Jókedvű gyerekek nevetése töltötte meg virágvasárnap délután a Tiszacsomai Kultúrház előcsarnokát, ahol húsvéti kézműves-foglalkozást tartottak a helyiek összefogásának köszönhetően.
A rendezvényre érkezett gyerekeket és szüleiket Kovács Szvitlána, a település elöljárója köszöntötte, aki örömét fejezte ki a nagyszámú résztvevőt látva: „Büszkeséggel tölt el, hogy ilyen sok szép gyermek él Tiszacsomán, akik előszeretettel vesznek részt minden rendezvényen. Remélem, hogy mindenki tanul ma is valami újat, hiszen van mit elsajátítani a kézműveseinktől.”
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármestere és Demkó Ferenc görögkatolikus esperes, akik az összefogás erejének hangsúlyozása mellett a közelgő ünnep jelentőségére hívták fel a jelenlévők figyelmét.
A köszöntőket követően Tóth Barbara elszavalta Hamar István Virágvasárnap című versét, majd az egybegyűltek elénekeltek egy egyházi éneket. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának ünnepe. Ehhez az ünnephez kötődik a legtöbb magyar népszokás is, mely tájanként eltérő, ugyanakkor két elem sehonnan sem hiányozhat: a hímes tojás és a locsolkodás. Tiszacsomán szerencsére a mai napig élnek ezek a hagyományok, melyeket a rendezvény kezdetén az óvodások nagy átéléssel fel is elevenítettek: elmondták locsolóverseiket, majd meglocsolták a lányokat, akik hímessel és virággal jutalmazták a fiúkat.
A település Kárpát-medence-szerte ismert csapata, a Bokréta hagyományőrző csoport több éve részt vesz a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogramban. Ennek keretében havi rendszerességgel látogatnak el Tiszacsomára a magyarországi Lőrincz Sándor és Lőrincz Beáta néptáncpedagógusok, akik néptáncokat tanítanak a gyerekeknek. A foglalkozásokon a csoport már megtanulta a szatmári, a viski és a nagydobronyi táncokat is. A szatmári táncokat a kézműveskedés előtt nagy örömmel be is mutatták. A Csoóri Sándor Programnak köszönhetően a tánchoz illő, új népviseletet is sikerült megvarratni. Reskó-Papp Angéla, a csoport vezetője kiemelte: erősen ragaszkodnak a saját hagyományaikhoz, s nemrég felkutattak egy csomai viseletet, melynek felső része közel százéves. Elmondta, hogy az öltözéket jelenleg szakértők tanulmányozzák, de a táncosok ruháiban már fellelhetők ennek a viseletnek a jellegzetességei, például a lányok vizitkéje kimondottan az itt felkutatott viseletet tükrözi.
„Az elmúlt évben hagyományteremtő céllal már sor került egy hasonló alkalomra ugyanezen a helyszínen. A kézműveskedés terén is igyekszünk kapaszkodni a hagyományainkhoz, azokhoz az értékekhez, melyeket őseink hagytak ránk. Virágvasárnap alkalmából szeretnénk egy szép délutánt közösen eltölteni, ami mindenki számára értékkel fog bírni, s az itt lévők hazaviszik magukkal az itt szerzett élményeket” – fogalmazott Reskó-Papp Angéla, hozzátéve: elsősorban arra törekednek, hogy ez a foglalkozás is közösségépítő jelleggel valósuljon meg.
A délután további részében az résztvevők a mezőkaszonyi Lőrinc Zsuzsanna kézműves vezetésével kipróbálhatták a tojásberzselést és a filctojások készítését, Demkó Anikó és Fejes Mónika márványos tojásfestést mutattak be, Nagy Viktória és Csuha Irén iránymutatásaival az óvodáskorú gyerekek színes papírból húsvéti dekorációkat készítettek, Mészáros Erzsébet és Kovács Szvitlána az előzőleg kifújt tojások héjába történő gyertyaöntést mutatták be. A kézművesek közül többen A Szakkör tagjai is.
A foglalkozások ideje alatt a szervezők süteménnyel és meleg teával kínálták a gyerekeket és szüleiket, akik a nap végén az általuk készített berzselt tojásokkal, dekorációkkal és gyertyákkal tértek haza.
