{"id":48547,"date":"2021-03-09T17:16:00","date_gmt":"2021-03-09T15:16:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=48547"},"modified":"2021-03-10T18:03:48","modified_gmt":"2021-03-10T16:03:48","slug":"noi-varosnezes-ungvaron","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=48547&lang=hu","title":{"rendered":"\u201eN\u0151i\u201d v\u00e1rosn\u00e9z\u00e9s Ungv\u00e1ron"},"content":{"rendered":"\n

K\u00fcl\u00f6nleges, \u00fcnnepi \u201en\u0151i\u201d v\u00e1rosn\u00e9z\u00e9st szerveztek a nemzetk\u00f6zi n\u0151nap alkalm\u00e1b\u00f3l a Boldog Gyerekek (Scsasztlivi gyiti) civil szervezet tagjai \u00e9s az Ismerd meg Ungv\u00e1rt (Piznaj Uzshorod) projekt csapata az Ukr\u00e1n Kultur\u00e1lis Alap t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. Az eredeti terv szerint a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelme ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket m\u00e1rcius 8-\u00e1n t\u00f6bb helysz\u00ednen v\u00e1rt\u00e1k volna az idegenvezet\u0151k. Azonban K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t v\u00f6r\u00f6s z\u00f3n\u00e1ba sorolt\u00e1k, \u00edgy a szervez\u0151k online k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k valamennyi helysz\u00ednr\u0151l az \u00e9rdekes \u00e9s tartalmas elbesz\u00e9l\u00e9seket azokr\u00f3l a h\u00f6lgyekr\u0151l, akik Ungv\u00e1r \u00e9let\u00e9t jelent\u0151sen befoly\u00e1solt\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

Olha Pavlova a g\u00f6r\u00f6gkatolikus sz\u00e9kesegyh\u00e1z el\u0151l, a M\u00e1ria Ter\u00e9zia parkb\u00f3l kapcsol\u00f3dott be, \u00e9s v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte az idegenvezet\u0151ket a v\u00e1ros sz\u00e1mos pontj\u00e1n. Az a t\u00e9ny, hogy a v\u00f6r\u00f6s z\u00f3na bevezet\u00e9se miatt lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lt a csoportos s\u00e9ta lebonyol\u00edt\u00e1sa, tal\u00e1n m\u00e9g pozit\u00edvumk\u00e9nt is hatott, hiszen \u00edgy az online k\u00f6zvet\u00edt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azok is r\u00e9szesei lehettek az \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9nelmi visszatekint\u00e9snek, akik nem tart\u00f3zkodtak Ungv\u00e1ron.<\/p>\n\n\n\n

Jurij Szlavik idegenvezet\u0151 eg\u00e9szen a XVII\u2013XVIII. sz\u00e1zadig ment vissza, amikor Ungv\u00e1r fokozatosan nem csup\u00e1n K\u00e1rp\u00e1talja, de az akkori Magyarorsz\u00e1g jelent\u0151s oktat\u00e1si, kultur\u00e1lis \u00e9s szellemi k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. Ebben jelent\u0151s szerepe volt annak a h\u00e1rom h\u00f6lgynek, akikr\u0151l mes\u00e9lt.<\/p>\n\n\n\n

