{"id":36104,"date":"2020-11-14T21:11:45","date_gmt":"2020-11-14T19:11:45","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=36104"},"modified":"2020-11-14T21:02:52","modified_gmt":"2020-11-14T19:02:52","slug":"180-eve-szuletett-monet-a-vilag-egyik-legnagyobb-impresszionistaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=36104&lang=hu","title":{"rendered":"180 \u00e9ve sz\u00fcletett Monet, a vil\u00e1g egyik legnagyobb impresszionist\u00e1ja"},"content":{"rendered":"\n

Sz\u00e1znyolcvan \u00e9ve, 1840. november 14-\u00e9n sz\u00fcletett Claude Monet, a francia impresszionizmus egyik legnagyobb alakja. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek saj\u00e1tja, hogy k\u00e9pei nem a t\u00e1rgyak t\u00e9rbeli viszony\u00e1t, hanem sz\u00edneik vil\u00e1g\u00edt\u00e1sbeli \u00e9rt\u00e9keit jelen\u00edtik meg. 8 csod\u00e1latos remekm\u0171v\u00e9n kereszt\u00fcl mutatjuk be a h\u00edres fest\u0151t.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Caude Monet egy keresked\u0151 fiak\u00e9nt P\u00e1rizsban j\u00f6tt a vil\u00e1gra, de a Szajna torkolat\u00e1ban fekv\u0151 Le Havre kik\u00f6t\u0151v\u00e1ros\u00e1ban n\u0151tt fel. Kamaszkor\u00e1ban \u00fagy keresett p\u00e9nzt, hogy az utc\u00e1n karikat\u00far\u00e1kat \u00e9s portr\u00e9kat rajzolt, \u00edgy ismerte fel tehets\u00e9g\u00e9t Eugene Boudin fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, aki mentora lett \u00e9s bevezette a fest\u00e9szet rejtelmeibe. Anyja hal\u00e1la ut\u00e1n otthagyta az iskol\u00e1t \u00e9s nagyn\u00e9nj\u00e9hez k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt P\u00e1rizsba. A fiatal fest\u0151k szok\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tben nem a Louvre-ban m\u00e1solta r\u00e9gi korok mestereit, hanem ablak\u00e1ban \u00fclve azt festette, amit l\u00e1tott, id\u0151vel megismerkedett Constant Troyonnal, a barbizoni t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151k mester\u00e9vel, majd Camille Pissarr\u00f3val is.<\/p>\n\n\n\n

1861-ben beh\u00edvt\u00e1k katon\u00e1nak \u00e9s Alg\u00e9ri\u00e1ba vez\u00e9nyelt\u00e9k. Apja felaj\u00e1nlotta, hogy megv\u00e1ltja a szolg\u00e1lat al\u00f3l, ha felhagy a fest\u00e9szettel, de Monet ezt visszautas\u00edtotta. Egy \u00e9v m\u00falva, amikor a hely\u0151rs\u00e9gben t\u00edfuszt kapott, nagyn\u00e9nje szabad\u00edtotta ki azzal a felt\u00e9tellel, hogy beiratkozik egy fest\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1ra. Az Alg\u00e9ri\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3 pontja volt Monet k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, Afrika \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednei er\u0151sen hatottak fest\u00e9szet\u00e9re. A form\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9ssel gyorsan megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6tt, s a sv\u00e1jci Charles Gleyre iskol\u00e1j\u00e1ba iratkozott be, itt ismerkedett meg Auguste Renoirral \u00e9s Alfred Sisley-vel. A fiatal fest\u0151k Edouard Manet-t tartott\u00e1k vez\u00e9r\u00fcknek, noha \u0151 nem \u00e9rtett egyet m\u0171v\u00e9szeti elveikkel. Monet \u00e9s t\u00e1rsai a Visszautas\u00edtottak Szalonj\u00e1hoz csatlakoztak \u00e9s a fontainebleau-i erd\u0151be j\u00e1rtak t\u00e1jk\u00e9peket festeni. Az akad\u00e9mikus n\u00e9zeteket k\u00e9pvisel\u0151 Szalon ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saira bek\u00fcld\u00f6tt k\u00e9peit sorra elutas\u00edtott\u00e1k, az elkeseredett \u00e9s elad\u00f3sodott Monet 1868-ban \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00eds\u00e9relt meg \u00e9s a Szajn\u00e1ba vetette mag\u00e1t, de szerencs\u00e9re kimentett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

1. Reggeli a szabadban, 1866<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Monet fest\u00e9szet\u00e9nek saj\u00e1tos jegyei az 1866-os Reggeli a szabadban c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n t\u0171nnek fel el\u0151sz\u00f6r, az anyagszer\u0171, realista \u00e1br\u00e1zol\u00e1s a f\u00e9nyjelens\u00e9gek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt jelentkezik. Ebben a kompoz\u00edci\u00f3ban Manet azonos c\u00edm\u0171, h\u00edres festm\u00e9ny\u00e9nek \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozott: a figur\u00e1kat term\u00e9szeth\u0171bben \u00e1br\u00e1zolta, meggy\u0151z\u0151bb term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetbe \u00e9s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezte.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

