Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitüntette azokat az ukrán katonákat, akik a Fekete-tengeren harcoltak Oroszország ellen – írja a The Independent.
Kitüntettem a védelmezőinket, akik Ukrajna és a világ javára változtatták meg a Fekete-tenger helyzetét. A Fekete-tengerért folytatott harc folytatódik – fogalmazott az ukrán elnök az X-en.
Hozzátette, hogy Oroszország nem fogja megnyerni ezt a harcot. „A Fekete-tenger példaként fog szolgálni arra, hogy Ukrajna helyre tudja állítani a biztonságot saját maga és partnerei számára” – írta.
I awarded our defenders who have changed the situation in the Black Sea in Ukraine's and the world's favor.
The battle for the Black Sea continues. But Russia won't win it.
The Black Sea will serve as an example of how Ukraine can restore security for itself and its partners. pic.twitter.com/3CbBkGOSGQ
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023
Concerning the Russian strike on the warriors of the 128th Mountain Assault Brigade.
My condolences go out to the close ones of the fallen warriors. This is a tragedy that could have been avoided. Defense Minister Umerov informed me on all actions taken to determine full… pic.twitter.com/USA1Zcl0jd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 5, 2023
Szeptemberben az ukránok 65%-a nyilatkozta azt, hogy rokonaik között vannak olyanok, akik 2022. február 24-től a fronton harcoltak vagy jelenleg is harcolnak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Rating szociológiai csoport felmérésének adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a közvélemény-kutatásba bevont válaszadók 49%-a megjegyezte, hogy rokonaik között vannak olyanok, akik 2014 és 2021 között hadműveletekben vettek részt Ukrajna területén. A társadalomnak továbbra is a hadseregbe vetett bizalom továbbra is a legmagasabb szinten van: 94% bízik az ukrán fegyveres erőkben, 94% a jelenlegi háború veteránjaiban, és 93% a 2014–2021-es terrorellenes hadművelet (ATO) veteránjaiban.
A Rating szociológiai csoport a felmérését 2023. szeptember 5–7-én végezte Ukrajna egész területén, kivéve az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krím és Donbász területeit, valamint azokat a területeket, ahol a kutatás időpontjában nem volt ukrán mobilkapcsolat. A mintavételi populáció: 1000 válaszadó. A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 3,1%.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of 🇺🇦Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Körülbelül 50 000 ukrán veszítette el végtagját a másfél éves háború alatt, közölte The Wall Street Journal. Ezt az értékelést a német Ottobock cég, a világ legnagyobb protézisgyártója készítette.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy Ukrajnában valóban magasabb lehet azoknak a száma, akik elvesztették a karjukat vagy a lábukat, mivel a protetikai eljárás meglehetősen hosszú ideig tart. Az amputációt pedig hetekkel vagy akár hónapokkal a kapott sérülések után hajtják végre.
A valós számokat csökkentő másik tényező a protézisek magas ára, amely elérheti az 50 000 eurót is. Ezért az állam 20 ezer eurós kifizetése gyakran nem elegendő, és a betegek kénytelenek karitatív szervezetekhez fordulni, írta a TSN Ukraine.
A Houp Foundation becslései szerint mintegy 200 ezer ukrán szenvedett súlyos, közülük minden tizedik amputációt igénylő sérülést szenvedett a háborúban.
Az ukrán városok alkalmatlanok a fogyatékkal élők számára
Mint kiderült, az inkluzivitásra vonatkozó jogszabályi normák ellenére az ukrán városok egyáltalán nem alkalmasak a fogyatékkal élők kényelmes megélhetésére.
A Texty.org.ua újságíróinak kutatása szerint a városi tér több mint 80%-a nem inkluzív, vagyis a mozgássérültek számára lehetetlen a mozgás. Az újságírók egy kerületet elemeztek Ukrajna négy különböző városában. A fővárosban az épületek bejáratainak 82%-a sorompóval van ellátva, vagyis nem megközelíthető. Zaporizzsjában — 80%, Luckban — 84%, Zsitomirban — 94%. És ez anélkül, hogy figyelembe vennénk a nem inkluzív utakat, járdákat, intézmények bejáratait és a tömegközlekedést.
Sok a fogyatékkal élő és egyszerűen kénytelenek otthon maradni
Az ukrán városokban hosszú évek óta szemet hunynak a befogadóképesség problémái előtt. És még mindig lehet hallani olyan megjegyzéseket, miszerint nincs is olyan sok fogyatékkal élő, közölte Anna Deniszenko, a LUN miszto urbanisztikai projekt kurátora az NV kiadvány hasábjain. Deniszenko felhívja a figyelmet arra, hogy valójában az ukrán társadalomban eddig is sok fogyatékkal élő ember volt. A mozgássérültek gyakran egyszerűen nem tudják elhagyni lakóhelyeiket. Pedig szeretnének aktív társasági életet élni, de a nem befogadó környezet miatt képtelenek erre.
