{"id":227448,"date":"2024-12-25T20:05:00","date_gmt":"2024-12-25T18:05:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=227448"},"modified":"2024-12-25T01:19:42","modified_gmt":"2024-12-24T23:19:42","slug":"ez-volt-2024-legjobb-tiz-dijnyertes-sajtofotoja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=227448&lang=hu","title":{"rendered":"Ez volt 2024 legjobb t\u00edz, d\u00edjnyertes sajt\u00f3fot\u00f3ja"},"content":{"rendered":"\n

A World Press Photo (WPP) f\u0151d\u00edjasa \u00e9s a t\u00f6bbi kateg\u00f3rianyertes is az emberi trag\u00e9di\u00e1k gy\u00f6trelmeit mutatja be. Egy madagaszk\u00e1ri pillanatk\u00e9p az egyetlen, amely az emberi kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got egy m\u00e1sik perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edti meg.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Egy palesztin n\u0151 \u00e1t\u00f6leli unokah\u00faga holttest\u00e9t<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Mohammed Szalem k\u00e9pe<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Inas Abu Maamar (36) unokah\u00faga, az \u00f6t\u00e9ves Saly holttest\u00e9t \u00f6leli mag\u00e1hoz, aki anyj\u00e1val egy\u00fctt vesztette \u00e9let\u00e9t, amikor egy izraeli rak\u00e9ta csap\u00f3dott be az otthonukba a g\u00e1zai Han Juniszban.<\/p>\n\n\n\n

A Reuters fot\u00f3sa ezt a k\u00e9pet, n\u00e9h\u00e1ny nappal azut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtette, hogy saj\u00e1t feles\u00e9ge \u00e9letet adott k\u00f6z\u00f6s gyermek\u00fcknek. Mohammed Szalem \u201eer\u0151teljes \u00e9s szomor\u00fa pillanatnak nevezi, amely \u00f6sszefoglalja a G\u00e1zai \u00f6vezetben t\u00f6rt\u00e9ntek sz\u00e9lesebb \u00e9rtelemben vett \u00e9rtelm\u00e9t\u201d. Inast a f\u00f6ld\u00f6n guggolva, a gyermeket \u00e1t\u00f6lelve tal\u00e1lta a Nasszer k\u00f3rh\u00e1z hullah\u00e1z\u00e1ban, ahov\u00e1 a lakosok elt\u0171nt hozz\u00e1tartoz\u00f3ik keres\u00e9s\u00e9re indultak. Inas a csal\u00e1di h\u00e1zba rohant, amikor meghallotta, hogy tal\u00e1lat \u00e9rte azt, majd ezt k\u00f6vet\u0151en ment a halottash\u00e1zba.<\/p>\n\n\n\n

A 29 \u00e9ves Mohammed Szalem<\/strong> palesztin fot\u00f3riporter, a G\u00e1zai \u00f6vezetben \u00e9l. A G\u00e1zai Egyetemen szerzett m\u00e9diadiplom\u00e1t, \u00e9s 2003 \u00f3ta dolgozik a Reutersnek. Els\u0151sorban a palesztinok \u00e9s az izraeliek k\u00f6z\u00f6tti konfliktus dokument\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edt, de sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi h\u00edresem\u00e9nyr\u0151l is tud\u00f3s\u00edt.<\/p>\n\n\n\n

Valim-babena<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Lee-Ann Olwage k\u00e9pe<\/p>\n\n\n\n

Dada Paul \u00e9s unok\u00e1ja, Odliatemix k\u00e9sz\u00fcl\u0151dnek a templomba, Antananarivo, Madagaszk\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – Dada Paul \u00e9s unok\u00e1ja Odliatemix k\u00e9sz\u00fcl\u0151dnek a templomba, Madagaszk\u00e1r<\/em>Lee-Ann Olwage<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A 91 \u00e9ves Paul Rakotozandriny, \u201eDada Paul\u201d 11 \u00e9ve \u00e9l demenci\u00e1val, \u00e9s l\u00e1nya, Fara Rafaraniriana (41) gondozza. Ebb\u0151l kilenc \u00e9vig senki sem tudta, hogy Dada Paul beteg. T\u00edz gyermeke azt felt\u00e9telezte, hogy \u201emeg\u0151r\u00fclt\u201d, vagy a t\u00fcneteket a t\u00falzott alkoholfogyaszt\u00e1snak tulajdon\u00edtotta. Egyed\u00fcl Fara l\u00e1nya vette \u00e9szre, hogy valami megv\u00e1ltozott, amikor apja, aki nyugd\u00edjas sof\u0151r egy nap nem tal\u00e1lta az utat hazafel\u00e9, miut\u00e1n elment \u00e9rte a munk\u00e1ba. A l\u00e1ny soha nem hallott a \u201edemencia\u201d vagy az Alzheimer-k\u00f3r kifejez\u00e9sekr\u0151l, de azt tan\u00e1csolta neki, hogy vegye fel a kapcsolatot a Masoandro Modyval, az egyetlen madagaszk\u00e1ri szervezettel, amely t\u00e1mogat\u00e1st \u00e9s k\u00e9pz\u00e9st ny\u00fajt a demenci\u00e1val \u00e9l\u0151 emberek csal\u00e1dtagjainak. A szervezet megadta neki a tud\u00e1st \u00e9s a t\u00e1mogat\u00e1st, amelyre sz\u00fcks\u00e9ge volt Dada Paul gondoz\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel a demencia vil\u00e1gszerte egyre nagyobb probl\u00e9m\u00e1t jelent. Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet szerint vil\u00e1gszerte mintegy 55 milli\u00f3 ember szenved demenci\u00e1ban, \u00e9s ennek t\u00f6bb mint 60%-a alacsony \u00e9s k\u00f6zepes j\u00f6vedelm\u0171 orsz\u00e1gokban \u00e9l. Madagaszk\u00e1ron a WHO becsl\u00e9sei szerint mintegy 40 000 ember \u00e9l Alzheimer-k\u00f3rral.<\/p>\n\n\n\n

