől esnek el az orosz hadsereg által elkövetett gyújtogatások következtében. Szavai szerint az aratás kezdetével az orosz hadsereg szándékosan mér csapásokat szántóföldekre FPV drónokkal, hogy leégesse a termést. Közölte, hogy a harmadik éve tartó háború kezdete óta Ukrajna mezőgazdasági infrastruktúrája már több mint 50 milliárd dollár veszteséget szenvedett el.
Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője arról adott hírt, hogy az orosz erők ismét ágyúzták a megyeszékhelyt, Herszon várost, aminek következtében egy 47 éves nő megsérült.
Oleh Szinyehubov, a keleti Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy szerdára virradó éjjel az orosz hadsereg légibombákkal mért csapást a régióbeli Borva településre. Károk keletkeztek egy kávézóban, egy autómosóban, és három családi házban, de személyi sérülésről nem érkezett hír.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 563 ezret. Az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 11 orosz harckocsit, 43 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 31 drónt.
„Egészségügyi megállapodást írt alá Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter cseh kollégájával, Vlastimil Válekkal” – számolt be az Ukrán Egészségügyi Minisztérium szerdán.
Az együttműködés kiterjed a közegészségügyre, az európai integrációra, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és korszerűsítésére, rehabilitációs központok építésére, az egészségügyi intézmények felszerelésére, a humanitárius segítségnyújtásra, medikusok nemzetközi képzésére, a sebesült ukrán katonák kezelésére Csehországban, valamint gyógyszerek adományozására is.
My Website
A vezetők az egyetemi oktatás minőségének javításáról és az egyetemek és a kórházak együttműködéséről is szót ejtettek.
Viktor Ljasko megköszönte a cseh segítséget Harkiv és Dnyipro megye kórházainak helyreállításában, valamint hogy a sérült ukrán katonák egy részének a kezelését is vállalták.
Ha holnap véget érne az ukrajnai háború, akkor is 12 éven át tartana megtisztítani a keleti országrészt a taposóaknáktól figyelmeztetett a Mine Action Centre.
A dán civilszervezet 2015 óta keres aknákat a leginkább érintett megyékben, Harkivban, Donyeckben és Herszonban. A szakemberek minden nap azért kockáztatják az életüket, hogy civileknek ne kelljen minden lépésnél rettegniük.
,,A közelben van Zereva falu és az emberek ezeken az ösvényeken járnak az erdőbe vadászni, vagy a földekre gazdálkodni. A terület pedig tele van robbanószerkezetekkel” – magyarázta a szervezet igazgatója, Pavlo Szikarcsuk.
Az ukrajnai akciót azután kezdték, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Azóta a bombaszakértők fémdetektoraikkal 95 hektárnyi földet tisztítottak meg és több mint 400 robbanószerkezetet találtak.
Az energiaválság Ukrajnában októberig tarthat. A kritikus helyzet az úgynevezett menetrendtartó erőművek károsodása miatt alakult ki, amelyek az energetikai rendszer kiegyensúlyozására szolgálnak. A háború előtt ezek a teljes hálózat mintegy 30%-át adták, most pedig kevesebb, mint 5%-át. Ezenkívül a fűtési szezon kezdete előtt az áramszolgáltatóknak el kell végezniük a szokásos karbantartási munkálatokat az erőművekben. Extrém hőhullám is tapasztalható, ami szintén növeli a terhelést. Ennek következtében jelentősen megnőtt a villamosenergia-import. Az áramszolgáltatók mindent megtesznek a rendszer stabilizálása érdekében, de jelenleg nem lehet elkerülni az áramkimaradásokat. Jelenleg, a nyári időszakban Kárpátalja mintegy 250 megawatt villamos energiát fogyaszt, amelyet elméletileg elegendő mennyiségben megtermel. A régióban bejegyzett jogi személyek áramot termelnek, valamint olyan magánháztartások is, ahol napelemeket telepítettek. Ezen kívül a megye rendelkezik vízenergiával is. Ugyanakkor a megyei áramszolgáltató vezérigazgatója szerint Kárpátalja nem használhatja fel saját belátása szerint az általa termelt villamos energiát. Ennek az az oka, hogy megyénk, mint minden más régió, az egységes nemzeti energia rendszerhez tartozik, amely bonyolult, kiterjedt mechanizmus. A fogyasztókat hat csoportba sorolták, amelyekben menetrend szerint kapcsolják ki az áramot. Átlagosan napi 10-12 órán keresztül van áramszünet, a fogyasztás mennyiségétől és a meghatározott korlátok függvényében. Az is előfordulhat, hogy 15-16 órán át nincs áramszolgáltatás. Ezt is az egységes mechanizmusként működő rendszer túlterheltségével magyarázzák. Az áramszolgáltató szerint a feszült helyzet még egy-két hétig tart, majd befejeződik az atomerőművi blokkok karbantartása. Jelentősen csak a fűtési szezon kezdetére javulhat a helyzet, feltéve, ha nem keletkeznek újabb károk az energetikai létesítményekben.
