Ukrajna Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálata április 19-én bejelentette, hogy új „forródrótokat” hozott létre az állattulajdonosok számára, hogy bejelenthessék a ragadós száj- és körömfájás, valamint a kéknyelv-betegségek gyanúját.
Ezek a forródrótok minden régióban elérhetőek, céljuk, hogy segítsék a hatóságokat a betegségek időben történő felismerésében és megelőzésében. Mint írták, a két betegség kitöréseit korábban az Európai Unió több országában is regisztrálták, az ukrán Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat pedig arra figyelmeztetett, hogy a kórokozók Ukrajnába való behurcolásának kockázata magas.
A ragadós száj- és körömfájás, amely főként szarvasmarhákat, sertéseket és más patás állatokat érint, egy vírusos betegség, amely számos vadon élő állatot is megbetegíthet, például szarvasokat, őzeket és vaddisznókat – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Mint emlékeztettek, a ragadós száj- és körömfájás leggyakoribb tünetei közé tartozik a láz, a szájüreg, a nyelv és a tőgy elváltozásai, nyáladzás, étvágytalanság, sántaság, vetélések és a tejtermelés csökkenése. Ritkán előfordulhat, hogy az emberek is megfertőződnek a beteg állatok nyers tejének fogyasztásával vagy annak feldolgozott termékeivel. A betegség a levegőben lévő cseppek révén is terjedhet állatról emberre.
A kéknyelv-betegség – amely kérődzőket, elsősorban juhokat és szarvasmarhákat érint – szintén magas halálozási arányú és súlyos tünetekkel jár.
A betegség a Culicoide fajhoz tartozó erdei tetvek és a Culicoides imicola szúnyogcsípésekkel terjedhet. Tünetei közé tartozik a láz, nyáladzás, vérző fekélyek, ajakduzzanat, a szájüreg gyulladása és a kék nyelv. Fontos megjegyezni, hogy a kéknyelv-betegség nem terjed át emberre, és nem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.
Az Állami Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat arra kérte az állattartókat, hogy folyamatosan figyeljék állataik egészségi állapotát, és ha bármilyen betegséget gyanítanak, haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a területükön működő forródrótokkal.
Április 11-én az ukrán Miniszteri Kabinet rendkívüli ülést tartott, hogy megerősítse az állat-egészségügyi intézkedéseket, és megakadályozza a ragadós száj- és körömfájás, valamint a kéknyelv-betegségek vírusainak behurcolását Ukrajnába. A közelmúltban, márciusban afrikai sertéspestis-járványt regisztráltak Lemberg régiójában, ami további aggodalomra adhat okot.
A hatóságok folytatják a figyelmet és a megelőző intézkedéseket, hogy megvédjék Ukrajna állatállományát és megakadályozzák a veszélyes állatbetegségek terjedését – írta az Ukrajinszka Pravda.
Ukrajna jelenleg diplomáciai csatornákon keresztül tart kapcsolatot Kínával azon kínai állampolgárok ügyében, akik hadifogságba estek – közölte a Külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij egy április 16-i sajtótájékoztatón.
„A nemzetközi humanitárius jog értelmében annak az államnak, amely fogságban tart hadifoglyokat – Ukrajnának ebben az esetben –, a foglyok biztonságát kell szem előtt tartania” – hangsúlyozta Tihij.
Lehetséges opciók:
– fogolycsere,
– repatriálás Kínába – amennyiben ez megfelel az érintett személyek akaratának.
A szóvivő kiemelte, hogy a fogva tartó fél szabad mérlegelési lehetőséggel rendelkezik a fogoly biztonságát szem előtt tartva.
A szóvivő azt is elmondta, hogy amikor a kínai ügyvivőt bekérették a Külügyminisztériumba, Ukrajna világossá tette, hogy: „Kína hivatalos álláspontja ellenére olyan események történtek, amelyek megkérdőjelezhetik Kína őszinteségét, és komolyan károsíthatják a kétoldalú kapcsolatokat.”
2025-ben több mint 312 ezer felvételiző tervezi letenni a Nemzeti Multidiszciplináris Tesztet (NMT – jelentette be Tetjana Vakulenko, az Ukrán Oktatásminőség-értékelési Központ (UCOJAO) igazgatója.
