A Vatikánban fogadta XIV. Leó pápa J.D. Vance amerikai alelnököt, aki az audiencia után Paul Richard Gallagher érsekkel, a Vatikán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkárával is találkozott. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy a különböző konfliktusok megoldásánál fontos a humanitárius és a nemzetközi jog kiemelt tiszteletben tartása.
A Szentszéki sajtóiroda bejelentette, hogy XIV. Leó pápa május 19-én, hétfő délelőtt magánaudiencián fogadta J.D. Vance amerikai alelnököt. Az eseményen jelen volt még az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio és a diplomata felesége – adta hírül a Vatican News.
A két politikus május 18-án, vasárnap részt vett az egyházfő beiktatási istentiszteletén a Római Szent Péter téren.
Az amerikai származású pápánál tartott látogatást követően Vance találkozott Paul Richard Gallagher érsekkel, a Vatikán országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős államtitkárával. A szentszék közölte, a „szívélyes” megbeszélés során Vance és Gallagher érsek megerősítették az egyház és az Egyesült Államok közötti jó kétoldalú kapcsolatokat.
Hozzátették, a Vatikán és az amerikai kormány közötti együttműködés mellett több olyan kérdésről is tárgyaltak, amely „különös jelentőséggel bírnak az egyházi élet és a vallásszabadság szempontjából”.
Végül véleménycserére került sor néhány aktuális nemzetközi kérdésről, felszólítva a humanitárius jog és a nemzetközi jog tiszteletben tartására a konfliktus sújtotta területeken, valamint az érintett felek közötti tárgyalásos megoldásra – jegyezte meg a Szentszéki Sajtóiroda.
A szentszék hozzátette, a találkozón a nemzetközi aktuális ügyek is szóba kerültek azzal a kifejezett kívánsággal, hogy a humanitárius és a nemzetközi jogot tartsák tiszteletben a konfliktus sújtotta területeken, „az érintett felek közötti tárgyalásos megoldás” reményében.
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
Vasárnap délelőtt kezdődött az új katolikus egyházfő, XIV. Leó pápa beiktatási ceremóniája a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A pápaság kezdetét szimbolizáló szentmisén legalább kétszázötvenezer hívő, valamint egy tekintélyes, kétszáz fős hivatalos delegáció is részt vesz. Robert Francis Prevost amerikai bíborost május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. vezetőjének, az áprilisban elhunyt Ferenc pápa utódjául. A 69 éves Prevost az első amerikai pápa az egyház történetében.
Vasárnap délelőtt tízkor kezdődött XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása a vatikáni Szent Péter téren. Az egyházfő először járta körbe pápamobillal a Szent Péter teret. A katolikus egyház történelmi eseményére legalább kétszázötvenezres tömeg gyűlt össze, emellett a világ minden részéről egy kétszáz fős delegáció is érkezett – írja a Sky News.
A szertartáson többek között részt vesz J. D. Vance amerikai alelnök, Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is. A magyar delegációt Sulyok Tamás államfő vezeti, a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vesz a szertartáson.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. vezetőjének az április 21-én, 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódjául.
A 69 éves Robert Francis Prevost az első amerikai pápa az egyház történetében.
A hagyományoknak megfelelően a beiktatási mise előtt XIV. Leó először először járta körbe pápamobillal a vatikáni Szent Péter teret, ahol üdvözölte a tömeget.
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
A szertartás a Szent Péter-bazilikában kezdődött, ahol az új egyházfő a keleti egyházak pátriárkáival levonult a bazilika altemplomába Szent Péter sírjához, és ott közösen imádkoztak.
A homília előtt XIV. Leó három bíborostól megkapta a két legjelentősebb pápai szimbólumot: a gyapjúból készült palliumot és a halászgyűrűt.
A kontinenseket képviselő bíborosok a diakónusi, a papi, és a püspöki rendből érkeztek. A pápa vállán elhelyezték a palliumot, a fehér gyapjúból készült körszalagot, amely a jó pásztorra utal. A palliumot hat fekete kereszt díszíti, és a krisztusi kereszt szögeit idéző tűk fogják össze. A pápai méltóságot jelképező halászgyűrűt, amely a dokumentumok pecsétjeként is szolgál, amit a szokás szerint a pápa halála után törnek ketté.
