Elkezdték az újabb román keresztek kihelyezését szombaton az úzvölgyi katonatemetőben a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet hívei – közölte a Székelyhon hírportál.
Mihai Tirnoveanu és társai helyi idő szerint 14 óra körül buszokkal érkeztek meg a Hargita és Bákó megye határán található úzvölgyi katonatemetőhöz – írta helyszíni beszámolójában a székelyföldi hírportál.
A 100–150 résztvevő 150 fakeresztet hozott magával, és a június 29-én eltávolított betonkeresztek helyére állítják fel ezeket.
A csendőrség és rendőrség nagy erőkkel van jelen a helyszínen, de nem avatkozik közbe – írta a hírportál.
Marian Stan csendőrkapitány, a Hargita megyei csendőrség szóvivője a Maszolnak elmondta: a csendőrök azért vannak a helyszínen, hogy biztosítsák a rendet és a részvevők testi épségét.
„Ha történik valami törvényellenes, akkor azt utólag kivizsgáljuk és a felelősöket megbüntetjük” – jelentette ki.
Maria Plumbu, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a hírportálnak azt mondta: a rendőrök csupán a csendőrök munkáját segítik, az események az utóbbiak hatáskörébe tartoznak.
A Székelyhon szerint a Nemzet Útja aktivistáival egy ortodox pap is van, aki a helyet és a meglévő, Csíkszentmárton község által állított kereszteket is megáldotta. A résztvevők három román zászlót is kifüggesztettek a temető kapujára. Később egy nagyobb, 5-6 méteres fakeresztet is a helyszínre vittek, azt is fel akarják állítani.
A kapura a helyszíni felvételek szerint kifüggesztették a székelyföldi község pénteki önkormányzati döntését a területén található temetők szabályzatáról és a megszegéséért kiróható bírságokról, de a román aktivistákat ez nem gátolta az akcióban. A Hargita megyei önkormányzat közlése szerint a bírság felső határa 2500 lej.
Borboly Csaba tanácselnök közölte, hogy ügyészségi feljelentést tett Mihai Tirnoveanu ellen uszítás, rongálás és birtokháborítás miatt. A csíkszeredai bírósági ügyészséghez címzett feljelentést közösségi oldalán is megosztotta, ebben Tirnoveanu pénteki facebookos bejelentésére hivatkozik, melyben a keresztállításon való részvételre, az akció finanszírozására szólította híveit.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek pénteken elmondta: a község lakói nem mennek szombaton Úzvölgyébe, nem reagálnak a provokációra.
„Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát” – jelentette ki.
A helyi és megyei vezetés korábban nyomatékosította, hogy csak azokat a rendezvényeket támogatják Úzvölgyében, amelyeken a hősök emléke előtt tisztelegnek, és tiszteletben tartják áldozatukat.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a korábban törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.
A moldvai város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította a temetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. A sírkertben nagy számban az osztrák-magyar hadsereg itt elesett katonái, de német és orosz bakák is nyugszanak.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.
Történelemhamisítástól tart az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), és állásfoglalásban határolódik el attól, hogy valamennyi nemzet katonáinak emlékhelyet alakítsanak ki az úzvölgyi temetőben – írták az MTI-nek küldött szerdai közleményükben.
Az erdélyi magyar politikai alakulat országos elnöksége állásfoglalásában üdvözli, hogy eltávolították a sírkertből az illegálisan felállított betonkereszteket, de azon meggyőződésének is hangot ad, „hogy az egyetlen és valódi siker a nyílt provokáció, valamint az abból eredő, félelemkeltő és magyarellenes agresszió megelőzése lett volna”.
Az EMSZ a Hargita megyei önkormányzat előző napi közleményére is reagál, mely szerint az érintett helyi és megyei hatóságok, a román védelmi minisztérium képviselői június 30-i találkozójukon megegyeztek, hogy külön emlékhelyeket hoznak létre az Úzvölgyében elesett különböző nemzetiségű katonahősöknek.
