{"id":122201,"date":"2022-10-16T21:48:00","date_gmt":"2022-10-16T18:48:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=122201"},"modified":"2022-10-16T19:53:52","modified_gmt":"2022-10-16T16:53:52","slug":"25-eves-kuldetes-a-szaturnusz-felterkepezese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=122201&lang=hu","title":{"rendered":"25 \u00e9ves k\u00fcldet\u00e9s, a Szaturnusz felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se"},"content":{"rendered":"\n

Huszon\u00f6t \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1997-ben indult el k\u00fcldet\u00e9s\u00e9re a floridai Cape Canaveral \u0171rrep\u00fcl\u0151t\u00e9rr\u0151l a Cassini-Huygens \u0171rszonda, hogy h\u00e9t\u00e9vi utaz\u00e1s \u00e9s 3,5 milli\u00e1rd kilom\u00e9ter megt\u00e9tele ut\u00e1n szem\u00fcgyre vegye a Naprendszer hatodik (\u00e9s m\u00e1sodik legnagyobb) bolyg\u00f3j\u00e1t, a Szaturnuszt, a szonda lesz\u00e1ll\u00f3egys\u00e9ge pedig landoljon az \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3 legnagyobb legnagyobb holdja, a Tit\u00e1n felsz\u00edn\u00e9n.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u0171rkutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legnagyobb szab\u00e1s\u00fa, 3,26 milli\u00e1rd doll\u00e1r k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 programja a NASA ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val, az Eur\u00f3pai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (ESA) \u00e9s az Olasz \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g (ASI) egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben zajlott. Az egy \u00e9vtizedes el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1ban 27 orsz\u00e1g, k\u00f6zt\u00fck Magyarorsz\u00e1g szak\u00e9rt\u0151i, tud\u00f3sai vettek r\u00e9szt, a Huygens m\u0171szerei k\u00f6z\u00fcl a fed\u00e9lzeti magnetom\u00e9tert (MAG), a plazma spektrom\u00e9ter (CAPS) f\u00f6ldi ellen\u0151rz\u0151 berendez\u00e9seit \u00e9s a kalibr\u00e1l\u00f3 rendszereket az MTA R\u00e9szecske- \u00e9s Magfizikai Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9ben (a mai Wigner Fizikai Kutat\u00f3k\u00f6zpont R\u00e9szecske- \u00e9s Magfizikai Int\u00e9zet\u00e9ben) tervezt\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

A kit\u0171z\u00f6tt tudom\u00e1nyos c\u00e9l a gy\u0171r\u0171k h\u00e1romdimenzi\u00f3s szerkezet\u00e9nek \u00e9s dinamikus viselked\u00e9s\u00e9nek, a holdak felsz\u00edni \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek \u00e9s geol\u00f3giai m\u00faltj\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa, a magnetoszf\u00e9ra viselked\u00e9s\u00e9nek \u00e9s h\u00e1romdimenzi\u00f3s szerkezet\u00e9nek m\u00e9r\u00e9se, a Szaturnusz l\u00e9gk\u00f6r\u00e9nek vizsg\u00e1lata volt.<\/p>\n\n\n\n

Az 5712 kilogrammos Cassini 366 kilogramm t\u00f6meg\u0171 tudom\u00e1nyos m\u0171szert, valamint a 320 kilogrammos Huygenst vitte mag\u00e1val.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A szonda Giovanni Domenico Cassini olasz\u2013francia, a Tit\u00e1nra lesz\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9g Christiaan Huygens holland csillag\u00e1szr\u00f3l kapta a nev\u00e9t. El\u0151bbi fedezte fel a 17. sz\u00e1zadban a legnagyobb r\u00e9st a Szaturnusz gy\u0171r\u0171j\u00e9ben (Cassini-r\u00e9s), ut\u00f3bbi a Tit\u00e1n hold felfedez\u00e9se mellett 1659-ben els\u0151k\u00e9nt j\u00f6tt r\u00e1, hogy a Galilei \u00e1ltal mell\u00e9kbolyg\u00f3knak hitt alakzatok val\u00f3j\u00e1ban a bolyg\u00f3 gy\u0171r\u0171i.<\/p>\n\n\n\n

A Cassini hat \u00e9v \u00e9s 261 nap alatt \u201eker\u00fcl\u0151 \u00faton\u201d, \u00fagynevezett hintaman\u0151verekkel, a V\u00e9nusz, a F\u00f6ld\u2013Hold p\u00e1ros \u00e9s a Jupiter gravit\u00e1ci\u00f3s lend\u00edt\u00e9s\u00e9t kihaszn\u00e1lva jutott el a Szaturnuszhoz. Az \u0171rszonda 2004. j\u00falius 1-j\u00e9n \u00e1llt p\u00e1ly\u00e1ra, vizsg\u00e1lni \u00e9s fot\u00f3zni kezdte a 120 600 kilom\u00e9teres \u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 \u00e9gitestet (\u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sul: a F\u00f6ld \u00e1tm\u00e9r\u0151je 12 756 kilom\u00e9ter).<\/p>\n\n\n\n

