{"id":257170,"date":"2025-10-08T11:08:00","date_gmt":"2025-10-08T08:08:00","guid":{"rendered":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=257170"},"modified":"2025-10-08T01:05:10","modified_gmt":"2025-10-07T22:05:10","slug":"a-kvantummechanika-titkaiert-jart-iden-a-fizikai-nobel-dij","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=257170&lang=hu","title":{"rendered":"A kvantummechanika titkai\u00e9rt j\u00e1rt id\u00e9n a fizikai Nobel-d\u00edj"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><strong>A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret \u00e9s az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-d\u00edjat \u201ea makroszkopikus kvantummechanikai alag\u00fateffektus \u00e9s az energiakvant\u00e1l\u00e1s felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt egy elektromos \u00e1ramk\u00f6rben\u201d \u2013 jelentette be a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia kedden Stockholmban.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban dolgoz\u00f3 h\u00e1rom tud\u00f3s eredm\u00e9nyei lehet\u0151s\u00e9get teremtettek a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s kvantumtechnol\u00f3gia fejleszt\u00e9s\u00e9re, bele\u00e9rtve a kvantumkriptogr\u00e1fi\u00e1t, a kvantumsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket \u00e9s a kvantum\u00e9rz\u00e9kel\u0151ket \u2013 emelt\u00e9k ki az akad\u00e9mia k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"aligncenter size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"575\" src=\"https:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2025\/10\/fizikai-nobeldij-1024x575.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-257171\" srcset=\"https:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2025\/10\/fizikai-nobeldij-1024x575.jpg 1024w, https:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2025\/10\/fizikai-nobeldij-300x169.jpg 300w, https:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2025\/10\/fizikai-nobeldij-768x432.jpg 768w, https:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2025\/10\/fizikai-nobeldij.jpg 1121w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A fizika egyik fontos k\u00e9rd\u00e9se, hogy mekkora lehet a legnagyobb m\u00e9ret\u0171 rendszer, amelyben kvantummechanikai hat\u00e1sok figyelhet\u0151k meg. Az idei Nobel-d\u00edjasok egy elektromos \u00e1ramk\u00f6rrel v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteik sor\u00e1n egy olyan rendszerben demonstr\u00e1lt\u00e1k a kvantummechanikai alag\u00fateffektust \u00e9s a kvant\u00e1lt energiaszinteket, amely el\u00e9g nagy volt ahhoz, hogy az ember a kez\u00e9be fogja \u2013 hangs\u00falyozt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kvantummechanika lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy egy r\u00e9szecske az \u00fagynevezett alag\u00fateffektus r\u00e9v\u00e9n egyenesen \u00e1thaladjon egy akad\u00e1lyon. Amint nagy sz\u00e1m\u00fa r\u00e9szecske vesz r\u00e9szt a folyamatban, a kvantummechanikai hat\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1ban jelent\u00e9ktelenn\u00e9 v\u00e1lnak. A d\u00edjazottak k\u00eds\u00e9rletei bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy a kvantummechanikai tulajdons\u00e1gok makroszkopikus m\u00e9retben is konkr\u00e9t form\u00e1t \u00f6lthetnek \u2013 \u00edrt\u00e1k a Nobel-d\u00edj honlapj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Felid\u00e9zt\u00e9k, hogy 1984-ben \u00e9s 1985-ben John Clarke, Michel H. Devoret \u00e9s John M. Martinis egy sor k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gzett egy \u2013 az \u00e1ramot ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl vezet\u0151 \u2013 szupravezet\u0151kb\u0151l \u00e9p\u00edtett elektromos \u00e1ramk\u00f6rrel. Az \u00e1ramk\u00f6rben a szupravezet\u0151 r\u00e9szeket egy v\u00e9kony szigetel\u0151 r\u00e9teg v\u00e1lasztotta el egym\u00e1st\u00f3l. Az \u00e1ramk\u00f6r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tulajdons\u00e1gainak finom\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel k\u00e9pesek voltak ir\u00e1ny\u00edtani \u00e9s vizsg\u00e1lni azokat a jelens\u00e9geket, amelyek akkor jelentkeztek, amikor \u00e1ramot vezettek \u00e1t rajta. A szupravezet\u0151n \u00e1thalad\u00f3 t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9k egy\u00fcttesen olyan rendszert alkottak, amely \u00fagy viselkedett, mintha egyetlen r\u00e9szecske lenne, amely kit\u00f6lti az eg\u00e9sz \u00e1ramk\u00f6rt.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Ez a makroszkopikus, r\u00e9szecskeszer\u0171 rendszer kezdetben olyan \u00e1llapotban van, amelyben az \u00e1ram fesz\u00fclts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl \u00e1ramlik. A rendszer ebben az \u00e1llapotban ragad, mintha egy \u00e1thatolhatatlan akad\u00e1ly m\u00f6g\u00f6tt lenne. A k\u00eds\u00e9rletben a rendszer kvantumjelleg\u00e9t mutatja, amikor az alag\u00fateffektus r\u00e9v\u00e9n siker\u00fcl kil\u00e9pnie a nulla fesz\u00fclts\u00e9g\u0171 \u00e1llapotb\u00f3l. A rendszer megv\u00e1ltozott \u00e1llapot\u00e1t a fesz\u00fclts\u00e9g megjelen\u00e9se jelzi, ami makroszkopikus tulajdons\u00e1ga az \u00e1ramk\u00f6rnek.