A Cseh Köztársaságban tartózkodó ukrán menekültek több mint fele szembesült nemzetiségi alapon agresszív viszonyulással, 5 százalékukat pedig fizikai támadás is érte – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál a vinegret.cz cseh internetes honlapra hivatkozva.
A PAQ Research ügynökség felmérése szerint a legtöbb verbális támadást a fiatal ukrán menekültek szenvedték el, a fizikai támadások pedig gyakran gyerekeket értek. A közvélemény-kutató cég interjúk formájában készítette a felmérést ukrán menekültek körében a nemzetiségi agresszióval kapcsolatos tapasztalataikról. A vizsgálatba 3789 személyt vontak be, 1425 menekült családot, amelyben 1203 17 év alatti gyermek él. A menekülteket 2023 júniusában kérdezték meg.
Mint kiderült, hogy a válaszadók több mint fele (57 %) szembesült nemzetiségi alapon verbális támadásokkal és sértésekkel. A válaszadók 5 %-a tapasztalt fizikai támadást ukrán származása miatt. Leggyakrabban a 40 év alatti menekültek szembesültek verbális agresszióval. Ugyanakkor az idősek ritkán tapasztaltak verbális támadást, amiatt, hogy Ukrajnából származnak, a válaszadóknak mindössze 30 %-a.
A felmérést végző szakemberek megjegyezték, hogy a szolgáltató szektorban dolgozó ukránok szembesültek leggyakrabban agresszív hozzáállással a származásuk miatt. A kutatókat ugyanakkor aggasztotta az az eredmény, hogy a két- vagy többgyermekes egyedülálló szülők gyakrabban (14 %) szembesültek agresszióval, mint a teljes családok (6 %). „Itt gyakran a gyermekek közötti fizikai támadásokról beszélünk, az egyszülős családokban. Azonban ahol mindkét szülő és több gyermek is van, a válaszadók mindössze 6 %-a számolt be ilyen élményekről” – áll a jelentésben.
Megteltek a menedékkérőket és az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekült embereket befogadó központok Berlinben – írta szerdán a Tagesspiegel című berlini lap a tartományi menekültügyi hivatal (LAF) adatai alapján.
A befogadóközpontok kapacitása „kvázi nulla” – mondta a hivatal szóvivője. Kimutatásuk szerint az év eleje óta 9936 menedékkérő érkezett a tartományi rangú német fővárosba, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük mintegy 11 ezer ukrajnai menekültről is gondoskodni kellett, a tavaly érkezett bő húszezer után.
Az utóbbi időszakban hetente nagyjából ezer menedékkérő – többnyire szíriai, török, afganisztáni, grúz és moldovai állampolgár – és 350 ukrajnai menekült érkezett. Az év végéig további 9-10 ezer emberre lehet számítani.
A hatóságok a többi között azt tervezik, hogy kibérelnek egész szállodákat és hosteleket, közösségi szállássá alakítják a 2008-ban bezárt tempelhofi repülőtér egy újabb hangárját, menedékkérőket és ukrajnai menekülteket helyeznek el egy bezárt ideggyógyászati klinika épületeiben is, amelyeket az eredeti tervek szerint le kellene bontani.
További gond, hogy a hivatalt túlterhelik az adminisztrációs feladatok. Naponta csupán nagyjából 120 embert tudnak nyilvántartásba venni, az érkezők így általában nagyjából tíz napot, esetenként csaknem három hetet kénytelenek várakozni regisztrációjukra. Ezért a befogadóállomások, közösségi szállások kapacitása mellett a LAF személyi állományát is bővíteni kell – írták.
Hasonlóan a helyzet számos további tartományban, és a menekültügy a 2015-2016-os időszak után ismét a belpolitika egyik fő témája Németországban. Az október 8-i helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Hessenben és Bajorországban is bekerült a kampány fő témái közé. Ezt jelzi például, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) listavezetője elővette elődje, Horst Seehofer elsőként 2016-ban megfogalmazott követelését, miszerint Németországnak évi 200 ezer főben korlátoznia kell a befogadható menedékkérők számát.
