{"id":101356,"date":"2022-05-06T21:12:00","date_gmt":"2022-05-06T18:12:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=101356"},"modified":"2022-05-05T20:00:08","modified_gmt":"2022-05-05T17:00:08","slug":"mar-a-mohacsi-csata-idejen-is-uszkalt-a-vilag-legoregebb-elo-gerincese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=101356&lang=hu","title":{"rendered":"M\u00e1r a moh\u00e1csi csata idej\u00e9n is \u00faszk\u00e1lt, a vil\u00e1g leg\u00f6regebb \u00e9l\u0151 gerincese"},"content":{"rendered":"\n

<\/p>\n\n\n\n

Igazi Guinness-rekorder lehet a legid\u0151sebb gerinces \u00e9l\u0151l\u00e9ny kateg\u00f3ri\u00e1ban az a gr\u00f6nlandi c\u00e1pa, amelyet norv\u00e9g tengerbiol\u00f3gusok vizsg\u00e1ltak meg az orsz\u00e1g sarkk\u00f6ri vizein. A kutat\u00f3k a m\u00e9r\u00e9si adatok anal\u00edzis\u00e9vel arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy a vizsg\u00e1lattal \u00e9rintett egyed \u00e9letkora el\u00e9rheti ak\u00e1r az 512 esztend\u0151t is. Amikor ez a gr\u00f6nlandi c\u00e1pa megsz\u00fcletett, m\u00e9g a j\u00f6v\u0151 \u201ezen\u00e9je” volt a lutheri reform\u00e1ci\u00f3, Magell\u00e1n els\u0151 f\u00f6ldk\u00f6r\u00fcli \u00fatja, \u00e9s az 1526 augusztus v\u00e9g\u00e9n lezajlott moh\u00e1csi csata is.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ezek az \u00e1llatok rendelkeznek a leghosszabb \u00e9letciklussal<\/h2>\n\n\n\n

A norv\u00e9giai Arctic University (Troms\u00f8) tengerbiol\u00f3gusai egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kutat\u00e1si program sor\u00e1n az orsz\u00e1g sarkk\u00f6ri vizein \u00f6sszesen 28 gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1t vizsg\u00e1ltak meg. A kutat\u00f3k minden egyes egyedet lem\u00e9rtek, illetve DNS-anal\u00edzishez val\u00f3 mint\u00e1kat vettek t\u0151l\u00fck. A gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1kr\u00f3l (Somniosus microcephalus<\/em>) m\u00e1r r\u00e9gebb \u00f3ta ismert, hogy rendk\u00edv\u00fcl hossz\u00fa \u00e9letciklussal rendelkeznek, sokkal tov\u00e1bb \u00e9lnek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00e1ltal a leghosszabb \u00e9let\u0171nek gondolt galap\u00e1goszi \u00f3ri\u00e1stekn\u0151s\u00f6k.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
A gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1knak rendk\u00edv\u00fcl lass\u00fa az anyagcser\u00e9je, \u00e9s ezzel hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe a nagyon hossz\u00fa \u00e9letciklusuk is
Forr\u00e1s: JULIUS NIELSEN<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az Arctic University tengerbiol\u00f3gus-professzora, dr. Kim Truebel m\u00e9g 2018-ban publik\u00e1lta azt a matematikai modellt, ami a kor\u00e1bbiakhoz k\u00e9pest sokkal pontosabb kormeghat\u00e1roz\u00e1st tett lehet\u0151v\u00e9 a gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1k \u00e9letkor\u00e1t illet\u0151en.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00faj m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1sa megd\u00f6bbent\u0151 eredm\u00e9nyt hozott, mivel kider\u00fclt, hogy a kor\u00e1bban \u201ecsak” 200 \u00e9ves \u00e1tlag\u00e9letkor\u00fanak tartott gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1k \u00e9letciklusa ennek legal\u00e1bb a dupl\u00e1ja. Truebel \u00e9s kutat\u00f3t\u00e1rsai a c\u00e1p\u00e1k \u00e9letkor\u00e1t a testhossz mellett els\u0151sorban a szemlencse \u00e9s a szaruh\u00e1rtya \u00f6reged\u00e9s\u00e9nek figyelembev\u00e9tel\u00e9vel hat\u00e1rozz\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Ideje legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a hideg \u00e9s m\u00e9ly vizekben t\u00f6lti Forr\u00e1s: University of Exeter<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A kormeghat\u00e1roz\u00e1sn\u00e1l kor\u00e1bban kiz\u00e1r\u00f3lag a gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1k teljes testhossz\u00e1t vett\u00e9k figyelembe. (A tengerbiol\u00f3gi\u00e1ban a c\u00e1p\u00e1k teljes testhossza az orrporc, a rosztrum cs\u00facs\u00e1t\u00f3l a farok\u00fasz\u00f3 fels\u0151 lebeny\u00e9nek a cs\u00facs\u00e1ig m\u00e9rt hossz\u00fas\u00e1g l\u00e1bban, vagy centim\u00e9terben megadva.)<\/p>\n\n\n\n

