![\"\"](\"http:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/07\/3d-vilagegyetem.png\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nA Barion Oszcill\u00e1ci\u00f3 Spektroszkopikus Vizsg\u00e1lat (eBOSS) elnevez\u00e9s\u0171 hat\u00e9ves kutat\u00e1st, amelynek sor\u00e1n sok milli\u00f3 galaxist \u00e9s kvaz\u00e1rt elemeztek, r\u00e9szben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i m\u0171egyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t h\u00e9tf\u0151n publik\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a t\u00e1voli kvaz\u00e1rokat felhaszn\u00e1lja az \u00fagynevezett barionikus akusztikus oszcill\u00e1ci\u00f3k (BAO) m\u00e9r\u00e9s\u00e9re, amelyek tulajdonk\u00e9ppen a korai univerzumban uralkod\u00f3 felt\u00e9teleknek az anyag eloszl\u00e1s\u00e1ban meg\u0151rz\u00f6tt lenyomatai.<\/p>\n\n\n\n
A h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e9rk\u00e9p a vil\u00e1g harminc k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9ben dolgoz\u00f3 t\u00f6bb sz\u00e1z tud\u00f3s h\u00fasz\u00e9ves egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek gy\u00fcm\u00f6lcse. A tud\u00f3scsoport a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) \u00e9gboltfelm\u00e9r\u00e9sben vett r\u00e9szt, amely egy \u00faj-mexik\u00f3i optikai teleszk\u00f3p \u00e1ltal \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt adatokat haszn\u00e1lja fel.<\/p>\n\n\n\n
Kneib k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben felid\u00e9zte, hogy 2012-ben ind\u00edtotta el az eBOSS-projektet a vil\u00e1gegyetem legteljesebb 3D-s t\u00e9rk\u00e9p\u00e9nek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re. Mint hozz\u00e1tette: nagy \u00f6r\u00f6m\u00e9re szolg\u00e1l, hogy ma m\u00e1r l\u00e1thatja ennek a munk\u00e1nak az eredm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A lausanne-i m\u0171egyetem k\u00f6zlem\u00e9nye szerint az 1998 \u00f3ta rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 adatokb\u00f3l kezdtek \u00e9p\u00edtkezni \u00e9s az adatokkal t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki a kozmol\u00f3giai t\u00f6rt\u00e9nelem hi\u00e1nyoss\u00e1gait, hogy jobban meg\u00e9rts\u00e9k a vil\u00e1gegyetem t\u00e1gul\u00e1s\u00e1nak mechanizmus\u00e1t. A tud\u00f3sok szerint az \u0151srobban\u00e1s, amelyb\u0151l az univerzum sz\u00fcletett, 13,8 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
A munka sor\u00e1n a kutat\u00f3k ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mint\u00e1kat m\u00e9rtek fel a galaxisok eloszl\u00e1s\u00e1ban, hogy azonos\u00edtani tudjanak t\u00f6bb kulcsfontoss\u00e1g\u00fa kozmol\u00f3giai param\u00e9tert, bele\u00e9rtve a felt\u00e9telezett s\u00f6t\u00e9t anyag \u00e9s az energia s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t az univerzumban.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k olyan galaktikus nyomokat tanulm\u00e1nyoztak, amelyek a t\u00f6meg eloszl\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodnak a vil\u00e1gegyetemben. A t\u00e9rk\u00e9p hatmilli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tti r\u00e9sz\u00e9hez a leg\u0151sibb, legv\u00f6r\u00f6sebb galaxisokat vizsg\u00e1lt\u00e1k. A t\u00e1volabbi korok felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9hez a legfiatalabb, k\u00e9k galaxisokra koncentr\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n
Mintegy 11 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151ttre visszatekintve pedig a kvaz\u00e1rokat vizsg\u00e1lt\u00e1k, az olyan galaxisokat, amelyeknek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban egy rendk\u00edv\u00fcl f\u00e9nyes, hatalmas energiaforr\u00e1s, feltehet\u0151en egy fekete lyuk van.<\/p>\n\n\n\n
Kyle Dawson, az Utah-i Egyetem kozmol\u00f3gusa, az eredm\u00e9nyeket ismertet\u0151 csoport vezet\u0151je kiemelte, hogy mik\u00f6zben az univerzum \u0151si t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l \u00e9s a t\u00e1gul\u00e1s\u00e1r\u00f3l m\u00e1r sok mindent siker\u00fclt megtudni, a mintegy 11 milli\u00e1rd \u00e9vvel ezel\u0151tti korszak k\u00f6zep\u00e9r\u0151l zavar\u00f3ba ejt\u0151en kev\u00e9s ismeret\u00fcnk volt. Az \u00f6t\u00e9ves folyamatos megfigyel\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azonban siker\u00fclt bet\u00f6lteni a lyukakat, \u00e9s olyan inform\u00e1ci\u00f3khoz jutni, amelyek az ut\u00f3bbi \u00e9vtized legfontosabb kozmol\u00f3giai el\u0151rel\u00e9p\u00e9sei k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n