A pápai szimbólumok átadása után XIV. Leó áldást adott az evangéliumos könyvvel, majd a világegyház képviselői hűségesküt tettek az egyházfőnek.
A pápa és kísérete együtt vonult a bazilika előtti szabadtéri oltárhoz, miközben a kórus Laudes Regiae-t énekelte, a szentté avatott pápák, vértanúk közbenjárását kérve az új pápa szolgálatára. Az oltárhoz érve XIV. Leó megáldotta a vizet, majd meghintette vele a híveket. A Szent Péter-bazilika előtti téren tartott szertartáson több mint ezer bíboros, püspök, pap koncelebrál.
XIV. Leó: Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni
Az új egyházfő homíliájában arról beszélt, minden érdem nélkül lett megválasztva. Úgy fogalmazott: „félve és remegve jövök hozzátok”, mint egy testvér, aki hitetek és örömötök szolgája akar lenni, „veletek együtt járva Isten szeretetének útján.”
A latinul és görögül felolvasott, János evangéliumából vett szentírási részletet magyarázva kiemelte, hogy Péter apostol csak azért tudja Jézustól kapott küldetését teljesíteni, hogy emberhalász legyen, mert saját életében megtapasztalta Isten végtelen és feltétel nélküli szeretetét, még a kudarc és a tagadás órájában is. Pétert feladata, hogy „jobban szeressen” és életét adja a nyájért.
„Szolgálatát éppen ez az áldozatkész szeretet jellemzi, tekintélye nem más, mint Krisztus szeretete. Nem lehengerléssel, vallási propagandával vagy hatalmi eszközökkel kell megragadnia a többieket, hanem mindig és csakis azzal a szeretettel, amelyre Jézus adott példát” – jelentette ki.
A katolikus egyház történetének első amerikai pápája
Mint írtuk, az első amerikai katolikus egyházfő Robert Francis Prevost néven született Chicagóban 1955. szeptember 14-én, francia eredetű családban.
1977-ben szerzett matematikai BA fokozatot, és ugyanebben az évben lépett be az Ágoston-rendbe, 1981-ben tette le az örök fogadalmat, 1982-ben szentelték pappá.
1987-ben Rómában szerzett teológiai doktori fokozatot. 1988-ban Peruba, a trujillói misszióba küldték, hogy a Chulucanas, Iquitos és Apurímac vikariátusokban az Ágoston-rendi jelöltek közös képzését vezesse. 1998-ban kinevezték a chicagói Jó Tanács Anyja tartomány perjelévé, ezért a következő évben visszatért az Egyesült Államokba. 2001-ben megválasztották a rend általános perjelévé, így ő lett a felelős az Ágoston-rend tervezési és irányítási folyamataiért.
Ferenc pápa 2014. november 3-án a perui chiclayói egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki, ezzel együtt szufári címzetes püspöki méltóságra emelte, 2014. december 12-én szentelték püspökké. A Szentatya 2020. április 15-én kinevezte a callaói egyházmegye apostoli kormányzójává, majd 2023-ban a Püspöki Dikasztérium prefektusává. Ferenc pápa 2023. szeptember 30-án bíborossá kreálta a Szent Péter-bazilikában. Robert Francis Prevost május 8-án választották meg a római katolikus egyház 267. vezetőjének, a 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa utódjául.
Robert Francis Prevost elmondta: több oka is van annak, hogy a XIV. Leó nevet választotta, de elsősorban XIII. Leó pápa Az új dolgok (Rerum novarum) kezdetű, történelmi jelentőségű enciklikája motiválta a döntését. Az ugyanis az első nagy ipari forradalom kontextusában tárgyalta a szociális kérdéskört. XIII. Leó 1891 májusában kiadott dokumentuma az első olyan pápai szociális körlevél volt, amely a munkásokról is szólt.
Volodimir Zelenszkij elnök és XIV. Leó pápa zárt ajtók mögötti találkozót tart vasárnap a Vatikánban, ez lesz az első hivatalos találkozójuk – számolt be az rbc.ua hírportál Szerhij Nyikiforov, az elnök sajtótitkára újságíróknak nyilatkozva.
A jelentés szerint Nyikiforov arról tájékoztatott, hogy Ukrajna elnökének és feleségének audienciája XIV. Leó pápánál ma, a hivatalos mise után lesz.
