{"id":124756,"date":"2022-11-07T22:23:00","date_gmt":"2022-11-07T20:23:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=124756"},"modified":"2022-11-07T20:37:50","modified_gmt":"2022-11-07T18:37:50","slug":"erkel-ferenc-a-magyar-zenetortenelem-geniusza","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=124756&lang=hu","title":{"rendered":"Erkel Ferenc, a magyar zenet\u00f6rt\u00e9nelem g\u00e9niusza"},"content":{"rendered":"\n

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerz\u0151, nemzeti im\u00e1nk \u00e9s sz\u00edvbemarkol\u00f3 s\u00f3hajunk, a Himnusz megzen\u00e9s\u00edt\u0151je, de a B\u00e1nk b\u00e1n, Hunyadi L\u00e1szl\u00f3, vagy \u00e9ppen D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy sz\u00ednpadra \u00e1lmod\u00f3ja, Erkel Ferenc 212 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1810. november 7-\u00e9n sz\u00fcletett Gyul\u00e1n.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

H\u00e1rom magyar v\u00e1ros: Nagyv\u00e1rad, Pozsony \u00e9s Kolozsv\u00e1r alak\u00edtotta sz\u00edvb\u00e9li, emberi \u00e9s zenei karakter\u00e9t. Els\u0151 mestere val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e9desapja lehetett, l\u00e9v\u00e9n, hogy Erkel Ferenc egy zen\u00e9szdinaszti\u00e1ba sz\u00fcletett.<\/p>\n\n\n\n

\"\" <\/p>\n\n\n\n

M\u00e1r a nagyapja is zen\u00e9sz volt. \u0150 alapozta meg az am\u00fagy Pozsonyb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 csal\u00e1d h\u00edrnev\u00e9t. Pozsonynak a telekk\u00f6nyv\u00e9ben az Erkel csal\u00e1dn\u00e9v, amely minden bizonnyal a n\u00e9met \u201eergel\u201d sz\u0151l\u0151szed\u0151 ed\u00e9nyb\u0151l eredeztethet\u0151, a XV. sz\u00e1zad derek\u00e1n, vagyis M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly kor\u00e1ban bukkan fel el\u0151sz\u00f6r. A fam\u00edlia azonban Erkel Ferenc nagyapj\u00e1val, id\u0151sebb Erkel J\u00f3zseffel ker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r a hist\u00f3ria lapjaira, aki a gr\u00f3f Wenckheim csal\u00e1d b\u00e9csi udvari muzsikusa volt. A Magyarorsz\u00e1gon hatalmas birtokokkal rendelkez\u0151 f\u0151\u00fari fam\u00edlia a gyulai kast\u00e9ly\u00e1ban is sz\u00edvesen hallgatta id\u0151sebb Erkel J\u00f3zsef muzsik\u00e1j\u00e1t, \u00edgy ker\u00fclt a csal\u00e1d az alf\u00f6ldi kisv\u00e1rosba. Ifjabb Erkel J\u00f3zsef m\u00e1r itt kapott tan\u00edt\u00f3i \u00e1ll\u00e1st \u00e9s itt alap\u00edtott csal\u00e1dot, mid\u0151n is feles\u00e9g\u00fcl vette Ruttkay \u00c1d\u00e1m uradalmi tiszt le\u00e1ny\u00e1t, Kl\u00e1r\u00e1t. Erkel Ferenc keresztsz\u00fclei a gr\u00f3f \u00e9s feles\u00e9ge volt, innen ered a Ferenc keresztn\u00e9v is.<\/p>\n\n\n\n