Lee-Ann Olwage<\/strong> d\u00e9l-afrikai vizu\u00e1lis mesemond\u00f3. Munk\u00e1i az identit\u00e1s, az \u00e1tmenetek \u00e9s az egyetemes narrat\u00edv\u00e1k t\u00e9m\u00e1it vizsg\u00e1lj\u00e1k hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa projekteken kereszt\u00fcl. A fotogr\u00e1fia \u00fcnnepl\u00e9si m\u00f3dk\u00e9nt val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1sa ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 projektjei lehet\u0151v\u00e9 teszik az egy\u00e9nek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy r\u00e9szt vegyenek t\u00f6rt\u00e9neteik \u00e9s azok megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00f6s megalkot\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9t fal<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Alejandro Cagarra k\u00e9pe<\/p>\n\n\n\n

Egy migr\u00e1ns egy szerelv\u00e9ny tetej\u00e9n s\u00e9t\u00e1l \u201eA sz\u00f6rnyeteg\u201d n\u00e9ven ismert vonaton Piedras Negrasban, Mexik\u00f3ban.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – Egy migr\u00e1ns egy teheraut\u00f3 tetej\u00e9n s\u00e9t\u00e1l \u201eA sz\u00f6rnyeteg\u201d n\u00e9ven ismert vonaton Mexik\u00f3ban<\/em>Alejandro Cegarra – The New York Times\/Bloomberg<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Migr\u00e1nsok \u00e9s mened\u00e9kk\u00e9r\u0151k, akiknek anyagi forr\u00e1saik nincsenek, hogy fizessenek az embercsemp\u00e9szeknek, gyakran tehervonatokat haszn\u00e1lnak, hogy eljussanak az Egyes\u00fclt \u00c1llamok hat\u00e1r\u00e1ra. Ez az utaz\u00e1si m\u00f3d nagyon vesz\u00e9lyes; az \u00e9vek sor\u00e1n t\u00f6bb sz\u00e1zan zuhantak a s\u00ednekre \u00e9s meghaltak vagy megcsonkultak. T\u00f6bb ezren estek m\u00e1r zsarol\u00e1s, nemi er\u0151szak \u00e1ldozat\u00e1ul, el vagy kirablolt\u00e1k \u0151ket a drogkartellek vagy a korrupt hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal az \u00e9szak fel\u00e9 tart\u00f3 vonatok \u00fatvonal\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A 35 \u00e9ves venezuelai fot\u00f3s, Alejandro Cegarra<\/strong> munk\u00e1i a hovatartoz\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9t, az otthon keres\u00e9s\u00e9t \u00e9s az emberi jogok megs\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lj\u00e1k Venezuel\u00e1ban \u00e9s Mexik\u00f3ban, ahol jelenleg \u00e9l. Fot\u00f3riporteri karrierj\u00e9t Venezuela legnagyobb \u00fajs\u00e1gj\u00e1n\u00e1l, az \u00daltimas Noticiasn\u00e1l kezdte k\u00fcls\u0151sk\u00e9nt. Az\u00f3ta szabad\u00fasz\u00f3k\u00e9nt dolgozik, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a The New York Times, a Bloomberg, a National Geographic, a The New Yorker, az Associated Press \u00e9s a The Washington Post sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Hazat\u00e9r\u00e9s a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Vincent Haiges k\u00e9pe<\/p>\n\n\n\n

