![\"\"](\"http:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2020\/02\/rak-1024x576.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nA k\u00f6zlem\u00e9ny szerint napjainkban a gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9s egyik legnagyobb kih\u00edv\u00e1s\u00e1t az jelenti, hogyan lehets\u00e9ges a feh\u00e9rje alap\u00fa gy\u00f3gyszereket a sejten bel\u00fclre juttatni, hiszen a jelenleg el\u00e9rhet\u0151 ilyen k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek csak a sejten k\u00edv\u00fcli c\u00e9lpontokat k\u00e9pesek el\u00e9rni. Sz\u00e1mos, jelenleg kiakn\u00e1zatlan sejten bel\u00fcli gy\u00f3gyszerc\u00e9lpont van, amelyekhez hozz\u00e1f\u00e9rve \u00fajabb, fontos betegs\u00e9gekre lehetne ter\u00e1pi\u00e1t fejleszteni.<\/p>\n\n\n\n
Az SZTE Orvosi Vegytani Int\u00e9zet\u00e9nek kutat\u00f3i egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben a Szegedi Biol\u00f3giai K\u00f6zpont munkat\u00e1rsaival egy olyan speci\u00e1lis molekul\u00e1t fejlesztettek ki, amely a biol\u00f3giai hat\u00f3anyagokhoz kapcsolva \u201ctr\u00f3jai fal\u00f3k\u00e9nt\u201d k\u00e9pes a molekul\u00e1kat a sejtbe juttatni.<\/p>\n\n\n\n
A gy\u00f3gyszergy\u00e1rak jelenlegi technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba illeszked\u0151 m\u00f3dszer \u00faj lehet\u0151s\u00e9get nyithat olyan betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9ben, ahol a c\u00e9l a sejten bel\u00fcli folyamatok k\u00f6zvetlen befoly\u00e1sol\u00e1sa biol\u00f3giai hat\u00f3anyagokkal. A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeit a rangos Advanced Science magazin kiemelt helyen k\u00f6zli.<\/p>\n\n\n\n
Imre Norbert, a kutat\u00f3csoport tagja, a tudom\u00e1nyos cikk els\u0151 szerz\u0151je kifejtette: 2016 \u00f3ta dolgoznak azon, hogy nagyobb m\u00e9ret\u0171 feh\u00e9rj\u00e9t vigyenek a sejten bel\u00fclre egy \u00e1ltaluk tervezett hordoz\u00f3 molekul\u00e1val. A \u201ecsali\u201d molekula tr\u00f3jai fal\u00f3k\u00e9nt hatol \u00e1t a sejtmembr\u00e1non, egy olyan \u00fatvonalon, amelyet p\u00e9ld\u00e1ul a kolera \u00e9s a tetanusz toxinja, vagy bizonyos v\u00edrusok \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a j\u00e1rv\u00e1nyos gyermekb\u00e9nul\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s poliov\u00edrus \u2013 is kihaszn\u00e1lnak. Az antitestet biomimetikus m\u00f3dszerrel juttatj\u00e1k a sejtbe, vagyis a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 bej\u00e1ratot nyitj\u00e1k ki \u00fagy, hogy a bakteri\u00e1lis toxinok \u00e9s v\u00edrusok biol\u00f3giai rendszereit ut\u00e1nozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Martinek Tam\u00e1s, az SZTE Orvosi Vegytani Int\u00e9zet vezet\u0151je az elj\u00e1r\u00e1st ismertetve k\u00f6z\u00f6lte, a sejtmembr\u00e1n bem\u00e9lyed\u00e9sei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fatvonalakon juttatj\u00e1k be a molekul\u00e1kat a sejtbe. Ahhoz, hogy az antitest m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes maradjon, nem szabad, hogy a sejt lebontsa, vagyis olyan \u00fatvonalat kellett tal\u00e1lni az antitest bejuttat\u00e1s\u00e1hoz, amely a sejt bels\u0151, biztons\u00e1gos sz\u00e1ll\u00edt\u00f3rendszer\u00e9be viszi azt. Ennek az \u00fatvonalnak a bej\u00e1ratait bizonyos cukormolekul\u00e1k k\u00f3dolj\u00e1k. A szegedi kutat\u00f3k \u00e1ltal vizsg\u00e1lt speci\u00e1lis molekula felismeri ezeket, \u00edgy az antitestet \u00fagy tudj\u00e1k bejuttatni a sejtbe, hogy az nem bontja le.<\/p>\n\n\n\n
Olyan anyagot kellett tal\u00e1lni, amely hozz\u00e1ragasztja az antitestet a sejt megfelel\u0151 bej\u00e1rat\u00e1hoz. Ez egy r\u00f6vid peptid, m\u00e9ret\u00e9t tekintve az eddig haszn\u00e1lt molekul\u00e1k egy sz\u00e1zada. Olyan kicsi, hogy l\u00e9nyegesen nem befoly\u00e1solja az antitest m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ezen fel\u00fcl nem m\u00e9rgez\u0151 \u00e9s az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9ge is alacsony. A molekula tov\u00e1bbi el\u0151nye, hogy b\u00e1rmilyen feh\u00e9rje alap\u00fa gy\u00f3gyszerhez kapcsolhat\u00f3 \u2013 tette hozz\u00e1 a professzor. <\/p>\n\n\n\n
A tudom\u00e1nyos eredm\u00e9ny alapj\u00e1n az SZTE \u00e9s az SZBK szabadalmi bejelent\u00e9st ny\u00fajtott be.<\/p>\n\n\n\n
Forr\u00e1s: MTI\/24.hu<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az SZTE Orvosi Vegytani Int\u00e9zet\u00e9nek kutat\u00f3i egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben a Szegedi Biol\u00f3giai K\u00f6zpont munkat\u00e1rsaival egy olyan speci\u00e1lis molekul\u00e1t fejlesztettek ki, amely a biol\u00f3giai hat\u00f3anyagokhoz kapcsolva \u201ctr\u00f3jai fal\u00f3k\u00e9nt\u201d k\u00e9pes a molekul\u00e1kat a sejtbe juttatni.<\/p>\n","protected":false},"author":10,"featured_media":5725,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,594,598,39],"tags":[710,989],"class_list":["post-5724","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-egeszseg","category-tudomany","category-vilag","tag-kutatas","tag-rak"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5724","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/10"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5724"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5724\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/5725"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5724"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5724"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5724"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}