![\"\"](\"http:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/verne.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n| <\/td><\/tr><\/tbody><\/table><\/figure>\n\n\n\n A t\u00e1voli vil\u00e1gok \u00e9s a tudom\u00e1ny szerelmese<\/strong><\/p>\n\n\n\n A XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9l\u0151 emberek joggal \u00e9rezhett\u00e9k \u00fagy, hogy a vil\u00e1g val\u00f3s\u00e1ggal elrohan mellett\u00fck. A korszak m\u00e1ra legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt feltal\u00e1l\u00f3i \u00e9vr\u0151l \u00e9vre fantasztikusabbn\u00e1l fantasztikusabb tal\u00e1lm\u00e1nyokkal \u00e1lltak el\u0151. Ekkor jelentek meg az els\u0151, m\u00e1r n\u00e9gy\u00fctem\u0171 motorral hajtott j\u00e1rm\u0171vek protot\u00edpusai, az \u00e9gen felt\u0171ntek az els\u0151 korm\u00e1nyozhat\u00f3 l\u00e9ghaj\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n A t\u00e1v\u00edr\u00f3, a telefon, majd a r\u00e1di\u00f3 elterjed\u00e9se, illetve a hang-, \u00e9s mozg\u00f3k\u00e9pr\u00f6gz\u00edt\u0151 technol\u00f3gi\u00e1k felbukkan\u00e1sa a kommunik\u00e1ci\u00f3 legjelent\u0151sebb forradalm\u00e1t hozta el a nyomtat\u00e1s feltal\u00e1l\u00e1sa \u00f3ta. Hasonl\u00f3an forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyezett az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben a vasbeton, a hadvisel\u00e9sben a dinamit \u00e9s a korai gyorst\u00fczel\u00e9s\u0171 fegyverek felbukkan\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n Ebben a korban \u00e9lt \u00e9s alkotott a vil\u00e1girodalom mindm\u00e1ig egyik legolvasottabb \u00edr\u00f3ja, Jules Verne, akinek reg\u00e9nyein Magyarorsz\u00e1gon is nemzed\u00e9kek n\u0151ttek fel. Verne 1828-ban a franciaorsz\u00e1gi Nantes v\u00e1ros\u00e1ban sz\u00fcletett, \u00e9s gyermekkora \u00f3ta szenved\u00e9lyesen rajongott a t\u00e1voli t\u00e1jak, az utaz\u00e1s \u00e9s a felfedez\u00e9sek ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1r fiatalon ugyancsak nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott az irodalom ir\u00e1nt is, de \u00e9desapja el\u0151sz\u00f6r hallani sem akart arr\u00f3l, hogy fia a m\u0171v\u00e9szek bizonytalan \u00e9let\u00fatj\u00e1t v\u00e1lassza. \u00cdgy ker\u00fclt a 19 \u00e9ves Verne 1847-ben P\u00e1rizsba, hogy apja nyomdokaiba l\u00e9pve jogi tanulm\u00e1nyokat folytasson.<\/p>\n\n\n\n B\u00e1r 1851-ben diplom\u00e1t szerzett, \u00fcgyv\u00e9dk\u00e9nt egyetlen napot sem praktiz\u00e1lt. A francia f\u0151v\u00e1ros kultur\u00e1lis \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9lete az irodalmi p\u00e1lya ir\u00e1ny\u00e1ba ford\u00edtotta, \u00e9s m\u00e1r 1849-t\u0151l j\u00f3 bar\u00e1tja, ifj. Alexandre Dumas t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val sz\u00edndarabokat is \u00edrt, igaz, ekkor m\u00e9g nem aratott nagy sikereket.<\/p>\n\n\n\n Az egzotikus vil\u00e1gok mellett Verne m\u00e1sik nagy szenved\u00e9ly\u00e9v\u00e9 hamarosan a term\u00e9szettudom\u00e1nyok v\u00e1ltak. 1851-ben ismerkedett meg Pierre-Michel-Fran\u00e7ois Chevalier \u00fajs\u00e1gszerkeszt\u0151vel, akinek lapj\u00e1ban tudom\u00e1nyos n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 cikkeket kezdett publik\u00e1lni. Reg\u00e9nyes form\u00e1ba \u00f6nt\u00f6tt munk\u00e1it apr\u00f3l\u00e9kos kutat\u00f3munk\u00e1ra alapozta, \u00edgy sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyvet \u00e9s foly\u00f3iratcikket olvasott.