Amikor a befogadó környezet fontosságáról beszélünk, tudnunk kell, hogy erre nem csak a fogyatékkal élőknek van szükségük. Hiszen életünk bizonyos szakaszaiban bármelyikünk mozgáskorlátozottá válhat. Például babakocsis kismamák, idősek, fiatalok, akik egyszerűen nem érzik jól magukat, betegek, háztartási sérülést szenvedtek vagy posztoperatív időszakban vannak. Tehát valójában mindenkinek szüksége van egy befogadóképes városra.
És ez nem csak a szükségességről szól, az inkluzivitás mindenekelőtt a tiszteletről és a biztonságról szól. Egy befogadó környezetben élő ember nem teszi ki magát veszélynek, függetlenül az időjárástól vagy az élet bármely más helyzetétől. Ez a fogyatékkal élők iránti tisztelet a mindennapi életben, mert a függetlenségünkért harcolókat a városi tér alkalmatlansága miatt nem kényszeríthetjük négy fal közé.
Munkahelyteremtés a fogyatékkal élők számára
A kormány úgy döntött, hogy kompenzálja a munkaadók számára a fogyatékkal élők munkahelyének kialakításával kapcsolatos költségeket. Első és második csoportba tartozó fogyatékkal élő személyekről beszélünk.
A program értelmében a munkaadók költségtérítést kapnak az ilyen munkahelyek felszereléséhez szükséges technikai eszközök és bútorok beszerzéséért. Ide tartoznak többek között a motoros emelők, Braille-billentyűzetek és hordozható eszközök, a kurzor pozicionálását segítő eszközök és a tapintható számítógépes kijelzők, székek, korlátok és rudak, tolóajtók és azok nyitó- és zárószerkezetei, csúszásgátló anyagok padlókra és lépcsőkre. A kártérítés összege legfeljebb 100 000 UAH, számolt be a Gazdasági Minisztérium.
Julija Szviridenko gazdasági miniszter előrejelzései szerint ez év végéig legalább másfél ezer ilyen munkahely létrehozását tervezik.
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója ideje alatt a kárpátaljai múzeumok folytatják a munkát, szolgáltatásokat nyújtanak a turistáknak, ezzel az ország gazdaságát támogatják. Ugyanakkor ezek az intézmények a régiónkban tartózkodó, rehabilitáción vagy rotáción áteső katonák érzelmi felépülésének helyszínévé válnak. A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció turisztikai főosztálya tájékoztatást adott a régiónkban található múzeumokról, amelyek látogatása az ukrán fegyveres erőkben szolgálók számára ingyenes.
Lehocky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum
A múzeum gyűjteményében mintegy 110 000 kiállítási tárgy található, amelyek Kárpátalja több évszázados történelmét és kultúráját mutatják be.
A múzeumot ingyenesen látogathatják:
az ukrán fegyveres erőkben szolgálók
az Állami Határőrség alkalmazottai
a Nemzeti Rendőrség munkatársai
a Nemzeti Gárda alkalmazottai
a Biztonsági Szolgálat alkalmazottak
az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat munkatársai
a harci cselekmények résztvevői
a háború következtében fogyatékkal élő személyek
a háború résztvevői
elhunyt (elhunyt) háborús veteránok családtagjai
az elesett (elhunyt) katonák családtagjai.
Munkácsi Történelmi Múzeum – Munkácsi vár
A munkácsi vár 14-17. századbeli történelmi és katonai építészeti műemlék. A vár és Kárpátalja történetét a néprajzi-, természeti- és régiségtörténeti kiállítások mutatják be részletesen. Az ingyenes szolgáltatásokhoz való jog (az erre vonatkozó igazolvány megléte esetében) az ukrán fegyveres erők katonáit, a második világháború veteránjait; a háború rokkantjait és a háború gyermekeit; az harci cselekmények résztvevőit illeti meg.
Kárpátaljai Néprajzi Múzeum – Ungvári Skansen
Az Ungvári Skansen egy ősi kárpátaljai falu építészeti gyöngyszemeiből és a népművészet legrégebbi és legelterjedtebb fajtáinak mintáiból áll, Ukrajna egyik első szabadtéri múzeuma. A fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes (az erre vonatkozó igazolvány megléte esetében).
Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum
A múzeum gyűjteménye több mint 5000 kiállítási tárgyat tartalmaz, és két részből áll: a 16-21. századi hazai művészet és a 16-20. századi külföldi művészet.
A fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes (az erre vonatkozó igazolvány megléte esetében).
„Lemkivi tájház”
Az ungvári járásbeli Drugetházán található múzeumegyüttes az ukrán nép egyik néprajzi csoportja, a lemkiek életét és életmódját mutatja be.
Ukrajna védői és családtagjaik számára a belépés ingyenes, előzetes bejelentkezés alapján a 050 70 77 863-as telefonszámon.
„Hámor” kovácsműhely-múzeum
A huszti járási Rókamezőn található még ma is működő kovácsműhely, amelyet a 19. század elején építettek, a kovácsmesterség egyedülálló műemléke. A múzeumba a fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes.
Régi falu múzeum
A huszti járási Alsókalocsán egy ősi verhovinai falu lett kialakítva, amely a helyi lakosok életmódjának 300 éves történetét mutatja be. A múzeumba a fegyveres erők katonái számára a belépés ingyenes.
A hucul brinza múzeuma
Ukrajna egyetlen hucul brinza múzeuma Rahón található, amely a kárpátaljai juhsajtkészítés gazdag történetét és hagyományait mutatja be. Ukrajna védelmezői számára ingyenes a belépés a múzeumba.
Audio-idegenvezető Kárpátalja várai
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció turisztikai főosztálya támogatásával elkészült a Kárpátaljai várak című audio-idegenvezető. Az útvonal 12 helyszínt tartalmaz, amelyek segítségével visszatekinthetünk a múltba, ősrégi épületek és várromok megtekinthetőek meg.
A találékony ukrán katonák kidolgozták a „duplázz rá” módszert. Ennek a lényege, hogy a déli melegben felmelegszik a talaj és a benne rejtőzködő, nem fémanyagú aknák. Késő délután, amikor a drón visszatér ugyanarra a terepszakaszra, a hőmérséklet csökkenésével az aknák anyagának hőmérséklete másképpen változik, mint a környező talajé. Így a hőkamerás kép, amelyet két különböző időpontban rögzítettek ugyanarról a területről, sok mindent elárulhat.
Korunkban mind a gyalogsági, mind a harckocsik elleni aknákat – hogy a megtalálásukat nehezítsék – jelentős részben nem fémből, hanem fából, műanyagból, kerámiából készítik.
A területfelszabadító ellentámadás egyik legnagyobb akadálya az oroszországi megszállók által elaknásított, akár fél magyarországnyi területű, az ezer kilométeres frontvonal mentén kialakított zóna. Ebben több millió robbanószerkezet lehet elrejtve, egyes szakaszokon négyzetméterenként akár 5-6 darab is.
Ukrajna a világ leginkább elaknásított országává vált.
A háború befejezését követően több évtizedre lesz szükség, hogy megtisztítsák a mezőket-erdőket, a termőföldeket az alattomos, évtizedek múltán is működőképes szerkezetektől.
A drónos aknakeresésnek van anyagi vonzata is. Egy ilyen drón, felszerelve a szükséges szenzorokkal, legfeljebb pár ezer dollárba kerül. Egy aknamentesítő monstrum több százezer dollárt kóstálhat. És a hatvantonnás aknamentesítő járgány mozgatása sem egyszerű, míg a drón szétszedve egy-két bőröndben elhelyezhető, személyautóval, terepjáróval akár több is szállítható egyszerre.
Ukrajnában a hazájukért harcoló emberek egyre inkább felismerik: a helyzet olyan fordulatot vehet, amelyben előbb-utóbb csökken a nemzetközi támogatás mértéke, magukra lesznek utalva.
Tartanak tőle, hogy a messze legnagyobb katonai és anyagi segítséget nyújtó Egyesült Államokban a jövő évi elnökválasztás után visszatérhet a Fehér Házba a republikánus Donald Trump, aki radikálisan visszaveheti az Ukrajnának nyújtott katonai-gazdasági-pénzügyi segítséget.
Kijevben abban bíznak, ha a hivatalos amerikai kormány segítség csökkenne vagy elapadna, akkor is lesznek olyan magánvállalkozások, amelyek segítenek az ukránoknak az ellenállásban. Ilyen lehet a Draganfly cég, amely 1998-ban indult kis drónok építésével. Ugyan őket a kormány választotta ki, de minthogy magáncégről van szó, nem lehetetlen, hogy akkor is folytatják az ukránokkal a pilótaoktatási, felszerelésszállítási programot, ha esetleg a (jövendőbeli) vezetés mérsékelné Ukrajna támogatását. Ma már a Smithsonian Intézet úgy emeli ki a Draganflyt, mint az első olyan „közszolgálati” drón építőjét, amely emberéleteket ment meg.
