Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nőnap alkalmából köszönetet mondott az ukrán nőknek – írja az Interfax.
„A fronton és a hátországban, a kórházakban, az iskolákban, a hadseregben és az üzleti életben – ukrán asszonyaink mindenütt ott vannak. Mindenki a maga helyén segít, ment, véd, támogatja a körülötte élőket, inspirál és előre vezet” – írta Zelenszkij Telegram oldalán.
„Hősies. Erős. Profi. Határozott. Köszönöm a rugalmasságotokat, amely minden nap erősíti Ukrajnát” – tette hozzá az elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadottsága 68 %-ra emelkedett, a Donald Trump amerikai elnökkel történt összecsapása után 10 %-kal nőtt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 2025 februárjának első felében, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok súlyosbodását megelőzően, az ukránok 57 %-a bízott Zelenszkijben, míg 37 %-a nem. A bizalom és a bizalmatlanság mérlege +20 % volt. Továbbá február 14. és március 4. között a bizalom szintje 67 %-ra nőtt, míg a nem bízók aránya 29 %-ra csökkent. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege +38 %-ra javult. Számos nagy horderejű eseményre került sor február 14. és március 4. között, köztük egy feszült találkozóra a Fehér Házban 2025. február 28-án.
Fotó: Andrew Harnik/Getty Images
Már a 2025. február 14. és 28. közötti időszakban magasabb lett a bizalom, mint 2025. február 4. és 9. között volt, a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban viszont a Zelenszkij iránti bizalom 68 %-ra nőtt.
A bizalmatlanság a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban 27 % volt. A bizalom-bizalmatlanság mérlege a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban +41 % volt.
Amint Anton Hruseckij a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy az elnökbe vetett bizalom növekedése az elmúlt időszakban azt jelzi, hogy most „a zászló köré tömörülést” látjuk. A további dinamika attól függ, hogy a légkör érzelmileg feltöltődik-e fokozott kockázatokkal, vagy lesz-e lehűlés és konstruktívabb beszélgetés.
Mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy az összefogás és az elnök iránti fokozott bizalom fő oka nem a személyesen ellene irányuló támadások. Az ukránok az új amerikai kormány retorikáját egész Ukrajna és minden ukrán elleni támadásként érzékelik
– mondta el a szociológus.
Mint a szakember megjegyezte, azok az állítások, amelyek szerint Ukrajna állítólag „provokálta” Oroszországot vagy felelős az invázióért, Oroszországot egyáltalán nem szabad „agresszornak” nevezni, Ukrajna részvétele nélkül zajló tárgyalások, az Egyesült Államok a határozat ellen szavazott az ENSZ-ben stb. És ennek fényében gyakorlatilag nincs kritika Oroszországgal szemben, vagy nyomás nehezedik rá, különösen az Egyesült Államok részéről. És most ezen felül a katonai segélyek felfüggesztése – tette hozzá.
„Az ukránok valóban békét akarnak, de az eredményeink folyamatosan azt mutatják, hogy az abszolút többség a bármilyen áron létesített béke ellen van. Az ukránok rugalmasak és készek akár fájdalmas kompromisszumokra is, de nem olyan kompromisszumra, amely kapitulációt jelentene. Az ukránok megőrzik a harci akaratot, és mindennek ellenére folytatják” – jegyezte meg Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. február 14. és március 4. között végezte 1029 válaszadó bevonásával.
Csak az elmúlt héten az orosz hadsereg több mint 1050 csapásmérő drónt, mintegy 1300 légibombát és több mint 20 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen. Ezt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke közölte hétfőn, március 3-án a Telegramon.
„Ukrajna a normális és biztonságos életért küzd, amelyre rászolgál, a békéért – igazságos és megbízható békéért. Mi a háború befejezését szeretnénk. De Oroszország nem akarja, és folytatja a légiterrort” – írta.
Az elnök hangsúlyozta, hogy „aki tárgyalásokat akar, az nem lövi szándékosan a civileket ballisztikus rakétákkal”. Hozzátette, hogy Oroszország támadásainak leállításához a világ közös erejére van szükség.
A légvédelmünk megerősítése, a hadsereg támogatása és hatékony biztonsági garanciák, amelyek kizárják az orosz agresszió visszatérését – erre kell összpontosítanunk
Az orosz ajkú lakossággal rendelkező európai országok veszélyben vannak, Oroszország megtámadhatja őket – jelentette ki hétfőn az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország folytatni akarja befolyását azokra az országokra, amelyek a Szovjetunió részét képezték. Ukrajnáról, Moldováról, Észtországról, Lettországról és Litvániáról van szó – tette hozzá, megemlítve Szlovákiát és Lengyelországot is.