A Sky News brit tévécsatorna korábban arról számolt be, hogy a pápa ma délután zártkörű találkozót fog tartani Zelenszkijjel.
Május 12-én, hétfőn a pápa már telefonon beszélt Zelenszkijjel. Ukrajna elnöke lett az első külföldi vezető, akivel az új pápa beszélt.
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jelent meg az általa javasolt törökországi béketárgyalásokon, a Vatikán „tragikusnak” nevezte az eredményt, és közölte, hogy XIV. Leó pápa a Szentszéket kívánja rendelkezésre bocsátani a két fél számára a több mint három éve dúló háború befejezésére tett erőfeszítésekhez – írja a Politico.
A pápa azt tervezi, hogy a Vatikánt, a Szentszéket a két fél közötti közvetlen találkozó rendelkezésére bocsátja – mondta Pietro Parolin, a szentatya második számú embere.
A múlt héten megválasztott XIV. Leó világossá tette, hogy az ukrajnai béke elérése lesz pápaságának egyik fő prioritása. Vasárnap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és a Szent Péter téren mondott első vasárnapi áldásában „a szeretett ukrán nép szenvedéseire” utalt.
A keleti egyház képviselőivel tartott szerdai audiencián Leó „teljes szívéből” tárgyalásokra szólította fel a két vezetőt. „A Szentszék mindig készen áll arra, hogy segítsen szemtől szembe összehozni az ellenségeket” – mondta a pápa.
Csütörtökön, első pápai posztjában az X-en XIV. Leó békére szólított fel: „Szeretném, ha ez a békeköszöntés visszhangozna szívetekben, családjaitokban, és minden ember között, bárhol is legyenek, minden nemzetben és az egész világon.”
Le pape Léon XIV a pris son premier bain de foule en papamobile, place Saint-Pierre. Il s'apprête à célébrer la messe d'inauguration de son pontificat, en présence de dizaines de milliers de fidèles et de dirigeants étrangers, dont le vice-président américain JD Vance. pic.twitter.com/InkJbLq8iZ
A békéről, a szinodális, hidakat építő, szegények mellett álló egyházról szólt az új katolikus egyházfő megválasztása után, a vatikáni palota Szent Péter térre néző balkonjáról elmondott beszéde csütörtök este.
XIV. Leó a feltámadt Krisztus első köszöntésével kezdte beszédét: „béke mindannyiótokkal!” Szeretném, hogy ez a békeköszöntés belépjen a szívünkbe, eljusson mindenkihez, minden néphez: „Béke legyen veletek!” – mondta.
A feltámadt Krisztus békéje fegyvertelen, lefegyverző béke, alázatos és tartós. Istentől jön, aki mindannyiunkat szeret feltételek nélkül. Kitért arra: még a fülünkbe cseng Ferenc pápa gyönge, de mégis bátor hangja, amellyel megáldotta Rómát és az egész világot húsvét vasárnapjának délelőttjén. „Engedjétek meg, hogy ugyanezt az áldást folytassam: Isten szeret titeket, Isten szeret mindannyiótokat. A rossz nem győzedelmeskedik. Mindannyian Isten kezében vegytok és ezért félelem nélkül, kéz a kézben Istennel, aki közöttünk van, menjünk előre” – kérte a katolikus egyházfő.
Krisztus tanítványai vagyunk, Krisztus jár előttünk, a világnak, az emberiségnek szüksége van az ő fényére mint egy hídra, amin keresztül elér minket Isten és az ő szeretete. Segítsétek tehát ti is egymást, hogy hidakat építsetek párbeszéddel, találkozásokkal egyesülve, hogy egyetlenegy nép legyünk mindig békében – mondta. Az új pápa köszönetet mondott Ferenc pápának, és megköszönte a bíborosoknak, hogy őt választották, Péter utódjául, hogy együtt járjon velük, mint egyesült egyház keresve a békét, az igazságosságot, és mindig keresve azt, hogy miként tudunk együtt dolgozni férfiak és nők hűségesen Jézushoz, félelem nélkül, hirdetve az ő evangéliumát.
Beszélt arról is, hogy Ágoston-rendi szerzetes és Szent Ágoston idézte: „veletek vagyok keresztény és értetek vagyok püspök”.
