Kárpát-Ukrajna függetlensége kikiáltásának 86. és annak elnöke, Avgusztin Volosin születésének 151. évfordulójára emlékeztek Ungváron. A rendezvényen egy perces néma csenddel emlékeztek meg azokról, akik életüket adták Ukrajna határainak védelméért a jelenlegi orosz-ukrán háborúban. A megemlékezésen részt vettek a megyei és városi hatóságok képviselői, valamint katonák, veteránok, diplomaták, egyházi személyek és civilek. A megemlékezés végén a résztvevők virágokat helyeztek el Avgusztin Volosin szobránál.
1989 óta minden év március 15-én megünneplik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Ungváron. A hagyományokhoz híven idén is Petőfi Sándor szobránál gyűltek össze a helyi magyarság képviselői a nemzeti ünnep alkalmából. Sajnos a háború miatt immár több éve ismét csak szűk körben fejezhették ki tiszteletüket a márciusi ifjak és a szabadságharc hőseinek emléke előtt.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője köszöntötte az egybegyűlteket és elmondta:
– Nemzeti ünnepünk alkalmából március 15. Kárpátalja-szerte megemlékezéseket tartanak és tartunk. Így itt, az ungvári Petőfi-szobornál is hagyományosan összegyűl a vidék magyarsága, hogy csendesen méltassa az 1848‒49-es szabadságharc és forradalom áldozatait, illetve résztvevőit. Most már ötödik éve csendes koszorúzás keretében emlékezünk, de olyan szerencsénk van ma, hogy itt van velünk Vesztergám Miklós tárogatóművész, akinek az előadása nyitja meg ezt a rövid megemlékezést. Ezért nagyon hálásak vagyunk, és remélem, az ungvári és az Ung-vidéki magyarság tagjai, a KMKSZ helyi alapszervezetei, a civil és társadalmi szervezetek, a fiatalok a következő évben már a hagyományoknak megfelelően tarthatják ezt az alkalmat.
A tárogatóművész rövid előadását követően Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök külhoni magyarokhoz intézett levelét:
„Rendezzetek ünnepeket, méltókat e naphoz! Így szólt a felhívás a szabadság népéhez a forradalom első évfordulóján. A felszólításból pedig szívekbe írt parancs lett mindenütt, ahol magyarok élnek. Bárhogy forduljon tehát a sors kereke, ez a nap 177 éve ösztökél bennünket arra, hogy legszebb reményeinket is magunkra öltsük ünnepi viseletünkkel és kokárdánkkal együtt.
Így idézzük fel ma is azt a páratlan tisztaságú pillanatot, amely különleges helyet foglal el a világtörténelem dicsőséges forradalmainak sorában. Emlékezünk hőseire, a márciusi ifjakra, akik úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra. Hitték: a világ célja a boldogság, ehhez pedig a legfőbb eszköz a szabadság. Ezt hagyták zsinórmértékül ránk is. Mi, magyarok ezért 2025-ben sem kívánunk mást, mint hogy teljes életet élhessünk: szabadon, korlátozás nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket, és békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket, amely Európa legjelentősebb kultúrnépei közé emel bennünket.
Ma örömmel mondhatjuk el, hogy a magyar szabadság ügyének erős, kiállásra kész barátai is vannak, ugyanakkor azt is tudjuk: nemzeti érdekeink megvédése a mi feladatunk. Közösen kell fellépnünk azokkal az erőkkel szemben, amelyek a magyar nemzetrészek jogainak csorbítására törnek, és együtt kell gátat vetnünk minden olyan őrült tervnek, amely háborúba taszíthatja Európát.
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
Héder János, ungvári református lelkész, püspökhelyettes, a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője imádkozott és kérte Isten áldását az egybegyűltekre, a kárpátaljaiakra.
– Kegyelmes Istenünk! Hozzád fohászkodunk Urunk ebben az órában is a mi nemzetünkért. Te kijelölted minden népnek a helyét és idejét a nap alatt, mert te Urunk megáldottad a népeket, te tudod, hogy mit jelent számunkra az otthon, a nyelv, a kultúra, a hit. Adjad Urunk, hogy ezt soha senki el ne tudja venni tőlünk. Engedd, hogy élhessük úgy életünket, hogy soha senki másét ne vegyük el, de a miénket ne kelljen elhagynunk. Adjad, hogy ne kelljen a kezeket háborúra használni, hanem áldásra. Áldd meg urunk a magyart – fohászkodott a püspökhelyettes.
