{"id":49627,"date":"2021-03-18T16:46:00","date_gmt":"2021-03-18T14:46:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=49627"},"modified":"2021-03-18T14:50:19","modified_gmt":"2021-03-18T12:50:19","slug":"europaban-egyre-sulyosabbak-az-aszalyok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=49627&lang=hu","title":{"rendered":"Eur\u00f3p\u00e1ban egyre s\u00falyosabbak az asz\u00e1lyok"},"content":{"rendered":"\n

Minden kor\u00e1bbin\u00e1l s\u00falyosabbak Eur\u00f3p\u00e1ban az asz\u00e1lyok: egy nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1s szerint a 2015 \u00f3ta a kontinensen tapasztalhat\u00f3 ny\u00e1ri sz\u00e1razs\u00e1gok puszt\u00edt\u00f3bbak voltak, mint az azt megel\u0151z\u0151 2100 \u00e9vben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Kisz\u00e1radt erd\u0151k, a term\u00e9s kies\u00e9se \u00e9s a elapad\u00f3 foly\u00f3k: csak n\u00e9h\u00e1ny azokb\u00f3l a s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyekb\u0151l, melyeket a h\u0151hull\u00e1mok okoznak Eur\u00f3p\u00e1ban \u2013 olvashat\u00f3 a Nature Geoscience c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos lapban megjelent tanulm\u00e1nyban. Elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben r\u00e9szt vett m\u00e1sok mellett a Sv\u00e1jci Sz\u00f6vets\u00e9gi Erd\u0151-, H\u00f3- \u00e9s T\u00e1jkutat\u00f3 Int\u00e9zet (WSL).<\/p>\n\n\n\n

A tud\u00f3sok speci\u00e1lis elemz\u00e9si m\u00f3dszerrel vizsg\u00e1lt\u00e1k a f\u00e1k \u00e9vgy\u0171r\u0171it \u00e9s l\u00e9trehoztak egy hatalmas adathalmazt, mellyel lek\u00e9pezt\u00e9k K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa hidroklimatikus, vagyis a v\u00edzzel kapcsolatos \u00e9s \u00e9ghajlati viszonyait a r\u00f3mai kort\u00f3l napjainkig.<\/p>\n\n\n\n

A szokatlanul sz\u00e1raz peri\u00f3dus a tud\u00f3sok szerint az ember okozta kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sra vezethet\u0151 vissza.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Eur\u00f3pa 2003-ban, 2015-ben \u00e9s 2018-ban sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges ny\u00e1ri h\u0151hull\u00e1mokat \u00e9s sz\u00e1razs\u00e1gokat \u00e9lt meg. Ezek hat\u00e1sai nemcsak a mez\u0151gazdas\u00e1got \u00e9s erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1st \u00e9rintett\u00e9k: megn\u0151tt a h\u0151s\u00e9g hal\u00e1los \u00e1ldozatainak sz\u00e1ma is. \u201eMind tudunk az elm\u00falt \u00e9vek szokatlanul meleg \u00e9s sz\u00e1raz nyarair\u00f3l. Sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk volt azonban a t\u00f6rt\u00e9nelmi viszonyok prec\u00edz rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ahhoz, hogy l\u00e1ssuk, hogyan viszonyulnak a kor\u00e1bbi \u00e9vekhez\u201d \u2013 mondta Ulf B\u00fcntgen, a Cambridge Egyetem kutat\u00f3ja, a tanulm\u00e1ny vezet\u0151 szerz\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