Ebben az értelemben mindannyian együtt tudunk útnak indulni a hazánk felé, amit Isten készített elő számunkra – tette hozzá. Róma egyházát köszöntve hangsúlyozta: „együtt kell keresnünk, hogy miként legyünk egy misszionárius egyház, egy olyan egyház, amely a párbeszéd hidjait építi és mindig nyitott a befogadásra, az elfogadásra.
Külön, spanyol nyelven köszöntötte a perui chiclayói egyházmegyéjét, ahol különösen érezhető volt, hogy mit jelent a Krisztushoz hűséges egyháznak lenni.
Végül azt hangsúlyozta, hogy „szinodális egyház akarunk lenni, amely mindig úton van, mindig a békét és a szeretetet keresi, és mindig arra törekszik, hogy közel legyen azokhoz, akik szenvednek”.
Beszéde végén együtt imádkozta el a téren lévő hívőkkel az Üdvöz légy, Mária! imádságot az egyház új missziójáért, az egész egyházért és a világ békéjéért.
A Vatikán a következő pápa megválasztása előtt, a konklávé alatt teljesen le fogja tiltani a mobiltelefonos kommunikációt, és a Sixtus-kápolna körül katonai jelzavarókat alkalmaznak. A mobiltelefonok minden jele le lesz tiltva, hogy biztosítsák a titkos konklávé zavartalan lebonyolítását. Erről az ANSA hírügynökség számolt be.
A Vatikán a Sixtus-kápolna környékén elhelyezett jelzavarók segítségével kívánja megakadályozni az elektronikus megfigyelést vagy a kommunikációt a konklávé kívüli személyekkel, mivel 133 bíboros szavaz majd arra, ki lesz a következő pápa, aki 1,4 milliárd katolikus vallású ember vezetője lesz.
A katolikus egyház vezetőjét évszázadok óta titkos gyűléseken, ún. „konklávékon” választják, ami latinul „kulccsal zárt”-at jelent – utalva arra, hogy a bíborosokat régen bezárták, amíg új pápát nem választottak. A bíborosok, akiknek az a feladata, hogy megválasszák a következő pápát, bonyolult eljárást kell kövessenek, melynek gyökerei a középkorig nyúlnak vissza.
Május 6-tól kezdve minden bíborosnak le kell adnia telefonját és minden elektronikus eszközt, amelyeket csak a konklávé befejeztével kapnak vissza — tájékoztatott a Vatikán szóvivője.
Május 7-től minden bíboros a Sixtus-kápolnába lesz zárva, és teljes elszigeteltségben maradnak a külvilágtól. Minden résztvevőnek titoktartási esküt kell tennie, és garantálniuk kell az „abszolút és örök titoktartást”.
Amint arról beszámoltunk egyedülálló kánonjogi helyzet alakult ki a Ferenc pápa halálát követő pápaválasztás előkészítésekor, ugyanis több választójoggal rendelkező bíboros van, mint amit a szabályzat megenged. A Vatikán most megerősítette, hogy minden bíboros jogosult a pápaválasztáson való részvételre, és nem veszik figyelembe a korábbi 120 főről szóló szabályozást.
A Szentszéki Sajtóiroda szerdán közzétette az Általános Kongregációban összegyűlt bíborosok által készített nyilatkozatot, mely leszögezi, hogy a konklávén jelen lévő valamennyi bíboros jogosult a pápaválasztáson való részvételre − írta a Vatican News.
Fotó: Vatican Media
A bíborosok megjegyzik, hogy a konklávét szabályozó Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció 33. pontja 120 bíborosnak teszi lehetővé a szavazást. Ezzel szemben kiemelték, hogy Ferenc pápa eltekintett ettől a számbeli korlátozástól, ugyanis több mint 120, 80 év alatti bíborost nevezett ki pápasága alatt.
Ezért „a feltételeket teljesítő bíborosok ugyanezen apostoli konstitúció 36. paragrafusa értelmében kinevezésük pillanatától kezdve jogot szereztek a pápa megválasztására” − olvasható a nyilatkozatban.