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e9lesebb ismerets\u00e9gi k\u00f6r\u00e9be tartozott tov\u00e1bb\u00e1 a korabeli francia tudom\u00e1nyos \u00e9let t\u00f6bb jeles k\u00e9pvisel\u0151je is, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul Elisee Reclus geogr\u00e1fus, a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Nadar, Charles Deville vulkanol\u00f3gus vagy \u00e9ppen az angol csillag\u00e1sz, John Herschel.<\/p>\n\n\n\n \u00cdgy Verne sz\u00e9les k\u00f6r\u0171en t\u00e1j\u00e9kozott volt kor\u00e1nak tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeit illet\u0151en, s\u0151t minden bizonnyal arr\u00f3l is tudott, hogy a kutat\u00f3k mire sz\u00e1m\u00edtanak a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve. A nagy tud\u00e1ssal felv\u00e9rtezett \u2013 \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl j\u00f3 fant\u00e1zi\u00e1val meg\u00e1ldott \u2013 \u00edr\u00f3 k\u00f6nyveit most, a XXI. sz\u00e1zadban olvasva pedig k\u00f6nnyen olyan \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk t\u00e1madhat, mintha Verne val\u00f3ban k\u00e9pes lett volna el\u0151re l\u00e1tni azt, hogy milyen ir\u00e1nyba halad az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n A tengerek vil\u00e1ga<\/strong><\/p>\n\n\n\n Verne tal\u00e1n legh\u00edresebb m\u0171ve, a Nemo kapit\u00e1ny f\u0151h\u0151sei egy elektromos tengeralattj\u00e1r\u00f3n mer\u00fclnek az \u00f3ce\u00e1n fenek\u00e9re. A vil\u00e1gtengereket bej\u00e1rva izgalmasabbn\u00e1l izgalmasabb kalandokban van r\u00e9sz\u00fck, mik\u00f6zben az olvas\u00f3 szeme el\u00e9 t\u00e1rul a m\u00e9ly tengerek vil\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n A tengeralattj\u00e1r\u00f3 gondolata a reg\u00e9ny 1870-es megjelen\u00e9se idej\u00e9n m\u00e1r kor\u00e1ntsem sz\u00e1m\u00edtott forradalmi \u00f6tletnek. Az emberis\u00e9g ekkor m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta k\u00eds\u00e9rletezett v\u00edz alatt k\u00f6zleked\u0151 j\u00e1rm\u0171vek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s alig n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban sor ker\u00fclt a tengeralattj\u00e1r\u00f3k els\u0151 sikeres katonai c\u00e9l\u00fa bevet\u00e9s\u00e9re is. 1864-ben, az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n ugyanis a d\u00e9liek H. L. Hunley nev\u0171 tengeralattj\u00e1r\u00f3ja els\u00fcllyesztette az \u00e9szakiak hatalmas g\u0151z\u00f6s\u00e9t, az USS Housatonicot.<\/p>\n\n\n\n A Verne \u00e1ltal ismert tengeralattj\u00e1r\u00f3kat azonban ekkor m\u00e9g nem elektromos \u00e1rammal, hanem k\u00e9zzel forgatott haj\u00f3csavarral vagy s\u0171r\u00edtett leveg\u0151vel hajtott\u00e1k. Nemo kapit\u00e1ny Nautilusa viszont m\u00e1r teljes m\u00e9rt\u00e9kben elektromos \u00e1rammal m\u0171k\u00f6dik, amelyet a b\u00fav\u00e1rhaj\u00f3 akkumul\u00e1torai szolg\u00e1ltatnak, az energi\u00e1t a tengerv\u00edzb\u0151l kivont n\u00e1triumb\u00f3l \u00e1ll\u00edtva el\u0151. A haj\u00f3 \u00edgy folyamatosan, t\u00f6lt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00e9pes a v\u00edz alatt k\u00f6zlekedni, \u00e9s csak akkor bukik fel a felsz\u00ednre, ha a kapit\u00e1ny friss leveg\u0151vel szeretn\u00e9 felt\u00f6lteni a fed\u00e9lzetet.<\/p>\n\n\n\n Ha nem is teljesen a Verne \u00e1ltal le\u00edrt m\u00f3dszer ment\u00e9n, de a tengeralattj\u00e1r\u00f3k fejl\u0151d\u00e9se val\u00f3ban a villamos energia ir\u00e1ny\u00e1ban indult meg a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban alkalmazott tengeralattj\u00e1r\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t a felsz\u00ednen haladva d\u00edzelmotorok, m\u00edg al\u00e1mer\u00fclve akkumul\u00e1torokr\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lt elektromos motorok hajtott\u00e1k, a XX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n pedig megjelentek a nukle\u00e1ris meghajt\u00e1s\u00fa tengeralattj\u00e1r\u00f3k, amelyek minden kor\u00e1bbin\u00e1l hosszabb utakat voltak k\u00e9pesek megtenni a v\u00edz alatt.