{"id":131971,"date":"2022-12-31T17:29:00","date_gmt":"2022-12-31T15:29:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=131971"},"modified":"2022-12-31T03:36:42","modified_gmt":"2022-12-31T01:36:42","slug":"becslesek-szerint-india-nepessege-aprilis-14-en-meghaladja-kina-nepesseget","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=131971&lang=hu","title":{"rendered":"Becsl\u00e9sek szerint India n\u00e9pess\u00e9ge \u00e1prilis 14-\u00e9n meghaladja K\u00edna n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t"},"content":{"rendered":"\n

K\u00edna \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta a vil\u00e1g legn\u00e9pesebb orsz\u00e1ga. A becsl\u00e9sek szerint 1750-ben 225 milli\u00f3 ember \u00e9lt itt, ami a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek t\u00f6bb mint egynegyede. Indi\u00e1ban, amely akkor m\u00e9g nem volt politikailag egys\u00e9ges orsz\u00e1g, nagyj\u00e1b\u00f3l 200 milli\u00f3an \u00e9ltek, ami a m\u00e1sodik helyet jelentette. 2023-ban meg fogja szerezni az els\u0151 helyet \u2013 \u00edrja a The Economist<\/a>.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az, hogy Indi\u00e1nak nincs m\u00e9g \u00e1lland\u00f3 helye az ENSZ Biztons\u00e1gi Tan\u00e1cs\u00e1ban, m\u00edg K\u00edn\u00e1nak van, egyre kev\u00e9sb\u00e9 lesz fenntarthat\u00f3. B\u00e1r K\u00edna gazdas\u00e1ga k\u00f6zel hatszor nagyobb, India dinamikusan n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pess\u00e9ge seg\u00edthet majd a felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sban. K\u00edna n\u00e9pess\u00e9ge ezzel szemben meredek cs\u00f6kken\u00e9s el\u0151tt \u00e1ll. A munkak\u00e9pes kor\u00fa k\u00ednaiak sz\u00e1ma egy \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt \u00e9rte el a cs\u00facsot. Az orsz\u00e1g \u00e1tlag\u00e9letkora 2050-re 51 \u00e9v lesz, 12 \u00e9vvel magasabb, mint most. Az id\u0151s\u00f6d\u0151 K\u00edn\u00e1nak kem\u00e9nyebben kell majd dolgoznia, hogy meg\u0151rizze politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi befoly\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Szigor\u00fa sz\u00fclet\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1s a m\u00falt sz\u00e1zadban<\/h2>\n\n\n\n

Mindk\u00e9t orsz\u00e1g dr\u00e1k\u00f3i int\u00e9zked\u00e9seket hozott a XX. sz\u00e1zadban, hogy korl\u00e1tozza n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Az 1959-61-es \u00e9h\u00edns\u00e9g, amelyet K\u00edna ugr\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9se okozott, nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a kommunista p\u00e1rtot meggy\u0151zz\u00e9k a n\u00e9pess\u00e9gn\u00f6veked\u00e9s megf\u00e9kez\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l. Egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb K\u00edna elind\u00edtotta a \u201ek\u00e9s\u0151bb, tov\u00e1bb, kevesebb\u201d kamp\u00e1nyt \u2013 k\u00e9s\u0151bbi h\u00e1zass\u00e1gok, hosszabb sz\u00fcnetek a gyermekek sz\u00fclet\u00e9sei k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s kevesebb gyermek. Tim Dyson brit demogr\u00e1fus szerint ennek nagyobb hat\u00e1sa volt, mint az 1980-ban bevezetett, ismertebb egygyermekes politik\u00e1nak. Dyson r\u00e1mutatott:<\/p>\n\n\n\n

a term\u00e9kenys\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se, amely az 1960-as \u00e9vek v\u00e9gi egy n\u0151re jut\u00f3 t\u00f6bb mint hat gyermekr\u0151l az 1970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re kevesebb mint h\u00e1romra cs\u00f6kkent, a t\u00f6rt\u00e9nelemben a leggyorsabb volt b\u00e1rmely nagy n\u00e9pess\u00e9g eset\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