A kongregáció tudomásul vette, hogy az egyház javát szem előtt tartva, és hogy hozzájáruljon a konklávé nyugalmához, közölte döntését, hogy nem vesz részt a konklávén
A bíborosok hozzáteszik: remélik, hogy „az illetékes jogi szervek véglegesen megállapíthatják a tényeket” a Becciu bíboros elleni korrupciós üggyel kapcsolatban.
Még mindig Európa adja a legtöbb bíborost a konklávéra
A Vatican News magyar nyelvű oldala csoportosította a konklávén részt vevőket. A pápaválasztáson 5 földrész 71 országából származik az a 135 bíboros, aki megválasztja Szent Péter 267. utódát. Viszont két bíboros egészségügyi okokból nem vesz részt a konklávén, így összesen 133-an szavaznak. Földrajzi elosztás szempontjából 17 afrikai, 15 amerikai, 17 ázsiai, 18 európai és 4 óceániai nemzetet képviselnek.
Lesznek olyan országok, melyek először delegálnak bíborost a pápaválasztásra, mint Haiti, Zöld-foki-szigetek, Közép-Afrikai Köztársaság, Pápua Új-Guinea, Malajzia, Svédország, Luxemburg, Kelet-Timor, Szingapúr, Paraguay, Dél-Szudán és Szerbia.
Kontinensek szerint is csoportosították a jelölteket, akik közül 53 európai, 37 amerikai (16 észak-, 5 közép- és 17 dél-amerikai), 23 ázsiai, 18 afrikai és 4 óceániai bíboros vonul be május 7-én a Sixtus-kápolnába.
A bíborosok közül a legfiatalabb a 45 éves ukrán származású ausztrál Mikola Bychok, a legidősebb a 79 esztendős spanyol Carlos Osoro Sierra. A legtöbben 1947-es születésűek, vagyis 13-an 78. életévükben vannak a szavazók közül. Az egyetlen 1970-es születésű Baldo Reina bíbors, aki november 26-án tölti be 55. életévét. Az egyedüli 71 éves Leo Frank, míg 72 esztendős Rolandas Makrickas bíboros.
Öt olyan bíboros is részt vesz a szerdán kezdődő konklávén, akiket még II. János Pál pápa nevezett ki bíborossá: az egyikük Erdő Péter, továbbá a francia Philippe Barbarin, a horvát Josip Bozanic, a bosnyák Vinko Puljic és a ghánai Peter Turkson. Huszonketten XVI. Benedek alatt lettek bíborosok, míg száznyolcan már Ferenc pápa alatt nyerték el pozíciójukat.
A pápaválasztók közül harminchárman tizenhat különböző szerzetesi családhoz tartoznak, melyből öten szaléziak, négyen ferencesek, hárman minoriták. Két-két domonkos, lazarista, redemptorista és verbita is képviseli rendjét, valamint további kilenc szerzetesrendből érkeztek még bíborosok a konklávéra.
A Vatikán tájékoztatása szerint május 7-én kezdődik a konklávé, amelyen a római katolikus egyház bíborosai megválasztják az 1,4 milliárd hívőt vezető új pápát, mely posztra Erdő Péter bíboros is esélyes.
Hétfőn a bíborosok megtartották az első általános kongregációt Ferenc pápa temetése óta. Ezeket a kongregációkat naponta tartják a pápa halálát követően, hogy az egyház ügyeiről tárgyaljanak, és előkészítsék a konklávét.
Ferenc pápa ravatalához állnak sorban tisztelői a vatikáni Szent Péter-bazilikában az erkély ballusztrádján át nézve 2025. január 25-én. A római katolikus egyházfő húsvéthétfőn, április 21-én, 88 éves korában hunyt el.
Egy vatikáni forrás a CNN-nek megerősítette, hogy május 7-én ülnek össze a római katolikus bíborosok titkos konklávéra, hogy megválasszák Ferenc pápa utódját. A döntés a bíborosok hétfői, zárt ajtók mögött tartott ülésén született meg, amely az április 26-án elhunyt Ferenc pápa temetése óta az első hivatalos találkozójuk volt.
Ferenc pápa, aki 88 éves volt, húsvéthétfőn agyvérzésben és szívelégtelenségben hunyt el. A szombaton helyezték végső nyugalomra a Santa Maria Maggiore-bazilikában, ahol egy egyszerű síremléket kapott, az elhunyt pápa kérésének megfelelően. A gyászszertartásán államfők, királyi családok tagjai és több százezer gyászoló vett részt.
