Több mint húsz, újabb növény és állat került fel az ausztrál kormány veszélyeztetett fajainak listájára, ráadásul az ország újabb, kihívásokkal teli szezon elé néz a bozóttüzek tekintetében. Az indiai ökörbéka (Kaloula pulchra), nyolcféle rák és egy tudományos leírás nélküli folyami hal is felkerült a veszélyeztetett őshonos vadon élő állatok listájára.
Miközben Ausztrália a 2019-es „fekete” nyári tüzek óta épp a legsúlyosabb bozóttűz-szezonnal küzd, a szövetségi kormány huszonöt új vagy frissített kiegészítést jelentett be a kihalással fenyegetett vagy veszélyeztetett fajok és növények kétezer fős listájához.
Ahogy az időjárás ismét forróvá és szárazzá válik, úgy próbálunk meg cselekedni, hogy a következő bozóttűz-szezonban jobb esélyeket adjunk vadon élő állatvilágunknak – mondta Tanya Plibersek, környezetvédelmi miniszter a The Guardian online lapnak, aki szerint a korábbi tüzek a kihalás szélére sodorták a fajokat. – A mostani felkészüléssel több veszélyeztetett állatot és növényt menthetünk meg, ha újabb tűz üt ki.
Az új vagy frissített listán tíz növény, nyolc rák, három emlős, három hal és egy béka szerepel. A tizenhét, újonnan felvett faj közül öt egyenesen a legmagasabb – a kritikusan veszélyeztetett – besorolásba került. Ezek közé tartozik a Tianjara rák és a Hunter Upland Galaxias hal, mindkettő Victoria államban található. A ragadozók és az éghajlati válság által sújtott szélesfogú patkányt is a veszélyeztetett fajok közé sorolták. A színes édesvízi rák ma már csak korlátozott élőhelyeken fordul elő, miközben rendkívül érzékenyen reagál a környezetére, például a pestisre és az invazív fajokra.
A korábban már említett Hunter Upland Galaxias tudományosan nem ismert, és csak a Hunter folyó vízgyűjtőjének hét részén fordul elő. Ez a hal érzékeny az invazív fajokra és a kórokozókra, amely kritikusan veszélyeztetett a tűzvészek és az éghajlati válság okozta biodiverzitás csökkenése miatt.
A Uperoleia martini varangyát (egy kis fekete béka sárga foltokkal) a listán nem szereplőből a veszélyeztetett kategóriába sorolták, miután populációja 13 év alatt 50 százalékkal csökkent, amit a szárazság és tűzvész is fenyeget.
Több mint száz faj kapott „új” védelmet
A kovari vagy más néven kettősfésűjű erszényesegér egy Queenslandben és Dél-Ausztráliában élő, bozótos farkú erszényes állat, amely szintén veszélyeztetetté vált, miután az élőhelyének csökkenésével, az éghajlatváltozás hatásaival és rovarirtószer-mérgezéssel kell szembenéznie.
A Victoria államban élő szélesfogú patkányt (Mastacomys fuscus) az olyan ragadozók fenyegetik, mint a rókák és macskák, de az éghajlatváltozás és az elaprózódott populáció hatásai is veszélyeztetik, aminek következtében a rágcsálót veszélyeztetetté nyilvánították.Az ausztrál kormány eddig 13,2 millió dollárt fordított az őshonos növények, állatok és mezőgazdasági területek bozóttüzek és más természeti katasztrófák elleni védelmére – az előrejelzések szerint forró és száraz nyár előtt.
Több mint száz faj kapott „új” védelmet a „fekete” nyári bozóttüzek hatásainak felmérése után.
Plibersek szerint a Nemzetközösségnek szorosabban kell együttműködnie az állami, területi és helyi önkormányzatokkal a környezetvédelmi törvények megfelelő végrehajtása érdekében.
