{"id":231526,"date":"2025-02-05T17:47:00","date_gmt":"2025-02-05T15:47:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=231526"},"modified":"2025-02-05T00:53:00","modified_gmt":"2025-02-04T22:53:00","slug":"algeria-egyszeruen-kiteszi-a-szaharaba-a-kitoloncolt-menekulteket","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=231526&lang=hu","title":{"rendered":"Alg\u00e9ria egyszer\u0171en kiteszi a Szahar\u00e1ba a kitoloncolt menek\u00fclteket"},"content":{"rendered":"\n

Alg\u00e9ria, Marokk\u00f3hoz \u00e9s Tun\u00e9zi\u00e1hoz hasonl\u00f3an az irregul\u00e1ris migr\u00e1ci\u00f3ra, mint s\u00falyos biztons\u00e1gi kock\u00e1zatra tekint, ez\u00e9rt 2015 \u00f3ta a ter\u00fclet\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes okm\u00e1nyok n\u00e9lk\u00fcl tart\u00f3zkod\u00f3 migr\u00e1nsokat nagy sz\u00e1mban toloncolja ki. Az alg\u00e9riai hat\u00f3s\u00e1gok 2024-ben rekordsz\u00e1m\u00fa deport\u00e1l\u00e1st hajtottak v\u00e9gre. Az Alarme Phone Sahara civil szervezet \u00e9rtes\u00fcl\u00e9sei szerint t\u00f6bb mint 31 ezer embert toloncoltak ki a szomsz\u00e9dos Nigerbe.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Alg\u00e9ria egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszik az Afrik\u00e1b\u00f3l Eur\u00f3p\u00e1ba tart\u00f3 migr\u00e1ci\u00f3ban. Amellett, hogy Eur\u00f3pa fel\u00e9 hagyom\u00e1nyosan kibocs\u00e1t\u00f3orsz\u00e1g, \u00e9vtizedek \u00f3ta fontos tranzit- \u00e9s befogad\u00f3orsz\u00e1g is a szubszaharai t\u00e9rs\u00e9gb\u0151l \u00e9rkez\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. A 2011-ben kezd\u0151d\u00f6tt l\u00edbiai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa, valamint a Maliban \u00e9s Nigerben tapasztalhat\u00f3 politikai bizonytalans\u00e1g azonban jelent\u0151sen \u00e1trajzolta a t\u00e9rs\u00e9g migr\u00e1ci\u00f3s dinamik\u00e1it. Alg\u00e9ria, tartva a keleti \u00e9s d\u00e9li szomsz\u00e9dain\u00e1l tapasztalhat\u00f3 er\u0151szak tov\u00e1bbgy\u0171r\u0171z\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s a biztons\u00e1gi helyzet roml\u00e1sa miatt menek\u00fcl\u0151 t\u00f6megek megjelen\u00e9s\u00e9t\u0151l, id\u0151vel lez\u00e1rta hat\u00e1rait.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

A t\u00f6meges deport\u00e1l\u00e1sok kezdete<\/h2>\n\n\n\n

Az alg\u00e9riai hat\u00e1rv\u00e9delmi rendszerben r\u00e9g\u00f3ta mutatkoz\u00f3 reped\u00e9sek \u00e9s a hat\u00e1rokon \u00e1t\u00edvel\u0151 t\u00f6rzsi kapcsolatok k\u00f6vetkezt\u00e9ben a t\u00e9rs\u00e9gben m\u0171k\u00f6d\u0151 ember-, k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-, \u00e1ru- \u00e9s fegyvercsemp\u00e9szetre szakosodott band\u00e1k gyorsan alkalmazkodtak az \u00faj helyzethez. Ez\u00e9rt a szigor\u00fa biztons\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9sek ellen\u00e9re a migr\u00e1ci\u00f3s nyom\u00e1s tov\u00e1bb er\u0151s\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00f6meges \u00e9s ellen\u0151rizetlen migr\u00e1ci\u00f3 \u2012 Mali eset\u00e9hez hasonl\u00f3an \u2012 Niger ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l is komoly vesz\u00e9lyt jelent. Alg\u00e9ria \u00e9s Niger k\u00f6zel ezer kilom\u00e9ter hossz\u00fa k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1rszakasz\u00e1n h\u00e1rom, a nigeri tuaregek \u00e1ltal \u00fczemeltetett nagyobb embercsemp\u00e9sz-\u00fatvonal m\u0171k\u00f6dik. A legnagyobb forgalom az In Guezzam v\u00e1ros\u00e1t Assamak\u00e1val \u00e9s El Akl\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 h\u00e1romsz\u00f6gben \u00f6sszpontosul.<\/p>\n\n\n\n