Vasárnap délután több bíboros is felkereste az egyszerű, márványból készült sírt, amelyen mindössze a „Franciscus” felirat áll, hogy tiszteletüket tegyék a néhai egyházfő előtt.
Hétfőn a bíborosok megtartották az első általános kongregációt Ferenc pápa temetése óta. Ezeket a kongregációkat naponta tartják a pápa halálát követően, hogy az egyház ügyeiről tárgyaljanak, és előkészítsék a konklávét.
A hivatalos bejelentést rövidesen közzéteszik. A választáson 135, 80 év alatti bíboros vehet részt a világ minden tájáról, hogy új vezetőt válasszon a globális, 1,4 milliárd fős katolikus közösség élére.
Az utóbbi két konklávé – amelyet 2005-ben XVI. Benedek pápa, 2013-ban pedig Ferenc pápa megválasztására tartottak – két napig tartott.
A konklávé ma
Napjainkban a Szent II. János Pál pápa, avagy Karol Wojtyla által kiadott konklávékézikönyv érvényes, ezt tartják irányadónak. A konklávé során minden szavazás szigorú protokoll szerint zajlik, beleértve a szavazólapok kezelését is. A szavazólapok kettéhajtható, téglalap alakú papírok, melyeken a felső részre előre nyomtatva szerepel: Eligo in Summum Pontificem (A legfőbb pápa megválasztására), az alsó rész pedig üresen marad, ahová a bíboros kézzel írja fel a választott személy nevét.
A szavazás titkosságát úgy biztosítják, hogy a bíborosok saját kézzel hajtogatják a szavazólapot, majd szertartásos esküt tesznek: tanúnak hívják Krisztust, hogy szavazatukat a lelkiismeretük szerint adják le. A szavazólapot ezután egy tányér segítségével az urnába csúsztatják.
Amikor a szavazás lezárul, három bíboros ellenőr (scrutatores) veszi kézbe a szavazólapokat. Az első kinyitja és elolvassa a szavazatot, a második megerősíti, a harmadik pedig hangosan felolvassa. Ezután a szavazólapot tűvel átszúrják pontosan ott, ahol az Eligo szó található, majd egy cérnára fűzik. A folyamat végén a cérna két végét csomóval rögzítik.
Ez az eljárás – bár archaikusnak tűnik – fontos biztonsági célt szolgál: így minden egyes szavazólap nyomon követhető, nem lehet utólag manipulálni, és biztosított a teljes transzparencia a szavazatszámlálás során.
Megérkeznek a bíborosok a vatikáni Sixtus-kápolnába 2013. március 12-én, közvetlenül bíborosi konklávé megkezdése előtt (Fotó: MTI/EPA/LOsservatore Romano)
Fekete vagy fehér?
A szavazólapokat minden szavazási kör végén megsemmisítik: ha nem születik döntés, vagyis nem éri el egyik jelölt sem a kétharmados többséget, akkor a szavazólapokat egy régi öntöttvas kályhában elégetik – más anyagok hozzáadásával, hogy fekete füst keletkezzen. Ez jelzi a külvilágnak, hogy még nincs új pápa.
Ha megszületik a döntés, a sikeres szavazás után csak a szavazólapokat égetik el, ezúttal úgy, hogy fehér füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből.
Mielőtt végső nyughelyére helyezték Ferenc pápát, végső tiszteletadással búcsúztak tőle a szűzanya ikonja előtt a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A katolikus egyházfő előtt 200 ezres tömeg tisztelgett a Szent Péter-bazilika előtti téren.
A pápa lelki üdvéért tíz órakor a Szent Péter-bazilika előtti téren Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja misét celebrált, amit az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis, vagyis a pápák temetéséről szóló liturgikus könyv előírásai szerint mutattak be. Az istentisztelet az Ultima commendatio, vagyis az utolsó könyörgés és a Valedictio, a végső búcsú nevű szertartással zárult.
