{"id":56813,"date":"2021-05-18T20:30:00","date_gmt":"2021-05-18T17:30:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=56813"},"modified":"2021-05-19T09:29:28","modified_gmt":"2021-05-19T06:29:28","slug":"tanacstalan-volt-a-zsuri-biztos-jo-otlet-szolzsenyicinnek-nobel-dijat-adni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=56813&lang=hu","title":{"rendered":"Tan\u00e1cstalan volt a zs\u0171ri: Biztos j\u00f3 \u00f6tlet Szolzsenyicinnek Nobel-d\u00edjat adni?"},"content":{"rendered":"\n

Az irodalmi Nobel-d\u00edjat 1970-ben Alekszandr Szolzsenyicinnek oda\u00edt\u00e9l\u0151 zs\u0171riben nagy vit\u00e1k folytak a d\u00f6nt\u00e9s el\u0151tt, a Sv\u00e9d Akad\u00e9mia tagjai agg\u00f3dtak amiatt, hogy a d\u00edjnak milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek az \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 der\u00fcl ki a Sv\u00e9d Akad\u00e9mia most nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclt dokumentumaib\u00f3l. A Sv\u00e9d Akad\u00e9mia a d\u00edjazottakkal kapcsolatos dokumentumokat 50 \u00e9vre titkos\u00edtja.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A titkos\u00edt\u00e1s al\u00f3l feloldott arch\u00edv anyagokr\u00f3l besz\u00e1mol\u00f3 Svenska Dagbladet sv\u00e9d lap szerint az irodalmi Nobel-d\u00edj zs\u0171rije tartott att\u00f3l, hogy ha Alekszandr Szolzsenyicinnek \u00edt\u00e9lik oda a d\u00edjat, annak s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek a m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00f3 szovjet \u00edr\u00f3 \u00e9s feles\u00e9ge, Natalja sz\u00e1m\u00e1ra. Artur Lundkvist, az akad\u00e9mia tagja \u00fagy v\u00e9lte, rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z meg\u00edt\u00e9lni, hogy a d\u00edj \u00e1rt vagy haszn\u00e1l Szolzsenyicinnek. Arra is felh\u00edvta a figyelmet, hogy \u201ea d\u00edj jogosan vagy an\u00e9lk\u00fcl a Szovjetuni\u00f3 elleni demonstr\u00e1ci\u00f3t jelentheti, a Nobel-d\u00edj azonban nem v\u00e1lhat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai \u00e9rdekek csatater\u00e9v\u00e9\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Az akad\u00e9mia 1958-ban Borisz Paszternaknak \u00edt\u00e9lte oda a Nobel-d\u00edjat a Doktor Zsiv\u00e1g\u00f3 megjelen\u00e9se ut\u00e1n. Paszternak elfogadta a d\u00edjat, de k\u00e9s\u0151bb a szovjet hat\u00f3s\u00e1gok kik\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, hogy mondjon le r\u00f3la. Ezek ut\u00e1n 1965-ben a d\u00edjat Mihail Solohov, a szovjet vezet\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhat\u00f3 \u00edr\u00f3 kapta.<\/p>\n\n\n\n

Henry Olsson, az akad\u00e9mia egy m\u00e1sik tagja Lundkvist n\u00e9zete ellen \u00e9rvelve arra hivatkozott: \u201e\u00e9ppen az\u00e9rt, mert 1965-ben a szt\u00e1linista Solohovnak adtuk a d\u00edjat, a p\u00e1rtatlans\u00e1g megk\u00f6veteli, hogy egy rendszerkritikusabb kommunist\u00e1nak, p\u00e9ld\u00e1ul Szolzsenyicinnek is odaadhassuk\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Lundkvistnek volt egy m\u00e1sik agg\u00e1lya is Szolzsenyicinnel kapcsolatban: vajon t\u00e9nyleg j\u00f3k-e az \u00edr\u00e1sai. Addigra m\u00e1r megjelent az \u00edr\u00f3 Ivan Gyenyiszovics egy napja c\u00edm\u0171 m\u0171ve egy szovjet gul\u00e1g egy napj\u00e1r\u00f3l, valamint a R\u00e1koszt\u00e1ly \u00e9s A pokol torn\u00e1ca c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye is. A f\u0151m\u0171vek\u00e9nt emlegetett A Gulag szigetcsoport kiad\u00e1sa, 1973 ut\u00e1n egy \u00e9vvel azonban deport\u00e1lt\u00e1k a Szovjetuni\u00f3b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Lundkvist \u00fagy v\u00e9lte, hogy szerinte Szolzsenyicin k\u00f6nyveinek m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e1ltal\u00e1ban figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyt\u00e1k, azzal \u00e9rvelve, hogy \u00edr\u00e1sai meglehet\u0151sen egyszer\u0171nek \u00e9s \u00e9rdektelennek t\u0171nnek m\u00e1s XX. sz\u00e1zadi reg\u00e9nyekkel \u00f6sszehasonl\u00edtva. Olsson ezzel szemben azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy Szolzsenyicin olyan emberi tud\u00e1ssal, az emp\u00e1tia erej\u00e9vel \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pess\u00e9g olyan intenzit\u00e1s\u00e1val rendelkezik, amely r\u00e1c\u00e1fol az ilyen v\u00e9lem\u00e9nyekre.<\/p>\n\n\n\n