„Ha orosz ajkú lakosságról vagy egy félig észt és félig orosz lakosságról van szó, ha hosszú közös múltra tekintenek vissza, akkor vannak kockázatok” – mutatott rá az elnök. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy amikor az oroszok elfoglalták a Krímet és Donbász keleti részét, az „orosz ajkú lakosság védelméről” beszéltek. „Úgy gondolom, hogy ezeknek az országoknak lesznek kockázatai az orosz politika miatt az orosz világról alkotott víziójuk miatt” – fejtette ki Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnökben 2025 januárjában az ukránok 51%-a bízott, februárban ez a szám növekedett, tekintettel a változó politikai helyzetre – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ino Sapiens cég felmérési adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a szociológusok megjegyezték, hogy Zelenszkij bizalmi besorolása az invázió kezdetén mért csaknem 90%-ról esett vissza, de még mindig a megkérdezettek körülbelül fele támogatja. „Lehet 57% februárban, ahogy a KMISZ adatai mutatják? Igen, feltétlenül. A februári adataink néhány napon belül megjelennek, de a közvélemény-kutatások bizalmi mutatója folyamatosan változik, reagálva a környező eseményekre” – áll a jelentésben, figyelembe véve a legfeljebb 3%-os hibahatárt.
„Általánosságban elmondható, hogy adataink egybeesnek a KMISZ mérésével, és a külpolitikai helyzet változását figyelembe véve feltételezhetjük, hogy februárban megnőtt a Zelenszkij iránti bizalom” – tette hozzá Ino Sapiens.
A szociológusok megjegyezték, hogy a bizalmi mutató nem jelent közvetlenül az elnök minősítését. „Jelenleg nem teszünk közzé elnöki értékelést, mert háborús időszakban nem tartanak választásokat, nincs kitűzve a választás időpontja, és a szavazáson való besorolás nagymértékben függ a résztvevők névsorától – de egyelőre nem tudni, hogy pontosan ki tervezi az indulást” – áll a jelentésben.
Ukrajnának jelentős előrelépést sikerült elérnie a békefenntartó kontingens ország területén való állomásozásának kérdésében. Több ország már kifejezte hajlandóságát a misszióban való részvételre, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, idézte az UNIAN.
„Úgy gondolom, hogy nagy előrelépést értünk el a kontingenst illetően. Úgy gondolom, hogy vannak országok, amelyek szkeptikusak, és azok is maradhatnak. De úgy látom, hogy a kontingens kérdése az európai hadsereg létrehozásának kérdésében lehet az első ilyen lépés” – mondta az elnök.
Elmondása szerint a békefenntartó erők témájának közvetlenül kapcsolódnia kell az egységes európai fegyveres erők létrehozásához.
„Ez az első platform egy ilyen haderő jövőbeli létrehozásához – az európai fegyveres erők, egy olyan hadsereg, amely az égen, a vízen, a szárazföldön, mesterséges intelligencián alapuló drónokkal stb. tud majd reagálni egy orosz támadás esetén”, hangsúlyozta Zelenszkij.
Oroszország fehéroroszországi kontingensének megerősítésére készül. Putyin orosz diktátor már most 100–150 ezer ember áthelyezését készíti elő ebbe az irányba – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a február 14-i müncheni biztonsági konferencián az újságírókkal folytatott beszélgetés során.
Elmondása szerint, ha Ukrajna nem kap biztonsági garanciákat, Oroszország ismét támadni fog. Megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderáció már 15 hadosztályt készít Fehéroroszország területén (100–150 ezer fő). Zelenszkij elmondása szerint nem biztos, hogy ez egy újabb ukrajnai invázió lesz. De az oroszok megtámadhatják Ukrajnát vagy Lengyelországot.
Zelenszkij ugyanakkor hozzátette, hogy a NATO-csatlakozás nélkül Ukrajnának 1,5 milliós hadseregre van szüksége. Az elnök kifejtette: ha Ukrajna nincs a NATO-ban, vagy még nincs ott, akkor országunknak biztosítani kell a védekezést. Ezek NATO-fegyverek és a szükséges számú ukrán katonai állomány. Zelenszkij szerint az ukrán fegyveres erőknek nem 110, hanem legalább 220 dandárral kell rendelkezniük.
Az elnök elmondása szerint az agresszor lényegesen több katonát mozgósít, de többet is veszít. Oroszország havonta legalább másfélszer több embert mozgósít, mint Ukrajna, mondta Volodimir Zelenszkij elnök a The Economistnak adott interjújában.
„A legnagyobb mértékű mozgósítás tavaly volt, havi 30 000”, mondta az ukrajnai mozgósítás problémáit kommentálva.