Cameron Chell a Draganfly elnök-vezérigazgatója szerint jelenleg ezer ukrán drónkezelő pilótát képeznek ki, szerelnek fel – és a betanított drónpilóták számát növelni akarják.
A Draganfly drónjai más célokra is felhasználhatók, akárcsak a mesterségesintelligencia-ügyekben, a drónok felhasználásának szélesítésében igen jártas ukrán fiatalok által kieszelt eszközök, alkalmazások. Kijevben a sajtó nagy teret szentel a fiatal ukránok találékonyságának, akik a drónépítésben új, szokatlan, kis költségű, polgári forrásokból is hozzáférhető eszközökkel segítik a fegyveres harcot.
Mi a szerepe a mesterséges intelligenciának (MI) a drónvilágban? A drónépítők, -alkalmazók korábban áthághatatlannak tartott alapszabálya így hangzik: embernek kell lennie a láncban – angol szakkifejezéssel human-in-the-loop. Vagyis a felfegyverzett drón nem kaphat a beépített MI-elemek alkalmazásával olyan szabadságot, hogy önállóan dönthessen emberéletekről. A terroristák kiiktatására használt nagy méretű drónok esetében ez több évtizedes gyakorlat. Az USA hadseregében az ilyen, a Hellfire rakéták módosított (a járulékos veszteségeket mérsékelő) változatát indító parancsot csak a valamelyik légi támaszponton ülő drónkezelő csapat parancsnoka adhat ki – miután a több csatornából, a többi között a helyszín közelében lévő ügynöktől kapott információk alapján felmérte a helyzetet. És még az ember feltétlen bekapcsolásával is megtörténik, hogy a dróntámadások félresikerülnek, a terroristák helyett ártatlan – például a terroristákéhoz hasonló kocsiban utazó – emberek esnek áldozatul a dróncsapásoknak.
A harctéren valamivel könnyebb a helyzet, mert az önállóan a csapásmérésről döntő, a célterület fölé érkező drón egy meghatározott körzetben működhet, ahol elvben csak az ellenség katonái, felszerelése lehetnek. Ebben a körzetben mozoghat a drón, keresve a megfelelő célpontot (cirkáló, bolyongó üzemmódban), majd amikor megleli, célba veszi és „öngyilkos módon” (kamikaze drón) belecsapódik. Vélhetően a drón számítógépének MI-része dönt a cél kiválasztásáról, miután a programozók megadják a lehetséges célok (például ellenséges harckocsik) főbb jellemzőit, alakját, mozgását, sebességét.
Exemple concret de l’engagement de la France au soutien de l’Ukraine avec Delair et son PDG : plus de 150 drones sélectionnés par l’Ukraine, financés par la France et déjà en cours de livraison.
A honvédek számára a láb- és kézprotézisekért járó kompenzáció maximális összege 2 millió UAH, amely lehetővé teszi, hogy megfelelő minőségű eszközt válasszanak, közölte Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter az Ukrinformnak adott interjújában.
„A kártérítés összege a honvédek esetében háromszor magasabb, mint a civileké. A mai naptól a protézis költségét maximálisan 2 millió hrivnyával támogatják. Ez a láb- és kézprotézisek esetében magas funkcionális képességeket biztosít” – mondta a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a sebesült katonák számára jelenleg minden protézis ingyenes. A sérült saját belátása szerint választhatja ki a protézist gyártó céget.
„Jelenleg 40 olyan cég van a piacon, amelyek kizárólag protézisek és ortopédiai eszközöket gyártanak, és több mint száz olyan, amely egyéb segédeszközökkel – kerekesszékkel, botokkal, mankókkal látja az embereket” – jegyezte meg Zsolnovics.
Ugyanakkor a protézisek ágazatában fontos a többletforrást igénylő eszközök karbantartása. Jelenleg az állam a jogszabályoknak megfelelően különít el forrásokat ezekre a kiadásokra.
„Sokan, akik külföldön kaptak protézist, nem tudják, mihez kezdjenek itthon. De ezt a problémát a szabályozás módosításának köszönhetően megoldottuk. Most már regisztrálhatja protézisét a Fogyatékos Személyek Szociális Védelmi Alapjában, és az állam pénzeszközöket különít el annak karbantartására. Csak olyan céget kell kiválasztani, amelyik ezt megteszi” – tette hozzá a miniszter.