Tanulm\u00e1nyait a gyulai alapoz\u00e1s ut\u00e1n Nagyv\u00e1radon folytatta, majd Pozsony k\u00f6vetkezett, ahol k\u00e9t nagyn\u00e9nje is \u00e9lt, azt\u00e1n Kolozsv\u00e1rra ment, ahol is Brassai S\u00e1muel volt a mec\u00e9n\u00e1sa. Az egyik utols\u00f3 magyar polihisztor, a statisztikusk\u00e9nt zeneelm\u00e9lettel is foglalkoz\u00f3 tud\u00f3s Brassai ford\u00edtotta az ifj\u00fa tehets\u00e9g \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t a magyar zenei \u00f6r\u00f6ks\u00e9g fel\u00e9, inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00edrta meg a Magyar \u00e1br\u00e1nd c\u00edm\u0171 zongoradarabj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A magyar szellemi \u00e9let akkort\u00e1jt m\u00e1r ebbe a v\u00e1rosba koncentr\u00e1l\u00f3dott, noha 1848 \u00e1prilis\u00e1ig haz\u00e1nk hivatalos f\u0151v\u00e1rosa m\u00e9g Pozsony volt. De az 1830-as \u00e9vekben Pest m\u00e1r igazi nagyv\u00e1ross\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. Erkel el\u0151bb a N\u00e9met Sz\u00ednh\u00e1zn\u00e1l, majd a Budai Magyar Sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 K\u00f6rn\u00e9l, a Pesti Magyar Sz\u00ednh\u00e1zn\u00e1l, legv\u00e9g\u00fcl pedig a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zn\u00e1l kapott \u00e1ll\u00e1st. Itt v\u00e9gigj\u00e1rta a rangl\u00e9tr\u00e1t, az \u00fcgyel\u0151i st\u00e1tuszt\u00f3l kezdve eg\u00e9szen a karmesteriig, amelyet azt\u00e1n h\u00e1rom \u00e9vtizeden \u00e1t meg is tartott.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 oper\u00e1j\u00e1t, a B\u00e1tori M\u00e1ri\u00e1t, 1840-ben \u00edrta. Azt\u00e1n j\u00f6tt a folytat\u00e1s, egy zseni kott\u00e1ba \u00e1lmodott l\u00e1tom\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

\"\" Jelenet az els\u0151 felvon\u00e1sb\u00f3l a Magyar \u00c1llami Operah\u00e1z Erkel Sz\u00ednh\u00e1z\u00e1ban Erkel Ferenc: Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 c\u00edm\u0171 oper\u00e1j\u00e1b\u00f3l, amit 1954. m\u00e1jus 6-\u00e1n adtak el\u0151<\/p>\n\n\n\n

1844-ben megzen\u00e9s\u00edtette nemzet\u00fcnk \u00e9gbesz\u00f3l\u00f3 im\u00e1j\u00e1t \u00e9s sz\u00edvb\u00e9li k\u00f6ny\u00f6rg\u00e9s\u00e9t, K\u00f6lcsey Himnusz\u00e1t, mely szerint \u201eIsten, \u00e1ld meg a magyart<\/em>\u201d. Ugyanebben az \u00e9vben csend\u00fclt fel, m\u00e9g janu\u00e1r 27-\u00e9n, a pesti Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1zban Egresi B\u00e9ni sz\u00f6vegk\u00f6nyve alapj\u00e1n a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 h\u00e1romfelvon\u00e1sos oper\u00e1ja, mely szerint \u201eMeghalt a cselsz\u00f6v\u0151, \/ nem d\u00fal a r\u00fat visz\u00e1ly, \/ orsz\u00e1gunk \u00e9lni fog, mert L\u00e1szl\u00f3 nagy kir\u00e1ly \/ h\u0171s\u00e9gnek gy\u0151zedelm\u00e9t \/ halljad nagy vil\u00e1g, \/ egym\u00e1sra leltek \/ \u00fajra nemzet \u00e9s kir\u00e1ly<\/em>\u201d \u2013 \u00e9s ut\u00e1na a reformkor optimista kicseng\u00e9se: \u201emost virrad f\u00e9nyes nap \/ b\u0151s\u00e9ges \u00e1ld\u00e1s hullott r\u00e1nk \/ \u00edgy vesszen mind hitv\u00e1ny \/ kit balsors oly r\u00e9g t\u00e9p \/ szebb hajnalt \u00e9rjen \/ m\u00e1r e n\u00e9p!<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n

Csakhogy tekintet\u00e9t az \u00e9gbe emelte \u00e9s dacos szemmel n\u00e9zett el\u0151re.<\/p>\n\n\n\n

Mert az \u00e9let \u00e9lt \u00e9s \u00e9lni akart \u00e9s a kudarc ut\u00e1n is \u00faj vil\u00e1got \u00e1lmodott. A Himnusz hangjait m\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl a buk\u00e1s ut\u00e1n, 1850. m\u00e1rcius 26-\u00e1n el\u0151hozta, mid\u0151n is a pesti gyermekk\u00f3rh\u00e1z jav\u00e1ra rendezett j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi koncertet. \u00c9s ez nagy b\u00e1tors\u00e1gra vallott akkort\u00e1jt. Azt\u00e1n a vezet\u00e9s\u00e9vel alakult meg 1853-ban a Filharm\u00f3nia T\u00e1rsas\u00e1g, s megalkotta a B\u00e1nk b\u00e1n c\u00edm\u0171 oper\u00e1t, amelyet ak\u00e1r p\u00e1ly\u00e1ja cs\u00facs\u00e1nak is lehet nevezni, pedig 1861-ben j\u00f6tt ki, s m\u00e9g az Isten sok \u00e9vet adott neki.<\/p>\n\n\n\n

