Háborús bűnnek számít a krími múzeumi tárgyak „evakuálása” Oroszország területére, mert így tervezik az értékek elszállítását.
Az orosz hatóságok „kimenekítés” ürügyén kirabolhatják Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek intézményeit és a krími múzeumokat – számolt be a Kulturális Minisztérium.
A kulturális minisztérium véleménye szerint a Krími Autonóm Köztársaság múzeumi tárgyai Oroszország területére történő „evakuálásra” vonatkozó terve előírja a legértékesebb tárgyak, többek között a nemesfémekből készült régészeti leletek sürgős elszállítását.
„A kulturális értékek tömeges »kimenekítése« Ukrajna területéről az orosz megszállók által arányos lesz a múzeumok a második világháború idején való kifosztásával, és ennek megfelelően kell minősíteni. Az Oroszországi Föderáció intézkedései sértik a nemzetközi jogot, és mind az agresszor állam felelősségét, mind pedig az érintettek büntetőjogi felelősségét vonják maguk után nemzeti és nemzetközi szinten” – áll a közleményben.
A Kulturális Minisztérium felszólítja a UNESCO-t és nemzetközi partnereit, hogy akadályozzák meg a nemzetközi jog újabb megsértését az agresszor állam részéről, és tagadják meg az együttműködést az orosz múzeumokkal és más intézményekkel. Tegyék meg a megfelelő intézkedéseket a kulturális értékek illegális kereskedelme és az agresszor állam által illegálisan eltulajdonított értékek legalizálása ellen, többek között az Oroszország által a megszállt területeken 2013 után végzett ásatások során szerzett leletek kapcsán.
Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete szakértőket kért fel, hogy támogassák Ukrajnát a világörökségi nevezés benyújtásában, hogy azt az UNESCO világörökségi bizottsága sürgősen elbírálhassa – közölték azután, hogy a szervezet főtitkára, Audrey Azoulay fogadta Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális minisztert kedden Párizsban, a szervezet székhelyén.
Az UNESCO közölte: azt szeretné, ha a műemlék épületeiről, továbbá a nevezetes Patyomkin-lépcsőről híres Odessza óvárosát a már a világörökségi listán szereplő kijevi és lembergi műemlékekkel együtt a veszélyben lévő világörökségi helyszínek listájára kerülne.
Odessza mindössze néhány tíz kilométerre fekszik a frontvonalról, és már több tüzérségi támadás is érte. 1899-ben felavatott szépművészeti múzeumának nagy üvegmennyezetei és üvegablakai például már megsemmisültek egy július 24-ei orosz támadásban.
Az UNESCO – mint közölte– anyagilag segíti a szépművészeti és a modern művészeti múzeumban a háború kezdete óta keletkezett károk felszámolását, pénzt ad arra is, hogy szakembereket vegyenek fel a gyűjtemények megvédésére, helyszínen használható védelmi eszközöket vásároljanak, műkincseket digitalizáljanak.
A szervezet közleménye szerint az UNESCO már eddig is hétmillió euróval támogatta az ukrajnai műemlékek védelmét a háborús károktól.
More good news. #Spain increasing its supply of air defenses to #Ukraine. It's training of ?? military on the Aspide anti-aircraft missile system finishes tomorrow (first pic). And today #NATO announced Spain will also provide 4 Hawk missile launchers. https://t.co/L22CfCPZPfpic.twitter.com/vTrGFiXjup
Many in Russia thought that the Black Sea was the water area of their power. The enemy hoped that our Navy would not be able to withstand Russian attacks. Well, the courage and skill of our warriors destroyed all these enemy hopes and drowned them in the sea.
Az ukrán borscsot az UNESCO felvette a sürgős védelemre szoruló világörökség listájára, a borscsért vívott ukrán-orosz háborúban Ukrajnáé a győzelem – jelentette be pénteken Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs miniszter Facebook-oldalán, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Tkacsenko azt írta: „az ukrán borscs főzési kultúrája a Kulturális Minisztérium, Marina Szobotyuk szakértő és Jevhen Klopotenko sztárszakács kezdeményezésére került fel az UNESCO listájára.” Mint emlékeztetett rá, „a borscsért már a háború előtt elkezdődött a csata. És bármennyire is állította Masa Zaharova, hogy „a szakácskönyveket betiltották, az étel receptjét pedig titokban tartották és tilos főzni”, és a mi borscsunk egyébként a „szélsőségesség és a nácizmus megnyilvánulása”, ez a „szélsőséges megnyilvánulás” immár hivatalosan is ukrán, és hivatalosan az UNESCO védelme alatt áll.”