1970-ben Szolzsenyicin Pablo Neruda chilei \u00edr\u00f3 \u00e9s Patrick White ausztr\u00e1l \u00edr\u00f3 el\u0151l vitte el az irodalmi Nobelt. A d\u00edjat azonban csak \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb, a Szovjetuni\u00f3b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nt sz\u00e1m\u0171zet\u00e9se ut\u00e1n vette \u00e1t, mivel 1970-ben m\u00e9g att\u00f3l tartott, hogy ha Stockholmba utazik, megfosztj\u00e1k szovjet \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00e1t\u00f3l \u00e9s nem engedik haza.<\/p>\n\n\n\n

A dokumentumok szerint az akad\u00e9mia azt javasolta, hogy a moszkvai sv\u00e9d nagyk\u00f6vets\u00e9gen vegye \u00e1t a d\u00edjat, de Szolzsenyicint felb\u0151sz\u00edtette egy z\u00e1rt k\u00f6r\u0171 d\u00edj\u00e1tad\u00f3 \u00f6tlete. Egy m\u00e1sik terv szerint a Sv\u00e9d Akad\u00e9mia titk\u00e1ra, Karl Ragnar Gierow vitte volna el az \u00edr\u00f3nak a d\u00edjat Moszkv\u00e1ba, de nem kapott v\u00edzumot, ez\u00e9rt az \u00edr\u00f3 egy ny\u00edlt lev\u00e9lben arra k\u00e9rte a Sv\u00e9d Akad\u00e9mi\u00e1t, hogy \u201ehat\u00e1rozatlan id\u0151re tartsa mag\u00e1n\u00e1l a Nobel-d\u00edjat\u201d. A d\u00edj\u00e1tad\u00f3ra \u00edrott besz\u00e9d\u00e9t azonban siker\u00fclt kijuttatnia az orsz\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s az el\u0151ad\u00e1s 1972 augusztus\u00e1ban meg is jelent a sv\u00e9d \u00e9s a nemzetk\u00f6zi sajt\u00f3ban.<\/p>\n\n\n\n

Szolzsenyicin v\u00e9g\u00fcl 1974-ben Stockholmban vette \u00e1t Nobel-d\u00edj\u00e1t. Az \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u0171zet\u00e9se ut\u00e1n csal\u00e1dj\u00e1val az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol mintegy 20 \u00e9vig \u00e9ltek. Moszkv\u00e1ban halt meg 2008-ban, 89 \u00e9ves kor\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

(hvg.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az irodalmi Nobel-d\u00edjat 1970-ben Alekszandr Szolzsenyicinnek oda\u00edt\u00e9l\u0151 zs\u0171riben nagy vit\u00e1k folytak a d\u00f6nt\u00e9s el\u0151tt, a Sv\u00e9d Akad\u00e9mia tagjai agg\u00f3dtak amiatt, hogy a d\u00edjnak milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lehetnek az \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":56817,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,596,11,271,592,39],"tags":[50536,50537,50538,37181],"class_list":["post-56813","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-erdekes","category-kiemelt-tema","category-kultura-hu","category-tarsadalom","category-vilag","tag-alekszandr-szolzsenyicin","tag-nobel-dij-2","tag-tiktositott-adat","tag-zsuri"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/56813","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=56813"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/56813\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/56817"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=56813"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=56813"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=56813"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}