{"id":60137,"date":"2021-06-13T21:30:00","date_gmt":"2021-06-13T18:30:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=60137"},"modified":"2021-06-13T15:30:33","modified_gmt":"2021-06-13T12:30:33","slug":"nagy-talalmanyok-melyeknek-alapjat-a-magyarok-tudosoknak-koszonhetik","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=60137&lang=hu","title":{"rendered":"Nagy tal\u00e1lm\u00e1nyok, melyeknek alapj\u00e1t a magyarok tud\u00f3soknak k\u00f6sz\u00f6nhetik"},"content":{"rendered":"\n

J\u00fanius 13. a feltal\u00e1l\u00f3k napja Magyarorsz\u00e1gon. Kevesen tudj\u00e1k, de a nagy tal\u00e1lm\u00e1nyok, amelyeknek alap\u00f6tleteit a magyarok adt\u00e1k a vil\u00e1gnak, sokszor nem kaptak kedvez\u0151 fogadtat\u00e1st.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Gr\u00f3f Festetics Imre, a genetika megalapoz\u00f3ja<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Tolnai gr\u00f3f Festetics Imre (1764\u20131847) haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r a genetika kifejez\u00e9st, ezzel megel\u0151zte a tudom\u00e1nynak hivatalos nevet is ad\u00f3 William Batesont, aki el\u0151sz\u00f6r jegyzett le t\u00f6rv\u00e9nyeket is.<\/p>\n\n\n\n

A csal\u00e1d birtokain m\u00e1r a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9t\u0151l eur\u00f3pai sz\u00ednvonal\u00fa t\u00f6rzsk\u00f6nyvi nyilv\u00e1ntart\u00e1sokat vezetett \u00e1llatnemes\u00edt\u0151 \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyhonos\u00edt\u00e1si k\u00eds\u00e9rletekben. Festetics l\u00e9nyeg\u00e9ben felismerte az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s n\u00e9h\u00e1ny fontos alapelv\u00e9t \u00e9s azt, hogy a term\u00e9szet genetikai t\u00f6rv\u00e9nyei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek minden m\u00e1s term\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Festetics Imre kor\u00e1t meghaladva felismerte az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s alapelveit, \u00e9s annak n\u00e9h\u00e1ny jellemz\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos von\u00e1s\u00e1t (Fot\u00f3: Wikipedia)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Jedlik \u00c1nyos, a z\u00e1rk\u00f3zott szerzetes<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Jedlik \u00c1nyos (1800\u20131895) term\u00e9szetkutat\u00f3 \u00e9s benc\u00e9s szerzetes 1861-ben \u00edrta le korszakalkot\u00f3 felfedez\u00e9s\u00e9t, a dinam\u00f3elvet.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Jedlik \u00c1nyos fizikus, a hazai elektromos kutat\u00e1s \u00fatt\u00f6r\u0151je egy korabeli festm\u00e9ny reprodukci\u00f3j\u00e1n (Fot\u00f3: Nemzeti Fot\u00f3t\u00e1r)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Bizony\u00edtott, hogy Jedlik a dinam\u00f3elvet Werner Siemens \u00e9s Sir Charles Wheatstone el\u0151tt legal\u00e1bb hat \u00e9vvel felismerte, s\u0151t \u0151 volt az, aki az elvet felhaszn\u00e1lva egy \u00fagynevezett \u201eegysarki villanyind\u00edt\u00f3t\u201d is \u00e9p\u00edtett, amelyet 1859-ben mutatott be. Az els\u0151 \u00edr\u00e1sos dokumentum err\u0151l egyetemi lelt\u00e1rk\u00f6nyve volt 1861-ben, de mivel tal\u00e1lm\u00e1nya ekkor nem v\u00e1lt ismertt\u00e9, a dinam\u00f3 feltal\u00e1l\u00e1sa m\u00e1s nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik.<\/p>\n\n\n\n