A testvérpárt Keresztényszociális Unióban (CDU) egyre több szakpolitikus, köztük Michael Stübgen Brandenburg tartományi belügyminiszter alapvető reformot sürget. Elképzelésük szerint szakítani kell azzal a felfogással, hogy mindenkinek lehetőséget kell adni menedékjog iránti kérelem benyújtására, és helyette az úgynevezett intézményi garancia megoldását kell alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy egy szakhatóság révén az állam döntene arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el. A kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – elutasítják a CDU/CSU javaslatát, felfogásuk szerint Németország területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog.
Lengyelország 2024-től valószínűleg megszünteti a befogadott egymillió ukrán menekült pénzügyi támogatását – jelentette be Piotr Müller, a lengyel miniszterelnöki hivatal államtitkára, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
Az amerikai hírszolgálat azt írta, hogy az ukrán menekültek támogatásának a megszüntetése tovább ronthatja a lengyel–ukrán viszonyt, amit a gabonaimport miatti konfliktus egyébként is súlyosbított. „Miközben a varsói kormány Ukrajna egyik legmeghatározóbb támogatója, pénzügyi és katonai támogatással segítette megvédeni magát az orosz invázió ellen, a két ország viszonya az októberi lengyelországi választások előtt megromlott” – áll a Bloomberg cikkében.
Müller szerint jövőre nem hosszabbítják meg az ukrán menekültek támogatását, amely magában foglalja a tartózkodási és munkavállalási engedély követelményeinek megszüntetését, az ingyenes iskolalátogatást, az egészségügyi ellátást és a családtámogatást. „Az ukránok juttatásai nem tartanak örökké. A törvény rendelkezései ideiglenes jellegűek, és jelenleg nincs döntés a meghosszabbításukról” – hangoztatta Piotr Müller.
Az orosz agresszió elől menekülő ukránok számára biztosított, 2024 márciusában lejáró ideiglenes védelmi jogállás 2025 márciusáig történő meghosszabbítását javasolta az Európai Bizottság – tájékoztatott a brüsszeli testület kedden.
Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekülteknek anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.
Az uniós bizottság közleménye szerint a 2022. március 4. óta biztosított jogállás ez idáig már több mint 4 millió ukrajnai menekültnek adott védelmet, biztonságot és támogatást. A testület úgy véli, hogy az átmeneti védelem bevezetésének okai továbbra is fennállnak.
Kiemelték: a jogállás érvényességét meg kell hosszabbítani, mint szükséges és megfelelő választ a jelenlegi ingatag helyzetre, amely – mint írták – még nem kedvez az ideiglenes védelmet élvezők biztonságos és tartós hazatérésének.
„A jogállás aktiválása óta, mindössze egy héttel Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziós háborúja után, a tagállamok példátlan szolidaritást mutattak az ukrán néppel, nemcsak azzal, hogy befogadták őket hazájukban, hanem konkrét erőfeszítéseket is tettek társadalmi befogadásuk megkönnyítése érdekében” – fogalmaztak a közleményben.
Az uniós bizottság javaslatát most az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia – tájékoztattak.
Lengyelországban csökken az ukrán menekültek száma, míg Németországban növekszik, mivel sok ukrán a jobb feltételeket biztosító országba költözik – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál az EWL platform és a Varsói Egyetem kutatásának adataira hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán menekültek új migrációs trendjét az EWL platform és a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központja vizsgálta 2023 augusztusában a lengyel miniszterelnöki hivatal megbízásából. A kutatás adatai szerint Lengyelországból 2022 augusztusa óta ideiglenes védelem alatt álló ukránok kiáramlása több mint 350 ezer főt tett ki, míg a Németországban élő ukrán menekültek száma több mint 410 ezerrel nőtt ugyanebben az időszakban. Jelenleg csaknem 975 000 ukrán menekült maradt Lengyelországban és 1,1 millió van Németországban.
