![\"\"](\"http:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/05\/sajtoszabadsag.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nHa t\u00falz\u00e1s is lenne azt \u00edrni, hogy \u201em\u00e1r a r\u00e9gi g\u00f6r\u00f6g\u00f6k is\u201d, de az tudva val\u00f3, hogy m\u00e1r a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek emberi jogi katal\u00f3gusaib\u00f3l sem maradhatott ki a sajt\u00f3szabads\u00e1g, s\u0151t kiemelt helyen szerepelt benn\u00fck. Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok alkotm\u00e1ny\u00e1nak els\u0151 kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se kimondja, hogy a Kongresszus nem csorb\u00edthatja a sz\u00f3l\u00e1s- vagy sajt\u00f3szabads\u00e1got, \u00e9s e jogok az\u00f3ta is\u00a0szinte abszol\u00fat v\u00e9delmet\u00a0\u00e9lveznek. Az Emberi \u00e9s Polg\u00e1ri Jogok Nyilatkozat\u00e1ban a francia forradalom egyenesen \u201eaz ember legbecsesebb jogak\u00e9nt\u201d deklar\u00e1lta a v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1t. Ezzel egy\u00fctt j\u00f3val sz\u00e9lesebb felhatalmaz\u00e1st biztos\u00edtott az \u00e1llamnak, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1snak a beavatkoz\u00e1sra, mint az amerikai megold\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
A 1848-as sajt\u00f3szabads\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 magyar t\u00f6rv\u00e9ny elrendelte: \u201eAz el\u0151z\u0151 [\u00e9rtsd: el\u0151zetes] vizsg\u00e1lat\u00a0[a cenz\u00fara]\u00a0elt\u00f6r\u00f6ltetv\u00e9n \u00f6r\u00f6kre \u00e9s a sajt\u00f3szabads\u00e1g vissza\u00e1ll\u00edttatv\u00e1n [a kor \u00e9rtelmez\u00e9se szerint egy r\u00e9gi jog \u00e1ll\u00edttatott helyre], ennek biztos\u00edt\u00e9k\u00e1ul ideiglenesen rendeltetik: gondolatait sajt\u00f3 \u00fatj\u00e1n mindenki szabadon k\u00f6z\u00f6lheti \u00e9s szabadon terjesztheti.\u201d A liber\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szerencs\u00e9re nem volt \u201eideiglenes\u201d, noha a \u201eszemtelen, erk\u00f6lcstelen, tekint\u00e9lyrombol\u00f3, hazafiatlan\u201d sajt\u00f3t k\u00e9s\u0151bb is igyekeztek megrendszab\u00e1lyozni, az\u00e9rt \u00edgy-\u00fagy a sajt\u00f3szabads\u00e1g Magyarorsz\u00e1gon is 1938-ig l\u00e9tezett, vagyis cenz\u00fara (\u201eel\u0151z\u0151 vizsg\u00e1lat\u201d) az nem l\u00e9tezett. Ekkor j\u00f6tt be az a szab\u00e1ly, amely a lapalap\u00edt\u00e1st a minisztereln\u00f6k, az \u00e1llam enged\u00e9ly\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tte. Ez a cenzur\u00e1lis megk\u00f6t\u00e9s eg\u00e9szen az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1sig \u00e9lt azt\u00e1n. A l\u00e9tez\u0151 szocializmus \u00e9vtizedeiben p\u00e9ld\u00e1ul e jogot csak a \u201eszocializmus \u00e9s a n\u00e9p \u00e9rdekeinek megfelel\u0151en biztos\u00edtott\u00e1k\u201d. Azaz voltak\u00e9ppen sehogyan sem. Mert ugyan mif\u00e9le jog az, amelyet \u00e9ppen akkor nem lehet gyakorolni, ha m\u00e1s jogokat \u00e9s \u00e9rdekeket s\u00e9rt? Nem is csoda, hogy semmif\u00e9le garanci\u00e1i nem voltak a jog \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek, b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e1ltali kik\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9rdekess\u00e9g, hogy az el\u0151zetes cenz\u00far\u00e1ra \u2013 \u00fcgy\u00e9szs\u00e9gi ind\u00edtv\u00e1nyra \u00e9s b\u00edr\u00f3s\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9ssel \u2013 eg\u00e9szen 1997-ig lehet\u0151s\u00e9ge volt a magyar \u00e1llamnak.<\/p>\n\n\n\n