Ukrajnában a járványt felszámolták, de a gyermekbénulás és más betegségek megelőzésére irányuló tevékenység folytatódik.
A WHO Európai Regionális Irodája hivatalosan lezártnak nyilvánította a 2021 októberében észlelt ukrajnai gyermekbénulás járványt, számolt be az ukrán egészségügyi minisztérium. Mindez az Egészségügyi Minisztérium, a WHO, az UNICEF, a Rotary International és az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja együttműködésének köszönhető.
„Az ukrán egészségügyi minisztérium által 2021 decemberében kezdeményezett, a járványra való átfogó reagálás sikeresen megállította a vírus terjedését, és megakadályozta annak átterjedését más országokba” – közölte az Egészségügyi Minisztérium.
A WHO ukrajnai irodájának vezetője, Jarno Habiht elmondása szerint a poliovírus terjedésének megállítása a most zajló háború körülményei között rendkívüli eredmény.
Viktor Ljasko, Ukrajna egészségügyi minisztere megjegyezte, a járványt már sikerült felszámolni, de Ukrajnában folytatódik a poliomyelitis és más, védőoltással megelőzhető betegségek megelőzésére irányuló munka.
„Amíg a gyermekbénulás veszélyt jelent az egész világon, Ukrajna sebezhető marad, ezért az egészségügyi minisztérium továbbra is erősíti az oltással megelőzhető betegségek felügyeletét, és azon dolgozik, hogy minden gyermek védelme érdekében kiterjessze a rutin immunizálás lefedettségét az egész országban” – fogalmazott a miniszter.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport Ramstein formátumú németországi ülésén Észtország, Luxemburg és Ukrajna megállapodott egy informatikai koalíció létrehozásáról, amely az ukrán védelmi erőket támogatja majd a kiberszférában.
A hírt az észt védelmi miniszter közölte – írta az Interfax-Ukrajna.
„Az információs és kommunikációs technológiák szerepe ebben a háborúban természetesen nehezebben érthető, mivel a fronton sokkal jobban látható a kinetikus tevékenység. A kibertérben végrehajtott akciók azonban jelentősen felerősítik azt, ami a közvetlen csatatéren történik. Észtországnak megtiszteltetés, hogy elektronikus államként megszerzett kompetenciáit Ukrajna támogatására fordíthatja” – mondta az ország védelmi minisztériumának vezetője.
Az IT-koalíció elindításának szentelt rendezvényen Észtország, Luxemburg és Ukrajna mellett Belgium, Litvánia és Dánia is aláírta a szándéknyilatkozatot.
A Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata speciális gyakorlatot tartott, melynek során mintegy 1200 legyőzhetetlenségi pontot készítettek elő a télre – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a kormány hivatkozva.
A jelentés szerint az előkészített legyőzhetetlenségi pontok közül mintegy 770 helyhez kötött a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata létesítményeinek a bázisán, 360 sátoros mobil, 90 pedig gépjármű alapú. A Technogén és Környezetbiztonsági és Vészhelyzetek Állami Bizottsága a megbeszélés eredményei alapján úgy határozott, hogy az Infrastrukturális Minisztérium, az Energetikai Minisztérium, a Stratégiai és Ipari Minisztérium, a Helyreállítási Ügynökség, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata és a helyi katonai közigazgatások megszervezik a helyzet folyamatos nyomon követését és az azonosított fenyegetésekre adott gyors reagálást; megteremti a szükséges anyagi és technikai tartalékot; homokot gyűjteni a jegesedésgátló keverék tartalékának létrehozására, valamint üzemanyag- és kenőanyag-tartalék létrehozására az esetleges hótorlaszok leküzdésére stb.
Ezenkívül meg kell határozni a mennyiségeket, és anyagtartalékot kell létrehozni, beleértve az üzem- és kenőanyagokat is, amelyek felhasználására az esetleges veszélyhelyzetek felszámolása során lehet szükség. A Belügyminisztérium a Nemzeti Rendőrséggel közösen jogszabályi szinten határozza meg azoknak a kritikus infrastruktúra-objektumoknak a listáját, amelyek veszélyhelyzet esetén védelem alá esnek a kritikus infrastruktúra létesítményeinek fizikai védelme keretében. A bizottság számos egyéb intézkedést is javasolt a hatóságoknak.