A nemzeti imádságunkat a tárogatóművész játékának kíséretében énekelték el az ünneplők, majd ezt követően Magyarország Ungvári Főkonzulátusának, a társadalmi szervezeteknek a képviselői, a magyar líceum diákjai, a helyi magyarok elhelyezték az emlékezés és a tisztelet koszorúit és virágait a 177 évvel ezelőtti márciusi események és az akkori hősök előtt tisztelegve.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Kárpáti Összukrajnai Állami Kiadóval és az ukrán Nemzeti Írószövetség Kárpátalja Megyei Szervezetével közösen bemutatta a Tarasz Sevcsenko válogatott költeményeiből összeállított ukrán–magyar kétnyelvű kötetet a Kárpátaljai Népi Irodalmi Múzeumban Ungváron. A könyvet a költő születésének 210. évfordulója alkalmából mutatták be. A könyv előszavát Vaszil Huszti költő írta, aki a bemutatón hangsúlyozta, hogy Sevcsenko versei számos nyelven olvashatók, de a magyar fordítások különösen jelentősek. Kiemelte továbbá, hogy a „Kobzos” első magyar nyelvű kiadása 1951-ben jelent meg, és azóta is számos hasonló kötet gazdagítja az olvasók számára elérhető irodalmi műveket. A Kárpátaljai Népi Irodalmi Múzeumban Sevcsenko születésnapja alkalomból létrehoztak egy kiállítást is, melynek címe „A Kobzos Ungvárra jön”. A Kárpáti Kiadó vezetője, Viktor Braszlavec hangsúlyozta, hogy a könyv kiadása több mint egy évet vett igénybe, és ez a második kétnyelvű kötet. A könyv sajátossága, hogy egyes versek ukrán és magyar nyelven is meghallgathatók QR-kódok segítségével. Bacskai József ungvári magyar főkonzul a bemutatón hangsúlyozta, hogy ezeket a könyveket az itteni iskolák mellett Magyarországra is eljuttatják. Különösen fontos ez a budapesti ukrán iskola számára, amely Európában az első olyan iskola, amely ukrán és magyar nyelven is oktat. Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Kárpáti Kiadóval közösen két nyelven ‒ ukránul és magyarul ‒ már megjelentette Petőfi Sándor Az apostol és János vitéz című elbeszélő költeményeit, így ez a harmadik olyan könyv, amely a közös együttműködésnek köszönhetően jelent meg.
Ungváron is megemlékeztek Tarasz Sevcsenko születésének 211. évfordulójáról. A „Kobzos” művei a Kárpátaljai Érdemes Akadémiai Népi Kórus repertoárjának részét képezik. Tarasz Sevcsenko az életről, a fájdalomról és az elkerülhetetlenről írt. A jelenlegi háború fényében pedig versei különösen aktuálisak és reménykeltők. A jelenlévők egy perces néma csenddel tisztelegtek mindazok emléke előtt, akik Ukrajna függetlenségéért harcoltak. Immár hagyományosan ezen a napon az Ungvári Nemzeti Egyetem Filológiai Karának képviselői is elhelyezték virágaikat Sevcsenko szobránál. A rendezvény végén a résztvevők elhelyezték virágaikat Tarasz Sevcsenko szobránál. A megemlékezést a „Fohász Ukrajnáért” című ének zárta.
2025. február 24-én Ukrajna tragikus dátumra emlékezik vissza – három éve kezdődött a teljes körű orosz invázió. Ezalatt az ország nehéz próbákat élt meg, de állta a sarat a nép kitartásának és a katonák hősiességének köszönhetően.
Ebből az alkalomból Ungváron, akárcsak Ukrajna számos városában, megemlékezések zajlottak a hősi halottak tiszteletére. A Dicsőség dombján összegyűltek a megyei és vallási vezetők, katonák, önkéntesek, a hősi halottak családtagjai és a város lakosai.
A rendezvény résztvevői virágokat helyeztek el a szobornál, gyertyákat gyújtottak és egy perces néma csenddel rótták le tiszteletüket azok előtt, akik életüket áldozták Ukrajna szabadságáért.