Kibrom Berhane \u00fcdv\u00f6zli az \u00e9desanyj\u00e1t k\u00e9t \u00e9v ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r. Akkor csatlakozott a Tigray v\u00e9delmi er\u0151kh\u00f6z. Saesie Tsada, Eti\u00f3pia.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – Hazat\u00e9r\u00e9s a h\u00e1bor\u00fab\u00f3l, Saesie Tsada, Eti\u00f3pia.<\/em>Vincent Haiges<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A 24 \u00e9ves Kibrom Berhane a sz\u00fclei tudta n\u00e9lk\u00fcl csatlakozott a TDF-hez (a Tigray N\u00e9pi Felszabad\u00edt\u00e1si Front fegyveres sz\u00e1rny\u00e1hoz) 2021 elej\u00e9n, miut\u00e1n a korm\u00e1nyer\u0151k megt\u00e1madt\u00e1k a faluj\u00e1t Kelet-Tigrayban. Amhara \u00e1llamban harcolt a fronton, am\u00edg egy gr\u00e1n\u00e1t meg nem sebes\u00edtette, \u00e9s el nem vesztette a l\u00e1b\u00e1t, egy h\u00f3nappal a 2022 novemberi b\u00e9kemeg\u00e1llapod\u00e1s el\u0151tt. Kibrom ezut\u00e1n egy rehabilit\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpontban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151t Tigray f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Mek’ele-ben, ahol prot\u00e9zisre v\u00e1rt, \u00e9s \u00fajra megtanult j\u00e1rni. A fot\u00f3st leny\u0171g\u00f6zte Kibrom elsz\u00e1nts\u00e1ga, hogy visszat\u00e9rjen a mindennapi \u00e9let\u00e9be, \u00e9s meg akarta mutatni a h\u00e1bor\u00fa ut\u00f3hat\u00e1sait, felt\u00e1rva annak rejtett k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/p>\n\n\n\n

A korm\u00e1nyer\u0151k \u00e9s a Tigray N\u00e9pi Felszabad\u00edt\u00e1si Front (TPLF) k\u00f6z\u00f6tti er\u0151szakos bels\u0151 konfliktus 2020-t\u00f3l a 2022 november\u00e9ben megk\u00f6t\u00f6tt t\u0171zsz\u00fcnetig s\u00fajtotta Eti\u00f3pia \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9t. A konfliktus nemzetk\u00f6zi k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se neh\u00e9zkes volt, mivel az eti\u00f3p korm\u00e1ny 2020 november\u00e9t\u0151l k\u00e9t \u00e9vre, majd 2023-ban h\u00e1rom h\u00f3napra sajt\u00f3z\u00e1rlatot rendelt el. Emellett a h\u00e1bor\u00far\u00f3l a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9di\u00e1ban polariz\u00e1lt vita folyt, \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt a dezinform\u00e1ci\u00f3. B\u00e1r 2022 november\u00e9ben v\u00e9g\u00fcl t\u0171zsz\u00fcnet j\u00f6tt l\u00e9tre, az amharai t\u00e9rs\u00e9gben tov\u00e1bbra is kit\u00f6rtek sz\u00f3rv\u00e1nyos fegyveres konfliktusok, miut\u00e1n a region\u00e1lis er\u0151k ellen\u00e1lltak a korm\u00e1ny azon terv\u00e9nek, hogy feloszlass\u00e1k \u0151ket \u00e9s beolvass\u00e1k a nemzeti hadseregbe.<\/p>\n\n\n\n

Vincent Haiges<\/strong> (sz.1988) az elm\u00falt \u00e9vekben fegyveres konfliktusokat, emberi jogi jogs\u00e9rt\u00e9seket \u00e9s migr\u00e1ci\u00f3t dokument\u00e1lt Eur\u00f3p\u00e1ban, a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s Afrik\u00e1ban. Haiges jelenleg Berlinben \u00e9l, \u00e9s olyan szerkeszt\u0151s\u00e9geknek dolgozott, mint a Die Zeit, a De Morgen, a Foreign Policy, a The Guardian \u00e9s a Volkskrant. Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 civil (NGO) szervezetekkel \u00e9s tudom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyekkel, p\u00e9ld\u00e1ul az Orvosok Hat\u00e1rok N\u00e9lk\u00fcl, az ENSZ Fejleszt\u00e9si Programja \u00e9s a Hamburgi Egyetem.<\/p>\n\n\n\n

Haiges fot\u00f3it ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a London Design Bienn\u00e1l\u00e9n (Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g), a Bagdad Contemporary Arts Festivalon (Irak), az Artizon Museumban (Jap\u00e1n) \u00e9s a Bethanien Kunsthausban (N\u00e9metorsz\u00e1g). A londoni SOAS-on (School of Oriental and African Studies)<\/em> szerzett politikatudom\u00e1nyi mesterdiplom\u00e1t, \u00e9s rendszeresen osztja meg szak\u00e9rtelm\u00e9t nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1sokon.<\/p>\n\n\n\n