Ez kifizet\u0151d\u0151 volt. K\u00edna gazdas\u00e1gi csod\u00e1ja r\u00e9szben annak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az 1970-es \u00e9vekt\u0151l a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9ig n\u0151tt a munkak\u00e9pes kor\u00fa feln\u0151ttek ar\u00e1nya a gyermekekhez \u00e9s az id\u0151sekhez k\u00e9pest. Mivel kevesebb sz\u00e1jat kellett etetni, a sz\u00fcl\u0151k t\u00f6bbet tudtak befektetni egy-egy gyermekbe. Az, hogy t\u00f6bb a sz\u00fcl\u0151, mint a gyermek, el\u0151ny, amikor a gyermekek fiatalok, viszont h\u00e1tr\u00e1nyt jelent, amikor a sz\u00fcl\u0151k meg\u00f6regszenek. K\u00edn\u00e1nak most kell megfizetnie az \u00e1r\u00e1t annak, hogy nagy gener\u00e1ci\u00f3 nyugd\u00edjba vonul, \u00e9s f\u00fcgg\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a m\u00f6g\u00f6tte k\u00f6vetkez\u0151 kisebb gener\u00e1ci\u00f3t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

India most learathatja saj\u00e1t demogr\u00e1fiai vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t<\/h2>\n\n\n\n

India k\u00eds\u00e9rlete a term\u00e9kenys\u00e9g cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re kev\u00e9sb\u00e9 volt sikeres. Az 1950-es \u00e9vekben els\u0151k\u00e9nt vezette be orsz\u00e1gos szinten a csal\u00e1dtervez\u00e9st. A nyugati adom\u00e1nyoz\u00f3k \u00e1ltal \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt t\u00f6meges steriliz\u00e1ci\u00f3s kamp\u00e1nyok egyre nagyobb m\u00e9reteket \u00f6lt\u00f6ttek, \u00e9s az Indira Gandhi minisztereln\u00f6k \u00e1ltal 1975-77-ben kihirdetett sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot idej\u00e9n er\u0151teljesebben hajtott\u00e1k v\u00e9gre. Fia, Sanjay ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt a korm\u00e1ny a f\u00e9rfiakat vazekt\u00f3mi\u00e1s t\u00e1borokba k\u00e9nyszer\u00edtette, fizet\u00e9s\u00fck megvon\u00e1sa vagy \u00e1ll\u00e1suk elveszt\u00e9s\u00e9nek terhe mellett. A rend\u0151r\u00f6k a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sokon cs\u00edpt\u00e9k el a steriliz\u00e1ci\u00f3ra sz\u00e1nt szeg\u00e9ny f\u00e9rfiakat. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 2000 f\u00e9rfi halt bele az elrontott elj\u00e1r\u00e1sokba.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9nyszersteriliz\u00e1l\u00e1snak Indira Gandhi v\u00e1laszt\u00e1si veres\u00e9ge ut\u00e1n vetettek v\u00e9get. B\u00e1r a kamp\u00e1ny brut\u00e1lis volt, nem volt el\u00e9g alapos ahhoz, hogy dr\u00e1mai cs\u00f6kken\u00e9st okozzon India sz\u00fclet\u00e9si ar\u00e1ny\u00e1ban. India term\u00e9kenys\u00e9ge cs\u00f6kkent, de kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9s lassabban, mint K\u00edn\u00e1\u00e9. A 28 \u00e9ves \u00e1tlag\u00e9letkorral \u00e9s a n\u00f6vekv\u0151 munkak\u00e9pes kor\u00fa lakoss\u00e1ggal Indi\u00e1nak most lehet\u0151s\u00e9ge van arra, hogy learassa saj\u00e1t demogr\u00e1fiai hozad\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Delhi nemsok\u00e1ra gazdas\u00e1gi szuperhatalomk\u00e9nt z\u00e1rk\u00f3zhat fel Peking m\u00f6g\u00e9<\/h2>\n\n\n\n

Az Indiai \u00c1llami Bank el\u0151rejelz\u00e9se szerint India gazdas\u00e1ga nemr\u00e9giben letasz\u00edtotta Nagy-Britanni\u00e1t a vil\u00e1g \u00f6t\u00f6dik legnagyobb gazdas\u00e1g\u00e1nak hely\u00e9r\u0151l, \u00e9s 2029-re m\u00e1r a harmadik helyre kapaszkodhat. India j\u00f3l\u00e9te azonban a fiatal n\u00e9pess\u00e9g termel\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, amely nem olyan magas, mint K\u00edn\u00e1ban. A feln\u0151tt indiaiak kevesebb mint fele dolgozik, m\u00edg K\u00edn\u00e1ban ez az ar\u00e1ny k\u00e9tharmad. A 25 \u00e9ves \u00e9s id\u0151sebb k\u00ednaiak \u00e1tlagosan m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vvel t\u00f6bb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9ggel rendelkeznek, mint az azonos kor\u00fa indiaiak.<\/p>\n\n\n\n

\n

China has been the world\u2019s most populous country for hundreds of years. But it is now suffering from a demographic slump #WorldAhead<\/a> https:\/\/t.co\/Y7x3r6zcJM<\/a><\/p>— The Economist (@TheEconomist) December 29, 2022<\/a><\/blockquote>