Az Arktisz j\u00e9ghideg viz\u00e9ben \u00e9l\u0151 gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1knak a hideg k\u00f6rnyezet miatt rendk\u00edv\u00fcl lass\u00fa az anyagcser\u00e9je \u00e9s a n\u00f6veked\u00e9si \u00fcteme is. A gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1k az ivad\u00e9kkorukt\u00f3l kezdve eg\u00e9sz \u00e9let\u00fck\u00f6n \u00e1t folyamatosan n\u00f6vekednek, a testhossz n\u00f6veked\u00e9se \u00e9ves \u00e1tlagban 1 cm.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
A gr\u00f6nlandi c\u00e1pa a nagy m\u00e9lys\u00e9gek lak\u00f3ja Forr\u00e1s: Wikimedia Commons\/NOAA<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

De csak a testhosszon alapul\u00f3 kormeghat\u00e1roz\u00e1si m\u00f3dszer a hideg sarkvid\u00e9ki vizek nagy m\u00e9lys\u00e9geiben \u00e9l\u0151 gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1kkal kapcsolatos szeg\u00e9nyes megfigyel\u00e9si adatok miatt kor\u00e1ntsem volt pontosnak tekinthet\u0151. Steven Campana, az Izalandi Egyetem (Reykyav\u00edk) szaktud\u00f3sa elmondta, hogy a tengerbiol\u00f3gusok m\u00e1r hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta kerest\u00e9k azt a m\u00f3dszert, ami pontosabb enn\u00e9l, \u00e9s amit v\u00e9g\u00fcl Truebel professzor fejlesztett ki.<\/p>\n\n\n\n

Val\u00f3s\u00e1gos t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151kapszul\u00e1knak sz\u00e1m\u00edtanak<\/h2>\n\n\n\n