A k\u00fcldet\u00e9s m\u00e1sodik szakasza 2004. december 25-\u00e9n a Huygens lesz\u00e1ll\u00f3egys\u00e9g lev\u00e1l\u00e1s\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt, amely 2005. janu\u00e1r 14-\u00e9n a F\u00f6ldt\u0151l legt\u00e1volabbi landol\u00e1st hajtotta v\u00e9gre, ejt\u0151erny\u0151vel ereszkedett le a Tit\u00e1n addig teljesen ismeretlen felsz\u00edn\u00e9re. (A Tit\u00e1n az egyetlen olyan hold a Naprendszerben, amely m\u00e9g a f\u00f6ldi\u00e9n\u00e9l is s\u0171r\u0171bb l\u00e9gk\u00f6rrel veszi k\u00f6r\u00fcl mag\u00e1t, r\u00e1ad\u00e1sul atmoszf\u00e9r\u00e1ja nitrog\u00e9nban d\u00fas, felsz\u00edn\u00e9n az \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet m\u00ednusz 180 Celsius fok.)<\/p>\n\n\n\n

Az \u0171rszonda a Tit\u00e1non a f\u00f6ldihez hasonl\u00f3 felsz\u00edni k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyeket tal\u00e1lt: foly\u00f3medreket, er\u00f3zi\u00f3 puszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak nyomait, hab\u00e1r ott v\u00edz helyett met\u00e1ntartalm\u00fa csapad\u00e9k esik, foly\u00f3kat, tavakat \u00e9s tengereket is l\u00e9trehozva. Fontos \u00e9szlel\u00e9se volt az \u00e9let lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek felfedez\u00e9se a Szaturnusz rendszer\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

A rendk\u00edv\u00fcli jelent\u0151s\u00e9g\u0171 tudom\u00e1nyos adatok mellett arra is f\u00e9ny der\u00fclt, hogy a Szaturnusz felett is k\u00e9k az \u00e9g, noha f\u00f6ldi teleszk\u00f3pokkal figyelve s\u00e1rg\u00e1nak l\u00e1tszott. A Cassini a bolyg\u00f3 \u00fajabb holdjait fedezte fel, t\u00f6bb mellett soha nem tapasztalt k\u00f6zels\u00e9gben suhant el, az Enceladuson p\u00e9ld\u00e1ul foly\u00e9kony vizet tal\u00e1lt, amib\u0151l arra k\u00f6vetkeztettek, hogy a felsz\u00edn alatt nagy kiterjed\u00e9s\u0171 v\u00edz\u00f3ce\u00e1n lehet. A szonda tud\u00f3s\u00edtott az els\u0151 F\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli ciklonr\u00f3l (vagy ahhoz hasonl\u00f3 jelens\u00e9gr\u0151l), \u00e9s megfejtette a Iapetus hold k\u00e9tarc\u00fas\u00e1g\u00e1nak titk\u00e1t. Ez ugyanis egy vil\u00e1gos \u00e9s egy j\u00f3val s\u00f6t\u00e9tebb f\u00e9lg\u00f6mbb\u0151l \u00e1ll, mert a p\u00e1ly\u00e1ja ment\u00e9n elsz\u00f3rtan elhelyezked\u0151, rossz f\u00e9nyvisszaver\u0151 port bes\u00f6pri, ami az egyik f\u00e9ltek\u00e9j\u00e9n gy\u0171lik \u00f6ssze.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A Cassini missz\u00f3j\u00e1t n\u00e9gy \u00e9vre tervezt\u00e9k, de kiemelked\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u201etudom\u00e1nyos szolg\u00e1latai\u201d miatt k\u00e9tszer is meghosszabb\u00edtott\u00e1k. Ezut\u00e1n \u00e9vekig viszonylag nagy t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l, a gy\u0171r\u0171rendszeren k\u00edv\u00fclr\u0151l v\u00e9gezte a megfigyel\u00e9seket, majd \u201ek\u00f6zelk\u00e9peket\u201d k\u00e9sz\u00edtett a gy\u0171r\u0171kr\u0151l. K\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek utols\u00f3 szakasza 2016 december\u00e9ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1ltoztatva \u201elebukott\u201d a legbels\u0151 gy\u0171r\u0171 valamint a Szaturnusz l\u00e9gk\u00f6re k\u00f6z\u00f6tti igen keskeny r\u00e9sbe. (A Szaturnusz gy\u0171r\u0171i 6630 \u00e9s 120 700 kilom\u00e9ter magass\u00e1gban tal\u00e1lhat\u00f3k a bolyg\u00f3 egyenl\u00edt\u0151je f\u00f6l\u00f6tt. Vastags\u00e1guk mintegy 10 m\u00e9ter, helyenk\u00e9nt azonban n\u00e9gy kilom\u00e9teres magass\u00e1got el\u00e9r\u0151 \u201ehull\u00e1mok\u201d tal\u00e1lhat\u00f3k benn\u00fck.) A Cassini minden hetedik napon \u201ebukott al\u00e1\u201d az ismeretlen t\u00e9rs\u00e9gben, hogy megfigyelje a miniholdakat, mint\u00e1t vegyen a gy\u0171r\u0171k r\u00e9szecsk\u00e9ib\u0151l \u00e9s g\u00e1zaib\u00f3l, felm\u00e9rje a Szaturnusz gravit\u00e1ci\u00f3s ter\u00e9t, m\u00e1gneses mezej\u00e9t, emellett nagyfelbont\u00e1s\u00fa k\u00e9peket is k\u00e9sz\u00edtett.<\/p>\n\n\n\n

