{"id":121407,"date":"2022-10-10T21:10:00","date_gmt":"2022-10-10T18:10:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=121407"},"modified":"2022-10-10T14:23:59","modified_gmt":"2022-10-10T11:23:59","slug":"rakkutatas-es-ehezes-ezekre-is-fokuszalnak-az-uj-nobel-dijasok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=121407&lang=hu","title":{"rendered":"R\u00e1kkutat\u00e1s \u00e9s \u00e9hez\u00e9s: ezekre is f\u00f3kusz\u00e1lnak az \u00faj Nobel-d\u00edjasok"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A Nobel-d\u00edjasokat m\u00e1r puszt\u00e1n az\u00e9rt tisztelj\u00fck, mert Nobel-d\u00edjasok, \u00e9s mert van valami sejt\u00e9s\u00fcnk arr\u00f3l, hogy valami olyat tettek, ami mark\u00e1ns hat\u00e1ssal van az \u00e9let\u00fcnkre. Megpr\u00f3b\u00e1ljuk elmagyar\u00e1zni, hogy az idei fizikai, k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00e9miai Nobel-d\u00edjak m\u00f6g\u00f6tti kutat\u00f3munka \u00e9s az abb\u00f3l fakad\u00f3 eredm\u00e9nyek hogyan befoly\u00e1solj\u00e1k a j\u00f6v\u0151nket.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A gazdas\u00e9gi Nobel-d\u00edjat a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia megosztva, h\u00e1rom kutat\u00f3nak \u00edt\u00e9lte.
Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond \u00e9s Philip H. Dybvig a bankok szerep\u00e9nek \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi kr\u00edzishelyzetek kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt r\u00e9szes\u00fcl a k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel-d\u00edjban.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1rom kutat\u00f3 nemcsak az elismer\u00e9sen, hanem az ezzel j\u00e1r\u00f3 10 milli\u00f3 sv\u00e9d koron\u00e1n (388 milli\u00f3 forinton) is osztozik.<\/p>\n\n\n\n

Fizikai Nobel-d\u00edj: A term\u00e9szet “k\u00eds\u00e9rtetiesebb”, mint gondoltuk
John Clauser, Alain Aspect \u00e9s Anton Zeilinger k\u00f6z\u00f6sen kapt\u00e1k meg az idei fizikai Nobel-d\u00edjat a kvantummechanik\u00e1val kapcsolatos f\u00fcggetlen munk\u00e1juk\u00e9rt. Mindh\u00e1rman foton\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1ssal kapcsolatos k\u00eds\u00e9rleteket folytattak, azaz k\u00e9t olyan szubatomi f\u00e9nyr\u00e9szecske (szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9nek nevezz\u00fck az atom \u00f6sszetev\u0151it, azaz a nukleonokat \u00e9s az elektronokat, illetve ezek rokonait) viselked\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k, melyek akkor is egys\u00e9gk\u00e9nt viselkednek, ha fizikailag nem kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz, \u00e9s nagy t\u00e1vols\u00e1g v\u00e1lasztja el \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l. Az elm\u00e9let szerint a k\u00e9t r\u00e9szecske egyik\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 esem\u00e9nyek befoly\u00e1solj\u00e1k a m\u00e1sikkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 esem\u00e9nyeket abban az esetben is, ha nincsenek egy\u00fctt. A jelens\u00e9g m\u00e1r Albert Einstein oldal\u00e1t is f\u00farta, \u00e9s el is nevezte “k\u00eds\u00e9rteties t\u00e1voli k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1snak”.<\/p>\n\n\n\n

A kvantum\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1st elm\u00e9letileg m\u00e1r az 1960-as \u00e9vekben kidolgozta John Stewart Bell \u00e9szak\u00edr fizikus, de Clauser, Aspect \u00e9s Zeilinger k\u00eds\u00e9rletei el\u0151tt nem siker\u00fclt bizony\u00edtani a jelens\u00e9get \u2013 most viszont m\u00e1r azt is tudjuk, hogy a hasznunkra ford\u00edthat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

A kvantummechanika f\u00e1j\u00f3an elvontnak \u00e9s a mindennapi \u00e9let\u00fcnkt\u0151l t\u00e1volinak hangzik, mik\u00f6zben sokkal k\u00f6zelebb van hozz\u00e1, mint gondoln\u00e1nk.<\/p>\n\n\n\n

A d\u00edjazott fizikusok foton\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1ssal kapcsolatos kutat\u00e1sai felhaszn\u00e1lhat\u00f3ak a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekn\u00e9l, ugyanis el\u0151seg\u00edthetik, hogy a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t olyan \u00f6sszetett probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1ljuk, mint a glob\u00e1lis \u00e9hez\u00e9s vagy az \u00e9ghajlati v\u00e1ls\u00e1g, ezen t\u00fal pedig titkos\u00edt\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sokat \u201eadhat a kez\u00fcnkbe\u201d, ami megnehez\u00edti, hogy illet\u00e9ktelenek felt\u00f6rjenek egy priv\u00e1t kommunik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9miai Nobel-d\u00edj: A molekul\u00e1k Lego-kock\u00e1khoz hasonl\u00f3 \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dja
Az idei k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat Carolyn Bertozzi, Morten Meldal \u00e9s Barry Sharpless tud\u00f3sok kapt\u00e1k, ugyanis kutat\u00e1saik sor\u00e1n olyan reakci\u00f3kat fedeztek fel, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a molekul\u00e1k Lego-darabk\u00e1khoz hasonl\u00f3an \u00f6sszeilleszthet\u0151k. Mik\u00e9nt a Lego-kock\u00e1kb\u00f3l nagyj\u00e1b\u00f3l b\u00e1rmit meg\u00e9p\u00edthet\u00fcnk, \u00fagy ezekkel a reakci\u00f3kkal \u00faj vegy\u00fcleteket hozhatunk l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n

