A magyar kult\u00fara napja alkalm\u00e1b\u00f3l Kutl\u00e1n Istv\u00e1n fancsikai fest\u0151m\u0171v\u00e9sz k\u00e9peib\u0151l rendeztek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Magyarorsz\u00e1g Beregsz\u00e1szi Konzul\u00e1tus\u00e1nak Munk\u00e1csy Mih\u00e1ly ki\u00e1ll\u00edt\u00f3term\u00e9ben. A magyar kult\u00fara napj\u00e1t 1989 \u00f3ta m\u00e9ltatjuk, m\u00e9ltatv\u00e1n ezzel a nemzeti himnusz sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t. Az \u00e9vfordul\u00f3val kapcsolatos megeml\u00e9kez\u00e9sek alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szentelj\u00fcnk \u00e9vezredes hagyom\u00e1nyaink, gy\u00f6kereink, nemzeti tudatunk er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re, bemutassuk \u00e9s tov\u00e1bbadjuk a m\u00faltunkat id\u00e9z\u0151 t\u00e1rgyi \u00e9s szellemi \u00e9rt\u00e9keinket, emelte ki Gyebn\u00e1r Istv\u00e1n, Magyarorsz\u00e1g Beregsz\u00e1szi Konzul\u00e1tus\u00e1nak misszi\u00f3vezet\u0151je. Majd kiemelte, hogy a Kutl\u00e1n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal arra h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet, hogy a k\u00e1rp\u00e1taljai magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek kiemelked\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nnyel j\u00e1rultak hozz\u00e1 a magyar kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. Kutl\u00e1n Istv\u00e1n t\u00f6bbnyire csend\u00e9leteir\u0151l \u00e9s t\u00e1jk\u00e9peir\u0151l ismert. T\u00e1rlatokkal mutatkozott be Pr\u00e1g\u00e1ban, Budapesten, Ungv\u00e1ron, Munk\u00e1cson, Beregsz\u00e1szban. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Tisza fest\u0151j\u00e9nek is nevezt\u00e9k, hiszen el\u0151szeretettel vitte v\u00e1szonra a Tisza-menti vid\u00e9ket. De fest\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett t\u00f6bb magyar nyelv\u0171 tank\u00f6nyv is a nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, amiket term\u00e9szetesen saj\u00e1t maga illusztr\u00e1lt. Kov\u00e1cs L\u00e1szl\u00f3 m\u0171gy\u0171jt\u0151, a t\u00e1rlaton l\u00e1that\u00f3 festm\u00e9nyek tulajdonosa t\u00f6bb adal\u00e9kot osztott meg Kutl\u00e1n Istv\u00e1n \u00e9let\u00e9r\u0151l, mint p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy Franciaorsz\u00e1gban a Julien K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n tanult, egyik tan\u00e1ra pedig mellszobrot k\u00e9sz\u00edtett r\u00f3la, amit Franciaorsz\u00e1gban \u00e1ll\u00edtottak ki. Tartotta a kapcsolatot Erd\u00e9lyi B\u00e9l\u00e1val, Boksay J\u00f3zseffel is, m\u00edg p\u00e9ldak\u00e9p\u00e9nek \u00e9s mester\u00e9nek Holl\u00f3sy Simont tekintette. A t\u00e1rlatmegnyit\u00f3t k\u00f6vet\u0151en term\u00e9szetesen elhangzott a Himnusz is, amit Bed\u0151 D\u00e1niel a Beregsz\u00e1szi Bethlen G\u00e1bor L\u00edceum tanul\u00f3ja szavalt el. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3 ut\u00e1n mutatt\u00e1k be a beregsz\u00e1szi konzul\u00e1tus nemr\u00e9g \u00e9rkezett \u00faj munkat\u00e1rs\u00e1t, Balogh Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki kor\u00e1bban Cs\u00edkszered\u00e1n \u00e9s Szabadk\u00e1n tev\u00e9kenykedett az ottani k\u00fclk\u00e9pviseleteken.<\/p>\n\n\n\n