A program a Csoóri Sándor Alap támogatásával a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakmai partnerségével valósult meg.
Az idén április 2-re esik a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások.
A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba.
Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba.
Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.
Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.
A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót Máté evangéliumából. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel hamvazza a pap a híveket.
A szentelt barkához számos hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen.
Más helyeken, így Gyimesben, csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok. Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
Virágvasárnap tilos a munka, különösen pedig a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A néphit szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
Részt vett a virágvasárnapi szertartáson a Szent Péter téren a katolikus egyházfő, egy nappal azután, hogy kiengedték a kórházból.
A katolikus egyházfő szerdán lett rosszul, légzési nehézségei voltak, néhány napig kórházban kezelték hörghuruttal, ahol intravénásan kapott antibiotikumot. Ferenc pápának vasárnap kezdődött a nagyhét rendkívül sűrű programja.
Pénteken az Euronews azt írta, hogy Giovanni Battista, a bíborosi kollégium dékánja bejelentette, hogy a jelenlegi orvosi információk ismeretében a húsvéti nagyhét szertartásai szervezésével úgy számolnak, hogy azokon jelen lesz a katolikus egyházfő.
A pápa egészségi állapota miatt hetekkel ezelőtt még úgy tervezték, hogy a húsvéti szertartásokat a bíborosi testület tagjai celebrálják, de a fejlemények ismeretében visszatérnek az eredeti protokollhoz.
A katolikus egyházfő szombaton azt is megerősítette, hogy április végén Magyarországra látogat.
Ferenc pápa a világjárvány két éve után először ismét a Szent Péter téren mutatta be a Jézus jeruzsálemi bevonulását idéző virágvasárnapi szentmisét több tízezer hívő részvételével.
A hagyomány kelt életre a Szent Péter téren, ahol a virágvasárnapi szertartás újból szabadtéren zajlott. Tavaly és tavalyelőtt az egyházfő a bazilikában mutatta be a virágvasárnapi misét, amelyen 2021-ben a karanténidőszak miatt harmincan vehettek részt, és a szertartást interneten közvetítették. A szokással ellentétben Ferenc pápa nem vett részt a mostani virágvasárnapi körmeneten, amely a tér közepén álló obeliszktől a bazilika előtti szabadtéri oltárig haladt. Papok és hívők a pápa által megáldott fonott pálmalevelet vagy olajágat tartottak a kezükben, amelyekkel egykor Jézust üdvözölték Jeruzsálemben. Homíliájában az egyházfő a Jézus halála előtti órákat az emberiség mai sorsával állította párhuzamba. Jézust többen figyelmeztették, hogy magával törődjön, mentse életét, ő mégsem ezt az utat választotta, miközben a mai világ középpontjában a kizárólag saját magunkkal, egészségünkkel, jólétünkkel, sikerünkkel való törődés áll. „A birtoklás, a hatalom, a feltűnés számít (…) A mentsd meg önmagad vált az emberiség refrénjévé” – mondta Ferenc pápa. Ukrajnára utalva kijelentette, a keresztre feszített Krisztus sorsa ismétlődik meg a férjüket, fiaikat sirató nőkben, a bombák elől gyermekkel a karjukon menekülőkben, a meghalni hátrahagyott idősekben, a jövőjüktől megfosztott fiatalokban, a katonákban, akiket testvéreik megölésére küldenek. A misén szokás szerint több nyelven imádkoztak: újdonságnak számított, hogy az első nyelv a sorban a szlovén volt, melyen az egyházért fohászkodtak. A pandémia előtt a Szlovéniából érkezett orchideák díszítették a Szent Péter-bazilika főoltárát, most pedig a szlovéniai Naklóból érkeztek virágok a Szent Péter térre. Portugálul azért imádkoztak, hogy a nemzetek vezetői a közös jót, valamint a békét szolgálják, maláj nyelven a szegényekért, a háború és éhezés elől menekülőkért imádkoztak, franciául a megbékélésért, kínaiul a keresztényekért. A húsvéti hagyománynak megfelelően a Szent Péter teret idén ismét több száz virágkompozíció díszíti, amelyek 35 év óta először nem Hollandiából, hanem többnyire olaszországi kertészetekből érkeztek. Az olajágak Lazio és a déli Puglia tartományból származnak, a fonott pálmalevelek Sanremo városából. A nagyhét idén a pandémia előtti szertartássorozatot követi: péntek este Ferenc pápa ismét a Colosseumnál vezeti majd a keresztutat. A Vatikán közlése szerint a pápa legközelebbi munkatársaként ismert Konrad Krajevski lengyel bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője vasárnap harmadik alkalommal elindult Ukrajnába. Lengyelországon keresztül egy újabb mentőautót visz Kijevig, ahol a katolikus húsvéti szertartásokat mutatja be.