„A fent említett tisztségviselők legutóbbi megegyezését elfogadhatatlannak tartjuk. A történelmi tények és a rendelkezésre álló, vonatkozó dokumentumok és források bizonyítják: az úzvölgyi katonatemetőben nem nyugszanak román hősök (kizárólag az osztrák—magyar hadseregben szolgálatot teljesítő és hősi halált halt katonák), így a különböző nemzetek képviselőinek állítandó emlékhely nem lehet más, mint a történelemhamisítás egy újabb eszköze” – szögezte le az EMSZ.
A párt elnöksége úgy értékelt, hogy miközben „a történelem önkényes és egyoldalú átírására tett román állampolitikai törekvések” már ismertek, az „megütközést kelthet”, hogy a mostani próbálkozás Borboly Csaba vezényletével zajlik. „Hargita Megye Tanácsának elnöke nemcsak képtelen volt megelőzni a fizikai atrocitásba torkolló úzvölgyi provokációt, de most arra készül, hogy – a megbékélés hamis jelszava alatt – lenullázza azt az erkölcsi győzelmet, melyet jogi úton sikerült elérni, valamint aktívan részt vesz a történelemhamisítás e minősített esetében” – áll az állásfoglalásban.
Írói leszögezik: az elesett katonák – nemzeti hovatartozástól függetlenül – megérdemlik, hogy emlékműveket állítsanak a tiszteletükre. De csak úgy, hogy „azok ne sértsék más nemzetek önérzetét, valamint ne törekedjen a már létező – és a kollektív emlékezet színtereiként működő – emlékhelyek átértelmezésére”.
A Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett település sírkertjéből június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.
Az úzvölgyi katonatemetőben a Csíkszentmárton község által elvégzett felújítás során állított márványtáblákon is szerepelnek más nemzetiségű, többek között orosz katonák nevei.
A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) 2019. június 12-i összegzésében azt állította, a sírkert román hatóságok általi, 1926–1927-es átalakítása során ebbe 444 magyar (108 név szerint ismert, 336 ismeretlen), 121 német (43 ismert, 78 ismeretlen), 22 orosz (4 ismert, 18 ismeretlen), 11 román (8 ismert, 3 ismeretlen), három ismert szerb, két-két ismert olasz, illetve osztrák, valamint 242, nemzetiségi szempontból is azonosítatlan katona hamvai kerültek.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) illetékese, Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka pár napra rá, 2019. június 24-én Tusnádfürdőn elmondta: a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt, így nem lehetett az ellenséges tábor hősi halottja.
Megemlítette: a temető korábbi – magyar támogatással végzett – felújítása során kihelyezett 600 fakeresztre olyan jelkép (kardot és sisakot ábrázoló táblácska) került, amely nemzetiségtől függetlenül érvényes valamennyi hősi halált halt katonára.
Nehézkes folyamat, ezért hónapokig eltarthat és a 2024-es romániai választási évre is kitolódhat az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott végleges bírósági ítélet végrehajtása, mely a törvénytelenül felállított betonkeresztek lebontását rendelte el – nyilatkozta a Krónikának Kis Júlia jogász.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvédje – aki egy kolléganőjével a csíkszentmártoni önkormányzatot is képviselte a perben – az erdélyi közéleti portál hétfő esti cikkében rámutatott: Romániában minden bírósági végrehajtás nehézkes folyamat, a törvények számos kiskaput biztosítanak az alperes számára, amellyel akadályozhatja a végrehajtást. „Ez nem csak az úzvölgyi katonatemető esetében áll fenn” – mondta a Krónikának a kolozsvári ügyvéd, aki szerint a végrehajtási procedúra lépésről lépésre történő betartásával érvényesíteni lehet a betonkeresztek eltávolítását elrendelő táblabírósági végzést, de ez hónapokig, sőt évekig is eltarthat.
Mint részletezte, a végrehajtást megelőző jogi procedúra szerint jelenleg a bírósági határozat véglegesítésére várnak. Miután az ítélőtábla kiküldte a feleknek az írásos bírósági határozatot, véglegesítik az alapfokú, illetve másodfokú bírósági döntést; ez egy adminisztratív bírósági procedúra, ezt követően lehet végrehajtóhoz fordulni.