Werner Siemens Jedlikt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl szint\u00e9n eljutott a dinam\u00f3-elvig \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes dinam\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett. Tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t 1866-ban ismertette \u00e9s szabadalmaztatta, \u00edgy a vil\u00e1g Siemenset ismeri el a dinam\u00f3 feltal\u00e1l\u00f3j\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Jedlik \u00c1nyos tal\u00e1lm\u00e1nya, egy dinam\u00f3 a M\u0171szaki M\u00fazeumban (Fot\u00f3: MTI\/Bud Gy\u00f6rgy)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Jedlik \u00c1nyos zseni\u00e1lis feltal\u00e1l\u00f3 \u00e9s tud\u00f3s volt. E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd megfogalmaz\u00e1sa szerint azonban \u201evolt egy nagy hib\u00e1ja is, a f\u00e9l\u00e9nk z\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1g, amely akad\u00e1lyozta, hogy m\u00e1sokkal \u00e9rintkez\u00e9se \u00e1ltal tudom\u00e1nyos l\u00e1t\u00f3k\u00f6re b\u0151v\u00fclj\u00f6n, \u00e9s hogy viszont \u0151 tudom\u00e1ny\u00e1val m\u00e1sokra \u00e9ltet\u0151 hat\u00e1ssal legyen\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n

A technol\u00f3gia, amit ak\u00e1r \u201epreysziz\u00e1l\u00e1snak\u201d is h\u00edvhattak volna<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Preysz M\u00f3ric (1829\u20131876) is azon tud\u00f3saink sz\u00e1m\u00e1t gyarap\u00edtja, aki tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyeivel k\u00f6nnyen vil\u00e1gh\u00edrn\u00e9vre tehetett volna szert. Els\u0151 kutat\u00e1s\u00e1t a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9r\u00e9s\u00e9re kezdte el, a felk\u00e9r\u00e9s c\u00e9ljak\u00e9nt azt t\u0171zt\u00e9k ki, hogy megold\u00e1st tal\u00e1ljon a tokaji bor min\u0151s\u00e9groml\u00e1s\u00e1nak megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. A m\u00e9lt\u00e1n vil\u00e1gh\u00edr\u0171 ital palackoz\u00e1sa ut\u00e1n erjedni kezdett, \u00edze megv\u00e1ltozott \u00e9s az ital zavaross\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

N\u00e9gy \u00e9vvel Pasteur tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t megel\u0151zve, Preysz 1861-ben kimutatta, hogy a bor ut\u00f3erjed\u00e9se megakad\u00e1lyozhat\u00f3, ha z\u00e1rt ed\u00e9nyben 70-80 fokra meleg\u00edtik, majd l\u00e9gmentesen lez\u00e1rj\u00e1k. Eredm\u00e9nyeit csup\u00e1n el\u0151ad\u00e1s keret\u00e9ben ismertette, nem publik\u00e1lta, \u00edgy az elj\u00e1r\u00e1s k\u00e9s\u0151bb paszt\u00f6riz\u00e1l\u00e1s n\u00e9ven v\u00e1lt ismertt\u00e9. Tal\u00e1n teljesen feled\u00e9sbe mer\u00fclt volna tal\u00e1lm\u00e1nya, ha a borkeresked\u0151 \u00e9s h\u00edrlap\u00edr\u00f3 Di\u00f3sy M\u00e1rton nem figyel fel a k\u00e9t kutat\u00e1s azonoss\u00e1g\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Emellett Preysz 1861-ben v\u00e9gzett v\u00edzvizsg\u00e1lati \u00e9s v\u00edzell\u00e1t\u00e1si kutat\u00e1sai hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy 1868-ban a pesti v\u00edzvezet\u00e9krendszer meg\u00e9p\u00fclt. R\u00e9szben neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 Budapest g\u00e1zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa is.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
A Tokajhegyaljai \u00c1llami Gazdas\u00e1g Borkombin\u00e1t tolcsvai palackoz\u00f3 \u00fczem\u00e9nek paszt\u0151r\u00f6z\u0151 r\u00e9sze (Fot\u00f3: Nemzeti Fot\u00f3t\u00e1r)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Frank G\u00e1bor, aki \u00e9vtizedekkel megel\u0151zte kor\u00e1t<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Wilhelm Conrad R\u00f6ntgen 1895. november 8-\u00e1n figyelte meg, hogy a kat\u00f3dsug\u00e1rcs\u0151b\u0151l ismeretlen sugarak l\u00e9pnek ki. A magyar tudom\u00e1ny kapcsolata szoros volt az eur\u00f3paival, \u00edgy a sugarak felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l r\u00f6videsen h\u00edrt kaphattak Budapesten is, melyet sikerrel meg is ism\u00e9teltek.<\/p>\n\n\n\n