Mindenki \u00e9rtette e honban, aki csak k\u00f6nnyt\u0151l \u00e1zott szemekkel, de a sz\u00edv\u00e9ben fellelkes\u00fclve hallgatta a muzsik\u00e1t, hogy mire gondolt Erkel, amikor az Egressy B\u00e9ni eredeti, de N\u00e1dasy K\u00e1lm\u00e1n \u00e1ltal \u00e1t\u00edrt sz\u00f6veget gy\u00f6ngy\u00edv\u0171 zen\u00e9be \u00e1gyazva 1861-ben a sz\u00ednpadra \u00e1lmodta a B\u00e1nk b\u00e1nt: \u201eMint sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt, ki v\u00e1ndorol, \/ s\u0171r\u0171 \u00e9jjen \u00e1t \/ Vad fergetegben nem lel\u00e9 vez\u00e9rl\u0151 csillag\u00e1t \/ Az ember sz\u00edv is \u00fagy bolyong, \/ oly egyes egyed\u00fcl \/ \u00dagy t\u00e9pi k\u00fcnn az ork\u00e1n, mint az \u00f6nv\u00e1d itt bel\u00fcl \/ Haz\u00e1m, haz\u00e1m te mindenem \/ Tudod, hogy \u00e9letem neked k\u00f6sz\u00f6nhetem \/ Arany mez\u0151k, ez\u00fcst foly\u00f3k \/ H\u0151s v\u00e9rt\u0151l \u00e1ztatott, k\u00f6nnyt\u0151l \u00e1rad\u00f3k \/ Csak egy nagy \u00e9rz\u00e9s \u00e9ltetett, sok gond \u00e9s gy\u00e1sz alatt \/ Hogy szent haz\u00e1m \u00e9s h\u0151s nevem szepl\u0151tlen megmarad \/ Most mind a kett\u0151 orvosra v\u00e1r, am\u00edg t\u00f6prenkedem \/ Haz\u00e1m bor\u00edtja szemf\u00f6d\u00e9l, s elv\u00e9sz becs\u00fcletem!<\/em>\u201d Azt\u00e1n a sz\u00edvbe markol\u00f3 muzsik\u00e1t \u00edgy folytatja: \u201eSajg\u00f3 seb\u00e9t felejti B\u00e1nk \/ Zokog, de szolg\u00e1lja n\u00e9pe szent jav\u00e1t.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n

\"\" Erkel Ferenc B\u00e1nk b\u00e1n c\u00edm\u0171 oper\u00e1ja a Szegedi Szabadt\u00e9ri J\u00e1t\u00e9kok 1975. j\u00falius 20-ai el\u0151ad\u00e1s\u00e1n. <\/p>\n\n\n\n

Erkel nemzeti g\u00e9niusz lett. M\u00e9lt\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Zeneakad\u00e9mia megalap\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l, amelynek azt\u00e1n t\u00edz \u00e9ven \u00e1t az igazgat\u00f3ja is volt, \u00e9s m\u00e9g sz\u00e1mos oper\u00e1t alkotott. De m\u00e1sban is kiv\u00e1l\u00f3 volt. P\u00e9ld\u00e1ul elismert sakkbajnok volt, egy ideig m\u00e9g a Pesti Sakk\u00f6rnek is az eln\u00f6ke volt. N\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy Berlioz az Eml\u00e9kirataim c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben kiemelten \u00edrt a magyar zeneszerz\u0151 g\u00e9niusz\u00e1r\u00f3l. A nemzetk\u00f6zi porondra m\u00e9gsem tudott kil\u00e9pni.<\/p>\n\n\n\n

Az 1860-as \u00e9vek derek\u00e1t\u00f3l kezdve a hazai sajt\u00f3 ellene fordult, feledve addigi \u00e9rdemeit, mondv\u00e1n, hogy konzervat\u00edv, mert az \u00faj, modern, nyugati st\u00edlussal m\u00e1r nem tud mit kezdeni. Wagner zen\u00e9j\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ul nem \u00e9rt\u00e9keli. A t\u00e1mad\u00e1sok keresztt\u00fcz\u00e9ben tov\u00e1bbra is dolgozott a Nemzetiben.<\/p>\n\n\n\n