A tesztek tartalma és felépítése az előző évekhez hasonló marad, egy kivétellel: az ukrán történelem feladatok most már a teljes tananyagot lefedik, nem csak egyes időszakokat, mint korábban.
A vizsga a szokásos rendszer szerint zajlik: négy tantárgyból, négyórás időkeretben. Az első és a második tesztblokk között 20 perces szünet lesz.
Vakulenko elmondása szerint az NMT-2025-re már több mint 312 ezren regisztráltak. A külföldön élő felvételizők számára is lehetőség van a teszt letételére. Eddig körülbelül 20 ezer ember regisztrált külföldről, de még korai lenne pontosan megmondani, hányan vesznek valóban részt.
Kötelezővé teszik az állami tisztségviselőknek az angol nyelv ismeretét Ukrajnában. Az ország vezetése az intézkedéssel az Európához való közelesdést szeretné elérni. K. Debreceni Mihály beszámolója következik.
Március-áprilisban Ukrajna megkapta Csehországtól az utolsó szovjet típusú T–72M1 tankokat.
A Hospodarske noviny szerint az orosz invázió előtt a cseh hadsereg 86 használható T–72M1 tankkal rendelkezett. Az utolsó szállítmány ezekből a járművekből március és április között indult Ukrajnába. Több szovjet típusú, harcképes állapotban lévő tank már nem maradt Csehországban, bár van néhány, amely még modernizálás alatt áll.
Csak annyit tudok mondani, hogy a bázison már egyetlen T–72M1 sem maradt
Megnyílt a Nagypalád–Nagyhódos határátkelő Ukrajna és Magyarország között. Az avatószalag átvágásán Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Olekszij Kuleba ukrán miniszterelnök-helyettes vett részt. Az új határátkelő megnyitásáért évek óta dolgozik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kijev azonban csak nemrég adta meg rá a működési engedélyt. Barta József, a KMKSZ néhai alelnökének pedig szívügye volt a kérdés.
A Politico szerint Ukrajna ki van szolgáltatva az Elon Musk tulajdonában levő Starlink műholdas rendszerének, mert annak szolgáltatását jelenleg senki más nem képes átvállalni a nyugati világban. Európa legkorábban 2030-ra számíthat és akkor is csak részlegesen az alacsony röppályán keringő műholdas rendszer szolgáltatások saját forrásból való biztosíthatóságára.
A Politico európai kiadása arról ír, hogy Ukrajna jelenleg erősen függ Elon Musk Starlink rendszerétől a katonai és civil kommunikáció terén, mivel nincs rövid távon elérhető, megfelelő alternatívája az amerikai műholdas rendszernek.
A Starlinkkel való együttműködés egy olyan „függőség, amelyről a Fehér Házban vagy Trump magánrezidenciájában, Mar-a-Lago-ban döntenek” – mondta Eva Berneke, az Eutelsat vezérigazgatója a Politicónak.
Bár az Európai Unió alternatívákat keres – például a francia-brit Eutelsat szolgáltatásait –, ezek technológiai és kapacitásbeli hátrányban vannak a Starlinkhez képest.
Az amerikai lapnak nyilatkozó Eutelsat vezérigazgató, Eva Berneke szerint pedig az ő vállalatuk nem képes helyettesíteni a Starlinket, mivel a francia–brit közös cég jelenleg csak néhány kritikus kormányzati feladatra képes biztosítani maximum néhány száz műholdas kapcsolatot.
A Starlink űrbéli infrastruktúrája, ami több mint 7000 alacsony föl körüli pályán keringő műhold messze túlszárnyalja az Eutelsat jelenlegi kapacitásait, aminek köszönhetően Ukrajnában jelenleg 42 ezer Starlink előfizetés működik, amelynek a döntő többsége katonai, illetve ukrán kormányzati célokat szolgál.
Az EU hosszú távon az IRIS² nevű saját műholdas rendszeren dolgozik, amely a Starlink versenytársa lehetne, de ennek beüzemelése csak a 2030-as években várható. Addig az Eutelsat és más szolgáltatók csak részleges vagy kiegészítő megoldásokat tudnak kínálni Ukrajnának.