Forrás: mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Ferenc pápa a világjárvány két éve után először ismét a Szent Péter téren mutatta be a Jézus jeruzsálemi bevonulását idéző virágvasárnapi szentmisét több tízezer hívő részvételével.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1649616600
[modified] => 1649603178
)
[title] => Két év után Ferenc pápa ismét a Szent Péter téren mutatta be a virágvasárnapi szentmisét
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=98195&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 98195
[uk] => 98211
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 98199
[image] => Array
(
[id] => 98199
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa.png
[original_lng] => 595733
[original_w] => 675
[original_h] => 452
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa-300x201.png
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa.png
[width] => 675
[height] => 452
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa.png
[width] => 675
[height] => 452
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa.png
[width] => 675
[height] => 452
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa.png
[width] => 675
[height] => 452
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/04/ferenc-papa.png
[width] => 675
[height] => 452
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1649596657:2
[_thumbnail_id] => 98199
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2673
[_oembed_1b71abe670a2782a768eea3bcee65c99] =>
[_oembed_time_1b71abe670a2782a768eea3bcee65c99] => 1650307914
[_oembed_c76f78c3a81772bbc3198cd3c6b4795e] => {{unknown}}
[_oembed_a6529ad52924535fef18d907ec0e5298] =>
Это совершенно невероятно.
Только что я встретился с Папой Римским в Ватикане.
Вместе с Катей Прокопенко, женой командира защитников Мариуполя на Азовстали, и Юлей Федосюк, женой другого бойца, мы встретились с Папой, чтобы просить его участвовать в судьбе защитников Азовстали pic.twitter.com/RKYvHy8Et9
Talked to @Pontifex_it. Briefed him on RF aggression against ??, its horrible crimes. Grateful to the pontiff for his prayers for ??. Our people need support of world spiritual leaders who should convey to the world the truth about acts of horror committed by the aggressor in ??.
Today’s speech ofPope was disappointing& made me think about many things: can’t speak inSame categories aboutАggressor &Victim, Rapist and Raped; howPossible To Mention 1of ideologists of??ImperialismAs innocent victim?She wasKilledBy russiansAsSacredVictim &isNowOn Shield ofWar pic.twitter.com/GvvM7zJDCa
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. Sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 8). A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja: „Mindenható, örök Isten, szenteld meg áldásoddal ezeket az ágakat, hogy mi, akik most örvendezve lépünk Krisztus Király nyomába, őáltala egykor az örök Jeruzsálembe is eljussunk.”
Ez a vasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában és hallhatjuk Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be. Ezáltal hozva el a megváltást, amely az örök élet reményét táplálja minden hívőben.
Jézus jeruzsálemi bevonulásáról János evangélistánál olvashatjuk a legjelentősebb beszámolót. Szereplői: a lelkes tanítványok serege, az út porába hulló pálmaágak, s az isteni teher alatt szelíden lépkedő „szamaracska”. S még valami: a kövek. Jézus még őket is bevonja az ujjongásba: ha nem a nép, hát ők, a „kövek kiáltanának!”.
Ki ünnepel itt? Mintha a teremtett világ egy-egy képviselője, a kő, a pálma s a szamaracska az egész nagy egyetemet képviselné a bevonulásban. S itt érdemes megemlítenünk, hogy növények és állatok milyen szokatlan hangsúllyal szerepelnek mindig az Evangéliumban, főképp a példabeszédekben. De nem a hasonlat, és nem is holmi megszemélyesítés emeli különleges megvilágításba őket, hanem nyilván a Teremtő és teremtmény közötti viszony csodálatos komolysága.
Amikor Jézus „dicsőségesen” bevonul Jeruzsálembe, erre a futó ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja a pillanat, és belepi az út pora.
