Több gyereknél is skarlátot diagnosztizáltak a ungvári járási Turjaremetében. A helyi iskolában távoktatást rendeltek el, az igazgatóság elmondása szerint mind az alsó, mind pedig a felső tagozatos diákok körében vannak betegek.
A távoktatást az elemi osztályokban, illetve az 5-A és 8-A osztályokban vezették be egy hétre. A többi osztályban a megszokott módon folyik az oktatás.
A skarlát (régebbi nevén vörheny) egy bakteriális fertőzés, ami a test jelentős részét beborító vörös kiütések formájában jelentkezik. A betegség cseppfertőzéssel és kontakt úton terjed. A legtöbb esetben súlyos, 2-4 napos lappangási idő után kialakuló betegséget torokfájás, valamint láz kíséri.
Az egykor súlyos gyermekbetegség ma már antibiotikummal könnyedén gyógyítható, ám ha kezeletlen marad, akkor a szívet, vesét és más szervek működését befolyásoló súlyos problémákat is okozhat. A skarlát főleg a hideg évszakban jelentkezik, és leggyakrabban az 5-15 év közöttieket érinti. Sok fertőző gyermekbetegséggel ellentétben többször is el lehet kapni, hiszen nem alakul ki életre szóló védettség a skarlátot okozó Streptococcus pyogenes baktériummal szemben.
A skarlát lappangási ideje 2-4 nap, általában a torkon át, ritkább esetekben gyógyuló sebeken keresztül jut be a szervezetbe. A baktériumok a behatolás helyén elszaporodnak, toxin termelődik, majd kialakulnak a tünetek.
A skarlát jellegzetes tünetei:
vörös kiütés: Tapintása smirgliszerű, kinézete a napégéshez hasonló, nyomás hatására a vörös bőr kifehéredik. A kiütések tipikusan a törzset és a végtagokat érintik, de az is előfordul, hogy a tünetek csak az ágyék, a hónalj, a könyök és a térdhajlat bőrén jelentkeznek. Az elváltozás nem okoz viszketést, általában egy hétig tart, majd ezek elmúltával a kiütéssel érintett bőr hámlani kezd.
málnanyelv: Vörös, göröngyös nyelv, melyet a betegség korai fázisában fehér bevonat borít.
arcpír: A kipirosodás száj körüli sápadtsággal társul.
torokgyulladás: Apró bevérzések, sárgás-vörös pír, gennyes (tüszős) mandulák jellemzőek.
Ismét Kárpátaljára látogatott Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica díjas kunszentmiklósi versvándor. Két év kihagyás után a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének közreműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szerdán és csütörtökön az Ungvári járásban mesélt, verselt nemcsak a magyar, de a világirodalom legszebb, bár talán legrövidebb ideig tartó barátságáról. Toldi írójához elküldöm lelkemet – Képek Petőfi Sándor és Arany János barátságáról címmel 7 helyszínen hallhatott különleges irodalmi előadást a közönség.
A versvándor november 22-én délután Tégláson a római katolikus templomban melengette a lelkeket, rávilágítva Petőfi Sándor és Arany János különleges kapcsolatára, este Csapon az Ungvári Járási Rendezvényteremben meríthettek erőt a továbbiakhoz különleges irodalmi és színházi élménnyel gazdagodva. Másnap Tiszaágteleken az iskolában kezdett, utána Kisdobronyban, majd Nagydobronyban a líceumban, azt követően Csongoron és végül a Nagydobronyi Református Líceumban tartott rendhagyó irodalomórát Tóth Péter Lóránt, aki a korábbi előadásaihoz hasonlóan ezúttal is magával ragadta a termekben helyet foglaló gyerekek sokaságát. Közönségtől függően sikerült olyan atmoszférát teremtenie, hogy az iskolások kiemelt figyelemmel, érdeklődő szemekkel követték a fergeteges előadását. Minden helyszínen őszinte vastapsot kapott a különböző korosztályú közönségtől. S nem véletlenül. A versek mellett életképeken, személyes tréfás és komoly történeteken keresztül lelkesen beszélt hazaszeretetről, magyarságról, honvágyról, szerelemről, emberségről, gúnyolódásról, igazságtalanságról, politikusok hiteltelenségéről. Tóth Péter Lóránt kimondva és tudat alatt is azt sugallta: szépirodalmat kell olvasni, mert az az ember, aki olvas, az gondolkodik, s aki gondolkodik, azt mások nem tudják megvezetni, és ez nagyon fontos dolog.
