Az Oroszországi Föderáció teljes körű ukrajnai inváziójának kezdete óta az antiszemitizmus alapján elkövetett bűncselekmények száma hirtelen lecsökkent. A Freedom House nemzetközi emberi jogi szervezet az elmúlt év során egyetlen olyan erőszakos esetet sem regisztrált, amelynek az antiszemitizmus lett volna az oka – számolt be a ZMINA Emberi Jogi Központ.
2022-ben azonban az emberi jogi aktivisták rögzítettek egy olyan esetet, amikor a parkolás miatt kialakult veszekedést során antiszemita sértések hangzottak el. Ez március 31-én történt Ivano-Frankivszkban. Ekkor háromszor szúrták meg késsel Ihor Perelmant, a zsidó közösség elnökét. Az áldozat szerint a támadó antiszemita jellegű fenyegetéseket kiabált.
„Az incidens körülményeit figyelembe véve annak antiszemita jellege nem egyértelmű. A konfliktus egy sima veszekedésként – parkolóhely miatt – kezdődött. A sértett úgy parkolta le autóját, hogy az zavart másoknak. Ezt azonban azért tette, mert humanitárius segélyt rakodott ki. A támadó állítólag feleségét védte, aki a veszekedés kezdeményezője volt” – jegyezték meg emberi jogi aktivisták.
Az ukrán jogszabályok szerint az antiszemitizmus megnyilvánulásai közé tartozik a zsidó származású személyekkel szembeni gyűlöletkeltő magatartás, a zsidóellenes propaganda, a holokauszt megtagadása, zsidó épületek, vallási építmények vagy emlékművek lerombolása.
Tavaly emberi jogi aktivisták öt antiszemita alapú vandalizmust jegyeztek fel. A Freedom House jelentésében kifejtette, hogy a vandalizmus magában foglalja a zsidó infrastruktúra, például a zsinagógák, közösségi központok, a holokauszt-emlékművek és a zsidó temetőkben található sírkövek fizikai megrongálását. Ebben az esetben rombolásnak minősül törött üveg vagy egyéb, ideológiai indíttatásról tanúskodó rombolás, antiszemita vagy neonáci graffiti.
Emberi jogi aktivisták adatai szerint 2020-ban 10, 2021-ben 14 ilyen vandalizmust regisztráltak.
Tavaly Ungváron, a Színház téren antiszemita feliratokat találtak az egyik épület falán: zsidók meggyilkolására szólítottak fel, a zsidó közösség képviselőinek azt parancsolták, hogy hagyják el Ukrajnát. Ez azonban nem tartozik a vandalizmus definíciójába, mivel nem sérültek meg zsidó objektumok. A feliratok az egykori zsinagógával szemben található épületen jelentek meg. A szöveget oroszul írták.
A Biztonsági Szolgálat idén arról számolt be, hogy az Oroszországi Föderáció titkosszolgálatai megpróbálják destabilizálni a helyzetet Nyugat-Ukrajnában, nemzetközi ellenségeskedést szítva. Ez azonban nem járt sikerrel, az ukrán szolgálatok őrizetbe vettek egy feltételezhetően orosz ügynököt, aki megfenyegette a kárpátaljai zsidó közösség vezetőjét.
2022 februárjában a Parlament elfogadta az 5110. számú törvényt, amely büntetőjogi felelősséget vezetett be az antiszemitizmus megnyilvánulásaiért. A dokumentumot 295 népképviselő támogatta.
Az antiszemitizmus megnyilvánulásairól szóló törvény 200-tól 500-ig terjedő adómentes létminimum összegű bírságot, vagy akár öt évig terjedő szabadságkorlátozást ír elő. Három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, bizonyos tisztségek betöltésére vonatkozó tilalom.
Hivatalos személy által elkövetett erőszakkal, megtévesztéssel vagy fenyegetéssel kombinált antiszemitizmus megnyilvánulása 500-tól 1000-ig terjedő adómentes létminimum összegű pénzbírsággal vagy két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, bizonyos pozíciók betöltésére való jog megvonásával jár.
Ha az említett cselekményeket szervezett csoport követte el, a büntetés öt évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