Afganiszt\u00e1n az \u00e9let perem\u00e9n<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Ebrahim Noroozi k\u00e9pe<\/p>\n\n\n\n

Egy intern\u00e1ltt\u00e1borban gyerekek egy alm\u00e1t b\u00e1mulnak, amit az anyjuk hozott haza a koldul\u00e1sb\u00f3l, Bagrami (Kabul k\u00fclv\u00e1rosa), Afganiszt\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – Gyerekek egy alm\u00e1t b\u00e1mulnak, amit az anyjuk hozott haza a koldul\u00e1sb\u00f3l, Kabul, Afganiszt\u00e1n<\/em>Ebrahim Noroozi\/AP<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Miut\u00e1n a t\u00e1libok 2021 augusztus\u00e1ban elfoglalt\u00e1k Afganiszt\u00e1nt, az am\u00fagy is h\u00e1bor\u00fa s\u00fajtotta gazdas\u00e1got tov\u00e1bb rontotta a szinte minden k\u00fclf\u00f6ldi seg\u00e9ly megvon\u00e1sa \u00e9s az afg\u00e1n \u00e1llam k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n l\u00e9v\u0151 vagyon\u00e1nak befagyaszt\u00e1sa. Mivel a nemzetk\u00f6zi seg\u00e9lyek kor\u00e1bban a korm\u00e1nyzati kiad\u00e1sok becsl\u00e9sek szerint 80%-\u00e1t tett\u00e9k ki, az am\u00fagy is t\u00f6r\u00e9keny afg\u00e1n gazdas\u00e1g gyakorlatilag \u00f6sszeomlott. A n\u00e9gy \u00e9ve tart\u00f3 sz\u00e1razs\u00e1g \u00e9s a s\u00falyos f\u00f6ldreng\u00e9sek – 2022 j\u00fanius\u00e1ban \u00e9s 2023 okt\u00f3ber\u00e9ben h\u00e1rom 6,3-as er\u0151ss\u00e9g\u0171 f\u00f6ldreng\u00e9s Heratban – s\u00falyosb\u00edtott\u00e1k a v\u00e1ls\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

A Human Rights Watch szerint 2023-ban t\u00f6bb mint 28 milli\u00f3 embernek, az afg\u00e1n lakoss\u00e1g csaknem k\u00e9tharmad\u00e1nak volt sz\u00fcks\u00e9ge humanit\u00e1rius seg\u00e9lyre; 14,7 milli\u00f3 embernek az alapvet\u0151 t\u00fal\u00e9l\u00e9shez volt ehhez sz\u00fcks\u00e9ge. A Vil\u00e1g\u00e9lelmez\u00e9si Program jelent\u00e9se szerint 2023 k\u00f6zep\u00e9re 4 milli\u00f3 afg\u00e1n volt akuttan alult\u00e1pl\u00e1lt, k\u00f6zt\u00fck 3,2 milli\u00f3 \u00f6t \u00e9v alatti gyermek. B\u00e1r a konfliktusok enyh\u00fcl\u00e9se hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy az \u00e9v v\u00e9g\u00e9re n\u00e9mileg cs\u00f6kkent a r\u00e1szorul\u00f3k sz\u00e1ma, az ENSZ Humanit\u00e1rius \u00dcgyek Koordin\u00e1ci\u00f3s Hivatala (UNOCHA) szerint tov\u00e1bbra is rendk\u00edv\u00fcl magas a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151k, r\u00e1szorul\u00f3k sz\u00e1ma.<\/p>\n\n\n\n

Az 1980-ban, Teher\u00e1nban sz\u00fcletett Ebrahim Noroozi<\/strong> szakmai p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t egy ir\u00e1ni h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g fot\u00f3sak\u00e9nt kezdte. 2008 \u00e9s 2012 k\u00f6z\u00f6tt ir\u00e1ni lapok fot\u00f3rovat\u00e1nak vezet\u0151jek\u00e9nt dolgozott, majd megalap\u00edtotta az Iran International Photo Agency-t.<\/p>\n\n\n\n

Az Associated Press sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1mos riportokat k\u00e9sz\u00edtett Ir\u00e1nban, az Egyes\u00fclt Arab Em\u00edrs\u00e9gekben \u00e9s Afganiszt\u00e1nban. Munk\u00e1it a vil\u00e1g olyan jelent\u0151s m\u00e9diumai k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, mint a Stern, a Der Spiegel, a The New York Times, a Time, a The Washington Post, a Los Angeles Times, a Paris Match, az El Pais \u00e9s a National Geographic.<\/p>\n\n\n\n