Ezt az előadást a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum felkérésére készítette a művész még 2021-ben, s utána 2022-ben és 2023-ban a Petőfi-emlékév alkalmából 8 országot járt be vele, több mint 200 helyszínen hallhatták az összeállítását művelődési házakban, könyvtárakban, színháztermekben.
– Nagyon örülök annak, hogy 2 év után most újra visszatérhettem Kárpátaljára. Nekem mindig is nagyon fontos volt, hogy elhozzam ide ezeket az irodalmi előadásokat. 2011-ben jártam itt először, és azóta több mint 70 településre sikerült eljutni több száz előadással. Kárpátaljára mindig úgy gondolok, mint a nagy Kárpát-medencei családnak a legkisebb gyerekére, és mint a legkisebb családtag, a legnagyobb figyelem illeti meg, főleg ilyen zivataros időben, mint ez a mostani – mondta Tóth Péter Lóránt.
Az előadó megjegyezte, hogy a téma – Petőfi és Arany barátsága – is egy olyan történet, ami tanulsággal szolgálhat nekünk ma itt 2023-ban abból a szempontból, hogy két teljesen különböző életvitelű, életfelfogású ember találkozik, és ezek az emberek nem kioltották egymást, nem bántották egymást, hanem segítették és táplálták. Mindenki tisztelte a másikban az embert, a másik értékét, kiegészítették egymást.
– Szeretettel köszöntöm ezúton is a kárpátaljai magyarokat, és nagyon bízom abban, hogy most már eljön megint az az idő, hogy legalább ezeket az irodalmi előadásokat egy kis lelki feltöltődésként, egy kis lelki munícióként sikerül elhozni majd nemcsak a diákokhoz, de a felnőtteknek is – mondta végezetül a versvándor, s kicsit előre tekintve elárulta, hogy jövőre remélhetőleg január–februárban ismét ellátogat Kárpátaljára.
Ebben nagy szerepe van Balogh Líviának, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete elnökének, aki több mint egy évtizede minden lehetőséget megragad, hogy ezzel az egyedi művészelőadóval találkozhasson a kárpátaljai közönség.
– Tóth Péter Lóránt 12 éve jár Kárpátaljára, ebből az elmúlt 2 évben nem jött, mert nem volt erre lehetőség. Az Ungvári járásban talán már nincs olyan település, ahol legalább egyszer ne járt volna. Minden kis magyar közösséget meglátogatott, nagyon hitelesen tolmácsolja a mondanivalóját, legyen az irodalom- vagy történelemóra, hiszen ’56-os előadásokat is tartott Kárpátalján. Mi mindig visszavárjuk, mert egy nagyon hiteles ember. Fiatal emberként Petőfit, Aranyt, József Attilát, Radnótit szavalva sokkal közelebb tud kerülni a fiatalokhoz, és ezért is a második napot csak az iskolákban való fellépéseknek szántuk. A tegnapi két helyszín után ma a Nagydobronyi kistérség magyar iskoláit látogatja végig és viszi el azokat az üzeneteket, amelyek ma is aktuálisak, hiszen Petőfi és Arany teljesen más habitusú ember, két eltérő világból érkeznek, és mégis nem kioltják, hanem erősítik egymást. Ráadásul szerintem ez a mai fiatalságnak is üzenet lehet, hogy elismerd a másikban azt, ami jó, hogy ne elnyomni szeresd a más meglátásokat vagy a más habitusú, más nyelvű embereket, hanem erősíteni, tanulj meg vele együttműködni, együtt dolgozni. Sok minden mellett erről is szól Tóth Péter Lóránt előadása – fogalmazott Balogh Lívia.
A Kárpátaljai Állami Környezetvédelmi Felügyelőség (DEI) munkatársai razziát tartottak az Ungvári járásban, ahol illegális szeméttelepeket fedeztek fel.
A roma különtanyánál rátaláltak egy mikrobuszra, amely több zsák szemetet hordott az illegális szemétlerakóhoz. A sofőr elmondta, hogy fizet az ott élő romáknak azért, hogy oda hordja a szemetet. A férfit felelősségre vonták a történtek miatt.
