{"id":10222,"date":"2020-04-06T15:50:00","date_gmt":"2020-04-06T12:50:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=10222"},"modified":"2020-04-06T14:50:24","modified_gmt":"2020-04-06T11:50:24","slug":"a-legidosebb-elo-nobel-dijas-100-eves","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=10222&lang=hu","title":{"rendered":"A legid\u0151sebb \u00e9l\u0151 Nobel-d\u00edjas 100 \u00e9ves"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Ma \u00fcnnepli sz\u00e1zadik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t Edmond Henri Fischer amerikai biok\u00e9mikus, a Nobel-d\u00edj legid\u0151sebb \u00e9l\u0151 kit\u00fcntetettje. Az MTVA Sajt\u00f3adatbankj\u00e1nak portr\u00e9ja.<\/strong> <\/p>\n\n\n\n

Sanghajban sz\u00fcletett osztr\u00e1k apa \u00e9s francia anya gyermekek\u00e9nt. Anyai nagyapja hozta l\u00e9tre az els\u0151 K\u00edn\u00e1ban kiadott francia nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1got, a Courrier de Chine-t, \u00e9s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt a sanghaji francia iskola megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban is. Fischer ebben az int\u00e9zm\u00e9nyben kezdte meg tanulm\u00e1nyait, de sz\u00fclei h\u00e9t\u00e9ves kor\u00e1ban b\u00e1tyjaival egy\u00fctt Sv\u00e1jcba k\u00fcldt\u00e9k, hogy a Genfhez k\u00f6zeli La Chataigneraie bentlak\u00e1sos mag\u00e1niskol\u00e1ban tan\u00edttass\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sk\u00e9nt a genfi K\u00e1lvin Koll\u00e9giumban tanult, legjobban a term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00e9rdekelte, de a zen\u00e9l\u00e9s is komolyan foglalkoztatta, a helyi konzervat\u00f3riumban Johnny Aubert zongoram\u0171v\u00e9sz tan\u00edtv\u00e1nya volt. A zen\u00e9t v\u00e9g\u00fcl megtartotta \u00f6r\u00f6k szerelemnek, de hivat\u00e1snak a tudom\u00e1nyt v\u00e1lasztotta. Az \u00e1h\u00edtott mikrobiol\u00f3gusi p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l lebesz\u00e9lt\u00e9k, \u00edgy a Genfi Egyetem k\u00e9miai fakult\u00e1s\u00e1ra iratkozott be, \u00e9s fell\u00e9legzett, amikor az els\u0151 k\u00e9t \u00e9v v\u00e9gtelennek t\u0171n\u0151 szervetlen k\u00e9miai st\u00fadiumai ut\u00e1n \u00e1tt\u00e9rtek a szerves k\u00e9mia tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. Biol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l \u00e9s vegy\u00e9szetb\u0151l szerzett diplom\u00e1t, 1947-ben a hasny\u00e1lmirigy \u00e1ltal termelt amil\u00e1z enzim izol\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00edrta meg doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Az egyetem szerves k\u00e9miai laborat\u00f3rium\u00e1ban a k\u00f6ztiszteletnek \u00f6rvend\u0151, halad\u00f3 tudom\u00e1nyos szellemis\u00e9g\u0171 n\u00e9met Kurt H. Meyer professzor ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val dolgozott. A sert\u00e9shasny\u00e1lmirigyb\u0151l vonta ki \u00e9s \u00e1ll\u00edtotta el\u0151 krist\u00e1lyos form\u00e1ban az amil\u00e1zt, amit k\u00e9s\u0151bb emberi hasny\u00e1lmirigyb\u0151l, ny\u00e1lb\u00f3l, valamint bakt\u00e9riumokb\u00f3l is el\u0151\u00e1ll\u00edtott.<\/p>\n\n\n\n