Úgy véli, a lakásépítőknek is szerepet kell vállalniuk annak biztosításában, hogy az új otthonok ne a veszélyeztetett fajok kárára épüljenek. Ahogy fogalmazott, meg kell győződni arról, hogy] ha lakásokat építenek, akkor is megvédik a legfontosabb területeket, és olyan dolgokat is tesznek, mint például új vadon élő állatvilági folyosókat telepítése, hogy összekapcsolják a megmaradt bozótos területek darabjait.
Szakemberek szerint jobb törvényekre van szükség és határozott üzenetet kell küldeni a fejlesztőknek.
Több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján – írta éves jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
A WWF idei Élő bolygó-jelentése a fajok drámai visszaesését mutatja: a megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek. A természetvédelmi szervezet „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására” figyelmeztet, és a biodiverzitás fokozott védelmére szólított fel.
A WWF hangsúlyozta: a következő évtizedekben akár egymillió faj is kihalhat, ha a tendencia nem fordul meg. A világszerte mintegy 147 500 nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, több, mint valaha.
A kétéltűek 41 százaléka, az emlősök 27 százaléka, a tűlevelűek 33 százaléka, a madarak 13 százaléka, a cápák és ráják 37 százaléka, a korallok 36 százaléka, különböző rákok 28 százaléka, a hüllők 21 százaléka és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a listára – az IUCN honlapja szerint.
A jelentés idén két állatfaj, a rénszarvas és a császárpingvin példájával hívta fel a figyelmet a biodiverzitás védelmének fontosságára.
2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt.
A császárpingvinek ismert kolóniáinak 80-100 százaléka halhat ki 2100-ra, ha nem mérséklődik a jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátás – figyelmeztettek a dokumentum szerzői.
A WWF az éves jelentésben kitért a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában tavaly nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket.
A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.
A fajmegőrzés sikeres példái között említette a WWF a nepálitigris-populációt és az ausztrál vizekben élő púpos bálnákat, amelyek létszáma 1500-ról 40 000-65 000 példányra emelkedett, ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról.
A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta: még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.
Veszélyeztetetté nyilvánította a koalát az ausztrál kormány, miután a kis erszényesek száma visszaesett az erdőirtás és a katasztrofális bozóttüzek miatt.
Sussan Ley környezetvédelmi miniszter elfogadta a veszélyeztetett fajok tudományos bizottsága ajánlását arról, hogy a queenslandi, új-dél-walesi és az ausztrál fővárosi területi koalapopulációk védettségi státuszát szigorítani kell. A szövetségi törvénybe foglalt veszélyeztetettség annak elismerése, hogy az ikonikus emlős megóvása sürgősebbé vált, valamint annak, hogy mióta 2012-ben sebezhetővé nyilvánították, egyetlen ausztrál kormánynak sem sikerült a koalák életkörülményein javítani.
Scott Morrison kormánya január végén rekordösszegű, 50 millió ausztrál dolláros (11 milliárd forint), négy évre szóló csomagtervet jelentett be a koalák védelmére, de a természetvédők szerint a „pénzkidobás” helyett inkább le kellene állítani az erszényesek élőhelyének felhasználását üzleti – bányászati, út- és lakásépítési – célokra.
A pénzt az elpusztult élőhelyek helyreállítására, a koalapopuláció tanulmányozására és a koalák egészségével kapcsolatos kutatások kiterjesztésére fordítják. Az újabb csomaggal 74 millió ausztrál dollárra emelkedik az összeg, amelyet a szövetségi kormány a koalák védelmére fordít 2019 óta – írta a The Guardian online kiadása. A környezetvédelmi szervezetek régóta érvelnek amellett, hogy szigorítsák a koalák védettségi státuszát. Három szervezet – a Humane Society International (HSI), WWF-Australia and the International Fund for Animal Welfare – jelölte a kis erszényest a veszélyeztetett státuszra.