A hírt a Kárpátaljai Állami Környezetvédelmi Felügyelőség sajtószolgálata közölte.
A rendezvényen kormánytisztviselők, a megyei katonai közigazgatás vezetői, polgármesterek, képviselők, önkéntesek találkoztak, hogy ötleteket és megoldásokat dolgozzanak ki régiónk fejlesztésére.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek beilleszkedéséről és az áttelepült vállalkozások szerepéről ebben a folyamatban Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője beszélt.
Elmondása szerint vidékünkön mintegy 350 ezer menekült él. Mindenkinek, akinek szüksége volt rá, biztosítottak ideiglenes szállást és segítséget, de dolgoznak a komfortosabb körülmények megteremtésén is.
„Feladatunk Ukrajna legnyugatibb szegletében a békés és nyugodt élet kialakítása, hogy az ide érkező ukránok alkalmazkodni tudjanak, megszabaduljanak a stressztől és aktívan részt vegyenek a fegyveres erők támogatásában” – mondta el.
Mikita hangsúlyozta, hogy a menekültek integrációjának folyamata összetett, és itt fontos tényező a foglalkoztatásuk.
„Körülbelül 440 vállalkozás települt át a régióba, új munkahelyek mellett ez költségvetési bevétel és közösségeink támogatását is jelenti. Továbbra is biztosítjuk a szükséges segítséget a vállalkozásoknak az áttelepítés során és utána is. A gazdasági fejlődés is olyan front, amelyet meg kell védeni” – szögezte le.
A rendezvényen szó esett a katonák önmegvalósításáról és foglalkoztatásáról is. A Kárpátaljai adminisztráció vezetője megjegyezte, hogy azoknak a katonáknak, akik vállalkozást szeretnének nyitni, lehetőséget kell adni erre.
Kárpátalja továbbra is rengeteg menekültet fogad be, a megyében jelenleg 153 ezer belső menekültet vettek nyilvántartásba – közölte Petro Dobromiljszkij, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője.
Elmondása szerint az Ungvári járásban 23 084 menekült él, egyharmaduk gyerek. „A gyerekekkel pszichológusok dolgoznak. Kézműves-foglalkozásokat, kirándulásokat szerveznek nekik, próbálják megteremteni számukra a lehető legkedvezőbb feltételeket a szabadidő eltöltéséhez. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ukrán gyerekek a lehető leghamarabb elfeledjék a háború szörnyűségeit, amelyeket át kellett élniük” – közölte.
Az Ungvári járásban a legtöbb menekültet (9358 személy) a Csapi kistérség fogadta be.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) folytatja azon akcióját, melynek keretében a tavaszi adománygyűjtésnek köszönhetően egészségügyi védőfelszereléseket tartalmazó csomagokkal segítik a kárpátaljai óvodák újraindítását.
A Szalókai Óvoda hosszú kényszerszünetet követően, augusztus 17-én fogadott újra gyermekeket. Aznap reggel Kovács Edit, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke és Bátori József, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője átadta az óvoda dolgozóinak a Szövetség gyűjtéséből vásárolt, vírusfertőzés elleni küzdelmet segítő egészségügyi csomagot, amely különféle fertőtlenítőszereket, latexkesztyűket, maszkokat és digitális lázmérőt tartalmaz.
Biró Dianna óvodavezető elmondta, hogy tizenhárom gyerekkel indult újra az óvoda, és nagy segítség a számukra a KMKSZ-től kapott csomag, hisz eddig a járványügyi helyzettel kapcsolatosan máshonnan még nem kaptak segítséget. Elmondta, hogy bár megyénkben egyre több embert fertőz meg a koronavírus, bíznak abban, hogy nem kell újra bezárniuk az óvodát, és így maradéktalanul fel tudják használni a KMKSZ által adott prevenciós eszközöket.
Kovács Edit, a KMKSZ Szalókai Alapszervezetének elnöke elmondta: március óta nagy teher volt sok család számára, hogy óvodáskorú gyermekük napközbeni felügyeletét is meg kellett oldaniuk. Édesanyák, hozzátartozók nem tudtak dolgozni, ezért is várták már sokan az óvoda újranyitását. A KMKSZ pedig igyekezett a legszükségesebb eszközöket biztosítani, amelyek segítségével és a járványügyi szabályok betartásával remélhetőleg elejét vehetik majd a járványnak.