A legtöbb ukrán menekült 2022 harmadik negyedévében települt át Lengyelországból Németországba. Ezt az időszakot a felmérésben részt vevők 41%-a jelölte meg. Az ukrajnai menekültek több mint fele (52%) úgy döntött, hogy Németországba költözik 3 hónapos lengyelországi tartózkodás után. Egyharmaduk 4-6 hónapig élt Lengyelországban.
A távozás melletti döntést leginkább a németországi barátok és ismerősök jelenléte befolyásolta (43%). Szintén a gyakoribb okok között szerepelnek: a magasabb szociális juttatások (42%); a több megtakarítás lehetősége (38%); állásajánlatok magasabb fizetéssel (27%); jobb kilátások a gyermekek számára (26%); a nyelvi és szakmai tanfolyamok nagyobb kínálata (18%); a szakképzettségnek jobban megfelelő állást találtak (17%). A válaszadók mindössze 13%-a gondolkodik azon, hogy visszatérjen Németországból Lengyelországba.
„2022. február 24-e után Németország az Ukrajnából érkező menekültáradatra a munkaerőpiacra való bejutás liberális szabályainak bevezetésével, az ukrán állampolgárok számára gyors és gyakran kötelező nyelvi és szakmai tanfolyamok bevezetésével válaszolt. Ugyanakkor az ország kihasználja az ukránok magas képzettségi szintjét. Ezek az intézkedések a német piacon tapasztalható akut munkaerőhiánnyal kombinálva a migrációs trend további erősödésének lehetőségét jelzik” – magyarázta Andrzej Korkus, az EWL igazgatótanácsának elnöke.
Eine Maß🍺kostet auf dem #Oktoberfest in diesem Jahr zwischen 12,60 und 14,90 Euro. 1970 wurde der Bierpreis von der Stadt #München festgelegt. Seit dem Jahr 2000 hat sich der Bierpreis mehr als verdoppelt.🍻🥨 pic.twitter.com/qSzJRQbi30
Újabb felmérést végeztek Lengyelországban, hogy megállapítsák, hány ukrán menekült tervez a lengyel városokban maradni. A kutatás azt mutatta, hogy sokan szeretnének visszatérni Ukrajnába.
Egy újabb felmérés kimutatta, hány ukrán menekült akar végleg Lengyelországban letelepedni.
Az ukrajnai menekültek körében végzett széleskörű felmérést a Varsói Egyetem és a lengyel fővárosi Közgazdasági és Bölcsészettudományi Egyetem munkatársai végezték el, akik úgy döntöttek, hogy kiderítik az ukránok hangulatát és jövőbeli terveit. Dr. Robert Stanishevsky, a felmérés kezdeményezője megjegyezte, csak azok az ukrán menekültek vettek részt a közvélemény kutatásban, akik egy teljes körű háború kitörése után hagyták el szülőhazájukat.
A felmérés kimutatta, hogy a válaszadók többsége a lengyel társadalomba való beilleszkedést tervezi. A válaszadók 20 százaléka pedig nem akarja ezt megtenni. Ezen eredmények ellenére a vizsgálatban résztvevők csaknem fele azt mondta, hogy vissza kíván térni Ukrajnába, és minden tizedik menekült szeretne Lengyelországban maradni.
A válaszadók 16,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború befejezése után egy ideig a fogadó országban marad, mielőtt hazatérne. Mások pedig még nem döntöttek a jövőre vonatkozó terveikről.
A felmérés azt is kimutatta, hogy az ukrán menekültek fele Lengyelországban talált munkát, 10 százalékuk tanul, további 10 százalékuk pedig saját vállalkozást indított.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „Az Unió helyzete az Európai Parlamentben” elnevezésű jelentésében javasolni fogja az EB-nek a háború miatt az Európai Unióba távozó ukránok védelmi idejének meghosszabbítását.