A Cseh Köztársaság nem adja ki Ukrajnának azon állampolgárait, akik kibújtak hazájuk katonai szolgálata alól – számolt be szerdán az idnes.cz nevű cseh hírportál.
„Csehország nem adja ki Ukrajnának a területén tartózkodó (ukrán állampolgárságú) férfiakat, akik kibújnak a szolgálat alól az ukrán fegyveres erőkben” – derült ki a cikkből. A portál magyarázata szerint e döntés a köztársaság nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségéből fakad, amely szerint az európai államok nem utasíthatnak ki külföldi illetőségű személyeket a katonai szolgálat megkerülése, a hadseregből való dezertálás vagy a katonai parancsnokság utasításaival szembeni engedetlenség miatt.
Az oldal ugyanakkor úgy értesült: a katonai szolgálat alól kibúvók kiadatása Ukrajnának eseti alapon történhet, ha megállapítást nyer, hogy polgári bűncselekményt követtek el, például a szolgálat alóli felmentést biztosító okmányok meghamisítása, vagy az ilyen dokumentum kenőpénzért történő megvásárlása esetén.
Vladimir Repka, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy az ukrán igazságügyi hatóságok egyedi esetekben kérhetik egy adott állampolgár kiadatását.
Petr Maly, a főügyészség szóvivője ugyanakkor a portálnak elmondta, hogy a hivatal nem kapott megkeresést az illetékes ukrán hatóságoktól a Cseh Köztársaságban tartózkodó, az ukrán fegyveres erőkben való szolgálat elől elmenekült, hadköteles korú állampolgárokkal kapcsolatban. Emiatt – tette hozzá – nem is lehet őket kiadni hazájuknak.
A portál szerint Csehországban kevesebb mint 90 ezer ukrán él, akik „elméletileg szolgálhatnának a hadseregben”.
A cseh tömegtájékoztatási eszközök korábban arról számoltak be, hogy mintegy 360 ezer ukrán menekült tartózkodik az országban, akiknek körülbelül 80 százaléka nő és gyermek.
Több mint másfél éve tart a háború, mely több tízmillió ember élete változtatta meg Ukrajnában: jött a menekültválság, a gazdasági krízis, a mindennapossá váló áramszünetek. Az elmúlt tizennyolc hónap a kárpátaljai magyarok és az ukránok életében a második világháború óta a legnehezebb időszak volt.
[type] => post
[excerpt] => Több mint másfél éve tart a háború, mely több tízmillió ember élete változtatta meg Ukrajnában: jött a menekültválság, a gazdasági krízis, a mindennapossá váló áramszünetek.
[autID] => 14
[date] => Array
(
[created] => 1693492320
[modified] => 1693492197
)
[title] => Több mint másfél éve tart a háború – a magyar segítségnyújtás azóta is folyamatos (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=159786&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159786
)
[aut] => djkovach1979
[lang] => hu
[image_id] => 159788
[image] => Array
(
[id] => 159788
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61.jpg
[original_lng] => 105232
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/a-61.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1693481398:14
[_oembed_34f8cef8ca3a12977b50d7553b9b2da8] =>
[_oembed_time_34f8cef8ca3a12977b50d7553b9b2da8] => 1693481301
[_thumbnail_id] => 159788
[_edit_last] => 14
[views_count] => 615
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ea9255390d6d4bd8de90b91b7af2dfd6] =>
[_oembed_time_ea9255390d6d4bd8de90b91b7af2dfd6] => 1693481528
[_oembed_460ef2bc335568a9d537915bdb6fc499] =>
[_oembed_time_460ef2bc335568a9d537915bdb6fc499] => 1693481528
[_oembed_0694b20eb45489e27dca0dc86de75031] =>
[_oembed_time_0694b20eb45489e27dca0dc86de75031] => 1693481528