„A 2022. február 24-i reggel két részre osztotta az ukrajnai emberek életét: háború „előttire” és „utánra”. A kegyetlen, véres háború harmadik éve ég Európa közepén egyetlen ember szeszélye miatt. A megtévesztő illúzió ellenére, azóta senki sem érezheti magát biztonságban a világon. Ukrajna továbbra is hősiesen ellenáll a túlerővel rendelkező hadseregnek, amely emberi és anyagi erőforrásokban is felülmúlja őt. Ma mély tisztelettel adózunk és megemlékezünk azokra a bátor, odaadó személyekre, akik felhagytak békés életükkel azért, hogy hazájuk védelmére keljenek, és azokra a civilekre, akik ártatlan áldozatai lettek az ellenségnek” – mondta Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció vezetője.
Valeria Pljuscs lányával látogatott el férje sírjához. Mint fogalmazott: számukra az orosz invázió kezdetének harmadik évfordulója olyan seb, amely soha nem gyógyulhat be. Irina fia sírjához érkezett ezen a napon. A teljes körű orosz agresszió visszaverésében tanúsított ukrán hősiesség tiszteletére a harmadik évfordulón, amely egyben a Nemzeti Ima Napja is, Ungváron a Dicsőség Dombján gyűltek össze az emberek. A nap, amikor kihirdették, hogy „Ukrajnában hadiállapotot vezettek be” – élesen kettévágta az ország életet az „előtte” és „utána” korszakra. Ám a különféle fegyverekkel végrehajtott támadások ellenére az ország kitartott, és továbbra is harcol. Azok emléke előtt, akik életüket adták az ország védelméért, egyperces néma csenddel tisztelegtek az egybegyűltek. A nemzetért szóló imát Kárpátalja különböző felekezeteinek lelkészei vezették. A Kárpátalján élő nemzetiségek képviselői is megemlékeztek az áldozatokról. Az esemény végén a résztvevők virágokat helyeztek el a katonák sírjánál, majd a Kárpátaljai Népi Kórus előadásában elhangzott a „Ima Ukrajnáért” című ima ének. Február 24-ét a Nemzeti Ima Napjává nyilvánították 2025. február 12-én az Ukrán Legfelsőbb Tanács határozata alapján.
Lehetetlen elképzelni az életet rovarok nélkül, ezért meg kell védeni őket. Az Ökológiai és Vallástudományi Intézet jelenleg a „Bee Home”, a Méhek otthona projekten dolgozik. Ezzel párhuzamosan az Ökológiai és Vallástudományi Intézet ökooktatási rendezvényeket szervez. A határ menti régió beporzó rovarai védelmét célzó projekt Kárpátalján romániai és magyarországi partnerekkel együttműködve valósul meg. A kezdeményezést először az Ungvári Nemzeti Egyetem Biológiai Karán mutatták be, mert a projekt egyik feladata az adott területen dolgozó tudósok támogatása. Ráadásul az entomológiai tanszék jelenleg az egyetlen ilyen jellegű tanszék Ukrajnában. Az Európai Unióban ez a probléma jelentős figyelmet kap. Számos program van folyamatban a beporzó rovarok támogatására, mondta Olekszandr Bokotej. Többek között Németország Természetvédelmi Szövetsége példáját hozta fel, amely régóta partnere az Ökológiai és Vallástudományi Intézetnek. Ukrajnában az ökológiai kultúra szintje is emelkedik. A Biológiai Kar készen áll egy ilyenfajta együttműködésre. A diákok is készen állnak önkéntesként csatlakozni a projekthez. Különösen a beporzó rovarok számára készült szállodák gyártása során, de más feladatok teljesítését is vállalják. A projekt januárban indult, és egy évig tart majd. Amint azt az Ökológiai és Vallástudományi Intézet szakértői elmondták, a jövőben valószínűleg nem kevésbé fontos kezdeményezések kiindulópontjává válik.