A csak Ausztráliában őshonos fajt az elmúlt évtizedekben megtizedelték az erdőtüzek, a betegségek – köztük a nemi úton terjedő és az emberek körében is ismert klamídia fertőző betegség – és a közlekedési balesetek. A Vadvédelmi Világalap (WWF) becslése szerint több mint 60 ezer koala pusztulhatott el, sérülhetett meg vagy károsodott más módon a 2019-20-as bozóttüzekben. A vadon élő egyedek száma egyes becslések szerint nem lehet több 100 ezernél, mások szerint elérheti a 330 ezret is. A koalák főleg a keleti államok eukaliptuszerdeiben élnek, és 20 éves életkort is megérhetnek.
FAR FROM HOME: Cowell farmer Ty Kayden found a BABY SEAL in his wheat crop this morning. The crop is about 3km’s from the ocean! Hear about it soon on the Country Hour @ABCRural@abcadelaide@abcnewspic.twitter.com/QyWhN2Di2y
#Mildura and surrounds were treated to a spectacular sight tonight when a red light appeared in the sky. Was it aliens? An aurora? No, it appears to have been the hydroponic lights from a medicinal cannabis farm reflecting off cloud which is somehow the most Mildura answer ever. pic.twitter.com/Wfy63tRrng
Check out the white platypus we found living with our endangered freshwater turtles! Rare white platypus spotted near Armidale - Australian Geographic https://t.co/IAzwWV9lpp
Globális térképet készített egy nemzetközi kutatócsoport azokról a térségekről, ahol a szárazföldi gerinceseket jelentős veszélyek fenyegetik.
A szakemberek meghatározták a kétéltűeket, madarakat és emlősöket veszélyeztető fő tényezőket is, ezek a mezőgazdaság, a vadászat és csapdaállítás, a fakitermelés, a környezetszennyezés, az invazív fajok és a klímaváltozás. A Nature Ecology and Evolution című tudományos lapban bemutatott tanulmányukkal a kutatók a faji sokszínűség védelmét kívánják támogatni.
Az ENSZ Természetvédelmi Monitorozó Központjának (UNEP-WCMC) munkatársa, Mike Harfoot vezette kutatócsoport munkájában többek között a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat kategorizáló vörös listáját vette alapul. Azonosították azokat a nagy földrajzi területeket, ahol több mint 50 százalék a valószínűsége annak, hogy bizonyos kétéltű-, emlős- vagy madárfajokat a fő veszélyek egyike fenyegeti.
Különösen nagy a fenyegetettség Délkelet-Ázsiában, elsősorban Szumátra és Borneó szigetén, valamint Madagaszkáron. A kétéltűeket az európai régióban is nagy veszély fenyegeti, ennek oka a mezőgazdaság, az invazív fajok jelenléte és a környezetszennyezés.
A klímaváltozás hatásai a sarkvidéki régiókban, Ausztrália keleti partjainál és Dél-Afrikában érvényesülnek a legnagyobb valószínűséggel, és főként a madarakat érintik.
A leggyakoribb veszélyt mind a három gerinces osztály számára a mezőgazdaság jelenti.
A madarakat és emlősöket a vadászat és a csapdák veszélyeztetik legnagyobb mértékben: a madarakat a globális szárazföldi területek 50 százalékán, az emlősöket a területek 73 százalékán. A kétéltűek számára a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb veszélyt, a szárazföldi területek 44 százalékán.
„A következő tíz év döntő jelentőségű a biológiai sokszínűség csökkenése elleni intézkedések meghozatalában” – emelte ki Harfoot. A vizsgálat során szerzett információk segíthetik a döntéshozókat annak kidolgozásában, hogyan lehetnek a legeredményesebbek a veszélyt jelentő tényezők elleni intézkedések.
A szakértők létrehoztak egy olyan térképet is, amely a leginkább védelemre szoruló térségeket mutatja be. Ilyen területek a Himalája, Délkelet-Ázsia, Ausztrália keleti partvidéke, Madagaszkár lombhullató erdői, a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgy egyes részei, a nyugat-afrikai Guinea erdői, a dél-amerikai atlanti partvidéki esőerdők, az Amazonas-medence és az Andok északi része.