Ukrajna az ország függetlenségéért életüket adó további 44 katona holttestét szállította haza – jelentette be pénteken Oleh Kotenko, az eltűnt személyekért felelős biztos a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kotenko azt írta: „Hazaszállítottuk azoknak a katonáknak a holttestét, akik életüket áldozták Ukrajnáért. Ma 44 védő holttestét tudtuk visszaadni családjaiknak.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a holttestek hazaszállítása Ukrajna megszállt területeiről a Reintegrációs Minisztérium, az eltűnt személyekért felelős biztos, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Polgári-Katonai Együttműködési és Fegyveres Szolgálat Közös Központja, egyéb bűnüldöző szervek, hivatalok és nemzetközi szervezetek együttműködésével történt. Az elesett védők visszaadásának folyamata még tart, és a Genfi Egyezmény normái szerint zajlik.
Oroszország és Ukrajna rendszeresen kicseréli katonáinak a holttesteit. Ukrajna legutóbb július 14-én 62 elesett katona holttestét szállította haza.
32, katona családból származó gyermek indult a napokban Lengyelországba két hetes üdülésre. Ez már a harmadik turistacsoport, amely a kárpátaljai megyei vezetés és a Lublini vajdaság közreműködésével pihenhet külföldön. Idén a tervek szerint összesen 150 gyermek lengyelországi üdülését kívánják megszervezni. A gyerekek egy várban fognak lakni és számos kiránduláson és foglalkozáson fognak részt venni, valamint lengyel gyerekekkel is megismerkednek majd. A kárpátaljai gyerekek mellett belső ukrajnai fiatalok is részt vesznek a programban. Makszim 10 éves. Stábunknak nyilatkozva elmondta, hogy már járt külföldön, de most utazik először a szülei nélkül. Mint fogalmazott: tudja, hogy mit fog ott csinálni. Galina és férje a Csapi Határrendészeti Egységnél szolgál. Elmondása szerint örül, hogy a gyermekének lehetősége nyílt a mostani körülmények között, hogy külföldre utazhasson, mivel ők a háború miatt nem hagyhatják el az országot. Az üdülésre 10 és 15 év közötti gyermekek jelentkezhettek. Többségük először utazik külföldre szülők nélkül. Viszont Lengyelországban biztos kezekben lesznek, így bár némi aggodalommal a szívükben, de a szülők mégis elengedik a csemetéket. A 10 éves Násztya, állítása szerint nem fél egyedül utazni. Azt reméli, hogy tartalmas pihenés vár rá és élményekkel, illetve új barátságokkal gazdagodhat. A két hetes üdülés az ukrajnai katona- és rendőr családok számára ingyenes. A lengyelországi tartózkodást és annak minden költségét a lengyel fél vállalta magára, az utazást pedig a kárpátaljai megyei vezetés finanszírozza. A tervek szerint a nyár végéig még két, ukrajnai katonák gyermekeiből álló csoport fog pihenni a lublini vajdaságban.
Július 7-ig Ukrajna összesen 2576 embert, köztük 144 civilt juttatott haza sikeresen 47 cserén keresztül az orosz hadifogságból.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa köszönetét fejezte ki a hazatelepítési erőfeszítésekben részt vevőknek, elismerve az ideiglenesen megszállt és orosz területeken való működés során felmerülő kihívásokat – számolt be a Gwar.
A legutóbbi, július 6-án lezajlott cserén 45 katona tért vissza, köztük három Harkiv területéről. A csoport két tisztből, 41 közlegényből és őrmesterből, valamint egy herszoni terrorszervezettel kapcsolatban álló harcosból állt. Ezek a katonák különböző frontokról érkeztek, így Mariupol, Azovsztal, Donyeck, Zaporizzsja és Harkiv térségében kerültek hadifogságba. A háború kezdete óta eddig 2576 embert szabadítottak fel, köztük 144 civilt.
A katonákon kívül két illegálisan Oroszországba deportált ukrán gyermeket, Renat (6 éves) és Varvara (10 éves) is hazajutattak az ukránok a héten.
Az ukrán ombudsman szerint még mindig több mint 25 ezer ukrán civil túsz van orosz fogságban. Lubinec hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van egy hatékony mechanizmus létrehozására, és arra figyelmeztetett, hogy enélkül az összes fogoly visszaszolgáltatása akár egy évekig tartó folyamat is lehet. Kiemelte továbbá, hogy az oroszok naponta kínozzák az ukrán állampolgárokat, amit az ukrán hatóságok dokumentálnak.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of 🇺🇦Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