Az igazi, a tulajdonképpeni „megdicsőülés” még hátravan. Erről az Evangéliumnak talán legcsodálatosabban paradox mondatai következnek, közvetlenül a jeruzsálemi bevonulás után.
„Eljött az óra, hogy az Emberfia megdicsőíttessék. Bizony, bizony mondom nektek, ha csak a gabonaszem a földbe nem esik és meg nem hal, maga marad…” „Most az én lelkem megrendült. És mit mondjak? Atyám, szabadíts meg engem ezen órától! De hisz azért jöttem ez órára, Atyám, dicsőítsd meg nevedet!”
Virágvasárnap a palóc leányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, és énekelve végigvitték a falun, aztán levetkőztették, majd vízbe dobták vagy elégették. A szokás századunk első évtizedeiben még élt. A szalmabábut kisze, kiszi, kicevice, villő, banya stb. névvel illették, a szokást kiszehajtásnak mondták. A kisze szláv eredetű szó, a jellegzetes böjti ételnek, a savanyúlevesnek, a korpaciberének a neve. A kiszebábu magát a böjtöt szimbolizálta, „kihajtása” pedig a böjt örömteli kiűzését, ami együtt jár a visszatérő húsos napok köszöntésével:
„Haj kisze, kiszéce, gyöjj be sódar, gömböce!” A kiszehajtás a farsangtemetés tükörképe, korai húsvét esetén téltemetés is, hiszen virágvasárnap lehető legkorábbi időpontja, március idusa, még a csillagászati tél idejére esik. A szokás északi szláv és német párhuzama a „halálkihordás”. A halál jelképi szinten, az éves körben mindig a télhez kapcsolódott.
A kiszebábu másik neve, a banya ugyancsak a telet asszociálja. Banya, vagyis öregasszony volt a földistennő téli alakja, aki tavasszal újította meg önmagát, nyerte vissza ifjúságát és szüzességét. Az antik mitológiában az istennők az élet forrásában vett fürdővel újultak meg, meséinkben a hős segítőtársa adja vissza a tündérhősnő télen elvesztett szépségét.
Virágvasárnappal elkezdődött a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjti időszak utolsó szakasza. Ekkor felelevenednek Jézus utolsó napjai: a Jeruzsálembe való bevonulása, keresztre feszítése, halála, majd feltámadása. A nagyhét nagyszombatig tart.
Idén március 28-ára esik a Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztető virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.
A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett (innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről), és így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21,8)
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba.
Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.
Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.
A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.
Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
A koronavírus-járvány a virágvasárnapi szertartásokat is átírta. Tavaly a Vatikánban Jézus jeruzsálemi bevonulását nem a papokkal és hívőkkel teli, virágokkal és növényekkel díszített Szent Péter téren idézték fel: Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter-bazilikában, a Katedra-oltár előtt misézett, ez volt az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséje. Ugyanekkor Jeruzsálemben is elmaradt a szokásos virágvasárnapi menet az Olajfák-hegyéről a Jeruzsálem Óvárosában lévő Szent Anna-templomhoz, és Esztergomban sem tartottak nyilvános szertartást.
A szentszéki sajtóközpont március 23-ai bejelentése szerint idén is hívők nélkül tartják majd a húsvétot a Vatikánban, a virágvasárnapi misét Ferenc pápa ismét a Szent Péter-bazilikában mutatja be, korlátozott számú résztvevővel.
A valóban lényeges meglátását sürgette Ferenc pápa az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséjén, amelyet a hívőkkel teli Szent Péter tér helyett a teljesen üres szent Péter-bazilikában mutatott be.
Ferenc pápa kijelentette, az új koronavírus-járvány teremtette tragikus napokban arra kell figyelni, ami valóban komolynak számít, a lényegtelennel való felesleges törődés helyett. „Fedezzük fel ismét, hogy az élet értelme a szolgálatban rejlik” – mondta Ferenc pápa.
Délben mondott és szintén interneten sugárzott beszédében a halottakért, betegekért és az őket ellátó egészségügyi dolgozókért imádkozott.
Olaszország templomai is üresek voltak, az idén elmaradt az olajfaágak szentelésének virágvasárnapi hagyománya.