2. Saint Addresse-i terasz, 1867<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Saint Addresse-i terasz az impresszionizmust k\u00f6zvetlen\u00fcl el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00e9p. E m\u0171v\u00e9n kapcsolja \u00f6ssze el\u0151sz\u00f6r a vir\u00e1gok mot\u00edvum\u00e1t a tengerrel. Monet k\u00e9pein egy\u00e9bk\u00e9nt nem t\u00fal gyakoriak az emberalakok, de ha m\u00e9gis el\u0151fordulnak, akkor k\u00f6zt\u00fck sz\u00edvesen festette meg csal\u00e1dtagjait.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

3. La Grenouill\u00e9re, 1869<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Grenouill\u00e8re egy nagyon n\u00e9pszer\u0171 f\u00fcrd\u0151z\u00e9sre \u00e9s cs\u00f3nak\u00e1z\u00e1sra is alkalmas hely volt. Monet 1869-ben ezt \u00edrta: \u201eVan egy \u00e1lmom, szeretn\u00e9k egy k\u00e9pet festeni La Grenouill\u00e8re f\u00fcrd\u0151j\u00e9r\u0151l, amir\u0151l m\u00e1r csin\u00e1ltam n\u00e9h\u00e1ny vacak v\u00e1zlatot, de ez csak egy \u00e1lom. Renoir, aki most t\u00f6lt\u00f6tt ott k\u00e9t h\u00f3napot, szint\u00e9n meg akarja festeni.\u201d A k\u00e9pet mindketten v\u00e1szonra vitt\u00e9k 1869-ben.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

4. Impresszi\u00f3: a felkel\u0151 nap, 1872<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

1872 \u00e9s 1878 k\u00f6zt Monet Argenteuil-ben \u00e9lt, optikai l\u00e1tom\u00e1saiban az ember csak kell\u00e9k. Ekkori p\u00e1rizsi k\u00e9peit (Boulevard des Capucines, A fellobog\u00f3zott Rue Montorgeuil) a remeg\u0151 atmoszf\u00e9ra, a napf\u00e9nyes sz\u00ednek teszik elevenn\u00e9. A pillanatnyi benyom\u00e1sokat, l\u00e9gk\u00f6ri v\u00e1ltoz\u00e1sokat megragad\u00f3 ir\u00e1nyzat nev\u00e9t Monet Impresszi\u00f3: a felkel\u0151 nap c\u00edm\u0171 k\u00e9pe adta, amely a mozgalom els\u0151, 1874 tavasz\u00e1n rendezett p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3. A sz\u00f3t egy kritikus g\u00fanyos sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00edrta le, befejezetlen v\u00e1zlathoz hasonl\u00edtva a festm\u00e9nyeket, de Monet \u00e9s t\u00e1rsai b\u00fcszk\u00e9n v\u00e1llalt\u00e1k a jelz\u0151t.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

5. Pipacsvir\u00e1gz\u00e1s, 1873<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9p 1873-ban Argenteuil-ben k\u00e9sz\u00fclt, jelenleg a p\u00e1rizsi Mus\u00e9e d\u2019Orsay gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. Ez szint\u00e9n egy meghat\u00e1roz\u00f3 darabja Monet munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak. A k\u00e9p a Monet akkori lak\u00f3helye k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00e1jat \u00f6r\u00f6k\u00edti meg, amiben er\u0151teljesen megjelenik a plein-air fest\u00e9szeti st\u00edlus. F\u0151szerepl\u0151je feles\u00e9ge, Camille \u00e9s fia, Jean.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

6. Kazlak, 1890\u201391<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ismertek Monet festm\u00e9nysorozatai, amelyeket azonos t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 napszakokban, m\u00e1s-m\u00e1s f\u00e9nyviszonyok mellett festett, els\u0151 ilyen sorozata a Saint-Lazare p\u00e1lyaudvarr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt. Az 1890-es Kazlak f\u0151leg a l\u00e9gk\u00f6ri jelens\u00e9geket t\u00fckr\u00f6zi. Mintegy 25-30 festm\u00e9ny alkotja ezt a sorozatot \u2013 1890 \u0151sz\u00e9t\u0151l 1891 tavasz\u00e1ig k\u00e9sz\u00edtette el \u0151ket. A m\u0171v\u00e9sz k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja a term\u00e9s \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9nek akkoriban haszn\u00e1latos m\u00f3dszere, ami az\u00e9rt is volt t\u00f6k\u00e9letes sz\u00e1m\u00e1ra, mert tanulm\u00e1nyozhatta a f\u00e9ny j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, valamint megfigyelhette, majd meg\u00f6r\u00f6k\u00edthette a sz\u00e9nakazal halmokat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9v- \u00e9s napszakokban. A sorozat darabjai a vil\u00e1g legismertebb m\u00fazeumaiban \u00e9s mag\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9nyekben tal\u00e1lhat\u00f3ak meg.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