Egy apa f\u00e1jdalma<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Adem Alta fot\u00f3ja<\/p>\n\n\n\n

Mesut Han\u00e7er fogja 15 \u00e9ves halott l\u00e1nya, Irmak kez\u00e9t, akire \u00e9jszaka, \u00e1lm\u00e1ban omlott r\u00e1 nagyanja h\u00e1za a T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9t megr\u00e1z\u00f3 f\u00f6ldreng\u00e9sben, Kahramanmara\u015fban.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – Egy apa f\u00e1jdalma<\/em>Adem Alta<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Han\u00e7er a 7,8-as er\u0151ss\u00e9g\u0171 f\u00f6ldreng\u00e9s ut\u00e1n hazatelefon\u00e1lt a p\u00e9ks\u00e9g\u00e9b\u0151l, \u00e9s megtudta, hogy feles\u00e9ge \u00e9s h\u00e1rom feln\u0151tt gyermeke biztons\u00e1gban van az egyemeletes h\u00e1zukban. Irmakot, a legfiatalabbat azonban senki sem tudta el\u00e9rni, aki a nagymam\u00e1j\u00e1n\u00e1l t\u00f6lt\u00f6tte az \u00e9jszak\u00e1t. Az \u00e9desanyja \u00e9p\u00fclet\u00e9hez sietve megtudta, hogy l\u00e1nya meghalt, amikor a nyolcemeletes t\u00f6mb \u00f6sszeomlott. A fot\u00f3s m\u00e9g a seg\u00edts\u00e9g meg\u00e9rkez\u00e9se el\u0151tt bukkant r\u00e1, mik\u00f6zben a lak\u00f3k mindent megtettek, hogy kiszabad\u00edts\u00e1k romok alatt rekedt szeretteiket. Han\u00e7er az es\u0151 \u00e9s a fagyos hideg ellen\u00e9re sem mozdult. \u201eK\u00e9sz\u00edtsen k\u00e9peket a gyermekemr\u0151l\u201d – mondta, \u00e9s odah\u00edvta a fot\u00f3st. Ez a k\u00e9p vil\u00e1gszerte \u00fajs\u00e1gok sz\u00e1zainak c\u00edmlapj\u00e1ra \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9diaplatformokra ker\u00fclt, \u00e9s a trag\u00e9dia szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6r\u00f6k fot\u00f3riporter, Adem Altan<\/strong> 40 \u00e9ve dolgozik a terepen. Az AFP-hez 15 \u00e9vvel ezel\u0151tt csatlakozott. P\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en tud\u00f3s\u00edtott \u00e9s dokument\u00e1lt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi esem\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s h\u00edrekr\u0151l, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a 2013-as isztambuli Taksim t\u00e9r melletti Gezi zavarg\u00e1sokr\u00f3l \u00e9s a 2023. janu\u00e1ri f\u00f6ldreng\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Kahovka-i g\u00e1t: \u00e1rv\u00edz a h\u00e1bor\u00fas z\u00f3n\u00e1ban<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Johanna Maria Fritz fot\u00f3ja<\/p>\n\n\n\n

Viktor \u00e9s \u00f6nk\u00e9ntes csapata evaku\u00e1lja Valentin\u00e1t \u00e9s a kuty\u00e1j\u00e1t, Bosst Korabelr\u0151l, amely egy sziget, az ukrajnai Herszon v\u00e1rosr\u00e9sze. Ezt a ter\u00fcletet \u00e9rintette a legs\u00falyosabban a g\u00e1trobban\u00e1s okozta \u00e1rad\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – Kahovkai-g\u00e1t: \u00e1rv\u00edz a h\u00e1bor\u00fas z\u00f3n\u00e1ban<\/em>Johanna Maria Fritz<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

2023. j\u00fanius 6-\u00e1n robban\u00e1sok megrong\u00e1lt\u00e1k az orosz ellen\u0151rz\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 d\u00e9lkelet-ukrajnai Kahovka-i g\u00e1t fal\u00e1t, ami kiterjedt \u00e1rvizeket okozott a Dnyipro foly\u00f3 ment\u00e9n, lejjebb fekv\u0151 Herszonban. Az orosz-ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00faban strat\u00e9giailag fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 Herszon az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt, amelyet az oroszok 2022 m\u00e1rcius\u00e1ban elfoglaltak. Ukrajna m\u00e9g az \u00e9v november\u00e9ben visszafoglalta a foly\u00f3 nyugati partj\u00e1n fekv\u0151 v\u00e1rost, \u00e9s ezzel az oroszokat a keleti partra k\u00e9nyszer\u00edtette. A robban\u00e1sok oka vitatott, mind Oroszorsz\u00e1g, mind Ukrajna egym\u00e1st v\u00e1dolja a g\u00e1t felrobbant\u00e1s\u00e1val. M\u00e1s forr\u00e1sok a g\u00e1t karbantart\u00e1s\u00e1nak \u00e9s infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1nak elhanyagol\u00e1s\u00e1t, illetve a foly\u00f3partr\u00f3l kimosott akn\u00e1kat nevezt\u00e9k meg okokk\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n