Kritikusan veszélyeztetett faj kategóriájába sorolták a galápagosi rózsaszín iguanákat környezetvédelmi szervezetek, miután egy augusztusi expedíció során az élőhelyükül szolgáló Wolf-vulkán lejtőin mindössze 50 példányt sikerült megszámolni.
A Galápagos Nemzeti Park, a Galápagos Fajmegőrzési Program, a Szigeti Élővilág Fajmegőrzési program és a Re:Wild környezetvédelmi szervezet közös expedíciója az azonosított felnőtt állatok, a fészkek és a fiatal állatok száma alapján 211-re becsülte a teljes állomány nagyságát, és egyáltalán nem talált friss szaporulatot. Az utolsó hasonló felmérést 2017-ben végezték, akkor 300-ra becsülték az állatok számát.
A ritka rózsaszín iguánák csak az aktív Wolf vulkán északnyugati lejtőjén, amelynek a 2015-ös kitörése súlyos veszélybe sodorta a fajt. A helyzet azóta csak romlott. A kutatók gyanúja szerint a területre behurcolt rágcsálók és macskák tizedelhetik a fiatal állatokat, az utolsó ilyet 2014-ben észlelték.
A friss kutatások alapján a Galápagos Nemzeti Park új fajtamegőrzési programot indított, ennek keretében a kutatók felkutatják és bekamerázzák a rózsaszín iguánák fészkeit, hogy megtudják, miért nem szaporodnak az állatok.
Bangladesben, a Gangesz partján egy kis faluban évtizedek óta kihaltnak vélt mocsári krokodilt fogtak be. Bangladesben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) információi szerint utoljára élő mocsári krokodilt 50 éve láttak.
A 2,3 méter hosszú, 10-12 éves hím állatot első alkalommal július végén látták a közép-bangladesi Faridpur kerületben. A helyi erdészeti hatóság vezetője, Nirmal Kumar Paul elmondta, az állatot a falu lakói fogták be hétfőn, miután a hatóság képviselőinek nem sikerült kiemelni a vízből az állatot.
A mocsári krokodil valószínűleg a 2500 kilométer hosszú Gangeszen át Indiából került az országba.
A mocsári krokodilok (Crocodylus palustris) az édesvízi krokodilok közé tartoznak, vadon Indiában, Pakisztánban, Nepálban, Srí Lankán és Iránban fordulnak elő. Populációjuk a becslések szerint 5400-7100 egyedre rúg.
Bangladesben a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) információi szerint 50 éve láttak utoljára élő mocsári krokodilt.
Az elfogott állatot a világ legnagyobb mangroveerdejében, a Szundarbanszban lévő vadvédelmi központba vitték, később egy állatkertbe költöztetik át.
A win for science: our partners at @Zoetis, a veterinary pharmaceutical company, developed a vaccine for SARS-CoV-2 (the virus that causes COVID-19) that we used to vaccinate great apes at the Zoo. The vaccine was created specifically for animals. @NatGeohttps://t.co/ZpM5QVD4pl
— San Diego Zoo Wildlife Alliance (@sandiegozoo) March 5, 2021
This is what it looks like when you remove the inter-digital flesh from a whale’s flipper. Amazing to see how well the pentadactyl limb is retained! pic.twitter.com/GPu602wXz5
This is that flipper now! Mikkel carefully tied each bone to a lattice so that the precise arrangement is kept through maceration. Look at those articular cartilages! pic.twitter.com/TG7GXikKzQ
A very rare sighting! Marine biologist @jacintashackleton was at the right place at the right time to capture footage of the extremely rare 'rainbow-like' blanket octopus on the Great Barrier Reef. ? by @jacintaskackleton #LovetheReef#EyeontheReef#GreatBarrierReefpic.twitter.com/poDAIdSdhB
— Great Barrier Reef Marine Park Authority (@gbrmarinepark) January 13, 2022
Volume up to hear the first ever recording of the Hill's horseshoe bat (??????????? ?????) echolocation call. This recording was taken during our expedition to find the "lost" species which had only been seen twice, last in 1981.