Az MTI úgy értesült, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat – mely a végrehajtást kezdeményezheti – még nem kapta meg az írásos bírósági határozatot. Ennek kiküldése és a végzés véglegesítése után lehet kiválasztani a területileg illetékes végrehajtót, akitől a Hargita megyei község önkormányzata kérheti a végzés végrehajtását. A végrehajtás folyamatát a bíróságnak is jóvá kell hagynia.
„A bírósági határozat birtokában a végrehajtó kiközöl egy hivatalos felszólítást az alperes Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatalának, amelyben záros határidőn belül felszólítja a betonkeresztek lebontására” – vázolta a procedúrát Kis Júlia.
Kifejtette, ha a moldvai önkormányzat nem tesz eleget a felszólításnak, Csíkszentmárton polgármesteri hivatalának új pert kell indítania, amelyben kéri, hogy saját költségén szerezzen érvényt a végleges ítéletnek. Ennek a bírósági döntésnek a birtokában felfogadhat egy erre szakosodott építkezési céget, amelyik eltávolítja a temetőből az illegális építményeket.
„Tudni kell azonban, hogy a végrehajtás bármelyik fázisában az alperes a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságon” – mondta az ügyvéd, aki szerint ez esetben a tárgyalások idejére a bíróság a végrehajtás átmeneti leállítását rendelheti el.
Az úzvölgyi katonatemetőben törvénytelenül kialakított román parcella építési engedélyének érvénytelenítéséért indított perben február 10-én hirdettek jogerős ítéletet. A Bákói Táblabíróság megalapozatlannak ítélte a Bákó megyei Dormánfalva fellebbezését, és az alapfokú ítéletet léptette jogerőre, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a törvénytelen felállított betonkeresztek és emlékmű lebontását rendelte el.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyenek a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután a székelyek ezt élőlánccal igyekeztek megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta: nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorát felolvasták a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremónia részeként.
A nacionalista temetőfoglalók azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – immár a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
Jogerősen érvénytelenítette a Bákói Táblabíróság csütörtökön Darmanesti város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, mellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A táblabíróság közölte: megalapozatlannak tartotta és elutasította Darmanesti város és a darmanesti városi tanács fellebbezését az önkormányzati határozatot érvénytelenítő első fokú ítélet ellen. A bejegyzés szerint a mostani határozat végleges. A perben Csíkszentmártont a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat ügyvédje képviselte.
A csütörtökön érvénytelenített önkormányzati határozat elfogadása volt az első azoknak a lépéseknek a sorában, amelyekkel a Bákó megyei város elindította a katonatemető átalakítását. A most érvénytelenített határozat alapján állította ki maga számára az építési engedélyt is, amellyel román parcellát hozott létre, és emlékművet épített a temetőben. Csíkszentmárton község az építési engedélyt is megtámadta a Bákó megyei törvényszéken, annak a pernek a tárgyalását azonban a törvényszék 2020 júniusában felfüggesztette mindaddig, amíg a tulajdonjogi vitában jogerős ítélet nem születik.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek elmondta: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják. Hozzátette: Csíkszentmárton népe az elmúlt évtizedekben sokat tett az Úzvölgyében elesett katonák emléke megőrzéséért.
Korábban Darmanesti önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert tavaly októberben a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette.
Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak.
A Bákó Megyei Törvényszék szerdai ítéletében hatályon kívül helyezte a Bákó megyei Darmanesti városi tanácsának az úzvölgyi katonatemetőt közvagyonná nyilvánító 2019. márciusi határozatát.
Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban fellebbezést lehet benyújtani ellene.