A g\u00e1tszakad\u00e1s nyom\u00e1n a v\u00edz legal\u00e1bb 17 500 h\u00e1zat \u00f6nt\u00f6tt el a foly\u00f3 ment\u00e9n, a hal\u00e1los \u00e1ldozatok sz\u00e1ma t\u00f6bb sz\u00e1zra tehet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Johanna Maria Fritz<\/strong>, n\u00e9met fot\u00f3s, aki Ukrajn\u00e1ban \u00e9s a K\u00f6zel-Keleten dolgozik. Els\u0151sorban a h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 csoportok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u0151k \u00e9s a konfliktus\u00f6vezetekben \u00e9l\u0151k \u00e9let\u00e9t igyekszik meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n

A qu\u00e9beci t\u0171zolt\u00f3csapat egy napja<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Charles-Fr\u00e9d\u00e9rick Ouellet k\u00e9pe<\/p>\n\n\n\n

Theo Dagnaud a horizontot f\u00fcrk\u00e9szi, hogy meggy\u0151z\u0151dj\u00f6n r\u00f3la, t\u0171zolt\u00f3 t\u00e1rsai m\u00e1r elmentek, \u00e9s megjel\u00f6lheti a z\u00f3n\u00e1t \u201eellen\u0151rz\u00f6tt\u201d ter\u00fcletk\u00e9nt. Quebec, Kanada.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – A quebeci t\u0171zolt\u00f3k egy napja<\/em> Charles-Fr\u00e9d\u00e9rick Ouellet<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A szokatlanul magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s a sz\u00e1razs\u00e1g miatt 2023-ban \u00f3ri\u00e1si ny\u00e1ri erd\u0151t\u00fczek s\u00f6p\u00f6rtek v\u00e9gig Kanad\u00e1n, amelyek mind a 13 tartom\u00e1nyt \u00e9s r\u00e9gi\u00f3t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Qu\u00e9bec \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9t \u00e9rintett\u00e9k. A szezon\u00e1lis ny\u00e1ri erd\u0151t\u00fczek gyakoriak Kanad\u00e1ban, de a 2023-as, rekordot d\u00f6nt\u0151 t\u0171zszezon kor\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9s k\u00e9s\u0151n \u00e9rt v\u00e9get, \u00e9s a szok\u00e1sosn\u00e1l k\u00f6zel h\u00e1romszor nagyobb ter\u00fcletet perzselt fel. \u00d6sszesen 18,4 milli\u00f3 hekt\u00e1rnyi ter\u00fclet \u00e9gett le (szemben a szok\u00e1sos 2,1 milli\u00f3 hekt\u00e1ros \u00e1tlaggal). Qu\u00e9bec k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen s\u00falyosan \u00e9rintett volt, ahol 5,2 milli\u00f3 hekt\u00e1r \u00e9gett le, \u00e9s mintegy 14 ezer ember k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni otthon\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00fczek felh\u00edvt\u00e1k a figyelmet a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s hat\u00e1saira, valamint egyes emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek visszaford\u00edthatatlan k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire.<\/p>\n\n\n\n

Charles-Fr\u00e9d\u00e9rick Ouellet<\/strong> a fotogr\u00e1fia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1lja az eml\u00e9kezet, a t\u00f6rt\u00e9nelmi helysz\u00ednek \u00e9s az identit\u00e1s reprezent\u00e1ci\u00f3it. A dokumentarista \u00e9s az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i munka tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l a fizikai terek, az elmozdul\u00e1sok \u00e9s a kollekt\u00edv k\u00e9pzeletvil\u00e1g fel\u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket felt\u00e1r\u00f3 terepmunk\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletnek k\u00e9pei. Munk\u00e1i t\u00f6bbf\u00e9le form\u00e1ban jelennek meg, bele\u00e9rtve a hagyom\u00e1nyos fotogr\u00e1fi\u00e1t, vide\u00f3t, install\u00e1ci\u00f3t \u00e9s m\u0171v\u00e9szk\u00f6nyveket.<\/p>\n\n\n\n

Asz\u00e1ly az Amazonas vid\u00e9k\u00e9n<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Lalo de Almeida fot\u00f3ja<\/p>\n\n\n\n