<\/p>\n\n\n\n A reg\u00e9ny azonban nem csak a tengeralattj\u00e1r\u00f3k kapcs\u00e1n vet\u00edtette el\u0151re a j\u00f6v\u0151t. A Nautilus leg\u00e9nys\u00e9ge a napjainkban haszn\u00e1lt b\u00fav\u00e1rruh\u00e1khoz hasonl\u00f3t haszn\u00e1l m\u00e9lytengeri kalandjai sor\u00e1n, \u00e9s tal\u00e1lkozhatunk a mai t\u00e9zereknek megfeleltethet\u0151 elektrosokkol\u00f3 fegyverekkel is. M\u0171v\u00e9ben Verne r\u00e1mutat az \u00f3ce\u00e1nokban rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gekre is, hiszen Nemo kapit\u00e1ny emberei az elektromoss\u00e1g mellett minden egy\u00e9b sz\u00fcks\u00e9glet\u00fcket a tengerben fellelhet\u0151 \u2013 akkor m\u00e9g v\u00e9gtelennek hitt \u2013 nyersanyagokb\u00f3l p\u00f3tolj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n Verne k\u00e9t k\u00f6nyv\u00e9ben is foglalkozott az \u0171rhaj\u00f3z\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel. Az Utaz\u00e1s a Holdba (1865), majd az Utaz\u00e1s a Hold k\u00f6r\u00fcl (1870) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyek h\u00e1rom f\u0151szerepl\u0151je elhat\u00e1rozza, hogy elrep\u00fclnek a F\u00f6ldh\u00f6z legk\u00f6zelebb es\u0151 \u00e9gitestre. B\u00e1r a k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9net mintegy teljes \u00e9vsz\u00e1zaddal kor\u00e1bban \u00edr\u00f3dott, minthogy az amerikai Apollo-program \u0171rhaj\u00f3sai megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k volna a Holdat az 1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, Verne meglep\u0151en pontosan \u00e1br\u00e1zolta a k\u00e9s\u0151bbi asztronaut\u00e1k \u00fatj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n A reg\u00e9ny h\u0151sei egy hatalmas \u00e1gy\u00fat \u00e9p\u00edtve gy\u0151zik le a F\u00f6ld gravit\u00e1ci\u00f3s vonz\u00e1s\u00e1t, \u00e9s egy abb\u00f3l kil\u0151tt \u201el\u00f6ved\u00e9kben\u201d \u00fclve indulnak nem mindennapi kalandjukra. Az el\u0151k\u00e9sz\u00fcletek sor\u00e1n pedig nagy hangs\u00falyt fektetnek a kil\u00f6v\u00e9sre alkalmas helysz\u00edn felkutat\u00e1s\u00e1ra. Hosszan vitatkoznak, hogy a k\u00e9t sz\u00f3ba j\u00f6het\u0151 lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl, Texasban vagy Florid\u00e1ban \u00e9p\u00edts\u00e9k fel a hatalmas \u00e1gy\u00fat. V\u00e1laszt\u00e1suk v\u00e9g\u00fcl Florid\u00e1ra esik \u2013 ahol azt\u00e1n az 1960-as \u00e9vekben val\u00f3ban fel\u00e9p\u00fclt az Egyes\u00fclt \u00c1llamok mindm\u00e1ig legfontosabb kil\u00f6v\u0151\u00e1llom\u00e1sa, a Kennedy \u0170rk\u00f6zpont.<\/p>\n\n\n\n Verne h\u00e1rom \u0171rutaz\u00f3ja sikeresen kijut a vil\u00e1g\u0171rbe, p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1llnak a Hold k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s b\u00e1r lesz\u00e1llniuk nem siker\u00fcl, megker\u00fclik azt, \u00e9s visszat\u00e9rnek a F\u00f6ldre. Hasonl\u00f3an a kil\u00f6v\u00e9shez, Verne a lesz\u00e1ll\u00e1s modellez\u00e9s\u00e9ben sem t\u00e9vedett nagyot. A visszat\u00e9r\u0151 \u201el\u00f6ved\u00e9k\u201d \u00e9s utasai a Csendes-\u00f3ce\u00e1nban landolnak, \u00e9pp \u00fagy, ahogy majd az Apollo-11 \u0171rhaj\u00f3sai is visszat\u00e9rnek a F\u00f6ldre 1969-ben.<\/p>\n\n\n\n \u00c9rdekess\u00e9g, hogy a k\u00f6nyvben Verne felveti annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is, hogy a j\u00f6v\u0151ben valamikor a f\u00e9ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hajts\u00e1k meg az \u0171rhaj\u00f3kat. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy ilyesfajta \u201enapvitorl\u00e1sok\u201d val\u00f3ban alkalmasak lehetnek az \u0171rutaz\u00e1sra, \u00e9s b\u00e1r a technol\u00f3gia fejleszt\u00e9se m\u00e9g j\u00f3csk\u00e1n k\u00eds\u00e9rleti st\u00e1diumban j\u00e1r, 2010-ben a Jap\u00e1n \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g sikeresen \u00fatj\u00e1ra ind\u00edtotta a vil\u00e1g els\u0151, kiz\u00e1r\u00f3lag a napf\u00e9ny sug\u00e1rnyom\u00e1sa \u00e1ltal hajtott \u0171rhaj\u00f3t, az IKAROS-t.<\/p>\n\n\n\n Verne nemcsak technol\u00f3giai, hanem bizonyos politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekben is pr\u00f3f\u00e9t\u00e1nak bizonyult. Az \u00c9szaki-sark megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa c\u00edm\u0171 1889-es reg\u00e9ny\u00e9nek elej\u00e9n egy nemzetk\u00f6zi aukci\u00f3t rendeznek, amelyen a r\u00e9sztvev\u0151k az \u00c9szaki-sarkvid\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re licit\u00e1lhatnak. Az \u00e1rver\u00e9sen sz\u00e1mos orsz\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i vesznek r\u00e9szt, de v\u00e9g\u00fcl egy amerikai mag\u00e1nv\u00e1llalat v\u00e1s\u00e1rolja meg a j\u00e9ggel bor\u00edtott vid\u00e9ket.<\/p>\n\n\n\n A tetemes \u00f6sszeget megfizet\u0151 v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 terve az, hogy egy hatalmas \u00e1gy\u00fat \u00e9p\u00edtve, \u00e9s annak visszar\u00fag\u00e1s\u00e1t kihaszn\u00e1lva elmozd\u00edtsa a F\u00f6ld tengely\u00e9t annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy \u00edgy megolvadjanak a sarkvid\u00e9ki j\u00e9gtakar\u00f3k. A j\u00e9gp\u00e1nc\u00e9l alatt ugyanis gazdag sz\u00e9nmez\u0151ket sejtenek, \u00edgy annak kitermel\u00e9se igencsak nagy nyeres\u00e9ggel kecsegtet.<\/p>\n\n\n\n A Verne \u00e1ltal felv\u00e1zolt helyzet nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik napjaink geopolitikai vit\u00e1it\u00f3l. Az Arktisz alatt tal\u00e1lhat\u00f3 a F\u00f6ld legnagyobb, mindm\u00e1ig \u00e9rintetlen k\u0151olaj- \u00e9s f\u00f6ldg\u00e1zlel\u0151helye, nem v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy a ter\u00fclet \u00e9les diplom\u00e1ciai csat\u00e1roz\u00e1sok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Verne legh\u00e1tborzongat\u00f3bb j\u00f6vend\u00f6l\u00e9seivel az \u00edr\u00f3 egy tal\u00e1n kev\u00e9ss\u00e9 ismert k\u00f6nyv\u00e9ben tal\u00e1lkozhatunk. A P\u00e1rizs a XX. sz\u00e1zadban c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny eredetileg 1863-ban \u00edr\u00f3dott, de a k\u00e9zirat nem nyerte el a kiad\u00f3 tetsz\u00e9s\u00e9t, ez\u00e9rt arra k\u00e9rte az \u00edr\u00f3t, hogy v\u00e1rjon h\u00fasz \u00e9vet a k\u00f6nyv megjelentet\u00e9s\u00e9vel. Verne pedig ekkor olyan biztos helyre rakta irom\u00e1ny\u00e1t, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g maga is megfeledkezett r\u00f3la, hogy hol lehet. A reg\u00e9ny \u00edgy t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ven kereszt\u00fcl porosodott egy fi\u00f3kban, m\u00edgnem Verne egyik d\u00e9dunok\u00e1ja r\u00e1 nem bukkant 1989-ben.<\/p>\n\n\n\n Az 1994-ben franci\u00e1ul, majd 1996-ban angolul is megjelent reg\u00e9ny 1960-ban j\u00e1tsz\u00f3dik a francia f\u0151v\u00e1rosban. A Verne \u00e1ltal meg\u00e1lmodott P\u00e1rizs lak\u00f3i felh\u0151karcol\u00f3kban \u00e9lnek, \u00e9s bels\u0151 \u00e9g\u00e9s\u0171 motorokkal hajtott aut\u00f3kkal k\u00f6zlekednek. Nem marad el a j\u00e1rm\u0171vekhez sz\u00fcks\u00e9ges infrastrukt\u00fara sem, \u00edgy tal\u00e1lkozunk benzinkutakkal \u00e9s aszfaltozott \u00fattestekkel is.