![\"\"](\"http:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/04\/skytree.jpg\")
Egy jap\u00e1n kutat\u00f3csoport a toki\u00f3i Skytree-ad\u00f3toronyban v\u00e9gzett megfigyel\u00e9ssel meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy tengerszint f\u00f6l\u00f6tti 450 m\u00e9ter magass\u00e1gban n\u00e9gy nanoszekundummal gyorsabban m\u00falt el egy nap, mint tengerszint magass\u00e1gban. A bizony\u00edt\u00e1shoz rendk\u00edv\u00fcl pontos optikai r\u00e1csos \u00f3r\u00e1t haszn\u00e1ltak, amelyn\u00e9l 16 milli\u00e1rd \u00e9v alatt csup\u00e1n egy m\u00e1sodperces elt\u00e9r\u00e9s lehets\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00eds\u00e9rlet Albert Einstein \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let\u00e9t bizony\u00edtja, amely megj\u00f3solta, hogy az er\u0151s gravit\u00e1ci\u00f3s mez\u0151ben az \u00f3r\u00e1k lassabban fognak ketyegni, mint a gyeng\u00e9bb mez\u0151ben, vagyis nagyobb magass\u00e1gban, ahol m\u00e1r gyeng\u00e9bb a F\u00f6ld vonz\u00e1sa, gyorsabban m\u00falik az id\u0151.<\/p>\n\n\n\n
A Katori Hidetosi \u00e1ltal vezetett, 2018 okt\u00f3ber\u00e9ben elkezdett kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit a Nature Photonics tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban publik\u00e1lt\u00e1k \u00e1prilisban. A kutat\u00f3knak siker\u00fclt miniat\u00fcriz\u00e1lni az optikai r\u00e1csos \u00f3r\u00e1kat, \u00edgy k\u00e9t \u00f3r\u00e1t el lehetett helyezni a tengerszint feletti 456,3 m\u00e9teres \u00e9s 3,6 m\u00e9teres magass\u00e1gban, a vil\u00e1g legmagasabb, 634 m\u00e9teres m\u0171sorsz\u00f3r\u00f3 torny\u00e1ban, a 2012-ben elk\u00e9sz\u00fclt toki\u00f3i Skytree-toronyban.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k \u00fagy v\u00e9lik, az ultrapontos \u00f3r\u00e1k seg\u00edthetnek a f\u00f6ldfelsz\u00edn apr\u00f3 mozg\u00e1sainak megfigyel\u00e9s\u00e9ben f\u00f6ldreng\u00e9sek vagy vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sek eset\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
Az optikai r\u00e1csos \u00f3r\u00e1k, amelyek sz\u00e1mos stroncium atom rezg\u00e9se alapj\u00e1n m\u00e9rik az id\u0151t egy l\u00e9zer \u00e1ltal gener\u00e1lt optikai r\u00e1csban, csaknem ezerszer pontosabbak, mint a jelenlegi nemzetk\u00f6zi id\u0151m\u00e9r\u00e9s standard \u00f3r\u00e1ja, amelynek m\u0171k\u00f6d\u00e9se c\u00e9zium atomok rezg\u00e9sein alapul.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k \u00e1ltal elk\u00e9sz\u00edtett optikai \u00f3r\u00e1k nem \u00e9rz\u00e9kenyek a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-v\u00e1ltoz\u00e1sokra, a rezg\u00e9sekre \u00e9s az elektrom\u00e1gneses mez\u0151kre.<\/p>\n\n\n\n
A tanulm\u00e1ny meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy egyhetes \u00e1tlagban a 456 m\u00e9teren elhelyezett \u00f3ra szerint n\u00e9gy nanoszekundummal hamarabb telt el egy nap a f\u00f6ld k\u00f6zel\u00e9ben elhelyezett \u00f3ra \u00e1ltal m\u00e9rt id\u0151h\u00f6z k\u00e9pest.<\/p>\n\n\n\n
Einstein elm\u00e9let\u00e9nek tesztel\u00e9s\u00e9hez vagy nagyon pontos \u00f3ra, vagy nagy magass\u00e1gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ges. A laborat\u00f3riumon k\u00edv\u00fcl eddig a legjobb teszteket m\u0171holdak v\u00e9gezt\u00e9k, ezer kilom\u00e9teres magass\u00e1gbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel.<\/p>\n\n\n\n
Katori szerint a tanulm\u00e1nyban ismertetett k\u00eds\u00e9rlet pontoss\u00e1ga a legjobb \u0171rben v\u00e9gzett m\u00e9r\u00e9sekhez hasonl\u00edthat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n