{"id":217548,"date":"2024-10-08T08:48:00","date_gmt":"2024-10-08T05:48:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=217548"},"modified":"2024-10-07T20:08:08","modified_gmt":"2024-10-07T17:08:08","slug":"genszabalyozasert-jart-az-orvosi-elettani-nobel-dij","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=217548&lang=hu","title":{"rendered":"G\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e9rt j\u00e1rt az orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edj"},"content":{"rendered":"\n

K\u00e9t amerikai tud\u00f3s, Victor Ambros \u00e9s Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edjat a mikro-RNS \u00e9s a poszttranszkripci\u00f3s g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1sban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u2013 k\u00f6z\u00f6lte a d\u00edjat oda\u00edt\u00e9l\u0151 test\u00fclet h\u00e9tf\u0151n a stockholmi Karolinska Int\u00e9zetben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\u201e\u00datt\u00f6r\u0151 felfedez\u00e9s\u00fck egy teljesen \u00faj g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1si elvet t\u00e1rt fel, amelyr\u0151l kider\u00fclt, hogy alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa a t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, k\u00f6zt\u00fck az ember sz\u00e1m\u00e1ra is\u201d \u2013 indokolta a Nobel-d\u00edjat oda\u00edt\u00e9l\u0151 test\u00fclet a d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. A 71 \u00e9ves Ambros a Harvard Egyetemen v\u00e9gezte a felfedez\u00e9ssel kapcsolatos kutat\u00e1sokat. Jelenleg a Massachusettsi Egyetem orvosi kar\u00e1nak professzora. A 72 \u00e9ves Ruvkun pedig kutat\u00e1sait a Massachusettsi \u00c1ltal\u00e1nos K\u00f3rh\u00e1zban \u00e9s a Harvard orvosi kar\u00e1n folytatta, amelynek genetikaprofesszora \u2013 mondta el Thomas Perlmann, a Nobel-bizotts\u00e1g f\u0151titk\u00e1ra. Hozz\u00e1tette, hogy a bejelent\u00e9s el\u0151tt a nagy id\u0151eltol\u00f3d\u00e1s miatt a k\u00e9t amerikai tud\u00f3s k\u00f6z\u00fcl csak Ruvkunnal tudtak besz\u00e9lni. A tud\u00f3s feles\u00e9ge vette fel hossz\u00fa cs\u00f6nget\u00e9s ut\u00e1n a telefont, majd \u00e1tadta f\u00e9rj\u00e9nek, aki nagyon f\u00e1radt hangon jelentkezett, de a h\u00edr felvillanyozta \u00e9s nagyon \u00f6r\u00fclt a d\u00edjnak.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Ambros, akit a Nobel-bizotts\u00e1g nem tudott el\u00e9rni telefonon, reggel egy\u00fctt \u00fcnnepelte a d\u00edj h\u00edr\u00e9t koll\u00e9g\u00e1j\u00e1val \u00e9s feles\u00e9g\u00e9vel, Rosalind Lee-vel \u2013 sz\u00e1molt be r\u00f3la a Nobel-d\u00edj Facebook-oldala egy fot\u00f3t is megosztva r\u00f3luk. A d\u00edjat oda\u00edt\u00e9l\u0151 test\u00fclet k\u00f6zlem\u00e9nye szerint \u201eVictor Ambros \u00e9s Gary Ruvkun arra voltak k\u00edv\u00e1ncsiak, hogyan fejl\u0151dnek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sejtt\u00edpusok. Felfedezt\u00e9k a mikro-RNS-t, az apr\u00f3 RNS-molekul\u00e1k egy \u00faj oszt\u00e1ly\u00e1t, amely d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszik a g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1sban. Ma m\u00e1r ismert, hogy az emberi genom t\u00f6bb mint ezer mikro-RNS-t k\u00f3dol. Meglep\u0151 felfedez\u00e9s\u00fck a g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1s egy teljesen \u00faj dimenzi\u00f3j\u00e1t t\u00e1rta fel. A mikro-RNS-ek alapvet\u0151en fontosnak bizonyulnak az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l.\u201d<\/p>\n\n\n\n

\u201eA kromosz\u00f3m\u00e1inkban t\u00e1rolt inform\u00e1ci\u00f3 test\u00fcnk \u00f6sszes sejtj\u00e9nek haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00edthat\u00f3.\u201d<\/p>\n\n\n\n

\u201eMinden sejt ugyanazokat a kromosz\u00f3m\u00e1kat, \u00edgy pontosan ugyanazokat a g\u00e9neket \u00e9s utas\u00edt\u00e1sokat tartalmazza. M\u00e9gis a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sejtt\u00edpusok, p\u00e9ld\u00e1ul az izom- \u00e9s idegsejtek, nagyon elt\u00e9r\u0151 tulajdons\u00e1gokkal rendelkeznek. Hogyan j\u00f6nnek l\u00e9tre ezek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek? A v\u00e1lasz a g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1sban rejlik, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy minden sejt csak a megfelel\u0151 utas\u00edt\u00e1sokat v\u00e1lassza ki. Ez biztos\u00edtja, hogy minden sejtt\u00edpusban csak a megfelel\u0151 g\u00e9nk\u00e9szlet legyen akt\u00edv\u201d \u2013 olvashat\u00f3 a Nobel-d\u00edj honlapj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