A tervezett k\u00fcldet\u00e9si idej\u00e9t messze t\u00falsz\u00e1rnyal\u00f3 Cassini 2017-ben kifogyott az \u00fczemanyagb\u00f3l, szeptember 15-\u00e9n az \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3 l\u00e9gter\u00e9be ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, ahonnan megsemmis\u00fcl\u00e9se utols\u00f3 pillanat\u00e1ig k\u00fcldte az adatokat. A man\u0151verrel kiz\u00e1rt\u00e1k, hogy egy k\u00e9s\u0151bbi, ellen\u0151rizetlen lezuhan\u00e1ssal a Szaturnusz valamelyik holdj\u00e1n, p\u00e9ld\u00e1ul a F\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli \u00e9let szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9rdekes Enceladuson landolva f\u00f6ldi mikroorganizmusokkal szennyezze az \u00e9gitestet.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

M\u0171k\u00f6d\u00e9se alatt az \u0171rszonda \u00f6sszesen 7,9 milli\u00e1rd km-t tett meg, 2,5 milli\u00f3 parancsot, 294 kering\u00e9st \u00e9s 162 c\u00e9lzott k\u00f6zelrep\u00fcl\u00e9st hajtott v\u00e9gre, hat holdat fedezett fel (az eredetileg neki tulajdon\u00edtott hetedikr\u0151l k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, hogy a Voyager 2 m\u00e1r lefot\u00f3zta), 635 gigab\u00e1jtnyi adatot gy\u0171jt\u00f6tt, t\u00f6bb mint 453 ezer k\u00e9pet k\u00fcld\u00f6tt a F\u00f6ldre, a m\u00e9g ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 adatt\u00f6meg eddig k\u00f6zel 4000 tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3 alapj\u00e1ul szolg\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A misszi\u00f3 utols\u00f3 szakasz\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 adatokon alapul az a 2022 \u0151sz\u00e9n megjelent, a kor\u00e1bbi elm\u00e9leteket megc\u00e1fol\u00f3 tanulm\u00e1ny is, amely szerint a Szaturnusz gravit\u00e1ci\u00f3ja miatt sz\u00e9tszak\u00edtott hold maradv\u00e1nyai alkothatj\u00e1k az eredetileg gy\u0171r\u0171k n\u00e9lk\u00fcli bolyg\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyos gy\u0171r\u0171rendszer\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

(origo.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Huszon\u00f6t \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1997. okt\u00f3ber\u00e9ben indult el k\u00fcldet\u00e9s\u00e9re a floridai Cape Canaveral \u0171rrep\u00fcl\u0151t\u00e9rr\u0151l a Cassini-Huygens \u0171rszonda, hogy h\u00e9t\u00e9vi utaz\u00e1s \u00e9s 3,5 milli\u00e1rd kilom\u00e9ter megt\u00e9tele ut\u00e1n szem\u00fcgyre vegye a Naprendszer hatodik (\u00e9s m\u00e1sodik legnagyobb) bolyg\u00f3j\u00e1t, a Szaturnuszt, a szonda lesz\u00e1ll\u00f3egys\u00e9ge pedig landoljon az \u00f3ri\u00e1sbolyg\u00f3 legnagyobb legnagyobb holdja, a Tit\u00e1n felsz\u00edn\u00e9n.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":122205,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,596,598,39],"tags":[309455,309456,2185,24776],"class_list":["post-122201","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-erdekes","category-tudomany","category-vilag","tag-cassini-huygens-urszonda","tag-kuldetes","tag-nasa","tag-szaturnusz"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/122201","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=122201"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/122201\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":122206,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/122201\/revisions\/122206"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/122205"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=122201"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=122201"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=122201"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}