Az Európai Bizottság vezetője elmondása szerint Oroszország teljes körű fegyveres agressziójának kezdete óta 4 millió ukrán talált menedéket az Európai Unióban.
„Szeretném elmondani nekik, hogy most is ugyanolyan szívesen látják őket, mint azokban a sorsdöntő első hetekben. Hozzáférést biztosítottunk számukra a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és még sok máshoz. Ez volt Európa válasza a történelem hívására. Ezért büszkén jelenthetem be, hogy a bizottság felajánlja az ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítását” – mondta von der Leyen.
Ez a döntés előzetesen azt jelenti, hogy az EU-ban tartózkodó ukránok 2025-ig továbbra is az EU-országokban élhetnek, dolgozhatnak és tanulhatnak.
Megjegyezte, hogy az EU speciális mechanizmusa által biztosított ideiglenes védelmet először alkalmazták az ukránok menedékjogának biztosítására.
Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy idén az Ukrajna támogatásának részeként az EU 12 milliárd eurót biztosított a bérek és nyugdíjak kifizetésére.
[type] => post
[excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „Az Unió helyzete az Európai Parlamentben” elnevezésű jelentésében javasolni fogja az EB-nek a háború miatt az Európai Unióba távozó ukránok védelmi idejének meghosszabbítását.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1694697780
[modified] => 1694682976
)
[title] => Az EU az ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítására készül
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=161457&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 161457
[uk] => 161410
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 161411
[image] => Array
(
[id] => 161411
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large.jpg
[original_lng] => 143596
[original_w] => 1140
[original_h] => 760
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/186494-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 760
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1694672176:12
[_thumbnail_id] => 161411
[_edit_last] => 12
[views_count] => 480
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 592
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Társadalom
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1072
[1] => 82890
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => ukrán menekültek
)
)
[7] => Array
(
[id] => 161455
[content] =>
A Németországba való migráció okai között szerepelnek a magasabb bérek, a magasabb szociális juttatások és a lengyelországinál jobb egészségügyi szolgáltatás.
Az ukrán menekültek Lengyelországból Németországba vándorolnak át, áll a menekültvándorlási trendekről szóló tanulmány adataiban, számolt be az Ukrinform.
„Azt a tendenciát vettük észre, hogy az elmúlt néhány hónapban sok ukrán hagyja el Lengyelországot különböző európai országokba, különösen Németországba, ahol mintegy 450 ezerrel nőtt az ukrán állampolgárok száma, míg Lengyelországban 350 ezerrel csökkent. Vagyis 350 000 ukrán távozott különböző országokba, többek között Németországba. Úgy döntöttünk, hogy kivizsgáljuk ezt a tendenciát” – mondta Margarita Szitnik, az EWL Migration Platform szóvivője a tanulmány bemutatásakor.
A tanulmány az EWL Migration Platform és a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központja által 2023 augusztusában végzett felmérés eredményei alapján készült, a Lengyel Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala megbízásából. Összesen 400 nagykorú ukrán állampolgárt kérdeztek meg, akik a háború kitörése után érkeztek Lengyelországba, átmeneti védelemben részesültek Lengyelországban, majd Németországba távoztak.
Mariusz Kowalski szociogeográfus arról tájékoztatott, hogy a válaszadók 91%-a nő, 9%-a férfi, az átlagéletkor körülbelül 35 év, 66%-a felsőfokú, mintegy 20%-a pedig szakmai végzettséggel rendelkezik.
Jan Malitsky, a Varsói Egyetem Kelet-Európai Tanulmányok Központjának professzora és igazgatója az online beszélgetés során elmondta, hogy Lengyelországba érkezésüket követően az ukrán menekültek, akiknek 94%-a nő, aktívan bekapcsolódtak az álláskeresésbe „nem azért, mert bárki elvárta vagy követelte tőlük”, hanem önszántukból. Elmondása szerint az ukrán nők 71%-a már elkezdett dolgozni.