Véget ért a több hónapos kényszerszünet a KMPSZ által 2019-ben felújított Tiszaásványi Óvodában is, ahol az első napon a KMKSZ gyűjtéséből vásárolt fertőtlenítőszereket, latexkesztyűket, maszkokat és digitális lázmérőt tartalmazó csomagot adott át az intézmény dolgozóinak Bátori József, a megyei tanács KMKSZ-es képviselője és Orbán István, a KMKSZ Tiszaásványi Alapszervezetének elnöke.
Ladányi Erikától, a Tiszaásványi Óvoda vezetőjétől megtudtuk: „A korábbi 35 gyerek helyett most csak két tíz-tíz fős csoporttal indultunk újra, a nagy- és a középső csoporttal, a kiscsoportot még nem nyitottuk meg. A KMKSZ adománya nagy segítség az újrainduláshoz, aminek nagyon örülünk.”
Orbán István alapszervezeti elnök hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a kisgyermekes családok számára a helyi óvoda újraindulása. A KMKSZ már korábban felmérte, hogy ehhez mire lenne szükség, és már a nyitás napján át is tudták adni az egészségügyi csomagot, amely nélkülözhetetlen eszközöket tartalmaz ahhoz, hogy az óvoda dolgozói be tudják tartani az előírt járványügyi szabályokat.
Ferkó Csaba, Tiszaásvány polgármestere hozzáfűzte: „Márciustól zárva volt az óvodánk, azóta vártuk az engedélyt, hogy újra kinyithassuk. Pontról pontra teljesítettük most az óvoda újranyitása kapcsán előírt feltételeket, amiben sokat segített nekünk a KMKSZ is most átadott adományával. Ami szükséges, de ez a csomag nem tartalmazza, azt a tanács szerezte be az óvodanyitáshoz.
Bátori József megyei képviselő elmondta: „A karanténhelyzet kihirdetése után kezdte el a gyűjtést a KMKSZ. Jókora összeg gyűlt össze végül, amelyből orvosi rendelőket, kórházakat támogathattunk Kárpátalján, nemcsak a magyar-, hanem az ukránlakta vidékeken is. Most pedig beindulhatnak végre az óvodák, de az állami költségvetést a vírushelyzet nagyon megterhelte, így minden támogatás jól jön. Bízzunk abban, hogy hamarosan minden visszatérhet a régi kerékvágásba!”
A kisszelmenci sírkert állapota sok kívánnivalót hagyott maga után: sok helyen nagy szemétkupacok éktelenkedtek, elterebélyesedett bozótok csúfították a temető látképét. Az is előfordult, hogy egyik-másik sírhely közvetlen közelében tornyosult a száraz virágokból, kopott műanyag koszorúkból, törött mécsesekből álló szeméthalom.
Kljucsinszka Kulcsár Anetta, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Kisszelmenci Alapszervezetének alelnöke felháborodva tapasztalta mindezt, s úgy érezte, tenniük kell valamit. Május 28-án közgyűlést szerveztek a helyi temető karbantartása ügyében, ahol megbeszélték a szemétproblémát. A hulladék összegyűjtését a tagság vállalta, azonban a karanténszabályok miatt nem lehetett nagyobb létszámban összegyűlni a munkálatok elvégzéséhez.
Amikor enyhültek a szabályok, azonnal a tettek mezejére léptek. Anetta a közösségi oldalon is meghirdette az akciót. A KMKSZ Kisszelmenci Alapszervezetének nevében arra szólította fel Kisszelmenc és Palágykomoróc lakosait, hogy június 3-án reggel lehetőség szerint mindenki vegyen részt a területrendezésben. Az adott napon Mitro Ambrussal, az alapszervezet elnökével örömmel tapasztalták, hogy akinek a hozzátartozóját abban a sírkertben helyezték végső nyughelyre, az sietve ment a temetőbe. Sőt, még Minajból is eljöttek azok, akiknek a rokonai itt nyugszanak. Mintegy 40 ember vett részt a munkálatokban reggel 9 órától 16 óráig. Sokatmondó tény, hogy az egyik szemétdombról 18 zsák szemetet gyűjtöttek össze. De kivágták a balesetveszélyes fákat, lekaszálták a füvet, kiirtották a bozótot, stb. Mindenki kivette a részét, s a végeredmény magáért beszél.