Ferenc pápa közvetlenségét, a szegények, a menekültek, a periférián élők iránti elkötelezettségét és a béke melletti kiállását hangsúlyozta Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja az egyházfő búcsúztatási szertartásán mondott homíliájában, amelynek végén a bíborosi kollégium dékánja arra kérte Ferenc pápát, aki szerette azzal befejezni beszédeit, hogy ne felejtsenek el imádkozni érte, hogy most ő imádkozzon értünk.
Ferenc pápa, „az égből most te áldd meg az egyházat, áldd meg Rómát, áldd meg az egész világot, ahogyan ezt múlt vasárnap tetted ennek a bazilikának az erkélyéről, utoljára magadhoz ölelve Isten egész népét, és vele lélekben az emberiséget is, amely őszinte szívvel keresi az igazságot és ébren tartja a remény lángját” – fogalmazott Giovanni Battista Re.
A Szent Péter-bazilika előtti téren bemutatott szentmisén a világ szinte valamennyi vezető politikusa részt vett.
Az Egyesült Államokat az elnök, Donald Trump és felesége, Melania képviseli. Nagy-Britannia nevében azért nem III. Károly király és Kamilla királyné rója le kegyeletét, mert az uralkodó néhány hete látogatta meg Ferenc pápát. Az Egyesült Királyságot a trónörökös, Vilmos herceg, valamint Keir Starmer miniszterelnök képviseli. A Ferenc pápa lelki üdvéért bemutatott szentmisén részt vesz Emmanuel Macron francia, Javier Milei argentin, Lula da Silva brazil, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az Európai Uniót Ursula von der Leyen, hazánkat pedig Sulyok Tamás köztársasági elnök képviseli, aki Orbán Viktor miniszterelnök társaságában vesz részt a gyászszertartáson.
A világ minden részéről érkező delegációkat a diplomáciában használt francia nyelv ábécéjét követve ültetik le a Szent Péter téren. A Vatikán közlése szerint II. János Pál pápa 2005-ös temetési szertartásán is így történt.
A Szentszék ceremóniahivatalának rendelkezése szerint a Szent Péter tér közepén, a bazilikához vezető lépcsősornál felállított szabadtéri oltárral szemben a papok, szerzetesek és apácák kapnak helyet, a bíborosok pedig a szertartáson koncelebrálnak. Ez utóbbi kapcsán a Vatikán azt a tájékoztatást adta, hogy a bíborosi testületnek már több mint száz tagja Rómában van, s részt vesznek a gyászmisén. A legidősebb közülük a 99 éves Angelo Acerbi volt apostoli nuncius, aki Ferenc pápa ravatalozási ceremóniáján is jelen volt.
A szertartást követően a szentatya koporsóját bevitték a Szent Péter-bazilikába, majd elindult a Ferenc pápa koporsóját szállító menet a vatikáni Szent Péter térről a Santa Maria Maggiore-bazilika felé, ahol a pápa végső nyughelye lesz. A mintegy hat kilométeres úton a pápa koporsóját átalakított, üvegtetejű pápamobilban vitték. A koporsót szállító autón kívül néhány további autó alkotta a menetet, bennük Ferenc pápa családjának tagjai, bíborosok, valamint az egyházfő közeli munkatársai és segítői foglaltak helyet.
Az 5. század elején, tehát még a római császárok korában épült pápai főszékesegyház egyike a római négy patriarchális bazilikának. Nevét Szűz Máriától kapta. A bazilika úgy áll a Vatikán tulajdonában, hogy nem annak területén található.
Mielőtt végső nyughelyére helyezték Ferenc pápát, végső tiszteletadással búcsúztak tőle a szűzanya ikonja előtt a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A katolikus egyházfőtől 200 ezres tömeg vett búcsút a Szent Péter-bazilika előtti téren.
Nem véletlenül várták szegények a koporsóját: a pápa Argentína érsekeként is egyszerű életmódot folytatott, nem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt, ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült. Pontifikátusának kezdetétől a vatikáni Szent Márta-vendégházban élt, visszautasítva az Apostoli Palota pápai lakosztályát.
A szerény pápa különösen nagy gonddal figyelt a szegényekre.