7. Jap\u00e1n h\u00edd Givernyben, 1899<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Monet 43 \u00e9vesen k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a P\u00e1rizst\u00f3l mintegy 70 kilom\u00e9terre tal\u00e1lhat\u00f3 Givernybe, ahol m\u00e1sodik feles\u00e9g\u00e9vel h\u00e1zat \u00e9s egy majdnem egy hekt\u00e1ron elter\u00fcl\u0151 birtokot b\u00e9reltek. 1893-ban Monet megv\u00e1s\u00e1rolta a szomsz\u00e9dos telket is, amelyet egy kis patak szelt \u00e1t, az Epte foly\u00f3 egyik \u00e1ga. A patakot kim\u00e9ly\u00edtve a fest\u0151 egy kisebb tavat alak\u00edtott ki, amelynek a szomsz\u00e9dok nem \u00f6r\u00fcltek, f\u00e9ltek, hogy Monet egzotikus n\u00f6v\u00e9nyei megm\u00e9rgezik a vizet. Monet-t rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don inspir\u00e1lta a v\u00edzikert, a t\u00f3 t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 \u00e9s \u00e1ttetsz\u0151 fel\u00fclete, valamint a rajta \u00e1t\u00edvel\u0151 jap\u00e1n h\u00edd, amelyet egy helyi mesteremberrel \u00e9p\u00edttetett.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

8. V\u00edzililiomok, 1915<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Monet m\u00e9lt\u00e1n legismertebb sorozata a V\u00edzililiomok, amely mag\u00e1nak a m\u0171v\u00e9sznek is a legkedvesebb t\u00e9m\u00e1ja volt \u2013 mintegy 250 olajk\u00e9pet festett meg f\u0151szerepben a k\u00fcl\u00f6nleges vir\u00e1gokkal. \u00c9let\u00e9nek utols\u00f3 30 \u00e9v\u00e9ben ez volt a f\u0151 tematik\u00e1ja. A festm\u00e9nyek egy r\u00e9sz\u00e9t viszont m\u00e1r sz\u00fcrkeh\u00e1lyogt\u00f3l szenvedve festette, l\u00e1t\u00e1sa folyamatosan romlott, ami t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt alkot\u00e1sai sz\u00ednhaszn\u00e1lat\u00e1ban is megmutatkozott.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u00c9lete v\u00e9g\u00e9n l\u00e1t\u00e1sa megromlott, ennek tulajdon\u00edtj\u00e1k a v\u00f6r\u00f6s sz\u00edn egyre er\u0151sebb megjelen\u00e9s\u00e9t utols\u00f3 k\u00e9pein. A t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 Monet azokat a k\u00e9peit, amelyekkel el\u00e9gedetlen volt, d\u00fch\u00e9ben maga tette t\u00f6nkre, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag t\u00f6bb sz\u00e1z k\u00e9pe veszett \u00edgy el.<\/p>\n\n\n\n

Monet 1926. december 5-\u00e9n halt meg, retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t 1927-ben rendezt\u00e9k meg P\u00e1rizsban. Ezen \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki 22 nagym\u00e9ret\u0171, v\u00edzililiomokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9p\u00e9t, amelyeket a francia \u00e1llamnak adom\u00e1nyozott. Ami p\u00e9nzben is kifejez\u0151dik: tavaly p\u00e9ld\u00e1ul 110 milli\u00f3 doll\u00e1r\u00e9rt kelt el Kazlak c\u00edm\u0171 k\u00e9pe egy New York-i \u00e1rver\u00e9sen, ez volt az els\u0151 impresszionista festm\u00e9ny, amely\u00e9rt t\u00f6bb mint 100 milli\u00f3 doll\u00e1rt adtak. Monet \u00e9s bar\u00e1tai c\u00edmmel 2003. december 1-j\u00e9t\u0151l a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum 33 eur\u00f3pai \u00e9s amerikai gy\u0171jtem\u00e9ny 70 festm\u00e9ny\u00e9t, rajz\u00e1t \u00e9s szobr\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta ki, a t\u00e1rlatot h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l h\u00f3nap alatt csaknem 300 ezren l\u00e1tt\u00e1k.  A p\u00e1rizsi Orangerie m\u00fazeumban virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az interneten is megtekinthet\u0151k a fest\u0151 V\u00edzililiomok c\u00edm\u0171 \u00f3ri\u00e1si k\u00e9pei.<\/p>\n\n\n\n

(nullahategy.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Sz\u00e1znyolcvan \u00e9ve, 1840. november 14-\u00e9n sz\u00fcletett Claude Monet, a francia impresszionizmus egyik legnagyobb alakja. M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek saj\u00e1tja, hogy k\u00e9pei nem a t\u00e1rgyak t\u00e9rbeli viszony\u00e1t, hanem sz\u00edneik vil\u00e1g\u00edt\u00e1sbeli \u00e9rt\u00e9keit jelen\u00edtik meg. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":36105,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,596,23,271,17,592,39],"tags":[26655,26656],"class_list":["post-36104","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-erdekes","category-fotok","category-kultura-hu","category-surgos","category-tarsadalom","category-vilag","tag-claude-monet","tag-francia-impresszionizmus"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/36104","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=36104"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/36104\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/36105"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=36104"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=36104"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=36104"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}