B\u00fcntgen \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i 147 t\u00f6lgyfa \u00e9vgy\u0171r\u0171in t\u00f6bb mint 27 ezer m\u00e9r\u00e9st v\u00e9geztek. A f\u00e1k az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s el\u0151tti 75 \u00e9s id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1s szerinti 2018 k\u00f6z\u00f6tt mintegy 2100 \u00e9vet \u00f6leltek fel. A mint\u00e1k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9g\u00e9szeti maradv\u00e1nyokb\u00f3l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi faanyagokb\u00f3l, valamint \u00e9l\u0151 n\u00f6v\u00e9nyekt\u0151l sz\u00e1rmaztak a mai Csehorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s Bajororsz\u00e1g d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9b\u0151l. Minden \u00e9vgy\u0171r\u0171b\u0151l kivont\u00e1k \u00e9s elemezt\u00e9k a stabil sz\u00e9n- \u00e9s oxig\u00e9nizot\u00f3pokat, melyek a f\u00e1k fizikai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit \u00e9s az azokra adott reakci\u00f3it r\u00f6gz\u00edtik.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9n\u00e9rt\u00e9kek a fotoszintetikus aktivit\u00e1st\u00f3l f\u00fcggnek, az oxig\u00e9n\u00e9rt\u00e9keket a forr\u00e1sv\u00edz befoly\u00e1solja. Ezek egy\u00fctt szorosan \u00f6sszef\u00fcggnek a n\u00f6veked\u00e9si peri\u00f3dus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeivel \u2013 mondta Paolo Cherubini, a WSL munkat\u00e1rsa.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9vgy\u0171r\u0171k stabil izot\u00f3pjai \u00edgy sokkal pontosabban k\u00e9pesek rekonstru\u00e1lni a m\u00e9rs\u00e9kelt ter\u00fcletek hidroklimatikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, mint a hagyom\u00e1nyos vizsg\u00e1latok \u2013 mondta Jan Esper, a Mainzi Egyetem tud\u00f3sa. Az \u00e9vgy\u0171r\u0171k izot\u00f3pjainak elemz\u00e9se alapj\u00e1n Eur\u00f3p\u00e1ban nagyon nedves nyarak is voltak, p\u00e9ld\u00e1ul 200-ban, 720-ban \u00e9s 1100-ban, de nagyon sz\u00e1razak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben \u00e9s 1510-ben.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a kontinens az elm\u00falt k\u00e9tezer \u00e9vben egyre sz\u00e1razabb\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A 2015\u20132018-as mint\u00e1k megmutatt\u00e1k, hogy az elm\u00falt \u00e9vek nyarain j\u00f3val s\u00falyosabbak voltak a sz\u00e1razs\u00e1gok, mint az azt megel\u0151z\u0151 2100 \u00e9vben.<\/p>\n\n\n\n

\u201eT\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadon \u00e1t tart\u00f3 lass\u00fa, jelent\u0151s hanyatl\u00e1s ut\u00e1n egy hirtelen, drasztikus \u00f6sszeoml\u00e1st \u00e9lt\u00fcnk \u00e1t, mely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l riaszt\u00f3. Az Eur\u00f3pa nagy r\u00e9sz\u00e9n tapasztalhat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1tlan erd\u0151pusztul\u00e1s al\u00e1t\u00e1masztja eredm\u00e9nyeinket\u201d \u2013 mondta Mirek Trnka t\u00e1rsszerz\u0151.<\/p>\n\n\n\n

A tud\u00f3sok a szokatlanul sz\u00e1raz nyarak halmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t az ember \u00e1ltal okozta kl\u00edmameleged\u00e9sre \u00e9s a sarkvid\u00e9ki \u00e1ramlatok ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra vezeti vissza. Ezek a l\u00e9g\u00e1ramlatok szab\u00e1lyozz\u00e1k a sarkok \u00e9s az Egyenl\u00edt\u0151 k\u00f6z\u00f6tti h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti eloszl\u00e1st \u00e9s nagy hat\u00e1ssal vannak az id\u0151j\u00e1r\u00e1sra.<\/p>\n\n\n\n

(vg.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Minden kor\u00e1bbin\u00e1l s\u00falyosabbak Eur\u00f3p\u00e1ban az asz\u00e1lyok: egy nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1s szerint a 2015 \u00f3ta a kontinensen tapasztalhat\u00f3 ny\u00e1ri sz\u00e1razs\u00e1gok puszt\u00edt\u00f3bbak voltak, mint az azt megel\u0151z\u0151 2100 \u00e9vben.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":49628,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,11,592,598,39],"tags":[42041,1061,709],"class_list":["post-49627","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-kiemelt-tema","category-tarsadalom","category-tudomany","category-vilag","tag-aszaly","tag-europa","tag-klimavaltozas"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49627","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=49627"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/49627\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/49628"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=49627"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=49627"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=49627"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}