„Ön létrehozza vállalkozását, mi pedig segítünk a fejlesztésében” – ezzel a mottóval nyílt meg a napokban az U&WE új, nőknek szóló vállalkozói központja Ungváron. A központ összefogja a saját vállalkozás fejlesztése iránt érdeklődőket: a kezdőket és a már üzleti tapasztalattal rendelkezőket egyaránt. A két hónapig tartó tanfolyamot jelenleg már teszteli az első csoport. A program értékei egybeesnek a „LIS” elnevezésű művészeti tér értékrendjével. Ezért is lett ez a helyszín a képzés helye. A művészeti tér létrehozója, Julia Dub pedig egyben a képzési program kurátora is. Ez azt jelenti, hogy az ő feladata a tevékenység figyelemmel kísérése, segítése és értékelése, hiszen a győztes 50 000 hrivnya támogatásban részesül. Tetyana Fedeszenko Kijevből érkezett. Népi stílusú ajándéktárgyak készítésével foglalkozik. Lilia Bratusz ungvári divattervező. Tevékenységének másik területe a nőkkel végzett úgynevezett „átalakításos” munka. Lilia szerint legfőképpen a ruhákon, vagyis a külsőn keresztül lehet fokozni a női természet megértését, és fordítva, a belső munkán keresztül a ruhák segítségével lehet megtalálni az arculatot és önmagunkat. Stábunk betekintést nyert az egyik foglalkozásba, ahol a résztvevők épp az üzleti és stratégiai tervezést tanulták. Márciusban új, pályázati felvétel indul, ezért a projekt is bővülni fog.
A napokban egy újabb pályázati programot mutattak be Ungváron, amely a „Hidd el” címet kapta. A program 15 pályázati és 10 magánszektorban végezhető gyakornoki lehetőséget tartalmaz. A projekt célja a nők támogatása vállalkozás megnyitásában és a karrierfejlesztésben. A program öt hónapig tart, melyből két hónap tanulással telik majd. Nem csupán a nők gazdasági szerepvállalásának növeléséről van szó, hanem a régió fejlődéséről is: a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációban azt remélik, hogy a projekt kedvez majd a vidék üzleti életének és új lehetőségeket nyújthat a nők számára, többek közt az áttelepültek számára. Ezen kívül a „Hidd el” projekt az emberek támogatására is hivatott, hogy növelje az önmagukba és a lehetőségeikbe vetett hitet, különösen azután, hogy mindenüket elvesztették. Az oktatási pályázati programban mind helyi, mind áttelepült nők is részt vehetnek. A kérelmet bárki benyújthatja a Diia.Business Ungvári Központjának Facebook-oldalán.
A három éve tartó orosz agresszió számos nehézséggel és kihívással szembesítette a lakosságot, a helyi önkormányzatokat, a megyei adminisztrációt és tanácsot, szervezeteket, intézményeket. Hogyan lehet megoldást találni úgy, hogy a közösségek egységesek maradjanak, konstruktív párbeszéd alakuljon ki minden szinten. Ezekre és még sok más aktuális problémára és kérdésre próbáltak válaszokat és megoldásokat találni a „Kárpátalja a háború árnyékában: közösségek állóképessége és a párbeszéd” című konferencián Ungváron. A fórum főszervezője az állóképességért és az összetartó erőért Nemzeti Platform volt. A 2017-ben létrehozott, a kelet-ukrajnai régió integrációját céljául kitűző szervezet tevékenysége a 2022-ben kitört teljes körű háborút követően a társadalom egységére, állóképességére összpontosult. A panelbeszélgetéseken számos, a háború okán aktuálissá vált kérdést vitattak meg. Többek között Kárpátalja az európai közegbe való integrációját elősegítő projekteket, a vállalkozások támogatását, új munkahelyek teremtését, az új társadalmi csoportok megjelenésével járó kihívásokat és lehetőségeket. A fórumon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Rezes József, a KHÖT ügyvezető igazgatója képviselte. Felszólalásában olyan aktuális problémákra hívta fel a figyelmet, mint a demográfiai helyzet, gazdasági nehézségek, veteránpolitika, valamint a hazatéréshez szükséges kedvező körülmények megteremtése a háború elől külföldre menekült honfitársaink számára. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, ezekben a nehéz időkben rendkívül fontos a közösségek egysége, az egymás iránti tolerancia és az egyetértés. A „Kárpátalja a háború árnyékában: közösségek állóképessége és a párbeszéd” elnevezésű konferencia az Európai Unió támogatásával valósult meg.