Forrás: mti
[type] => post
[excerpt] => A valóban lényeges meglátását sürgette Ferenc pápa az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséjén, amelyet a hívőkkel teli Szent Péter tér helyett a teljesen üres szent Péter-bazilikában mutatott be.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1586109600
[modified] => 1586099736
)
[title] => A mulandó helyett a valóban lényeges meglátására szólított fel a pápa Virágvasárnap
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=10148&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10148
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 10149
[image] => Array
(
[id] => 10149
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa.jpg
[original_lng] => 126600
[original_w] => 1023
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa.jpg
[width] => 1023
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa.jpg
[width] => 1023
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa.jpg
[width] => 1023
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/papa.jpg
[width] => 1023
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1586088936:4
[_thumbnail_id] => 10149
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3755
[_oembed_c76f78c3a81772bbc3198cd3c6b4795e] =>
The news coming out of Ukraine is very worrying. I entrust to the intercession of the Virgin Mary, and to the conscience of political leaders, every effort on behalf of peace. #PrayTogether
Только что я встретился с Папой Римским в Ватикане.
Вместе с Катей Прокопенко, женой командира защитников Мариуполя на Азовстали, и Юлей Федосюк, женой другого бойца, мы встретились с Папой, чтобы просить его участвовать в судьбе защитников Азовстали pic.twitter.com/RKYvHy8Et9
Today’s speech ofPope was disappointing& made me think about many things: can’t speak inSame categories aboutАggressor &Victim, Rapist and Raped; howPossible To Mention 1of ideologists of??ImperialismAs innocent victim?She wasKilledBy russiansAsSacredVictim &isNowOn Shield ofWar pic.twitter.com/GvvM7zJDCa
Talked to @Pontifex_it. Briefed him on RF aggression against ??, its horrible crimes. Grateful to the pontiff for his prayers for ??. Our people need support of world spiritual leaders who should convey to the world the truth about acts of horror committed by the aggressor in ??.
Egyetlen magyar sincs egyedül – így szól Orbán Viktor a magyarokhoz virágvasárnap. A közösségi oldalára feltöltött videóban pedig Magyarország legfontosabb vallási helyszínein mondják el a Miatyánkot a magyar kereszténység vezető alakjai, papok, lelkészek.
Negyvennegyedik nap. Fokozatosan, szigorú szabályok mellett újraindítjuk Magyarországot // Day forty-four. We will restart Hungary gradually, under strict rules
Опубліковано Orbán Viktor Пʼятниця, 24 квітня 2020 р.
Negyvenkilencedik nap. A védekezés új szakaszba lép: fokozatosan, szigorú menetrend mellett újraindíthatjuk az életet Magyarországon // Day forty-nine. We are entering a new phase of defense: gradually and under strict rules, we can restart life in Hungary
Опубліковано Orbán Viktor Середа, 29 квітня 2020 р.
KLIPPREMIER! Már elérhető a Hazám, hazám – Az összetartozás dala 2010 óta június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja. Idén ez a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója is. A Hazám, hazám című dal és a hozzá készült videóklip arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot Közép-Európában és a világban, mégis egyek vagyunk. Köszönjük az együttműködést Barcza Zsoltnak, Bartók Józsefnek, Bocskor Bíborkának, Csík Jánosnak, Dancs Annamarinak, Dér Heninek, Ferenczi Györgynek, Földes Eszternek, Kunos Tamásnak, Majorosi Mariannának, Makó Péternek, Mező Misinek, Miklósa Erikának, Molnár Ferenc „Caramelnek”, Molnár Leventének, Novák Péternek, Nyerges Attilának, Pál István „Szalonnának”, Serbán Attilának, Szabó Attilának, Szarka Tamásnak, Szvorák Katalinnak, Takács Nikolasnak és Tátrai Tibornak.#büszkemagyar
Március 15. Az egyik nemzedék helytállása és hősiessége adja az erőt a következő nemzedéknek // March 15. The perseverance and heroism of a generation gives strength to the upcoming generation
COVID 2/147. 2,5 millió honfitársunk beoltva. Újraindulhatnak az üzletek és a szolgáltatások! // 2.5 million Hungarians vaccinated. Shops and services can reopen!
Kedves Maszk, goodbye! Megvan az ötmilliomodik beoltott, közterületen nem kell többé maszkot viselni // Dear Mask, goodbye! We have vaccinated 5 million Hungarians. Mask-wearing is no longer obligatory in public spaces