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A d\u00edjazottak azt is bizony\u00edtani tudt\u00e1k, hogy a rendszer a kvantummechanika \u00e1ltal el\u0151revet\u00edtett m\u00f3don viselkedik \u2013 kvant\u00e1lt, vagyis csak meghat\u00e1rozott mennyis\u00e9g\u0171 energi\u00e1t k\u00e9pes elnyelni vagy kibocs\u00e1tani.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-rich is-provider-twitter wp-block-embed-twitter\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<blockquote class=\"twitter-tweet\" data-width=\"500\" data-dnt=\"true\"><p lang=\"en\" dir=\"ltr\">BREAKING NEWS<br>The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2025 <a href=\"https:\/\/twitter.com\/hashtag\/NobelPrize?src=hash&amp;ref_src=twsrc%5Etfw\">#NobelPrize<\/a> in Physics to John Clarke, Michel H. Devoret and John M. Martinis \u201cfor the discovery of macroscopic quantum mechanical tunnelling and energy quantisation in an electric circuit.\u201d <a href=\"https:\/\/t.co\/XkDUKWbHpz\">pic.twitter.com\/XkDUKWbHpz<\/a><\/p>&mdash; The Nobel Prize (@NobelPrize) <a href=\"https:\/\/twitter.com\/NobelPrize\/status\/1975498493218394168?ref_src=twsrc%5Etfw\">October 7, 2025<\/a><\/blockquote><script async src=\"https:\/\/platform.twitter.com\/widgets.js\" charset=\"utf-8\"><\/script>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">\u201eCsod\u00e1latos azt \u00fcnnepelni, hogy az \u00e9vsz\u00e1zados kvantummechanika folyamatosan \u00faj meglepet\u00e9sekkel szolg\u00e1l. Ez rendk\u00edv\u00fcl hasznos is, mivel a kvantummechanika minden digit\u00e1lis technol\u00f3gia alapja\u201d \u2013 mutatott r\u00e1 Olle Eriksson, a fizikai Nobel-bizotts\u00e1g eln\u00f6ke.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">John Clarke 1942-ben sz\u00fcletett Cambridge-ben, \u00e9s jelenleg a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek tud\u00f3sa. A P\u00e1rizsb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, 72 \u00e9ves Michel H. Devoret kutat\u00e1sait a Yale Egyetemen \u00e9s a Kaliforniai Egyetemen, Santa Barbar\u00e1ban v\u00e9gzi, \u00e9s az ut\u00f3bbi egyemen dolgozik a 67 \u00e9ves amerikai d\u00edjazott, John M. Martinis is.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A kit\u00fcntet\u00e9s 11 milli\u00f3 sv\u00e9d koron\u00e1val j\u00e1r, amelyet a tud\u00f3sok k\u00f6z\u00f6tt egyenl\u0151 ar\u00e1nyban osztanak fel.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">A d\u00edjat a hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151en december 10-\u00e9n, az elismer\u00e9st alap\u00edt\u00f3 Alfred Nobel hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n ny\u00fajtj\u00e1k \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\">Tavaly John J. Hopfield \u00e9s Geoffrey E. Hinton kapta a fizikai Nobel-d\u00edjat azok\u00e9rt az alapvet\u0151 felefedez\u00e9seik\u00e9rt \u00e9s tal\u00e1lm\u00e1nyaik\u00e9rt, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik a mesters\u00e9ges neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokat haszn\u00e1l\u00f3 g\u00e9pi tanul\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right wp-block-paragraph\"><strong>(MTI)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"wp-block-paragraph\"><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret \u00e9s az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-d\u00edjat \u201ea makroszkopikus kvantummechanikai alag\u00fateffektus \u00e9s az energiakvant\u00e1l\u00e1s felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt egy elektromos \u00e1ramk\u00f6rben\u201d \u2013 jelentette be a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia kedden Stockholmban.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":257171,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15,4000,41,11,592,598,39],"tags":[2559602,2559604,1227],"class_list":["post-257170","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-a-nap-hirei","category-actual-hu","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-tarsadalom","category-tudomany","category-vilag","tag-fizikai-nobel-dij","tag-kvantummechanika","tag-usa"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/257170","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=257170"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/257170\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":257173,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/257170\/revisions\/257173"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/257171"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=257170"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=257170"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=257170"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}