Az összegyűjtött nagy mennyiségű szemét elszállítást az AVE szemétszállító cég vállalta, költségét a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete (UKSZ) állta.
Balogh Lívia, a KMKSZ UKSZ elnöke elmondta, hogy mindig örömmel segítenek a hasonló kezdeményezésekben:
– A kisszelmenci közösség az egyik legkisebb a járásban, így szívesen támogatjuk az onnan jövő olyan jellegű kezdeményezéseket, amelyek megmozgatják a helyieket.
A szervezők a KMKSZ Kisszelmenci Alapszervezete nevében köszönetüket fejezik ki a KMKSZ UKSZ-nak a támogatásért, valamint a segítőkész és lelkes kisszelmenci, illetve palágykomoróci lakosoknak a részvételért.
Anetta elmondta, hogy ha az időjárás engedi, a példaértékű kezdeményezésnek lesz folytatása.
A koronavírus járvány miatt Ukrajnában eltolódott a tavaszi sorkatonai szolgálatra való behívás időpontja és így májustól július végéig tart majd. Ungvárról és a járásból több mint 100, 18 és 27 év közötti fiatalt érint a behívás.
Minden behívott személy esetében PCR tesztet fognak végezni és csak ezt követően küldik majd az gyakorlati központba. A szolgálat ideje nem változott: a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek 1 év, a középiskolaival rendelkezőknek pedig másfél. A járási katonai parancsnok szavai szerint jelenleg elegendő fiatal jelentkeztek a szolgálatra.
Ukrajnában a tavaszi sorkatonai szolgálatra való behívás rendje bár változott, teljesen nem akarták azt lemondani. A védelmi minisztérium úgy határozott, hogy némileg később, május–július során bonyolítja le, s minden behívott fiatalnál elvégzik a koronavírus kimutatásához szükséges PCR-tesztet.
Bohdan Andrijiv ungvári polgármester elmondta, hogy a
megyeszékhelyről és a járásból összesen 109 személy behívását tervezik.
Leszögezték, hogy a sorkatonai szolgálatot végző fiatalokat nem küldik a
kelet-ukrajnai harci területekre, s amennyiben dolgoznak, munkahelyüket is
megőrzik számukra.
„Ukrajna Fegyveres Erőihez, az Ukrán Nemzeti Gárdához, az
Állami Határőrszolgálathoz és az Állami Különleges Közlekedési Szolgálathoz
hívunk be fiatalokat. Sorkatonai szolgálatra minden olyan 18. életévét
betöltött fiatalembert behívunk, kinek megfelelő az egészsége, valamint azokat
is, akik még nem múltak 27 évesek, s nem jogosultak mentességre vagy a katonai
szolgálat elhalasztására. A csapatok 70%-a már készen áll, jelenleg nincs olyan
problémás kérdés, amely befolyásolhatja a behívás menetét. A
koronavírus-járvány miatt minden fiatalnál elvégzik a PCR-tesztet, majd pedig
14 napos karanténba helyezik őket a katonai egységeknél” – mondta el Ihor
Tiscsuk, az ungvári hadkiegészítő parancsnokság vezetője.
Azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek felsőfokú
végzettséggel, 18 hónapot, a specialista vagy mesterfokú diplomával rendelkező
behívottak 12 hónapot szolgálnak majd.
Az érvényben lévő törvények szerint a behívó kézhez kapását követően minden fiatal köteles megjelenni az abban meghatározott helyszínen és időponton. Ezenkívül a törvény azt is kimondja, hogy amennyiben valaki nem kapott behívót, az nem jogosítja fel őt arra, hogy figyelmen kívül hagyja a behívást.
A szürtei református templom kertjében nemzeti összetartozásunk emlékművét 2014-ben állították fel. Az imára kulcsolt kezeket ábrázoló szobrot a szürtei Jankovics Zsolt faragta kőbe, s 2014-es felavatása óta minden év június 4-én megemlékeznek nemzetünk legnagyobb tragédiájáról, a trianoni békediktátumról, amely 2010 óta egyben nemzeti összetartozásunk ünnepe is. Minden második évben ez a megemlékezés a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi ünnepi rendezvénye is egyben.