A Róma utcáin élő hajléktalanoknak a Vatikán közelében külön férfi, külön női éjszakai szállást nyitott, a Szent Péter tér oszlopcsarnokában pedig kisebb mosodát, zuhanyzókat alakított ki számukra, orvosi ellátást és fodrászt biztosított a hét egyes napjain. A rászorulóknak a nagyobb ünnepeken többek között pénzadományt juttatott, ingyenes filmvetítést és koncerteket tartatott a Vatikánban. A Szent Péter tér közelében esténként meleg ételt kaptak, hálózsákjukat és sátrukat szabadon felverhették a teret szegélyező árkádok alatt.
A Santa Maria Maggiore-bazilikát Ferenc pápa választotta végső nyughelyéül.
Ferenc pápa az elmúlt években már sokszor gyengélkedett, romló egészségi állapota miatt 2022. június 29-én a Szentháromság nevében megírta a végrendeletét.
A Szentszék által nyilvánosságra hozott okirat szerint Krisztus földi helytartója ebben kijelentette: „Érezve, hogy közeledik földi életem alkonya, és élő reménnyel az örök életben, végrendelkező akaratomat csak temetésem helyére vonatkozóan kívánom kinyilvánítani. Életemet, papi és püspöki szolgálatomat mindig Urunk édesanyjára, a Boldogságos Szűz Máriára bíztam. Ezért kérem, hogy földi maradványaim a feltámadás napjára várva a Santa Maria Maggiore pápai bazilikában nyugodjanak.
Azt kívánom, hogy utolsó földi utam ezen a nagyon ősi Mária-kegyhelyen érjen véget, ahová minden apostoli utam kezdetén és végén elmentem imádkozni, hogy szándékaimat bizalommal a Szeplőtlen Szűzanyára bízzam, és megköszönjem neki gyengéd, anyai gondoskodását. Kérem, hogy sírhelyemet az említett pápai bazilika páli kápolnája (Salus Populi Romani-kápolna) és a Sforza-kápolna közötti mellékfolyosó fülkéjében készítsék el.
A sírnak földben kell lennie; legyen egyszerű, különösebb díszítés nélkül, egyetlen felirattal: „Franciscus”.
Liguriai márványból készül Ferenc pápa síremléke – jelentette be Rolandas Makrickas, a Santa Maria Maggiore-bazilika főpapja, akinek a szentatya nem sokkal a halála előtt közvetlen utasításokat adott a temetésére vonatkozóan. Mint fogalmazott: „A pápa sírja olyan egyszerű lesz, amilyen egyszerű az élete volt. Azt akarta, hogy szerény és egyszerű legyen” – mondta a főpap, aki azt is elárulta, hogy a síremlék azért a Liguriából, vagyis Észak-Olaszországból származó márványból készül, mert Ferenc pápa ősei onnan származnak.
A Vatikánban tartott bíborosi értekezleten hivatalosan is megerősítették, hogy a pápa temetése április 26-án, szombat reggel 10 órakor fog megtörténni. A temetéssel kezdetét veszi a katolikus egyház számára fontos, kilencnapos gyászidőszak, amely mély, tiszteletteljes megemlékezés lesz a pápa életéről és örökségéről.
A Vatikán egy másik hivatalos közleménye szerint a pápa holtteste április 26-án, szombat reggel 9 órától lesz látható a Szent Péter-bazilikában, ahol a hívek elbúcsúzhatnak tőle. Jelenleg a pápa testét a Santa Marta rezidenciában lévő kápolnában helyezték el.
Kedden a Vatikán közzétette a rezidencián készült első képeket, amelyek Ferenc pápáról halála után készültek: a fotókon az elhunyt egyházfőt nyitott koporsóban láthatjuk. A holttest felravatalozása után készített képeken a 88 éves korában, szélütés és szívelégtelenség következtében elhunyt pápa fején fehér püspöksüveg látható és vörös miseruhába öltöztették, kezében pedig rózsafüzér.
A gyászidőszak végén, május 5-én megkezdődik a konklávé, amely a katolikus egyház történetében kulcsfontosságú esemény. A konklávé célja, hogy az egyház bíborosai kiválasszák a következő pápát, aki a katolikus hívek lelki vezetője lesz – írta a Sky News.
A konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, amelyen kizárólag azok a bíborosok vehetnek részt, akik a pápa halálának napjáig nem töltötték be 80. életévüket.
Ha nincs döntés, fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből, azonban ha sikerül megválasztani az új egyházfőt, fehér füst jelzi a világ számára: új pápánk van.