A migr\u00e1ci\u00f3s nyom\u00e1s er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9vel Alg\u00e9ria 2015-t\u0151l t\u00f6meges kitoloncol\u00e1st rendelt el a ter\u00fclet\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes okm\u00e1nyok n\u00e9lk\u00fcl tart\u00f3zkod\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldiekkel szemben. A hat\u00f3s\u00e1gok a migr\u00e1nsokat jellemz\u0151en rend\u0151rs\u00e9gi razzi\u00e1k sor\u00e1n gy\u0171jtik \u00f6ssze, majd ideiglenes l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyekbe sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u00e9s ott fogva tartj\u00e1k \u0151ket. A Nigerrel 2014 december\u00e9ben megk\u00f6t\u00f6tt \u2013 nem hivatalos \u2013 meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a d\u00e9li Tamanrassetb\u0151l a nigeri \u00e1llampolg\u00e1rokat katonai konvojokkal haz\u00e1jukba deport\u00e1lj\u00e1k, m\u00edg m\u00e1s orsz\u00e1gok \u00e1llampolg\u00e1rait a sivatagos alg\u00e9riai\u2013nigeri hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9lelem \u00e9s innival\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl magukra hagyj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A Nemzetk\u00f6zi Migr\u00e1ci\u00f3s Szervezet (IOM) adatai szerint a meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00f6t \u00e9vben (2015 \u00e9s 2019 k\u00f6z\u00f6tt) k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 40 ezer embert deport\u00e1ltak Nigerbe. A kitoloncol\u00e1sok sz\u00e1ma k\u00e9s\u0151bb emelkedett, s\u0151t 2020 \u00e9s 2023 k\u00f6z\u00f6tt megdupl\u00e1z\u00f3dott. H\u00e1rom \u00e9v leforg\u00e1sa alatt t\u00f6bb mint 100 ezer menek\u00fcltet toloncoltak ki: 2020-ban 23 ezret, 2021-ben 27 ezret, 2022-ben 24 ezret, 2023-ban pedig 26 ezret.<\/p>\n\n\n\n

Tavaly t\u00f6bb mint 31 ezer kitoloncol\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt<\/h2>\n\n\n\n

A kitoloncol\u00e1sok 2024-ben is folytat\u00f3dtak. A nigeri Alarme Phone Sahara (APS) civil szervezet adatai szerint az alg\u00e9riai hat\u00f3s\u00e1gok minden eddigin\u00e9l t\u00f6bb migr\u00e1nst toloncoltak ki, ugyanis a deport\u00e1ltak sz\u00e1ma meghaladta a 31 ezret. Az agadezi k\u00f6zpont\u00fa NGO \u00e9rtes\u00fcl\u00e9sei szerint a kitoloncoltak jelent\u0151s r\u00e9sze n\u0151 vagy kiskor\u00fa. A deport\u00e1ltak k\u00f6z\u00f6tt nagy sz\u00e1mban tal\u00e1lhat\u00f3k Malib\u00f3l, Kamerunb\u00f3l, Szeneg\u00e1lb\u00f3l, Elef\u00e1ntcsontpartb\u00f3l vagy Burkina Fas\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3k. Az alg\u00e9riai hat\u00f3s\u00e1gok er\u0151szakos fell\u00e9p\u00e9se miatt a nigeri korm\u00e1ny \u00e9s sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi szervezet is felsz\u00f3lalt. Alg\u00edr azonban konzekvensen visszautas\u00edtja a jogs\u00e9rt\u00e9sekre vonatkoz\u00f3 v\u00e1dakat.<\/p>\n\n\n\n

A 47 milli\u00f3s Alg\u00e9ri\u00e1ban jelenleg 100 ezer f\u0151re becs\u00fclik a szubszaharai migr\u00e1nsok sz\u00e1m\u00e1t. A hat\u00f3s\u00e1gok arra k\u00e9sz\u00fclnek, hogy az orsz\u00e1gra nehezed\u0151 migr\u00e1ci\u00f3s nyom\u00e1s tov\u00e1bb fog n\u0151ni, mivel az afrikai terrorizmus egyik k\u00f6zpontj\u00e1nak \u00e9s az Eur\u00f3p\u00e1ba ir\u00e1nyul\u00f3 migr\u00e1ci\u00f3 egyik legfontosabb eloszt\u00f3pontj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Nigerben 2023 nyar\u00e1n puccsot hajtottak v\u00e9gre. N\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb pedig visszavont\u00e1k az embercsemp\u00e9szetet b\u00fcntet\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyt, amit m\u00e9g 2015-ben az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 nyom\u00e1s\u00e1nak engedve fogadtak el.<\/p>\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n\n\n