A hírportál emlékeztetett rá, hogy 2021 márciusában a Kulturális Minisztérium egy jelölési dossziét nyújtott be az UNESCO-hoz megfontolásra az „Ukrán borscs készítésének kultúrája” címmel, javasolva az ukrán borscs felvételét a világörökségi listára. A kérdést 2023-ban kellett volna mérlegelni az UNESCO részéről, de Oroszország Ukrajna elleni agressziója fenyegetést jelent az ukrán kulturális örökségre, közte a borscsra. A nemzetközi szervezet ezért úgy döntött, hogy az ukrán jelölést felteszik egy másik listára: a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség UNESCO-listájára.
„Szívesen megosztjuk a borscsot és annak receptjeit minden civilizált országgal. Sőt a civilizálatlanokkal is, hogy legyen náluk legalább valami fényes, ízletes és ukrán. De ne feledjék, és legyen biztosak benne, hogy ahogy a borscsért folytatott háborúban, úgy ebben a háborúban is győzelmet fogunk aratni” – mutatott rá Olekszandr Tkacsenko.
Ukrajna levelet küldött az UNESCO-nak, hogy mentsék meg a fővárosi Szófia Székesegyházat az orosz megszállók pusztításának veszélyétől.
A hírt Olekszandr Tkacsenko közölte Facebook-oldalán. Hangsúlyozta, hogy ez az egyedülálló építészeti remekmű szerepel a világörökségi helyszínek listáján.
„A katedrális Oroszország általi megrongálása vagy megsemmisítése jóvátehetetlen veszteség az egész emberiség számára. Ezt illetően már elküldtük a levelet az UNESCO-nak” – olvasható a bejegyzésben.
109 kids. 109 kids have been killed by Russians since the day one of full-scale Russian invasion of Ukraine.
Empty prams on Rynok Square today symbolize the lives of little angels. They are now defending Ukraine’sky instead of decisive actions of the world. pic.twitter.com/x4sIs8fAbh
The damage to the ?? ecology caused by russia is estimated at $35.3 billion. Millions of hectares of nature preserves are under threat.Article 55 of the Protocol I prohibits waging war VS the natural environment by way of reprisals, but russia doesn’t care.#tribunal4russia 11/13
A kreatív iparágakban világszerte 10 millió munkahely szűnt meg 2020-ban a Covid-19 világjárvány miatt, a képzőművészeti alkotások digitalizálása pedig jelentősen megnehezítette a művészek életét, áll az UNESCO jelentésében, közölte az Ukrinform a The Gardian-ra hivatkozva.
A koronavírus példátlan válsághoz vezetett a kultúra területén, közölte Audrey Azulai, az UNESCO főigazgatója „A kreatív ágazatok politikájának átalakítása” című 328 oldalas jelentés előszavában. „Világszerte bezárták kapuikat a kreativitás és a csere helyszínei – a múzeumok, mozik, színházak és koncerttermek.”
Ez az ágazat az egyik legsebezhetőbb, az állami és magánberuházók gyakran figyelmen kívül hagyják”, áll a dokumentumban.
A világjárványt megelőző években a kreatív iparágakra fordított kormányzati kiadások csökkentek, és a Covid a bevételek és a foglalkoztatás meredek csökkenését okozta.
Bár sok ország jelentősen támogatta a kreatív iparágakat, a világjárvány áldozatainak támogatása révén 2020-ban a kreatív iparágak globális bruttó hozzáadott értéke 750 milliárd dollárral csökkent, állítják a jelentés szerzői.
A dokumentumban felszólítják a kormányokat, hogy tegyenek intézkedéseket a kreatív dolgozók és a kulturális szakemberek munkájának a többi területtel azonos szintű védelme érdekében, valamint vezessenek be minimálbért a kulturális dolgozók számára, javítsák a szabadúszók nyugdíjellátását és táppénzék kifizetését. A világjárvány kezdete óta „előtérbe került a digitalizáció… mivel egyre nagyobb szerepet játszik a kulturális kifejezésmódok létrehozásában, gyártásában és az azokhoz való hozzáférésben”.