 \u201eA g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1s teszi lehet\u0151v\u00e9 p\u00e9ld\u00e1ul, hogy az izomsejtek, a b\u00e9lsejtek \u00e9s az idegsejtek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpusai ell\u00e1ss\u00e1k speci\u00e1lis funkci\u00f3ikat.\u201d<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

\u201eEzenk\u00edv\u00fcl a g\u00e9naktivit\u00e1st folyamatosan finomhangolni kell, hogy a sejtfunkci\u00f3kat a test\u00fcnk \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00fcnk v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeihez igaz\u00edtsuk. Ha a g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1s elromlik, az olyan s\u00falyos betegs\u00e9gekhez vezethet, mint a r\u00e1k, a cukorbetegs\u00e9g vagy az autoimmun betegs\u00e9g. Ez\u00e9rt a g\u00e9naktivit\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se \u00e9vtizedek \u00f3ta fontos c\u00e9l\u201d \u2013 hangs\u00falyozt\u00e1k a felfedez\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Az 1960-as \u00e9vekben kimutatt\u00e1k, hogy a transzkripci\u00f3s faktoroknak nevezett speci\u00e1lis feh\u00e9rj\u00e9k k\u00e9pesek a DNS meghat\u00e1rozott r\u00e9gi\u00f3ihoz k\u00f6t\u0151dni \u00e9s a genetikai inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1raml\u00e1s\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtani az\u00e1ltal, hogy meghat\u00e1rozz\u00e1k, mely mRNS-ek termel\u0151djenek. Az\u00f3ta t\u00f6bb ezer transzkripci\u00f3s faktort azonos\u00edtottak, \u00e9s sok\u00e1ig \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy a g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1s f\u0151 alapelvei megold\u00f3dtak. Az idei Nobel-d\u00edjasok azonban 1993-ban v\u00e1ratlan eredm\u00e9nyeket tettek k\u00f6zz\u00e9, amelyek a g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1s egy \u00faj szintj\u00e9t \u00edrt\u00e1k le, amelyr\u0151l kider\u00fclt, hogy rendk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s \u2013 foglalt\u00e1k \u00f6ssze a felfedez\u00e9shez vezet\u0151 utat. Az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n Ambros \u00e9s Ruvkun posztdoktori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasok voltak a 2002-ben Nobel-d\u00edjjal kit\u00fcntetett Robert Horvitz laborat\u00f3rium\u00e1ban, Sydney Brenner \u00e9s John Sulston mellett. Az 1 millim\u00e9ter hossz\u00fa C. elegans fon\u00e1lf\u00e9rget tanulm\u00e1nyozt\u00e1k. Ez lett k\u00e9s\u0151bb az els\u0151 soksejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9ny, amelynek meghat\u00e1rozt\u00e1k a teljes genomszekvenci\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A kit\u00fcntetettek 11 milli\u00f3 sv\u00e9d koron\u00e1n osztoznak. A d\u00edjat hagyom\u00e1nyosan december 10-\u00e9n, az elismer\u00e9st alap\u00edt\u00f3 Alfred Nobel hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n adj\u00e1k \u00e1t. Tavaly az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9l\u0151 \u00e9s dolgoz\u00f3 Karik\u00f3 Katalin \u00e9s az amerikai Drew Weissman kapta orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edjat az mRNS-alap\u00fa vakcin\u00e1k kifejleszt\u00e9s\u00e9t megalapoz\u00f3 felfedez\u00e9seik\u00e9rt. Az orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edjak bejelent\u00e9s\u00e9vel elindult Nobel-h\u00e9t tov\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9ben kedden a fizikai, szerd\u00e1n a k\u00e9miai, cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n pedig az irodalmi Nobel-d\u00edjak nyerteseit hozz\u00e1k nyilv\u00e1noss\u00e1gra. A Nobel-b\u00e9ked\u00edj gy\u0151ztes\u00e9t p\u00e9nteken, az idei k\u00f6zgazdas\u00e1gi Nobel-eml\u00e9kd\u00edjast pedig okt\u00f3ber 14-\u00e9n hirdetik ki.<\/p>\n\n\n\n

(hirado.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00e9t amerikai tud\u00f3s, Victor Ambros \u00e9s Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edjat a mikro-RNS \u00e9s a poszttranszkripci\u00f3s g\u00e9nszab\u00e1lyoz\u00e1sban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u2013 k\u00f6z\u00f6lte a d\u00edjat oda\u00edt\u00e9l\u0151 test\u00fclet h\u00e9tf\u0151n a stockholmi Karolinska Int\u00e9zetben.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":217543,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,592,598,39],"tags":[40702,1364068,22755,1364067],"class_list":["post-217548","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-tarsadalom","category-tudomany","category-vilag","tag-amerikai-kutatok","tag-gary-ruvkun","tag-nobel-bekedij","tag-victor-ambros"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/217548","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=217548"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/217548\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":217554,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/217548\/revisions\/217554"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/217543"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=217548"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=217548"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=217548"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}