A törvényszék a Csíkszentmárton község és a Bákó megyei prefektus által indított összevont perben ítélkezett. Elfogadta Hargita megye és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat belépését a perbe, elutasította viszont Darmanesti (Dormánfalva) város perbe lépési kérelmét.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek elmondta: hivatali elődje annak a tudatában indította a pert, hogy Csíkszentmártonnak igaza van. „Mi mindig tudtuk, hogy az igazság és a jog a mi oldalunkon áll, és öröm látni, hogy ezt a törvényszék is elismerte” – nyilatkozta az elöljáró. Hozzátette: a katonatemető Csíkszentmárton közvagyona, és mindig a csíki község gondozta. A polgármester reményét fejezte ki, hogy az ítélet után ezt immár Dormánfalva is elfogadja.
Korábban Darmanesti önkormányzata is pert indított Csíkszentmárton ellen, annak az önkormányzati határozatnak az érvénytelenítését kérve, amelyben a székelyföldi község nyilvánította közvagyonává a katonatemetőt. Ezt a pert tavaly októberben a moldvai önkormányzat jogerősen elveszítette.
Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók – akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem ott nyugszanak.
A marosvásárhelyi ítélőtábla megfellebbezhetetlenül kimondta: törvényes a csíkszentmártoni önkormányzatnak az a határozata, amellyel a község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a magyar hadsereg által a második világháború idején épített egykori kaszárnyákat.
A marosvásárhelyi ítélőtábla jogerős ítéletéről Gergely András, a Hargita megyei település polgármestere számolt be Borboly Csaba megyei tanácselnök Facebook-oldalán kedden közzétett videóban – olvasható a Maszol cikkében.
Jó hír Úzvölgye ügyében!Végleges és visszavonhatatlan döntés született egyik perben.Erről számoltunk be @Gergely Andrással, aki ma ünnepli születésnapját.? https://www.borbolycsaba.ro/
Опубліковано Borboly Csaba Вівторок, 6 жовтня 2020 р.
Gergely András tájékoztatása szerint a marosvásárhelyi ítélőtábla megerősítette a Hargita megyei törvényszék áprilisban hozott elsőfokú határozatát. Ez azt jelenti, hogy a Bákó megyei Dormánfalva végérvényesen elveszítette a Csíkszentmárton ellen indított perét.
Dormánfalva tavaly augusztus elején indított pert Csíkszentmárton ellen, hogy a bíróság érvénytelenítse részlegesen azt a 2007-es önkormányzati határozatot, amelyik a székelyföldi település közvagyonaként tüntette fel az úzvölgyi katonatemetőt és a közelében álló használaton kívüli kaszárnyasort. A csíkszentmártoni önkormányzati határozatot 2010-ben a 299-es kormányhatározat is megerősítette – írják.
A perben Dormánfalva önkormányzata arra hivatkozott, hogy a temető területe már 1990-ben a moldvai kisváros magánvagyonának leltárában szerepelt, és az 1997-ben elfogadott, most is érvényes általános rendezési terv is a város belterületeként jelölte meg.
A szentmártoniak viszont olyan, az 1800-as évek végéről származó telekkönyveket mutattak be a bíróságnak, amelyek szerint a vitatott terület Csíkszentmárton község földbirtokos közösségének és Csíkcsekefalva földbirtokos közösségének a tulajdona.
A Hargita megyei törvényszék szerint nem voltak megalapozottak Dormánfalva érvei, és elutasította kérvényét, valamint 9500 lej perköltség megtérítésére kötelezte a moldvai önkormányzatot. A Bákó megyei település fellebbezett, de a marosvásárhelyi ítélőtábla is Csíkszentmárton javára döntött.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye település, valamint a település területén fekvő katonatemető és kaszárnyasor hovatartozása, illetve a katonatemetőben tavaly létrehozott román parcella kapcsán számtalan per van folyamatban a hazai bíróságokon. Ezek egyik csoportját Csíkszentmárton, másikat Dormánfalva önkormányzata, a harmadikat pedig Bákó megye prefektusa indította – olvasható a Maszolon.
Jó hír Úzvölgye ügyében!Végleges és visszavonhatatlan döntés született egyik perben.Erről számoltunk be @Gergely Andrással, aki ma ünnepli születésnapját.? https://www.borbolycsaba.ro/
Опубліковано Borboly Csaba Вівторок, 6 жовтня 2020 р.