[_oembed_8490bb5004382599baf86e60c71c5cc5] =>
[_oembed_time_8490bb5004382599baf86e60c71c5cc5] => 1693482248
[_oembed_c487258d93a042fbc3b1f91f4712caf2] =>
[_oembed_time_c487258d93a042fbc3b1f91f4712caf2] => 1693482248
[_oembed_0cdafe716c20df51755037b2835947aa] =>
[_oembed_time_0cdafe716c20df51755037b2835947aa] => 1693577297
[_oembed_0f61bf1fa1ab0d58f3dac5af2feecfbf] =>
[_oembed_time_0f61bf1fa1ab0d58f3dac5af2feecfbf] => 1694098827
[_oembed_c60a5afc8530da41d5bbfc1ab768a8a4] =>
[_oembed_time_c60a5afc8530da41d5bbfc1ab768a8a4] => 1694679952
[_oembed_bc64ff666fc42eccbd5a470cc9573cb4] =>
[_oembed_time_bc64ff666fc42eccbd5a470cc9573cb4] => 1694679952
[_oembed_47765e22feb8753f0205d83ab216a1a9] =>
[_oembed_time_47765e22feb8753f0205d83ab216a1a9] => 1694679953
[_oembed_8b18c6e5d3b76a673b44a9761b89f226] =>
[_oembed_time_8b18c6e5d3b76a673b44a9761b89f226] => 1694679953
[_oembed_8bc340e6ecfcff1d191c0ec00e643a11] =>
[_oembed_time_8bc340e6ecfcff1d191c0ec00e643a11] => 1695291493
[_oembed_170bd1e3ccf8f085a56a8b04b07397d3] =>
[_oembed_time_170bd1e3ccf8f085a56a8b04b07397d3] => 1695291493
[_oembed_e8b58f24be8bb249e44cf6a10fa139ff] =>
[_oembed_time_e8b58f24be8bb249e44cf6a10fa139ff] => 1695313003
[_oembed_4b7b8db2de5d8eae26275fef651ea7cd] =>
[_oembed_time_4b7b8db2de5d8eae26275fef651ea7cd] => 1695406465
[_oembed_b715e462aa425be5db2b43e3502f4122] =>
Ukrajna és Lengyelország megkezdte annak a kezdeményezésnek a megvalósítását, amelynek értelmében egyesítik az ellenőrzőpontokat a közös határon – jelentette be kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök jelezte, hogy a kormánynak most az a feladata, hogy közös vám- és határellenőrzést vezessen be az Európai Unió országaival. „Vagyis az ellenőrzőpontok közösek lesznek, ahol mindkét állam képviselői együtt dolgoznak majd” – mutatott rá.
„Ezzel nagyobb integrációt érünk el az európai térben, felgyorsul a logisztika, minimalizáljuk a korrupciót. A modellkísérletet a lengyel-ukrán határon valósítjuk meg” – mondta el Denisz Smihal, aki tisztázta, hogy Ukrajna ilyen kezdeményezést kíván megvalósítani a román határon is, és a megfelelő javaslatot már elküldték a román félnek.
Ukrajna Állami Nukleáris Szabályozó Felügyelete és a Kanadai Nukleáris Biztonsági Bizottság együttműködési memorandumot írt alá. Erről az ukrán szabályozó sajtószolgálata számolt be augusztus 21-én.
A dokumentumot Oleh Korikov és Rumina Velshi vezetők írták alá. A felek számos ígéretes együttműködési területről tárgyaltak, amelyekben a kanadai szabályozó jelentős tapasztalattal rendelkezik, különösen az új nukleáris létesítményekkel kapcsolatos (kis moduláris reaktorok) projektek engedélyezés előtti biztonsági értékelésének elvégzése terén.
Ukrajna és Kanada is foglalkozni fog az ideiglenesen megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű és más, a háború által érintett nukleáris és sugárveszélyes létesítmények biztonságos működésének helyreállításával, valamint a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szabályozási tevékenység javításával.
Az ukrán hadsereg az ország déli részén végrehajtott ellentámadások során többféle módon elvághatja az orosz megszállók kritikus szárazföldi utánpótlási útvonalait az Azovi-tenger északi partvidékén – a Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint.
Egy hírszerzési értékelés szerint Oroszország hatékony védelmi műveletei és sűrű aknamezői feltartóztatták és továbbra is feltartóztatják az ukránok előrenyomulását.
