A világ óceánjai és a tengeri élővilág védelméről szóló globális megállapodás elfogadására tett ötödik kísérlet is kudarcot vallott.
Az ENSZ nyílt tengeri szerződésének elfogadásáról szóló tárgyalások két hétig folytak New Yorkban, de a kormányok nem tudtak megállapodni a feltételekről. Annak ellenére, hogy a nemzetközi vizek a világ óceánjainak közel kétharmadát teszik ki, csupán 1,2 százalékuk áll védelem alatt– írja a BBC.
Az óceánok védelméről szóló utolsó nemzetközi megállapodást, az ENSZ tengerjogi egyezményét 40 évvel ezelőtt, 1982-ben írták alá. Ez a megállapodás létrehozta a nyílt tenger nevű területet – nemzetközi vizeket, ahol minden országnak joga van halászni, hajózni és kutatni.
Az óceánszennyezés veszélyei Az elmúlt két hétben az eredeti szerződés 168 tagja, köztük az EU is, összeült, hogy megpróbáljon új megállapodást kötni. A világ biológiai sokszínűségének állapotát dokumentáló Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) nyílt tengeri tanácsadója, Kristina Gjerde kifejtette, miért fontos ez a szerződés:
„Ami a nyílt tengeren történik, hatással van a part menti közösségeinkre, a halászatra, a biológiai sokféleségre – olyan dolgokra, amelyek mindannyiunk számára fontosak.”
A tárgyalások négy kulcsfontosságú területre összpontosítottak:
védett tengeri területek létrehozására,
a környezeti hatásvizsgálatok javítására,
a finanszírozás és kapacitásépítés biztosítására a fejlődő országok számára, és
a tengeri genetikai erőforrások megosztására, amelyek főleg az óceánban élő növények és állatok biológiai anyagait jelentik. Ezek a társadalom számára előnyösek lehetnek, például gyógyszerek, ipari eljárások és élelmiszerek előállítása szempontjából.
Korlátoznák a kereskedelmet és a halászatot A találkozót megelőzően több mint 70 ország már megállapodott abban, hogy a világ óceánjainak 30 százalékát védett területekké teszik. Ez korlátozná a halászat mértékét, a hajózási útvonalakat és az olyan feltáró tevékenységeket, mint a mélytengeri bányászat.
Mélytengeri bányászatnál a 200 méterre vagy annál mélyebben fekvő tengerfenékből ásványi anyagokat termelnek ki. Ezek közé az ásványi anyagok közé tartozik az elektronikában használt kobalt, de az IUCN szerint a folyamat mérgező lehet a tengeri élővilágra nézve. Az ilyen tevékenységeket szabályozó Nemzetközi Tengerfenék Hatóság 2022 márciusáig 31-ei szerződést adott ki a mélytengeri ásványkincsek feltárására.
Az országok azonban nem jutottak megállapodásra a halászati jogokkal, valamint a fejlődő országok finanszírozásával és támogatásával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekben. Aggodalmak merültek fel, hogy e szerződés nélkül nemcsak a tengeri fajok lesznek védtelenek, hanem egyes fajok kihalásuk előtt felfedezetlenül maradnak.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