She’s back! #Melani, who has just turned 10, has once again returned to Akrotiri. She is a black, i.e. melanistic, female Flamingo (Phoenicopterus roseus), presumably the only one in the world! Great to see she is doing well! You can see Melani at #AEEC. pic.twitter.com/Z98Wn58JWK
Morning! It's your final song suggestion game of not just the week...but also the year...and today we're tackling a prickly issue...or maybe not...as I'm after songs to go with this story please... Five new soft-furred hedgehog species discoveredhttps://t.co/dzpoBP90rc
Los gimnuros o ratas lunares son los "otros" erizos. Pertenecen a la familia Erinaceidae pero subfamilia Galericinae, del SE de Asia. Ejemplos: - Gimnuro de orejas largas (Hylomys megalotis, izq Laos) - Gimnuro de orejas cortas (H. suillus, Indochina, Borneo, Java, Sumatra, dcha) pic.twitter.com/UaSqTeHFjr
Joe Biden kormánya visszavon, illetve felülvizsgál több olyan intézkedést, amellyel elődje enyhített a veszélyeztetett fajokra vonatkozó élővilág-védelmi törvényen – jelentette szombaton az AP hírügynökség előző napi hivatalos közlés alapján.
Donald Trump kormányának szóban forgó öt intézkedését a szövetségi hal- és vadvédelmi szolgálatok vizsgálják felül. Ezek között van olyan, amely a veszélyeztetett fajok élőhelyének kijelölésére vonatkozik, és olyan, amely meghatározza a szövetségi hatóságok intézkedési jogkörét.
A vadvédelmi szolgálat egyúttal visszaállítja azokat az eszközöket, amelyekkel az újonnan veszélyeztetettnek minősített fajokat lehet sürgősen megvédeni.
Az élőhelyek kijelöléséről szóló, visszaállított törvényi részek megakadályozhatnak vagy korlátozhatnak energiaipari fejlesztéseket, mint például a bányászatot vagy az olajfúrást.
Biden már választási kampányában megígérte, hogy visszaállítja azokat a szigorú szabályokat, amelyeket Trump eltörölt, vagy amelyeken enyhített az energiaipari lobbinak kedvezve. Ez a munka azonban több hónapig vagy akár évekig is eltarthat mostantól.
President Joe Biden's granddaughter, Naomi Biden, and her fiance, Peter Neal, are joining the small club of people who have gotten married at the White House pic.twitter.com/z6LC70sRLa
A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján a kihalástól fenyegetett kategóriába került az erdei elefánt (Loxodonta cyclotis) a vadorzás és az élőhelyek elvesztése miatt.
Ez a legveszélyeztetettebb kategória a három veszélyeztetettségi fokozat közül. A kissé gyakoribb afrikai elefánt (Loxodonta africana) a második kategóriába, a súlyosan veszélyeztetett állatok közé került.
Eddig a két fajt együtt kezelték a listán és a harmadik, a veszélyeztetett kategóriába tartoztak. Az erdei elefántok száma azonban 31 év alatt 86 százalékkal csökkent, az afrikai elefántoké pedig 50 év alatt 60 százalékkal – közölte csütörtökön az IUCN. A vadorzás mértéke 2008 óta jelentősen megnövekedett, 2016-ban a szervezet a két faj egyedszámát 415 ezerre becsülte.
„Az elefántok Afrikában kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémában. Sürgősen véget kell vetnünk a vadorzásnak és biztosítanunk kell, hogy elegendő élettér kerüljön védelem alá” – mondta Bruno Oberle, az IUCN vezérigazgatója.
A szakértő szerint léteznek már sikeres példák, amelyeket széles körben kellene alkalmazni. Az IUCN Gabont és Kongót nevezte meg, ahol a vadelefántok számát sikerült stabilizálni. A Zambézi folyónál lévő Kavango-Zambézi természetvédelmi területen Angola, Botswana, Namíbia, Zambia és Zimbabwe között növekedett az erdei elefántok száma.