Az Ukrán Fegyveres Erők előrenyomulása Melitopoltól néhány kilométeren belül az ukrán tüzérségi rendszerek hatótávolságába hozná azokat a fontos közúti és vasúti útvonalakat, amelyeken az orosz csapatok ellátása múlik, ami súlyosan aláásná a megszállók azon képességét, hogy továbbra is erre a célra használják őket – írja az rbc.ua.
Az ISW megjegyzi, hogy még korai lenne értékelni a folyamatban lévő ukrán ellentámadási műveletek általános sikerét, amelyek több irányban, több különböző nyilvánvaló célpont felé haladva zajlanak.
Elemzők következetesen hangoztatják a becsléseket, amelyek szerint az ukránok ellentámadása elhúzódó, nem lineáris műveletsorozat lesz, és valószínűleg különböző ütemben, szakaszokban fog folytatódni.
Ukrainian forces struck two key road bridges along critical Russian grounds lines of communication (GLOCs) connecting occupied Crimea and occupied Kherson Oblast on August 6, causing Russian forces to reroute road traffic from shorter eastern routes to longer western routes. pic.twitter.com/8goDzwWiJb
Október 1-től Ukrajnában visszaállítják a pénztárgépek használatára vonatkozó szabályokat és ezáltal a bírságokat is. Ezek gyakorlatilag minden üzleti tevékenységet folytató szubjektumra vonatkoznak majd, kivéve az I. vállalkozói csoportba tartozó adófizetőket. Az adótörvény erre vonatkozó rendelkezése tavaly januárban lépett volna hatályba, azonban a háború kirobbanása után csak azok a vállalkozók kerültek szigorú ellenőrzés alá, akik jövedéki termékekkel kereskedtek, deviza tranzakciókat bonyolítottak, valamint szerencsejátékkal kapcsolatos vállalkozásokkal rendelkeztek. Megyénkben jelenleg mintegy 40 ezer egyszerűsített egységes adófizetőt tartanak nyilván, ezek 10%-a jogi személy, a többi egyéni vállalkozó. Ugyanakkor a vállalkozók anyagi terheinek csökkentése érdekében az adóhivatal, a törvény előírásainak megfelelően kifejlesztett egy ingyenes szoftvert, amely letölthető a Megyei Adóhivatal honlapjáról. Az alkalmazás folyamatosan frissül, és nem igényel további befektetéseket. Használata előtt azonban regisztrálni kell az adóhatóságnál.
Ukrajnában szeptember 1-től három oktatási forma lesz érvényben az iskolákban. Minden régiónak meglesz a sajátja – a biztonsági helyzettől függően. Megjelenik a távoktatás egy újabb formája is, jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök a kormány augusztus 11-i ülésén.
Elmondása szerint az új tanév kezdetével az ukrán iskolákban háromféle oktatási forma lesz.
„A megyei katonai adminisztrációknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a kistérségek biztonsági helyzetét. A fenyegetettség mértékétől függően határozzák meg a képzés formáját– jelenléti, online vagy vegyes”, – mondta a miniszterelnök.
Smihal hangsúlyozta, hogy ahol veszély fenyegeti a gyermekek életét vagy egészségét, ott nem lesz jelenléti oktatás.
„Az önkormányzatok jobban látják a kistérségek helyzetét, ezért az oktatási formával kapcsolatos végső döntéseket helyi szinten hozzák meg” – tette hozzá a miniszterelnök.
Smihal elmondta, hogy a Miniszteri Kabinet úgy döntött, hogy új oktatási formát vezet be az online iskolákban.
„Új oktatási formát vezetünk be a kiválasztott online iskolákban minden régióban. A külföldön tartózkodó diákok az iskolai tanterv ukrán komponensét tanulják. Ez heti 6-8 óra”, – mondta.
Elmondása szerint a többi tantárgyat azon országok iskoláiban tanulják majd a gyerekek, ahol tartózkodnak.
A miniszterelnök beszélt az iskolai óvóhelyek helyzetéről is. A kormányfő szerint az oktatási intézmények 68%-a rendelkezik különféle típusú menedékhellyel. Ez 4,7 millió diák és tanár elhelyezését teszi lehetővé.