A legtöbb kreatív ipar dolgozói számára a digitális környezet nem biztosít elegendő bevételt, pedig az UNESCO véleménye szerint egyre nő a kereslet a kreatív termékek iránt. Megjegyzendő, a kreatív munka bevételeit közzétevő internetes platformok adatai gyakran nem egyeznek meg az alkotók jövedelmével.
„Egy paradoxon alakult ki: nőtt a kulturális tartalom globális fogyasztása és az attól való függés, ugyanakkor a művészetet és kultúrát létrehozó alkotók egyre nehezebb dolgoznak” – mondta Ernesto Ottone, az UNESCO kulturális főigazgatójának tanácsosa.
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
A világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának romjai között 1986 óta megállt az idő. Csernobil emberi letelepedésre alkalmatlan környéke azonban egyre népszerűbb a turisták körében. Ennek a ténye most új ötleteket adott és arra ösztönözte a tisztviselőket, hogy felvetessék a helyszínt az UNESCO világörökségi listájára.
A csernobili lezárt terület Pripjaty települést és annak a harminc kilométeres körzetét jelenti. A térség ma már Ukrajna egyik emblematikus térségének számít, ami egyre népszerűbb a turisták körében.
A csernobili zóna ma már világhírűnek számít, de a területnek egyelőre nincs semmiféle, hivatalos státusza – mondta Makszim Polivko idegenvezető az AFP hírügynökségnek, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Habár a környéken letelepedni a következő 24 ezer évben nem ajánlatos, a természet láthatóan egyre nagyobb mértékben hódítja vissza az elhagyatott házakat, üzleteket és épületeket.
Hozzátette: a közeli erdőkben jávorszarvasokat és szarvasokat láttak, de farkasok is gyakran felbukkannak a helyszínen.
A kormányzati kezdeményezés alapján a terület felkerülhet az UNESCO világörökségi listájára olyan nevezetességek mellé, mint az indiai Taj Mahal vagy az angliai ősi Stonehenge.
A tisztviselők azt remélik, hogy az ENSZ kulturális ügynökségének elismerése növelni fogja a helyszín turisztikai vonzerejét, és ezáltal segítheti a közeli öregedő épületek megőrzésére irányuló erőfeszítéseket. Mert bár több százezer ember hagyta el a katasztrófa után a környéket, a sugárzásveszély ellenére mégis több mint 100 idős ember él errefelé.
Remélem, hogy a felminősített státusz talán ösztönzi majd a tisztviselőket, hogy „felelősségteljesebben” járjanak el az üzemet körülvevő szovjet-kori, széteső infrastruktúra megőrzése érdekében, amelyek javítást igényelnek – emelte ki Polivko a nyilatkozatában.
Míg 2018-ban 72 ezer turista látogatta meg a katasztrófa sújtotta térséget, 2019-ben, a járványügyi lezárások elrendeléséig, már rekordszámú látogató, 124 ezer ember fordult meg itt. A szakemberek szerint a helyszín népszerűségét a tavaly vetített televíziós sorozat is jelentősen növelte.
Az ukrán illetékesek várhatóan jövő tavasszal nyújtják be a kérvényt, a végső döntésre azonban 2023-ig kell várni.
Horvátország,
Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Szlovákia
és Románia közösen kérte a lipicai lovak tenyésztésének felvételét az UNESCO
szellemi kulturális örökség listájára – írta az MTI.
A végleges döntést a listára vételről az UNESCO Világörökség
Bizottsága éves kongresszusán, 2021 decemberében hozza meg – közölte a szlovén
kormány, amely a nyolc ország nevében a héten nyújtotta be a pályázatot az
UNESCO párizsi titkárságán.
A lipicai lovak hagyományos tenyésztése Baranyában,
Szlavóniában és Szerémségben része a horvát kulturális örökségnek, és 2017
elején bekerült a Horvát Köztársaság Kulturális Javak Nyilvántartásába is – olvasható
a horvát kulturális minisztérium közleményében.
Hozzátették: a nemzetközi kezdeményezés a közös
UNESCO-jelölési lehetőségről 2017 végén indult, horvátországi lebonyolítója a
kulturális minisztérium volt.