Andrzej Korkus, az EWL Migrációs Platform igazgatóságának elnöke szerint az ukrán menekültek Németországba vándorlásának okai között szerepel a már ott letelepedett németországi barátok jelenléte, akik segítik ismerőseiket ebben a lépésben, a magasabb fizetés, magasabb szociális juttatások a menekülteknek és jobb egészségügyi szolgáltatások, mint Lengyelországban.
A tanulmány rámutat arra is, hogy a kormány által a menekültek számára szervezett német nyelvtanfolyamok fontos tényezőként segítették az ukránokat a társadalomba való beilleszkedésben és a munkaerőpiacon való eligazodásban.
Fokozatosan romlik a lengyelek hozzáállása az ukrán menekültekhez, bár a többség fenntartja jóindulatát az ukránokkal szemben, a negatív attitűddel rendelkezők aránya mégis nő – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a yavp.pl lengyel internetes kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyelek negyede az elmúlt év során rosszabbra változtatta az ukránokhoz való viszonyát. Ilyen tendenciát mutat a Personal Service cég kutatása, amelyet a lengyelországi Karpach városában tartott Gazdasági Fórumon hoztak nyilvánosságra.
„A lengyelek 56%-a nem változtatott hozzáállásán az ukránokhoz az elmúlt évben. Másrészt a válaszadók 26%-a elismerte, hogy az ukránokhoz való viszonyulása romlott” – számoltak be a felmérést végzők. A válaszadók többsége a 25–34 (33%), valamint a 18–24 és a 35–44 évesek (30%) körében nem támogatja a menekülteket.
A negatív hangulat fokozatos növekedése látható, ha az adatokat összevetjük a 2023 eleji vizsgálattal. Ekkor a válaszadók 14%-a nyilatkozott negatívan az ukránokról – 4%-kal több, mint 2022 végén. Az új felmérésben a résztvevők 17%-a jelezte negatív hozzáállását az ukránokhoz.
Az okok között, amelyek miatt a lengyelek elkezdtek rosszabbul bánni a háború elől menekültekkel, a következőket jegyezték fel: túlzott követeléseket támasztanak a lengyel támogatást illetően (67%); az ukrán állampolgároknak nyújtott szociális segély túl sokáig tart és túl sok (36%); attól tartanak, hogy Lengyelország konfliktusba keveredhet Oroszországgal az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt (14%).
„A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos költségek olyan időszakban merülnek fel, amikor a lengyelek tomboló inflációval és növekvő hitelfizetéssel néznek szembe. Ez a frusztráció a segítségnyújtási hajlandóság csökkenésében nyilvánul meg. Ráadásul nem tudni, mikor ér véget a háború, és ezért meddig lesz szükség az ukránok támogatására” – magyarázták a kutató szakértők.
Július végére 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek júliusban az előző hónaphoz képest enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
A vizsgált hónapban június végéhez képest 45 915-tel, azaz 1,1 százalékkal nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban. A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (20 445 ember; +1,8 százalék), Csehországban (8400; +2,5 százalék) és Hollandiában (3515; +2,9 százalék) jegyezték fel. Ezzel szemben két tagországban, Lengyelországban (-6660; -0,7 százalék) és Lettországban (-1760; -4,2 százalék) csökkent az ideiglenes védelemben részesültek száma.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek Németország biztosította a legtöbb ilyen jogállást (1 153 865), ami a tagországokban kiadott összes menedékes státusz 28 százalékát tette ki. Németországot Lengyelország (971 080; 24 százalék), majd Csehország (357 540; 9 százalék) követte.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva a július végi adatok szerint az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Csehországban (33), Lengyelországban (26,4), Észtországban (25,9), Bulgáriában (25,3) és Litvániában (25) volt a legnagyobb, míg uniós szinten ez az adat 9,2.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,6 százalékát nők, 34,2 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 19,2 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 32 260 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.