Idén a koronavírus-járvány miatt nem engedélyezettek a
tömegrendezvények, ezért csak az emlékmű megkoszorúzására van lehetőség,
mondta el június 4-én az emlékműnél Molnár László, a KMKSZ kulturális
titkára, köszöntve a zuhogó eső ellenére, koszorúkkal és virágokkal a
kezükben összegyűlt helyi lakosokat. Elmondta, hogy a KMKSZ több, a
karanténnal összeegyeztethető megemlékezéssel kapcsolatos kezdeményezést
is támogatott, többek között 16.30-kor Kárpátalja-szerte megszólaltak a
harangok, hisz száz évvel ezelőtt 16.32-kor írták alá Magyarország
képviselői a trianoni diktátumot, ezért felszólította a jelenlévőket,
hogy ebben az időpontban minél többen imádkozzunk a nemzetért. Elmondta
még, hogy a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezésére este
20.20-kor emléktüzek gyúlnak Kárpátalja településein.
Bár egészségünk védelme miatt méltóképp nem emlékezhettünk magyar
közösségünk legnagyobb tragédiájának század évfordulóján, a helyi
fiatalok közül Fülöp Gábor elszavalta Babits Mihály Hazám című
költeményét, majd Kis Bence elénekelte Dupka György Levél című
megzenésített versét. A megjelentek elhelyezték a megemlékezés koszorúit
és virágait az emlékműnél, végül Kótyuk Zsolt református lelkésszel
együtt imádkoztak népünk jövőjéért a Kárpát-medencében és az egész
világon.
Az esemény után Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű
Szervezetének elnöke tudósítónknak elmondta: „Remélem, hogy azok a
harangok, amelyek ma nemzeti összetartozásunkat hirdetve megkondulnak,
azok a tüzek, amelyek fellobbannak szerte a nagyvilágban, sok millió
magyar lelkében gyújtanak tüzet. Ugyanis az összetartozásunk érzése
adhat erőt nekünk hétköznapi harcainkhoz itt, Kárpátalján, mert én
hiszem, hogy magyar közösségünk a következő száz évben is élni akar
majd, ahogy az elmúlt száz évben is.”
Bátori József, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-es képviselője, az
Ungi Református Egyházmegye főgondnoka kifejtette: „Száz évvel ezelőtt,
1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon
palotában írták alá a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarországot
szétmarcangolták, több millió magyart, etnikailag egységes magyar
területeket csatoltak számukra idegen országokhoz, figyelembe sem véve
az akkor itt élő emberek akaratát. Erről a népünk számára megalázó és
tragikus eseményről meg kell emlékeznünk csendes főhajtással,
koszorúzással, számvetéssel. Ugyanakkor a jövőbe kell tekintenünk, hogy a
magyar nemzet összefogása ne csak megmaradjon, hanem lehetőség szerint
erősödjön is.”
Braun Éva, a KMKSZ Szürtei Alapszervezetének elnöke végül köszönetet
mondott minden megjelentnek, akik az eső ellenére fontosnak tartották,
hogy megjelenjenek, és virággal emlékezzenek nemzeti összetartozásunk
ünnepén.
KLIPPREMIER! Már elérhető a Hazám, hazám – Az összetartozás dala 2010 óta június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. Idén ez a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója is. A Hazám, hazám című dal és a hozzá készült videóklip arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot Közép-Európában és a világban, mégis egyek vagyunk. Köszönjük az együttműködést Barcza Zsoltnak, Bartók Józsefnek, Bocskor Bíborkának, Csík Jánosnak, Dancs Annamarinak, Dér Heninek, Ferenczi Györgynek, Földes Eszternek, Kunos Tamásnak, Majorosi Mariannának, Makó Péternek, Mező Misinek, Miklósa Erikának, Molnár Ferenc „Caramelnek”, Molnár Leventének, Novák Péternek, Nyerges Attilának, Pál István „Szalonnának”, Serbán Attilának, Szabó Attilának, Szarka Tamásnak, Szvorák Katalinnak, Takács Nikolasnak és Tátrai Tibornak.#büszkemagyar
#Niagara Falls illuminated ?⚪️? into Hungarian National colours on the occasion of 65th anniversary of the 1956 Hungarian Revolution and Freedom Fight. Touching moments w @Dr_Ferenc_Dancs and Amb @vassmari honouring our brave heroes who fought for our country’s independence???? pic.twitter.com/uEZKuR3vdi