Egy hal\u00e1sz s\u00e9t\u00e1l \u00e1t az Amazonas egyik kisz\u00e1radt \u00e1g\u00e1nak medr\u00e9ben, Porto Praia k\u00f6zel\u00e9ben. Tef\u00e9, Amaz\u00f3nia, Braz\u00edlia.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP-
WPP- Asz\u00e1ly az Amazonas vid\u00e9k\u00e9n<\/em>Lalo de Almeida<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

2023-ban az Amazonas-medenc\u00e9ben a feljegyz\u00e9sek kezdete, azaz t\u00f6bb mint 120 \u00e9ve a legintenz\u00edvebb asz\u00e1ly volt. A sz\u00e1razs\u00e1g 1,5-2 milli\u00f3 n\u00e9gyzetkilom\u00e9tert \u00e9rintett, ami Braz\u00edlia ter\u00fclet\u00e9nek mintegy 20%-a, \u00e9s mintegy 600 ezer ember mindennapjait v\u00e1ltoztatta meg.<\/p>\n\n\n\n

A glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s (amelyet az Amazonas erd\u0151irt\u00e1sa s\u00falyosb\u00edtott) \u00e9s az El Ni\u00f1o id\u0151j\u00e1r\u00e1si jelens\u00e9g (a Csendes-\u00f3ce\u00e1n felsz\u00edni viz\u00e9nek id\u0151szakos felmeleged\u00e9se) egy\u00fcttesen okozta a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges sz\u00e1razs\u00e1got. A World Weather Attribution elemz\u00e9se szerint a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s 30-szor val\u00f3sz\u00edn\u0171bb\u00e9 tette az asz\u00e1lyt a r\u00e9gi\u00f3ban, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleteket okozott, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rult a csapad\u00e9k cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9hez. Az asz\u00e1ly az \u0151slakos, vid\u00e9ki \u00e9s folyami k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket \u00e9rintette a legink\u00e1bb, mivel ezek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek az \u00f6nell\u00e1t\u00f3 gazd\u00e1lkod\u00e1sra, a term\u00e9szetes \u00e9desv\u00edzre \u00e9s a folyami \u00e1rubehozatalra t\u00e1maszkodnak. A sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges asz\u00e1ly ellehetetlen\u00edti az \u00e9let\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n

Lalo de Almeida<\/strong> brazil fot\u00f3riporter \u00e9s dokumentarista fotogr\u00e1fus, S\u00e3o Paul\u00f3ban, Braz\u00edli\u00e1ban \u00e9l. Munk\u00e1iban az ember \u00e9s k\u00f6rnyezete k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot vizsg\u00e1lja, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az Amazonas es\u0151erd\u0151ire.<\/p>\n\n\n\n

Az olaszorsz\u00e1gi Mil\u00e1n\u00f3ban, az Instituto Europeo di Designban tanult fotogr\u00e1fi\u00e1t, \u00e9s p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t fot\u00f3riporterk\u00e9nt kezdte, ott kisebb \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9gekn\u00e9l napi h\u00edrekr\u0151l tud\u00f3s\u00edtott. Braz\u00edli\u00e1ba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9se \u00f3ta, 30 \u00e9ve a Folha de S\u00e3o Paulo c\u00edm\u0171 \u00fajs\u00e1g fot\u00f3sak\u00e9nt is dolgozik. 2010 \u00f3ta r\u00f6vid videodokumentumfilmeket \u00e9s multim\u00e9di\u00e1s elbesz\u00e9l\u00e9seket k\u00e9sz\u00edt, \u00e9s egy sor nemzetk\u00f6zileg elismert projektet hozott l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n

2017-ben a Zika-v\u00edrus \u00e1ldozatair\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3essz\u00e9je m\u00e1sodik helyez\u00e9st hozott neki a World Press Photo d\u00edj\u00e1tad\u00f3n.<\/p>\n\n\n\n

Lalo 2021-ben \u00e9v ib\u00e9r-amerikai fot\u00f3sa lett. Ugyanebben az \u00e9vben megkapta a rangos Eugene Smith Grant in Humanistic Photography d\u00edjat az \u201eAmazonian Dystopia\u201d c\u00edm\u0171, folyamatban l\u00e9v\u0151 projektj\u00e9\u00e9rt, amely az elm\u00falt 15 \u00e9vben az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek Amazonas es\u0151erd\u0151re gyakorolt puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t dokument\u00e1lta. Az \u201eAmazonian Dystopia\u201d 2022-ben a World Press Photo d\u00edj\u00e1t is elnyerte.<\/p>\n\n\n\n