A horv\u00e1t sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Jakusith Anna, Drugeth X. J\u00e1nos feles\u00e9ge, az egri p\u00fcsp\u00f6k h\u00faga szerepe \u2013 m\u00e9lt\u00e1nytalanul \u2013 tal\u00e1n a legkev\u00e9sb\u00e9 ismert a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. \u0150 volt az, aki f\u00e9rje v\u00e9grendelet\u00e9t teljes\u00edtve, 1645-ben a mai p\u00fcsp\u00f6ki palota hely\u00e9n oktat\u00e1si k\u00f6zpontot hozott l\u00e9tre: Homonn\u00e1r\u00f3l Ungv\u00e1rra telep\u00edtette a jezsuita koll\u00e9giumot, aminek a jelent\u0151s\u00e9ge akkoriban fel\u00e9rt az egyetemmel. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Ungv\u00e1r Eur\u00f3pa-szerte ismert helly\u00e9 v\u00e1lt. Anna f\u00e9rj\u00e9nek \u00e9s ap\u00f3s\u00e1nak egy m\u00e1sik kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t is folytatta, akik megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k egyes\u00edteni a pravoszl\u00e1v \u00e9s a katolikus egyh\u00e1zat Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n. 1646. \u00e1prilis 24-\u00e9n b\u00e1tyj\u00e1nak, Jakusith Gy\u00f6rgy egri p\u00fcsp\u00f6knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az ungv\u00e1ri v\u00e1r k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban l\u00e9trej\u00f6tt az Uni\u00f3. Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben a magyarorsz\u00e1gi g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1z \u00e1tt\u00e9rt a r\u00f3mai p\u00e1pa fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1. Ez jelent\u0151s hat\u00e1rk\u0151 a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f6lgy ismertebb a t\u00f6rt\u00e9nelemben: \u0151 Cs\u00e1ky Krisztina, az ungv\u00e1ri v\u00e1r egykori ur\u00e1nak, gr\u00f3f Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3snak a feles\u00e9ge. Hozom\u00e1nya t\u00f6bb sz\u00e1z festm\u00e9nyt tartalmazott. Idek\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a v\u00e1r a kultur\u00e1lis \u00e9let k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 alakult \u00e1t: b\u00e1lokat szervezett, az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alakult meg az els\u0151 sz\u00ednt\u00e1rsulat Ungv\u00e1ron. Eml\u00e9k\u00e9t mellszobor \u0151rzi a v\u00e1rudvarban.<\/p>\n\n\n\n

A harmadik, akir\u0151l sz\u00f3 volt, M\u00e1ria Ter\u00e9zia. \u0150 azon kev\u00e9s h\u00f6lgy egyike, akinek eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtottak Ungv\u00e1ron. Szem\u00e9lyis\u00e9ge j\u00f3l ismert a magyarok sz\u00e1m\u00e1ra a XVIII. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l, azonban a m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171ek sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9. Uralkod\u00e1sa alatt v\u00e1lt Ungv\u00e1r a r\u00e9gi\u00f3 szellemi k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1. 1771-ben Bacsinszky Andr\u00e1s ir\u00e1nti tisztelete jel\u00e9\u00fcl a munk\u00e1csi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g jogot kap az egrit\u0151l val\u00f3 k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1sra. Ekkor j\u00f6n l\u00e9tre a k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 Munk\u00e1csi G\u00f6r\u00f6gkatolikus Egyh\u00e1zmegye, majd amikor a jezsuita rendet feloszlatj\u00e1k, Munk\u00e1csr\u00f3l Ungv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6zik a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g. M\u00e1ria Ter\u00e9zia szem\u00e9lyesen ugyan soha nem j\u00e1rt Ungv\u00e1ron, d\u00f6nt\u00e9seivel m\u00e9gis jelent\u0151sen befoly\u00e1solta a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t. 1756-ban parancsba adta, hogy a m\u00e1gly\u00e1ra vet\u00e9s el\u0151tt a boszork\u00e1nys\u00e1got ki kell vizsg\u00e1lni, ez m\u00e1r csak az\u00e9rt is aktu\u00e1lis volt, mert 1732-ben m\u00e9g jegyeztek boszork\u00e1ny\u00e9get\u00e9st a v\u00e1rosban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 helysz\u00ednen, a jelenlegi pedag\u00f3gus-tov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet \u00e9p\u00fclete el\u0151tt, ahol kor\u00e1bban tan\u00edt\u00f3i szemin\u00e1rium \u00e9s le\u00e1nyiskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, Tetyana Liter\u00e1ti v\u00e1rta az \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket, \u00e9s mes\u00e9lt n\u00e9h\u00e1ny kiemelked\u0151 n\u0151r\u0151l. Az egyik ilyen Karczub M\u00e1ria, aki itt tanult, majd dolgozott \u00e9s 33 \u00e9vig tan\u00edtott az iskol\u00e1ban. A k\u00f6zeli 34. sz\u00e1m alatti h\u00e1zban b\u00e9relt lak\u00e1st, eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben nem ment f\u00e9rjhez, gyermeke sem sz\u00fcletett, szer\u00e9nyen \u00e9lt, a kereset\u00e9t j\u00f3t\u00e9konykod\u00e1sra ford\u00edtotta. Sokat utazott, j\u00e1rt R\u00f3m\u00e1ban, Vatik\u00e1nban, P\u00e1rizsban \u00e9s minden\u00fctt szabadon t\u00e1rsalgott, mert besz\u00e9lt franci\u00e1ul, olaszul, n\u00e9met\u00fcl. A XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n arra buzd\u00edtotta a l\u00e1nyokat, hogy szerezzenek v\u00e9gzetts\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n