Az elnök szerint Oroszország havonta 45 ezer embert mozgósít. Ugyanakkor az orosz hadsereg létszáma, elmondása szerinte1,5-szer, sőt 1,9-szer nagyobb, mint az ukrán.
Volodimir Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oroszok nemcsak több embert mozgósítanak, hanem többet is veszítenek.
„Ők is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Egyes területeken, ahol bonyolult a helyzet, például a dandárokban [állomány] 60%-a, 50%-a vagy 70%-a, ugyanaz a helyzet. (…) Nincsenek a legjobb helyzetben. Az észak-koreaiak nem véletlenül jöttek. Neki (Putyinnak) problémái vannak az emberekkel. Húzza be az észak-koreaiakat… Nos, ők nem emberek számára; csak hústömegek. Szóval, higgyék el, hasonlóak a kihívások. Egyszerűen többen vannak. A hadseregük nagyobb, 220 harci dandár a 110 dandárral szemben”, fogalmazott Zelenszkij elnök.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője levélben fordult Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz és Denisz Smihal, miniszterelnökhöz. A hivatalos levélben Brenzovics László köszönetét fejezte ki a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos erőfeszítésekért, azonban kihangsúlyozta, hogy az előrelépés nem mentes a kihívásoktól. Kiemelte, hogy a magyar közösség és a kormány közötti párbeszéd a legutóbbi években jelentős események sorozatával gazdagodott. 2024 augusztusában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott a kárpátaljai magyarok képviselőivel, és egyéb kormányzati intézkedések is történtek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. A közelmúltban megrendezett kisebbségi fórum – A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség Ukrajna védelmében és fejlesztésében –, amelyen a magyar közösség tagjai és kormányzati szereplők egyaránt részt vettek, az együttműködés és a közös célok elérésére irányult. A közösség képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék javaslataikat nemzeti és kulturális jogaik helyreállításáról. Az események egyik legfontosabb momentumai a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállításáról folytatott konzultációk voltak. A kisebbségi szervezetek vezetői kiemelték, hogy a magyar közösség jogainak védelme nemcsak politikai, hanem kulturális kötelesség is, és örömmel fogadták, hogy számos javaslatukat figyelembe vették. Azonban a valódi előrelépéshez szükséges konkrét jogszabályi változtatások még nem következtek be. A legutóbbi jelentős jogszabályi módosítás, amely a kisebbségek jogait érintette, 2023 decemberében került elfogadásra, és ez a törvény a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozza. Ennek ellenére „nem születtek új jogszabályok, és nem történt meg a szükséges jogszabálytervezetek regisztrálása az ukrán parlamentben” – olvashatjuk a levélben. Az egyik legfontosabb szempont a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, a magyar nyelvű oktatás korlátozását célozzák, és ezzel ellentétes hatásokat eredményezhetnek a kisebbségi nyelvek jogainak terén. „Az ilyen jogszabályok elfogadása tovább szűkítheti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait” – hangsúlyozta az ország vezetőinek írt kérelmében Brenzovics László. „Szeretnénk biztosítani Önöket, hogy mi, a kisebbségi szervezetek képviselői és az ukrajnai magyar kisebbség többsége elkötelezett országunk európai irányvonala iránt. Meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk Ukrajna nemzeti kisebbségeinek jogait az európai normák és az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb gyakorlatok szerint” – tette hozzá. A levélhez csatolták a szervezet javaslatait a nemzetközi szervezetek ajánlásainak teljes körű végrehajtása és a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítása érdekében, illetve kérték a második világháború idején és a szovjet katonai közigazgatás által a Kárpátalján élő magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismerését és elítélését is. Az utóbbi kérdéseket célzó törvényjavaslatokat bár a parlament elé terjesztették, de nem tárgyalták azokat tovább.
A 18–25 év közötti ukránok, akik egyéves szerződést kötnek a hadsereggel, egymillió hrivnyát, ingyenes felsőoktatási intézményi oktatást és kedvezményes jelzáloghitelt kapnak – jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben a Nadia Calvinóval, az Európai Beruházási Bank elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Ez egy nagyon jó ajánlat azoknak, akik 1 évre szeretnének szerződéssel bevonulni. Igen, folytathatják, ha akarják, de ez egy évre szól.” Szerinte a következő 2-3 napban minden részletet hivatalosan is bejelentenek.
„Van, hogy az ember évente akár 1 millió hrivnyát is kereshet, egy háborús év után vizsga nélkül választhat egyetemet, és ingyen tanulhat. A harmadik a jelzáloghitelek speciális feltételei – 0%, az összes kamatot az állam fedezi. Még sok részlet, fontos ajánlat van, hova mennek, melyik dandár, ez egy kísérleti szerződés lesz minden tekintetben”