V\u00f6r\u00f6s \u00e9gbolt, z\u00f6ld vizek<\/strong><\/h3>\n\n\n\n

Adriana Loureiro Fernandez fot\u00f3ja<\/p>\n\n\n\n

Szomsz\u00e9dok t\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9koznak gyermekeikkel a vil\u00e1g egyik legnagyobb g\u00e1zf\u00e1kly\u00e1j\u00e1nak f\u00e9nye mellett a venezuelai Punte de Mata faluban. A \u201el\u00e1ngol\u00f3 k\u00e9m\u00e9nyek\u201d az olajkutak felesleges g\u00e1zait \u00e9getik el.<\/p>\n\n\n\n

\"WPP
WPP – V\u00f6r\u00f6s \u00e9gbolt, z\u00f6ld vizek<\/em>Adriana Loureiro Fernandez<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Az ezredfordul\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n vir\u00e1gzott az olajban gazdag Venezuela, de az olaj\u00e1rak zuhan\u00e1sa, a rossz gazdas\u00e1gi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, a szankci\u00f3k \u00e9s a politikai instabilit\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben csillaga hanyatl\u00e1snak indult. Az orsz\u00e1g legnagyobb olajmez\u0151i a Maracaibo-t\u00f3 k\u00f6r\u00fcl \u00e9s alatt tal\u00e1lhat\u00f3k, ahol az elavult infrastrukt\u00far\u00e1b\u00f3l ered\u0151 olajki\u00f6ml\u00e9sek \u00e9s a finom\u00edt\u00e1si folyamat sor\u00e1n keletkez\u0151 met\u00e1n puszt\u00edtja a k\u00f6rnyezetet. Az olajfoltok mellett a tavat alg\u00e1k bor\u00edtj\u00e1k, amelyeket a kibocs\u00e1tott m\u0171tr\u00e1gya, szennyv\u00edz \u00e9s m\u00e1s vegyi anyagok okoznak.<\/p>\n\n\n\n

2023 okt\u00f3ber\u00e9ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok feloldotta a Venezuel\u00e1val szembeni olajszankci\u00f3kat, ami er\u0151s \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st jelent az orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, hogy ism\u00e9t n\u00f6velje a kitermel\u00e9st. Erick P\u00e9rez olajminiszter-helyettes azt j\u00f3solta, hogy Venezuela hamarosan napi egymilli\u00f3 hord\u00f3t fog kitermelni, mik\u00f6zben a Maracaibo-t\u00f3 k\u00f6rny\u00e9ki k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151k \u00e9s lakosok el\u00edt\u00e9lt\u00e9k az egyre s\u00falyosbod\u00f3 sziv\u00e1rg\u00e1sokat \u00e9s a megn\u00f6vekedett g\u00e1zf\u00e1kly\u00e1z\u00e1st, ami hat\u00e1ssal van az emberi eg\u00e9szs\u00e9gre, az \u00e9l\u0151vil\u00e1gra \u00e9s az \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Ek\u00f6zben a venezuelaiak k\u00f6zel 82%-a szeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l az OHCHR szerint. A Human Rights Watch 2023-as jelent\u00e9se szerint a legt\u00f6bb venezuelai nehezen jut \u00e9lelmiszerhez, 10,9 milli\u00f3an alult\u00e1pl\u00e1ltak vagy kr\u00f3nikusan \u00e9heznek. Mintegy 4,3 milli\u00f3 ember n\u00e9ha napokig nem eszik.<\/p>\n\n\n\n

Adriana Loureiro Fernandez<\/strong> szabad\u00fasz\u00f3 fot\u00f3riporter, aki Venezuel\u00e1ban \u00e9l, \u00e9s a Columbia Egyetemen szerzett \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i mesterdiplom\u00e1t. Munk\u00e1i t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a The New York Times, a The Washington Post \u00e9s a Bloomberg Businessweek has\u00e1bjain jelentek meg. 2019-ben megkapta a Visa Pour L’Image Remi Ochlik-d\u00edj\u00e1t. Munk\u00e1it az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Eur\u00f3pa \u00e9s Latin-Amerika sz\u00e1mos v\u00e1ros\u00e1ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki.<\/p>\n\n\n\n

(euronews.com)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A World Press Photo (WPP) f\u0151d\u00edjasa \u00e9s a t\u00f6bbi kateg\u00f3rianyertes is az emberi trag\u00e9di\u00e1k gy\u00f6trelmeit mutatja be. Egy madagaszk\u00e1ri pillanatk\u00e9p az egyetlen, amely az emberi kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got egy m\u00e1sik perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l k\u00f6zel\u00edti meg.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":227449,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,23,11,592,39],"tags":[20665,1557665,1557664],"class_list":["post-227448","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-fotok","category-kiemelt-tema","category-tarsadalom","category-vilag","tag-fotok","tag-sajtofotok","tag-world-press-photo-wpp"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/227448","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=227448"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/227448\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":227453,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/227448\/revisions\/227453"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/227449"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=227448"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=227448"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=227448"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}