Irina Volosina a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f6lgy, akinek f\u00e9rje, Augusztin Volosin \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban elt\u00f6rp\u00fclt a szerepe, pedig figyelemre m\u00e9lt\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g volt. Nem sz\u00fcletett gyerek\u00fck, ez\u00e9rt \u00e1rvah\u00e1zat m\u0171k\u00f6dtettek, amelyet Irina vezetett. Ezenk\u00edv\u00fcl dolgozott a szemin\u00e1riumban, csel\u00e9dtanfolyamot ind\u00edtott a faluhelyr\u0151l felk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, munk\u00e1t keres\u0151 l\u00e1nyok sz\u00e1m\u00e1ra, mert sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck \u00f6r\u00f6ml\u00e1nyokk\u00e1 v\u00e1ltak, ha nem tal\u00e1ltak munk\u00e1t. \u00c9vente mintegy 50 l\u00e1ny tanult itt k\u00e9zimunk\u00e1zni, \u00edrni, olvasni.<\/p>\n\n\n\n

Romisovszka Vera Gr\u00fazi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazott. Csod\u00e1s hangja volt, heged\u0171n j\u00e1tszott. Mivel sz\u00fclei egyed\u00fcl nem engedt\u00e9k idegen orsz\u00e1gba, bar\u00e1tn\u0151j\u00e9vel, Bagaturova Erzs\u00e9bettel utazott Pr\u00e1g\u00e1ba, ahol konzervat\u00f3riumban tanultak, majd a b\u00e9csi cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s kir\u00e1lyi zene- \u00e9s el\u0151ad\u00f3-m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1ra felv\u00e9teliztek a l\u00e1nyok. Vera Eur\u00f3pa-szerte h\u00edres heged\u0171m\u0171v\u00e9sz lett, 1920-ban j\u00e1rt Ungv\u00e1ron el\u0151sz\u00f6r, adott n\u00e9h\u00e1ny koncertet, majd elutazott. K\u00e9s\u0151bb elt\u00f6rte az ujj\u00e1t, \u00e9s m\u00e1r nem tudott heged\u0171n j\u00e1tszani, karrierje v\u00e9get \u00e9rt. Akkor d\u00f6nt\u00f6tt \u00fagy, hogy bar\u00e1tn\u0151j\u00e9hez k\u00f6lt\u00f6zik Ungv\u00e1rra, \u00e9s zeneiskol\u00e1t hoz l\u00e9tre. 1927-ben els\u0151re ez nem siker\u00fclt neki, de 1929-ben a hatalom megengedte, hogy mag\u00e1n zeneiskol\u00e1t nyisson. A szovjet id\u0151kben, 1946-ban pedig \u0151 lett az els\u0151 n\u0151i igazgat\u00f3 a zeneiskol\u00e1ban. Ezt a beoszt\u00e1st azonban csak egy h\u00f3napig t\u00f6lt\u00f6tte be, mert a burzso\u00e1 cseh hatalomhoz f\u0171z\u0151d\u0151 kapcsolattal v\u00e1dolt\u00e1k meg. A hivatalos megnyit\u00f3n m\u00e1r Z\u00e1dor Dezs\u0151 volt az igazgat\u00f3, ez\u00e9rt \u0151t tartj\u00e1k az els\u0151nek.<\/p>\n\n\n\n