Az ukránok a jövőben nem állítják át óráikat a nyári és a téli időszámításra. A Legfelső Tanács második olvasatban elfogadta az ukrajnai időszámításról szóló törvénytervezetet – számolt be Jaroslav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegramon.
„A Parlament elfogadta a 4201. számú törvénytervezetet a téli időszámításról a nyári időszámításra való átállásról Ukrajnában. A dokumentumot összesen 261 képviselő támogatta” – írta.
A parlamenti képviselő pontosított, hogy idén október utolsó vasárnapján (27-én) az ukránok óramutatóikat átállítják téli időszámításra, a jövőben, 2025-től pedig nem térnek át a nyári időszámításra.
2024 eleje óta csaknem 157 ezer hektár mezőgazdasági területet aknamentesítettek és adtak vissza a gazdálkodóknak használatba, közölte Denisz Smihal miniszterelnök Facebookon.
„Az év eleje óta az aknamentesítők mintegy 157 000 hektár mezőgazdasági területet adtak vissza Ukrajnában használatba” – áll a bejegyzésben.
A kormányfő arról is tájékoztatott, hogy az elmúlt fél évben több mint másfélszeresére nőtt az engedéllyel rendelkező aknamentesítők száma: a mai napig 43-an kaptak minősítést.
Ukrajnában a szeptemberben kezdődő új tanévben a társadalmi-érzelmi jóllétre oktató boldogság tanórákat vezetnek be amerikai mintára – számolt be vasárnap a rubryka.com hírportál Olena Zelenszka elnöki feleség Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszka azt írta: „olyan időket élünk, amikor az ilyen készségek nem kevésbé fontosak, mint a matematika vagy a biológia ismerete. Főleg a mentális egészség gondozásának készségei – ezért igazítják a hazai szakemberek a tantárgyat az ukrán valósághoz, mert sajnos az ma már gyökeresen más a gyerekeink számára. A boldogság tanórák az amerikai Well-Being szociális-érzelmi tréning ukrán adaptációja.”
„Örömmel közöljük, hogy szeptembertől a „Hogy vagy?” országos mentálhigiénés program indul iskoláinkban a diákok számára. Miért a boldogság? Mert a tanórák során feltárulnak azok a legfontosabb ismeretek és készségek, amelyek nélkül nem lehet boldog, tartalmas, gyümölcsöző életet élni” – közölte az Oktatási Minisztérium. Mint megjegyezte, elsősorban az emberekkel való kapcsolatépítés képességéről lesz szó (ezzel a boldogság és a stabilitás elválaszthatatlanul összefügg), valamint arról, hogy az ember saját életének az alakítója lehet.
A tantárgy feltárja a humán tanulmányok fogalmát, vagyis annak megértését, hogy mit jelent embernek lenni. Ezenkívül megtanítja a gyerekeket a szeretetre, az együttérzésre, a méltóságra és a szabad életre, valamint bölcsességre és arra, hogyan fejlődjenek benne.
A tantárgy rávilágít a tanuló saját és a körülötte élők érzelmi szükségletei és érzései megértésének fontosságára is.
Július 15. és 24. között Örményországban rendezik meg az Eagle Partner 2024 közös örmény–amerikai gyakorlatot. Erről az örmény védelmi minisztérium sajtószolgálata számolt be.
A gyakorlatokon az Örmény Fegyveres Erők békefenntartó dandárjának, az Egyesült Államok európai és afrikai szárazföldi erőinek, valamint a Kansasi Nemzeti Gárda katonái vesznek részt.
A képzés olyan műveleteket foglal magába, amelyek célja a konfliktusban lévő felek közötti kapcsolatok stabilizálása a békefenntartó missziók során.