A kiegyez\u00e9s ut\u00e1n fellend\u00fclt a honi k\u00f3rusmozgalom, amely Aradon tartotta az els\u0151 seregszeml\u00e9j\u00e9t. A dal\u00e1rd\u00e1k itt elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy orsz\u00e1gos szervezetbe t\u00f6m\u00f6r\u00fclnek, amelyet Debrecenben l\u00e9tre is hoztak. Erkel itt felsz\u00f3l\u00edtotta a r\u00e9sztvev\u0151ket, hogy hozz\u00e1k l\u00e9tre az Orsz\u00e1gos Magyar Dal\u00e1rdaegyes\u00fcletet, amelynek a f\u0151karmester\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Mert Pest akkor m\u00e1r t\u00e9nyleg vil\u00e1gv\u00e1ros volt \u00e9s Londonhoz vagy P\u00e1rizshoz, esetleg New Yorkhoz hasonl\u00f3an, sz\u00e9d\u00fcletes fejl\u0151d\u00e9st mutatott.<\/p>\n\n\n\n

\"\" <\/p>\n\n\n\n

Az Opera \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t Ybl Mikl\u00f3s tervei alapj\u00e1n 1875 szeptember\u00e9ben kezdt\u00e9k meg, s ez \u00e9v v\u00e9g\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el az a N\u00e9psz\u00ednh\u00e1z, amely a maga k\u00e9tezer f\u0151s befogad\u00e1s\u00e1val kora egyik legnagyobbja volt. A Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z ez \u00e9v v\u00e9g\u00e9n tartotta az utols\u00f3 n\u00e9psz\u00ednm\u0171vi bemutat\u00f3j\u00e1t, amely sor\u00e1n a te\u00e1trum vezet\u0151 karmester\u00e9v\u00e9 Erkelt szerz\u0151dtett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

A munka t\u00f6lt\u00f6tte ki az \u00e9let\u00e9t, b\u00e1r id\u0151nk\u00e9nt haza is l\u00e1togatott, Gyul\u00e1ra, de ott sem l\u00f3gatta a l\u00e1b\u00e1t, hanem kompon\u00e1lt. A D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy, vagy a Brankovics Gy\u00f6rgy hatalmas fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t romantikus dalj\u00e1t\u00e9kokban \u00e9s n\u00e9pies mot\u00edvumokban oldotta, melyekkel mindv\u00e9gig a szabads\u00e1gharc n\u00e9vtelen h\u0151seinek \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9ket.<\/p>\n\n\n\n

Am\u00fagy a N\u00e9vtelen h\u0151s\u00f6k c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t 1880-ban mutatta be a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z, az el\u0151ad\u00e1st maga Erkel vez\u00e9nyelte.<\/p>\n\n\n\n

Azt\u00e1n 1884. szeptember 24-\u00e9n megnyitotta kapuit Eur\u00f3pa egyik legszebb operah\u00e1za, a Magyar Kir\u00e1lyi Operah\u00e1z. A megnyit\u00f3n Erkel k\u00e9t darabja is szerepelt, a Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 nyit\u00e1nya \u00e9s a B\u00e1nk b\u00e1n els\u0151 felvon\u00e1sa, de felcsend\u00fclt a Lohengrin r\u00e9szlete is. Erkelt pedig az Operah\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151zeneigazgat\u00f3i c\u00edm\u00e9vel t\u00fcntett\u00e9k ki.<\/p>\n\n\n\n

A sok munka al\u00e1\u00e1sta az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. A magyar zeneirodalom egyik kimagasl\u00f3 g\u00e9niusza 1893. j\u00fanius 15-\u00e9n adta vissza a lelk\u00e9t a teremt\u0151j\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

(hirado.hu)<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az egyik legnagyobb magyar zeneszerz\u0151, nemzeti im\u00e1nk \u00e9s sz\u00edvbemarkol\u00f3 s\u00f3hajunk, a Himnusz megzen\u00e9s\u00edt\u0151je, de a B\u00e1nk b\u00e1n, Hunyadi L\u00e1szl\u00f3, vagy \u00e9ppen D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy sz\u00ednpadra \u00e1lmod\u00f3ja, Erkel Ferenc 212 \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1810. november 7-\u00e9n sz\u00fcletett Gyul\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":124770,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[4000,41,11,271,592,39],"tags":[352771,3425,2191,10072,352772],"class_list":["post-124756","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-actual-hu","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-kultura-hu","category-tarsadalom","category-vilag","tag-erkel-ferenc","tag-himnusz","tag-szuletesnap","tag-zeneszerzo","tag-zenetortenelem"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/124756","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=124756"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/124756\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":124773,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/124756\/revisions\/124773"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/124770"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=124756"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=124756"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=124756"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}