Niger \u00e9szaki szomsz\u00e9dja a terrorizmusra \u00e9s az irregul\u00e1ris migr\u00e1ci\u00f3ra egyar\u00e1nt mint az orsz\u00e1got destabiliz\u00e1lni k\u00e9pes vesz\u00e9lyforr\u00e1sra tekint. Ennek az aggodalomnak az elm\u00falt \u00e9vekben az alg\u00e9riai korm\u00e1ny t\u00f6bb tagja ny\u00edltan hangot is adott, amikor az irregul\u00e1ris migr\u00e1nsokat a \u201enemzetbiztons\u00e1gra leselked\u0151 vesz\u00e9lyk\u00e9nt\u201d vagy a \u201eb\u0171ncselekm\u00e9nyek, a k\u00e1b\u00edt\u00f3szer-kereskedelem \u00e9s egy\u00e9b gonosz dolgok forr\u00e1sak\u00e9nt\u201d azonos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1sok is k\u00f6vetik Alg\u00e9ria p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t<\/h2>\n\n\n\n

Alg\u00e9ria nem egyed\u00fcli orsz\u00e1gk\u00e9nt folytatja ezt a gyakorlatot, ugyanis a szomsz\u00e9dos Tun\u00e9zia \u00e9s Marokk\u00f3 hasonl\u00f3 politik\u00e1t k\u00f6vet a ter\u00fclet\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes okm\u00e1nyok n\u00e9lk\u00fcl tart\u00f3zkod\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi \u00e1llampolg\u00e1rok egy r\u00e9sz\u00e9vel szemben. Nemzetk\u00f6zi emberi jogi szervezetek szerint a tun\u00e9ziai hat\u00f3s\u00e1gok 2023 j\u00faniusa \u00f3ta legal\u00e1bb 10 ezer szubszaharai migr\u00e1nst, k\u00f6zt\u00fck sok n\u0151t \u00e9s kisgyermeket sz\u00e1ll\u00edtottak az alg\u00e9riai \u00e9s l\u00edbiai k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1rvid\u00e9kre, majd magukra hagyt\u00e1k \u0151ket \u00e9lelem \u00e9s iv\u00f3v\u00edz n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

A sivatagos tun\u00e9ziai\u2013l\u00edbiai hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben otthagyott migr\u00e1nsok k\u00f6z\u00fcl legal\u00e1bb sz\u00e1zan meghaltak. Az ENSZ Menek\u00fclt\u00fcgyi F\u0151biztoss\u00e1ga (UNHCR) \u00e9rtes\u00fcl\u00e9sei szerint Marokk\u00f3 is hasonl\u00f3k\u00e9ppen j\u00e1r el, amikor a biztons\u00e1gi er\u0151k a szubszaharai migr\u00e1nsokat a Maurit\u00e1ni\u00e1hoz k\u00f6zeli sivatagos hat\u00e1rvid\u00e9kre sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k. Alg\u00e9ri\u00e1hoz \u00e9s Tun\u00e9zi\u00e1hoz hasonl\u00f3an Marokk\u00f3 is elutas\u00edtotta a jogs\u00e9rt\u00e9ssel kapcsolatos v\u00e1dakat.<\/p>\n\n\n\n

Tun\u00e9zia \u00e9s Marokk\u00f3 hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik az Eur\u00f3pai Uni\u00f3val migr\u00e1ci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sekben. A k\u00e9t \u00e9szak-afrikai orsz\u00e1g az irregul\u00e1ris migr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az embercsemp\u00e9sz-h\u00e1l\u00f3zatok visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt cser\u00e9be jelent\u0151s gazdas\u00e1gi \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi t\u00e1mogat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl, \u00edgy az EU szervei, a tag\u00e1llamok \u00e9s a nemzetk\u00f6zi szervezetek megfelel\u0151 nyom\u00e1sgyakorl\u00e1ssal v\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9rhetnek el a k\u00e9t orsz\u00e1g gyakorlat\u00e1ban. K\u00e9rd\u00e9ses azonban, hogy Alg\u00edrra a nemzetk\u00f6zi b\u00edr\u00e1latok mik\u00e9nt fognak hatni. Alg\u00e9ria ugyanis hagyom\u00e1nyosan szuverenit\u00e1si k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt tekint a migr\u00e1ci\u00f3s politik\u00e1ra, \u00edgy elz\u00e1rk\u00f3zik att\u00f3l, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3val ezen a t\u00e9ren szorosabb egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st alak\u00edtson ki.<\/p>\n\n\n\n

(index.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Alg\u00e9ria, Marokk\u00f3hoz \u00e9s Tun\u00e9zi\u00e1hoz hasonl\u00f3an az irregul\u00e1ris migr\u00e1ci\u00f3ra, mint s\u00falyos biztons\u00e1gi kock\u00e1zatra tekint, ez\u00e9rt 2015 \u00f3ta a ter\u00fclet\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes okm\u00e1nyok n\u00e9lk\u00fcl tart\u00f3zkod\u00f3 migr\u00e1nsokat nagy sz\u00e1mban toloncolja ki.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":231527,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,592,39],"tags":[58309,98262,19808,34297],"class_list":["post-231526","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-tarsadalom","category-vilag","tag-algeria","tag-deportalas","tag-migracio","tag-szahara"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/231526","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=231526"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/231526\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":231529,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/231526\/revisions\/231529"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/231527"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=231526"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=231526"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=231526"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}