Az Arctic University tud\u00f3scsoportja \u00e1ltal megvizsg\u00e1lt 28 gr\u00f6nlandi c\u00e1pa k\u00f6z\u00f6tt akadt 272, illetve egy 395 \u00e9ves p\u00e9ld\u00e1ny is, de ezek szinte m\u00e9g \u201etin\u00e9dzsernek” sz\u00e1m\u00edtottak ahhoz az 5 m\u00e9ter \u00e9s 58 cm teljes testhosszal rendelkez\u0151 egyedhez k\u00e9pest, amelynek az \u00e9letkor\u00e1ra dr. Kim Truebel m\u00f3dszer\u00e9t alkalmazva 512 \u00e9vet kaptak a kutat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
DNS-anal\u00edzishez vesznek mint\u00e1t a norv\u00e9g kutat\u00f3k a t\u00f6bb mint 500 \u00e9vesnek bizonyult gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1r\u00f3l
Forr\u00e1s: Arctic University<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Hat\u00e1rozottan \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy ez a teremtm\u00e9ny rendk\u00edv\u00fcli, \u00e9s a vil\u00e1g abszol\u00fat legid\u0151sebb \u00e1llatak\u00e9nt kell nyilv\u00e1ntartani \u2013 komment\u00e1lta a kapott eredm\u00e9nyt dr. Kim Truebel. Hossz\u00fa \u00e9lettartamuk miatt a norv\u00e9g szaktud\u00f3sok \u00fagy v\u00e9lik, hogy a gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1k porcos v\u00e1zszerkezete illetve a sz\u00f6veteik betekint\u00e9st ny\u00fajthatnak az \u00e9ghajlatv\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s a tengerszennyez\u00e9s hat\u00e1saiba hosszabb t\u00f6rt\u00e9nelmi peri\u00f3dusra vet\u00edtve.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Id\u0151nk\u00e9nt felkeresi a sek\u00e9ly vizeket is, a tengerbiol\u00f3gusok ilyenkor tudj\u00e1k a legk\u00f6nnyebben megfigyelni \u0151ket
Forr\u00e1s: ABC News Australia<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az Arctic University kutat\u00f3i jelenleg a gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1k DNS-\u00e9t t\u00e9rk\u00e9pezik fel illetve a g\u00e9njeit vizsg\u00e1lj\u00e1k, hogy t\u00f6bbet megtudjanak arr\u00f3l, mi hat\u00e1rozza meg a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartamot a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajokn\u00e1l, bele\u00e9rtve az embert is. Mivel sok gr\u00f6nlandi c\u00e1pa m\u00e9g az ipari forradalom \u00e9s a nagyszab\u00e1s\u00fa kereskedelmi hal\u00e1szat el\u0151tt sz\u00fcletett, ezek az \u00e1llatok olyan \u201e\u00e9l\u0151 id\u0151kapszul\u00e1k”, amelyek arra is seg\u00edthetnek r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani, hogyan hat az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 az \u00f3ce\u00e1nokra.<\/p>\n\n\n\n

R\u00e9nszarvas \u00e9s l\u00f3maradv\u00e1nyokat is tal\u00e1ltak m\u00e1r a gyomrukban<\/h2>\n\n\n\n

A t\u00fcsk\u00e9sc\u00e1pa-alak\u00faak rendj\u00e9be (Squaliformes<\/em>) \u00e9s az alv\u00f3c\u00e1pa-f\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba (Somnosidae<\/em>) tartoz\u00f3 gr\u00f6nlandi c\u00e1pa az arktikus r\u00e9gi\u00f3 hideg vizeiben \u00e9l a Labrador-tengert\u0151l az \u00c9szaki-sarki-\u00f3ce\u00e1non ( kor\u00e1bban Jeges-tengeren) \u00e1t eg\u00e9szen a Barents-tengerig. A gr\u00f6nlandi c\u00e1pa a testm\u00e9rete miatt a nagy, illetve a rendk\u00edv\u00fcl nagy c\u00e1p\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik, a kifejlett p\u00e9ld\u00e1nyok \u00e1tlagos testhossz\u00fas\u00e1ga 2,4\u20134,3 m\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tti.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
A leghosszabb \u00e9letciklussal rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek Forr\u00e1s: Virginia Institute of Marine Science<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A fog\u00e1si rekordb\u00f3l ismert eddigi legnagyobb p\u00e9ld\u00e1ny egy 640 cm hossz\u00fa egyed volt. Ez a hatalmasra megn\u00f6v\u0151 c\u00e1pa az ember sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhetetlen m\u00e9lys\u00e9gek lak\u00f3ja, jellemz\u0151 \u00e9l\u0151helye a sz\u00fcrk\u00fcleti z\u00f3na 700 \u00e9s 1200 m\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tti tartom\u00e1nya, de 2000 m\u00e9tern\u00e9l nagyobb m\u00e9lys\u00e9gekbe is al\u00e1sz\u00e1ll. A m\u00e9lyv\u00edzi \u00e9letm\u00f3dja ellen\u00e9re realt\u00edv gyakoris\u00e1ggal megjelenik a felsz\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben is.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
A gr\u00f6nlandi c\u00e1p\u00e1k id\u0151nk\u00e9nt sek\u00e9ly tenger\u00f6bl\u00f6kbe is be\u00fasznak Forr\u00e1s: JULIUS NIELSEN<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A ny\u00e1ri id\u0151szakban nagyobb egyedsz\u00e1mban jelennek meg \u00daj-Fundland egyik kiterjedt de sek\u00e9ly tenger\u00f6bl\u00e9ben, ami a tengerbiol\u00f3gusok szerint a faj egyik szaporod\u00e1si ter\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt. A gr\u00f6nladi c\u00e1pa a – 2 \u00e9s +12 fok k\u00f6z\u00f6tti h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u0171 vizeket prefer\u00e1lja. Lass\u00fa mozg\u00e1s\u00fa, az ivar\u00e9rett\u00e9s\u00e9g\u00e9t 100-150 \u00e9ves kor\u00e1ban \u00e9ri el.<\/p>\n\n\n\n

A zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1t els\u0151sorban ny\u00edltv\u00edzi \u00e9s fen\u00e9klak\u00f3 halak alkotj\u00e1k, de alkalmank\u00e9nt elejti a f\u00f3k\u00e1kat \u00e9s m\u00e1s kisebb hideg vizes c\u00e1pafajokat is.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
T\u00f6bb, mint 500 \u00e9vesnek bizonyult a megvizsg\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1ny Forr\u00e1s:Inhabitat<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az egyik kifogott p\u00e9ld\u00e1ny gyomr\u00e1ban r\u00e9nszarvas maradv\u00e1nyaira bukkantak, egy m\u00e1sik\u00e9ban pedig l\u00f3\u00e9ra. A gr\u00f6nlandi c\u00e1pa szeme k\u00f6r\u00fcl igen gyakori parazit\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt egy apr\u00f3 m\u00e9lytengeri vil\u00e1g\u00edt\u00f3r\u00e1k, \u00e9s ezek a parazit\u00e1k esetenk\u00e9nt megvak\u00edthatj\u00e1k a gazda\u00e1llatot.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
A gr\u00f6nlandi c\u00e1pa szem\u00e9re tapadt vil\u00e1g\u00edt\u00f3 parazitar\u00e1k, amely a gazda\u00e1llat vaks\u00e1g\u00e1t okozhatja Forr\u00e1s: Marine Biology<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Neh\u00e9z megfigyelhet\u0151s\u00e9ge miatt nem sokat tudunk az \u00e9letm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Nagy m\u00e9rete \u00e9s zs\u00e1lm\u00e1nyol\u00e1si szok\u00e1sai miatt potenci\u00e1lisan vesz\u00e9lyes lehet az emberre, b\u00e1r a szakirodalomban nem ismert dokument\u00e1lt gr\u00f6nlandi c\u00e1pa t\u00e1mad\u00e1s. A Nemzetk\u00f6zi Term\u00e9szetv\u00e9delmi Sz\u00f6vets\u00e9g besorol\u00e1sa szerint a gr\u00f6nlandi c\u00e1pa a m\u00e9rs\u00e9kelten vesz\u00e9lyeztetett fajok k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n\n\n\n

(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Igazi Guinness-rekorder lehet a legid\u0151sebb gerinces \u00e9l\u0151l\u00e9ny kateg\u00f3ri\u00e1ban az a gr\u00f6nlandi c\u00e1pa, amelyet norv\u00e9g tengerbiol\u00f3gusok vizsg\u00e1ltak meg az orsz\u00e1g sarkk\u00f6ri vizein. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":101357,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,596,23,592,39],"tags":[18107],"class_list":["post-101356","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-erdekes","category-fotok","category-tarsadalom","category-vilag","tag-guinness-rekord"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101356","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=101356"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101356\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":101358,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101356\/revisions\/101358"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/101357"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=101356"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=101356"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=101356"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}