Szlovénia még 2015-ben jelezte, hogy a Lipicai Méntelep
(Kobilarna Lipica) pályázni fog a világörökségi státuszra, majd 2019 májusában
Szlovénia és Ausztria közös indítványról állapodott meg.
A lipicai ménest 1580-ban alapították, az akkori Habsburg
Birodalom területén II. Károly főherceg a Trieszt közelében található Lipiken,
a mai szlovéniai Lipicán hozott létre tenyésztő telepet.
A nemes fehér lovak világhírüket annak köszönhetik, hogy a
Habsburg császári udvarban nagy számban alkalmazták őket.
A lipicai lovakat Ausztriában, Szlovéniában,
Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban
és Romániában is tenyésztik.
Újraindítja a román kormány
azt az eljárást, amelynek nyomán felvehetik Verespatakot az ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek
listájára – jelentette be pénteken Bogdan Gheorghiu kulturális miniszter.
A tárcavezető jelezte: a döntésről még pénteken – közvetlenül
a határidő lejárta előtt – értesítik az UNESCO-t, így az erdélyi település ügye
napirendre kerülhet a világörökségi bizottság nyári, Kínában tartandó ülésén.
Gheorghiu felidézte: a világörökségi védettség esetleges
elnyerésétől függetlenül a román kulturális tárca védett műemlékvédelmi
területté nyilvánította Verespatakot. Hozzátette: a Nemzeti Liberális Párt
(PNL) kormányprogramjában prioritásként szerepel a verespataki kulturális
örökség megmentése. Ennek érdekében rövidesen átfogó – a teljes térségre
kiterjedő műemlék-helyreállítási és környezet-rehabilitációs – programot
dolgoznak ki.
A keddi kormányülésen Ludovic Orban miniszterelnök bírálta
az előző, szociáldemokrata kormányt, amiért felfüggesztette az eljárást az
UNESCO-nál Verespatak világörökségi jelölése ügyében. Akkor Románia azért
lépett vissza az eljárásból, mert tartott attól, hogy Bukarest elveszítheti azt
a pert, amelyet a Gold Corporation kanadai vállalat indított Románia ellen. A
kanadaiak 4 milliárd dollár kártérítést követelnek a román államtól, mert a
hatóságok mintegy tizenöt éven át halogatták az engedély megadását az ott rejlő
arany és ezüst kitermelésére.
A határidő közeledtével Romániában ismét kiéleződött a vita
Verespatakról: a román építész kamara levélben, a környezetvédők és civil
szervezetek pedig Nagyszebenben és Bukarestben újabb demonstrációval sürgették,
hogy a kormány indítsa újra a világörökségi védettségi eljárást. A Meridian
szakszervezeti szövetség szerint viszont a kormány döntése nem Verespatak
megmentését, hanem Európa legnagyobb arany- és ezüstlelőhelyének „megbénítását”
célozza, ami a szövetség szerint súlyosan sérti Románia nemzetbiztonsági
érdekeit.
Románia 2016-ban értesítette az UNESCO-t, hogy felvette
Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.
Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti
értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat
során alakult ki az erdélyi településen.
Az Erdélyi-érchegységben, Verespatakon és környékén a Gold
Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol
vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna
ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen
Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az
aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Újraindítja a román kormány azt az eljárást, amelynek nyomán felvehetik Verespatakot az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségeinek listájára – jelentette be pénteken Bogdan Gheorghiu kulturális mi...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1580501220
[modified] => 1580507649
)
[title] => A világörökség részévé nyilváníttatná Verespatakot a román kormány
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=3558&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3558
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 3565
[image] => Array
(
[id] => 3565
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7.jpg
[original_lng] => 475728
[original_w] => 1024
[original_h] => 768
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/verespatak7.jpg
[width] => 1024
[height] => 768
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1580500449:10
[_thumbnail_id] => 3565
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3225
[_oembed_cdd56b0ad89e634a34de85d9b4b370ce] =>
[_oembed_time_cdd56b0ad89e634a34de85d9b4b370ce] => 1583623129
[_oembed_62da92f024789e03791007e0600f271b] =>
[_oembed_time_62da92f024789e03791007e0600f271b] => 1585146696
[_oembed_3bd09ae43e43d588f1248188aba09ad6] =>
Dan Tanasă megkapta, amit akart. Elégedett lesz?#szekelyhon #dantanasa #utcanevtablak #jogerositelet #csikszereda