1950-ben a genfi egyetem mag\u00e1ndocens\u00e9v\u00e9 nevezt\u00e9k ki \u00e9s felk\u00e9rt\u00e9k az egyetem t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben els\u0151 enzimol\u00f3giai kurzus megtart\u00e1s\u00e1ra. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb egy m\u00e1sik cs\u00e1b\u00edt\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get, amerikai posztdoktori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat kapott. A biok\u00e9mia akkort\u00e1jt Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e9g gyerekcip\u0151ben j\u00e1rt, ez\u00e9rt r\u00e9gi v\u00e1gya teljes\u00fclt, amikor az e t\u00e9ren j\u00f3val el\u0151bbre j\u00e1r\u00f3 Egyes\u00fclt \u00c1llamokba utazott. Aj\u00e1nl\u00f3levele a Kaliforniai M\u0171szaki Egyetemre (Caltech) sz\u00f3lt, itt kapta meg a seattle-i Washington Egyetem Orvostudom\u00e1nyi Kara biok\u00e9miai tansz\u00e9k\u00e9nek aj\u00e1nlat\u00e1t. 1956-ban l\u00e1togatott a v\u00e1rosba, s a Sv\u00e1jcra eml\u00e9keztet\u0151 hegyek, erd\u0151k \u00e9s tavak, valamint az adjunktusi \u00e1ll\u00e1s marad\u00e1sra k\u00e9sztett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Bekapcsol\u00f3dott az egyetemen foly\u00f3 enzimol\u00f3giai \u00e9s feh\u00e9rjek\u00e9miai kutat\u00e1sokba, f\u00e9l \u00e9v ut\u00e1n Edwin G. Krebs-szel k\u00f6z\u00f6sen kezdt\u00e9k vizsg\u00e1lni a glikog\u00e9n-foszforil\u00e1z enzim m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Fischer kor\u00e1bban m\u00e1r dolgozott burgony\u00e1b\u00f3l izol\u00e1lt foszforil\u00e1zzal, itt \u00e1llatb\u00f3l \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 foszforil\u00e1zzal pr\u00f3b\u00e1lkoztak. A ny\u00falb\u00f3l \u00e9s burgony\u00e1b\u00f3l kivont enzim k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geinek ok\u00e1t nem siker\u00fclt felt\u00e1rniuk, de felfedezt\u00e9k, hogy az enzimek aktivit\u00e1s\u00e1t befoly\u00e1solja saj\u00e1t maguk foszforil\u00e1lt \u00e1llapota. Kutat\u00e1saik sor\u00e1n, az 1950-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n fedezt\u00e9k fel \u00e9s vizsg\u00e1lt\u00e1k a reverzibilis (visszaford\u00edthat\u00f3) foszforil\u00e1ci\u00f3t, azaz a foszf\u00e1tcsoportok sejtfeh\u00e9rj\u00e9khez k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t, illetve azokr\u00f3l val\u00f3 lev\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Els\u0151k\u00e9nt \u0151k tiszt\u00edtott\u00e1k \u00e9s jellemezt\u00e9k k\u00e9miailag a foszforil\u00e1ci\u00f3ban r\u00e9szt vev\u0151 egyik enzimet, a foszforil\u00e1zt. \u0150k voltak a felfedez\u0151i k\u00e9t m\u00e1sik enzimnek, a protein kin\u00e1znak \u00e9s a protein foszfat\u00e1znak is, amelyek a foszf\u00e1tcsoportnak a feh\u00e9rj\u00e9hez val\u00f3 k\u00f6t\u00e9s\u00e9t, illetve a k\u00f6t\u00e9s elbont\u00e1s\u00e1t teszik lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

Eredm\u00e9nyeik kezdetben csak a kutat\u00f3k kis k\u00f6r\u00e9ben v\u00e1ltottak ki \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st, csak az 1980-as \u00e9vek kutat\u00e1sai mutatt\u00e1k meg, hogy a sejtm\u0171k\u00f6d\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban a visszaford\u00edthat\u00f3 foszforil\u00e1ci\u00f3 szerepe milyen jelent\u0151s. Az eredm\u00e9nyek hat\u00e1s\u00e1ra a daganatkutat\u00e1ssal foglalkoz\u00f3k is \u00e9rdekl\u0151dni kezdtek a k\u00e9miailag egyszer\u0171, de hat\u00e1s\u00e1ban ann\u00e1l szerte\u00e1gaz\u00f3bb mechanizmus egyes l\u00e9p\u00e9sei, speci\u00e1lis enzimei ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n

Tal\u00e1n ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy a “megford\u00edthat\u00f3 feh\u00e9rjefoszforil\u00e1ci\u00f3” felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt csak negyedsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bb, 1992-ben kapt\u00e1k meg a legnagyobb tudom\u00e1nyos elismer\u00e9st. Az orvostudom\u00e1nyi Nobel-d\u00edjat bar\u00e1tj\u00e1val \u00e9s tud\u00f3st\u00e1rs\u00e1val, Edwin Gerhard Krebs-szel megosztva vehett\u00e9k \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Fischer 1961-1990 k\u00f6z\u00f6tt volt a Washington Egyetem professzora, de nyugd\u00edjba vonul\u00e1sa ut\u00e1n is az orvosbiol\u00f3giai kutat\u00e1sok akt\u00edv sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3ja maradt. \u00c9lvezetes el\u0151ad\u00e1sokon nyerte meg hallgat\u00f3s\u00e1g\u00e1t a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s, az \u00fajszer\u0171 tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s \u00fcgy\u00e9nek. Az alapkutat\u00e1s sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek mibenl\u00e9t\u00e9t \u00edgy fogalmazta meg: “az ember tudja, hogy honnan indul ki, de soha nem tudja, hogy milyen eredm\u00e9nyre jut.”<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1zadik sz\u00fclet\u00e9snapja tisztelet\u00e9re a Lindaui Nobel-d\u00edjas tal\u00e1lkoz\u00f3 \u00e9letm\u0171d\u00edjjal t\u00fcntette ki az esem\u00e9nyen val\u00f3 rendszeres r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9\u00e9rt, a fiatal kutat\u00f3kat inspir\u00e1l\u00f3 el\u0151ad\u00e1sai\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

Forr\u00e1s: origo<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ma \u00fcnnepli sz\u00e1zadik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t Edmond Henri Fischer amerikai biok\u00e9mikus, a Nobel-d\u00edj legid\u0151sebb \u00e9l\u0151 kit\u00fcntetettje.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":10223,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,598,39],"tags":[],"class_list":["post-10222","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-tudomany","category-vilag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/10222","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=10222"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/10222\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/10223"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=10222"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=10222"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=10222"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}