A \u201eklikk-k\u00e9mia\u201d a molekul\u00e1k \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fclet, ami eg\u00e9sz egyszer\u0171en hangzik, mik\u00f6zben egy\u00e1ltal\u00e1n nem az. Olyan ter\u00fcletr\u0151l van sz\u00f3, ahol a molekul\u00e1ris \u00e9p\u00edt\u0151elemek gyorsan \u00e9s hat\u00e9konyan kell, hogy \u00f6sszekapcsol\u00f3djanak.<\/p>\n\n\n\n

Barry Sharpless (aki egy\u00e9bk\u00e9nt most kapta meg a m\u00e1sodik k\u00e9miai Nobel-d\u00edj\u00e1t) az ezredfordul\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n fektette le a k\u00e9mia akkor \u00faj form\u00e1j\u00e1nak alapjait, \u00e9s kre\u00e1lta a \u201eklikk-k\u00e9mia\u201d elnevez\u00e9st. A molekul\u00e1k \u00f6sszekapcsol\u00e1sa bonyolult m\u0171velet, a klikkek, vagyis a csatlakoz\u00e1sok k\u00f6zben nagyon gyorsak \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3ak, \u00e9s ami fontos: nem keletkeznek nemk\u00edv\u00e1natos mell\u00e9kterm\u00e9kek, mivel a reakci\u00f3k nem k\u00e1ros old\u00f3szerekben, hanem v\u00edzben zajlanak.<\/p>\n\n\n\n

Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb Meldal \u00e9s Sharpless egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl felfedezt\u00e9k a r\u00e9zkataliz\u00e1lt azid-alkin-cikloadd\u00edci\u00f3t. B\u00e1r ebb\u0151l egy \u00e1tlag ember nem sokat \u00e9rt, ami l\u00e9nyeges, hogy ma m\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben alkalmazz\u00e1k a k\u00e9mi\u00e1ban, s\u0151t: a szintetikus k\u00e9mia saj\u00e1t \u00e1g\u00e1t hozta l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n

A Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia szerint Bertozzi \u201e\u00faj szintre emelte a klikk-k\u00e9mi\u00e1t”, amikor 2004-ben kifejlesztette az \u00e9l\u0151 szervezetekben m\u0171k\u00f6d\u0151 eff\u00e9le reakci\u00f3kat, melyeket \u201ebioortogon\u00e1lis reakci\u00f3knak\u201d nevezett. L\u00e9nyeg\u00fck, hogy ezek a sejt norm\u00e1l biok\u00e9mi\u00e1j\u00e1nak megzavar\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl zajlanak, \u00e9s \u00edgy<\/p>\n\n\n\n

betekint\u00e9st ny\u00fajtottak a daganatos sejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be,
\u00e9s hogy azok mik\u00e9nt fejl\u0151dnek \u00e9s ker\u00fclik ki az immunrendszer\u00fcnket,
\u00e9s hogy hogyan tudjuk nyomon k\u00f6vetni \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n

A klikk-k\u00e9mia m\u00e1sik forradalmi jelent\u0151s\u00e9ge, hogy k\u00f6rnyezetbar\u00e1t, hogy nem termel k\u00e1ros hullad\u00e9kot, amit csak dr\u00e1g\u00e1n \u00e9s nehezen lehet megsemmis\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n

A r\u00e1kkutat\u00e1son \u00e9s -kezel\u00e9sen t\u00fal a klikk-k\u00e9mi\u00e1t antimikrobi\u00e1lis szerek, illetve gyomirt\u00f3k, diagnosztikai tesztek, korr\u00f3zi\u00f3g\u00e1tl\u00f3k \u00e9s vil\u00e1gos\u00edt\u00f3 szerek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra is haszn\u00e1lt\u00e1k m\u00e1r. Bertozzi a Nobel-d\u00edj t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben a nyolcadik n\u0151, aki k\u00e9miai d\u00edjat kap: olyanokhoz csatlakozik, mint Marie Curie, Dorothy Crowfoot Hodgkin \u00e9s Ada E Yonath.<\/p>\n\n\n\n

Euronews<\/a>, Infostart.hu<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Nobel-d\u00edjasokat m\u00e1r puszt\u00e1n az\u00e9rt tisztelj\u00fck, mert Nobel-d\u00edjasok, \u00e9s mert van valami sejt\u00e9s\u00fcnk arr\u00f3l, hogy valami olyat tettek, ami mark\u00e1ns hat\u00e1ssal van az \u00e9let\u00fcnkre. Megpr\u00f3b\u00e1ljuk elmagyar\u00e1zni, hogy az idei fizikai, k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s k\u00e9miai Nobel-d\u00edjak m\u00f6g\u00f6tti kutat\u00f3munka \u00e9s az abb\u00f3l fakad\u00f3 eredm\u00e9nyek hogyan befoly\u00e1solj\u00e1k a j\u00f6v\u0151nket.<\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":121410,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,41,49,598,39],"tags":[58225,296952,296953,712],"class_list":["post-121407","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-cikkek","category-hirek","category-tudomany","category-vilag","tag-fizika","tag-kemia","tag-kozgazdasag","tag-nobel-dij"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/121407","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=121407"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/121407\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":121413,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/121407\/revisions\/121413"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/121410"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=121407"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=121407"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=121407"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}