<\/p>\n\n\n\n Verne elektromoss\u00e1g ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se ez\u00fattal is visszak\u00f6sz\u00f6n. A sz\u00e9ler\u0151m\u0171vekb\u0151l nyert \u00e1ram m\u0171k\u00f6dteti a v\u00e1rosban tal\u00e1lhat\u00f3 megannyi szerkezetet, k\u00f6zt\u00fck a l\u00e9gkondicion\u00e1l\u00f3 berendez\u00e9seket, a nagy sebess\u00e9ggel k\u00f6zleked\u0151 m\u00e1gneses vonatokat vagy \u00e9ppen a kiv\u00e9gz\u00e9sekhez haszn\u00e1lt elektromos sz\u00e9keket (az els\u0151 ilyen kiv\u00e9gz\u00e9sre a val\u00f3s\u00e1gban 1890-ben ker\u00fclt sor). A v\u00e1roslak\u00f3k m\u00e1r kezdetleges sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pekkel is rendelkeznek, amelyeket egy h\u00e1l\u00f3zatba kapcsolva \u00fczeneteket tov\u00e1bb\u00edthatnak egym\u00e1snak \u2013 \u00e9pp \u00fagy, ahogy az internetet is haszn\u00e1ljuk napjainkban.<\/p>\n\n\n\n A sz\u00e1mtalan technikai csoda ellen\u00e9re Verne a j\u00f6v\u0151beli P\u00e1rizzsal egy sz\u00e1m\u00e1ra is diszt\u00f3pikus vil\u00e1got fest le, ahol az embereket m\u00e1r csak az \u00fczlet \u00e9s p\u00e9nz foglalkoztatja, a m\u0171v\u00e9szeteket \u00e9s a kult\u00far\u00e1t pedig csak kev\u00e9s ember \u00e1polja, nekik viszont \u00faton-\u00fatf\u00e9len szembes\u00fclni\u00fck kell a t\u00e1rsadalom megvet\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n A Verne \u00e1ltal elk\u00e9pzelt j\u00f6v\u0151ben h\u00e1bor\u00fak sincsenek m\u00e1r, hiszen katon\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 hadseregek toborz\u00e1sa helyett az \u00e1llamok gyilkos hadig\u00e9peket \u00e9p\u00edtenek. Ezek a g\u00e9pek pedig olyannyira hat\u00e9konyak \u00e9s puszt\u00edt\u00f3ak, hogy azok bevet\u00e9se mindk\u00e9t f\u00e9l biztos pusztul\u00e1s\u00e1t vonn\u00e1 maga ut\u00e1n, \u00edgy az orsz\u00e1gok \u00f6r\u00f6k\u00f6s patthelyzetbe k\u00e9nyszer\u00fclnek.<\/p>\n\n\n\n Ut\u00f3bbi volt tal\u00e1n Verne legpontosabb j\u00f3slata. Alig egy \u00e9vsz\u00e1zaddal azut\u00e1n, hogy pap\u00edrra vetette e sorokat, a hidegh\u00e1bor\u00fa \u00e9veiben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 k\u00f6zti t\u00f6r\u00e9keny b\u00e9ke legf\u0151bb biztos\u00edt\u00e9k\u00e1v\u00e1 \u00e9ppen az a bizonyoss\u00e1g v\u00e1lt, hogy egy atomh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se mindk\u00e9t szuperhatalom v\u00e9g\u00e9t is jelenten\u00e9 egyben.<\/p>\n\n\n\n |
![\"Jules](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28434.jpg?lavid=356051\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28439.jpg?lavid=356051\"\/](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28439.jpg?lavid=356051\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28437.jpg?lavid=356051\"\/](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28437.jpg?lavid=356051\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28438.jpg?lavid=356051\"\/](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28438.jpg?lavid=356051\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28440.jpg?lavid=356051\"\/](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28440.jpg?lavid=356051\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28441.jpg?lavid=356051\"\/](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28441.jpg?lavid=356051\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28435.jpg?lavid=356051\"\/](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28435.jpg?lavid=356051\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"Verne](\"https:\/\/mult-kor.hu\/image\/gallery\/6147\/.630x1260\/28436.jpg?lavid=356051\")