Az elefántcsonttal való kereskedelem virágzik. A veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó ENSZ-egyezmény (CITES) aláíróinak megbízására a Traffic szervezet által gyűjtött adatok szerint 2019-ben 42,5 tonna elefántcsont lefoglalását jelentették, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor azok az országok, ahol öt éven keresztül a lefoglalások 35 százaléka történt, az elmúlt három évben nem szolgáltattak adatokat.
„Az elefántcsont-kereskedelem globális bűnszervezetek kezében van. A tettesek nagy része még mindig megússza büntetés nélkül” – mondta Daniela Freyer, a Pro Wildlife állatvédő szervezet munkatársa.
A becslések szerint évente mintegy 30 ezer elefánt esik vadorzás áldozatául. „A csempészett elefántcsontnak csupán 10 százalékát fedezik fel” – emelte ki Freyer. A koronavírus-járványnak súlyos hatása van az állat- és természetvédelemre is. Az afrikai védett területek több mint felében csökkenteni kellett a vadorzók elleni intézkedéseket, vagy teljesen fel kellett függeszteni azokat. Az érintett országokban ugyanis csökkent a területek anyagi támogatása a gazdaság összeomlása és a turisták elmaradása miatt.
Afrika déli részén a vadorzás mellett az élőhelyek elvesztése is fenyegeti az elefántokat. Az IUCN minden évben többször frissíti az 1964 óta vezetett vörös listát. Több mint 134 ezer állat- és növényfaj szerepel rajta, közülük csaknem 37 500 fajt a kihalás fenyegeti.
A Madagaszkáron honos összes makifaj csaknem egyharmadát, az északi simabálnát és a mezei hörcsögöt is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalástól mindössze egyetlen lépésre lévő állatok közé sorolja a svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája.
A szervezet csütörtökön közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált több mint 120 ezer fajból 32 441-et fenyeget a kihalás – olvasható a Genf melletti Gland-ban működő IUCN honlapján.
A Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett, közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. A makik pusztulásáért elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás és vadászat a felelős.
A súlyosan veszélyeztetett makifajok közé került a világ legkisebb főemlőseként számon tartott Microcebus berthae is, amely mindössze 10 centiméteres.
Afrika más részein a főemlősfajok nagyjából 53 százalékát – 103-ból 54-et – fenyegeti a kihalás. A kontinens egész területén a vadászat és az élőhelyek elvesztése jelenti a legnagyobb fenyegetést a főemlősökre.
Az északi simabálna (Eubalaena glacialis) besorolása is veszélyeztetettről súlyosan veszélyeztetettre változott az aktualizált listán. Az állatok összpopulációja nagyjából 15 százalékkal csökkent 2011 óta: a becslések szerint 2018 végére kevesebb mint 250 felnőtt példány maradt.
A populációcsökkenés hátterében a halászhálóba gabalyodás és a vízi járművekkel való ütközés miatti magasabb halálozás, valamint az alacsony reprodukciós ráta áll.
A klímaváltozás okozta magasabb vízhőmérséklet miatt a bálnák elsődleges táplálékául szolgáló fajok valószínűleg északabbra vándorolnak a nyári hónapokban, ahol azonban a bálnák nagyobb eséllyel ütköznek össze hajókkal vagy gabalyodnak halászfelszerelésekbe.
Az egykor Európában és Oroszországban is nagy számban előforduló mezei hörcsög (Cricetus cricetus) populációi mostanra drasztikusan megtizedelődtek a faj egész elterjedési területén.
A populációcsökkenés hátterében valószínűleg az alacsony szaporodási ráták állnak, aminek lehetséges okai közé tartoznak az állatok élőhelyeit érintő mezőgazdasági és ipari fejlesztések, a fényszennyezés és a globális felmelegedés is.
A szakemberek szerint megfelelő intézkedések hiányában a faj 30 éven belül kihalhat.