Fenczik Eug\u00e9n szobra mellett, amely t\u00f6bb szempontb\u00f3l is egyedi, Pavlo Hugyis mes\u00e9lt. Ez az egyetlen olyan eml\u00e9km\u0171, amelyet Ungv\u00e1ron egyik aktu\u00e1lis hatalom sem bontatott le, nem helyezett \u00e1t. Feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s a h\u00edres szobr\u00e1szn\u0151, Sinay Ilona, vagy f\u00e9rje ut\u00e1n Mondics Ilona els\u0151 alkot\u00e1sa. A szobor annyira megtetszett az akkori vezet\u0151knek, hogy a fiatal m\u0171v\u00e9szn\u0151 sok megrendel\u00e9st kapott. \u0150 k\u00e9sz\u00edtette f\u00e9nyk\u00e9p alapj\u00e1n Anton Beszkid eml\u00e9km\u0171v\u00e9t is, de karrierj\u00e9nek cs\u00facsa az volt, amikor Pr\u00e1g\u00e1ba utazott, ahol tal\u00e1lkozott Masarykkal, s m\u00e9g \u00e9let\u00e9ben k\u00e9sz\u00edtett mellszobrot r\u00f3la. Ezt a mai Pet\u0151fi t\u00e9ren \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel 1928-ban, a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g 10. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l, de csak 10 \u00e9vet \u00e1llt ott, 1938-ig, azut\u00e1n elt\u0171nt, majd beolvasztott\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Megismerkedhett\u00fcnk Pilczer M\u00e1ri\u00e1val, aki a 30-as \u00e9vekben v\u00e1lt ismert sz\u00edn\u00e9szn\u0151v\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f3 volt Oesterreicher L\u00edvia \u00c9v\u00e1r\u00f3l, aki a kor\u00e1bban eml\u00edtett h\u00f6lgyekkel ellent\u00e9tben Ungv\u00e1ron sz\u00fcletett. \u0150t olvas\u00f3inknak nem kell k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen bemutatni, hiszen a zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szn\u0151 Orsz\u00e1g Lili n\u00e9ven v\u00e1lt ismertt\u00e9. <\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 helysz\u00ednen Vladiszlav Tovtin idegenvezet\u0151 a Brascsajko csal\u00e1d h\u00f6lgytagjainak, valamint Irina Nevicka ruszin sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa szlov\u00e1k \u00edr\u00f3n\u0151nek a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t id\u00e9zte fel. V\u00e9gezet\u00fcl Csehszlov\u00e1kia els\u0151 eln\u00f6ke. Tom\u00e1\u0161 Garrigue Masaryk feles\u00e9g\u00e9r\u0151l, Charlotte Garriguer\u00f3l hallhattak \u00e9rdekes elbesz\u00e9l\u00e9st. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a cseh politikus felvette amerikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa feles\u00e9ge nev\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Nos, ism\u00e9telten megbizonyosodhattunk arr\u00f3l, hogy a multikultur\u00e1lis Ungv\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t sz\u00e1mos nemzetis\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151i \u00edrt\u00e1k, tett\u00e9k naggy\u00e1, \u00e9s ebben a h\u00f6lgyek is tev\u00e9keny r\u00e9szt v\u00e1llaltak.<\/p>\n\n\n\n

(Reh\u00f3 Vikt\u00f3ria<\/strong>\/K\u00e1rp\u00e1talja hetilap<\/a>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00fcl\u00f6nleges, \u00fcnnepi \u201en\u0151i\u201d v\u00e1rosn\u00e9z\u00e9st szerveztek a nemzetk\u00f6zi n\u0151nap alkalm\u00e1b\u00f3l a Boldog Gyerekek (Scsasztlivi gyiti) civil szervezet tagjai \u00e9s az Ismerd meg Ungv\u00e1rt (Piznaj Uzshorod) projekt csapata az Ukr\u00e1n Kultur\u00e1lis Alap t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. Az eredeti terv szerint a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelme ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151ket m\u00e1rcius 8-\u00e1n t\u00f6bb helysz\u00ednen v\u00e1rt\u00e1k volna az idegenvezet\u0151k. Azonban K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t v\u00f6r\u00f6s z\u00f3n\u00e1ba sorolt\u00e1k, \u00edgy a szervez\u0151k online k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k valamennyi helysz\u00ednr\u0151l az \u00e9rdekes \u00e9s tartalmas elbesz\u00e9l\u00e9seket azokr\u00f3l a h\u00f6lgyekr\u0151l, akik Ungv\u00e1r \u00e9let\u00e9t jelent\u0151sen befoly\u00e1solt\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korokban.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":48549,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,596,49,31],"tags":[892,692],"class_list":["post-48547","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-erdekes","category-hirek","category-karpatalja","tag-tortenelem","tag-ungvar"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/48547","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=48547"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/48547\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/48549"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=48547"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=48547"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=48547"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}