A komputertomogr\u00e1f alapelv\u00e9t Frank G\u00e1bor magyar m\u00e9rn\u00f6k (1908\u20131944) m\u00e1r 1938-ban le\u00edrta. Akkor sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e9s fototechnikai eszk\u00f6z\u00f6k hi\u00e1ny\u00e1ban ez nem val\u00f3sulhatott meg. Frank G\u00e1bort azt\u00e1n 1944-ben munkaszolg\u00e1latra vitt\u00e9k, ahol meghalt, \u00edgy tal\u00e1lm\u00e1nya hossz\u00fa id\u0151re feled\u00e9sbe mer\u00fclt. V\u00e9g\u00fcl 1979-ben Godfrey Hounsfield \u00e9s Allan McLeod Cormack k\u00f6z\u00f6sen kapott Nobel-d\u00edjat a CT kifejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
1938-ban els\u0151k\u00e9nt javasolta a r\u00e9tegfelv\u00e9tel egy m\u00f3dszer\u00e9t, mely elv alapj\u00e1n a mai CT-berendez\u00e9sek is m\u0171k\u00f6dnek (Fot\u00f3: Wikipedia)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A Napkir\u00e1lyn\u0151, aki megh\u00f3d\u00edtotta Amerik\u00e1t<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Itthon \u00e9s a vil\u00e1gban is m\u00e9ltatlanul keveset emlegetik a kiv\u00e1l\u00f3 magyar tud\u00f3sn\u0151t, Telkes M\u00e1ri\u00e1t (1900\u20131995), akinek munk\u00e1ss\u00e1ga a mai napi nagy hat\u00e1ssal van a vil\u00e1g energiatermel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

Az Egyes\u00fcl \u00c1llamokban \u201eNapkir\u00e1lyn\u0151nek\u201d nevezt\u00e9k a k\u00e9mikus, biofizikus feltal\u00e1l\u00f3t, aki a napenergia kutat\u00e1s\u00e1nak egyik els\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je. Magyarorsz\u00e1gon doktor\u00e1lt fizikai k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l, de 1925-ben m\u00e1r a clevelandi klinika biofizikai oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je lett. 1939-t\u0151l egyetemi tan\u00e1rk\u00e9nt kezdett a napenergia hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel foglalkozni. Szabadalmai k\u00f6z\u00e9 tartozik a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban az amerikai hadsereg \u00e1ltal haszn\u00e1lt mobil napenergi\u00e1val m\u0171k\u00f6d\u0151 tengerv\u00edz s\u00f3talan\u00edt\u00f3 berendez\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

1934-ben a New York Times egyetlen tud\u00f3sk\u00e9nt Amerika 11 legsikeresebb asszonya k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta. 2012-ben posztumusz v\u00e1lasztott\u00e1k be a feltal\u00e1l\u00f3k Nemzeti Dics\u0151s\u00e9gcsarnok\u00e1ba. T\u00f6bb mint sz\u00e1z publik\u00e1ci\u00f3, 39 szabadalom k\u00f6t\u0151dik a nev\u00e9hez Az utols\u00f3t 90 \u00e9ves kor\u00e1ban jegyezt\u00e9k be.<\/p>\n\n\n\n

1995-ben t\u00e9rt haza Magyarorsz\u00e1gra, \u00e9s m\u00e9g ebben az \u00e9vben 95 \u00e9ves kor\u00e1ban hunyt el Budapesten.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
Kifejlesztett egy olyan szuper\u00e9rz\u00e9keny f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pet, amivel m\u00e9rni lehetett test\u00fcnk sz\u00f6vet\u00e9nek infrav\u00f6r\u00f6s sug\u00e1rz\u00e1s\u00e1t (Fot\u00f3: Wikipedia)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

B\u00edr\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ma is haszn\u00e1lta<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

B\u00edr\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 (1899\u20131985) \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, fest\u0151m\u0171v\u00e9sz, feltal\u00e1l\u00f3. T\u00f6bb ma is ismert tal\u00e1lm\u00e1nya volt, de az egy, ami vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 tette, m\u00e9g ma is ott van szinte minden lak\u00e1sban vagy irod\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

B\u00edr\u00f3 az 1930-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00edtette el Budapesten az els\u0151 goly\u00f3stollat. Egy kis goly\u00f3t szerkesztett a tollba, amely a tint\u00e1t annak alj\u00e1ra vezette. Amikor a toll a pap\u00edron mozog, a goly\u00f3 k\u00f6zben forog, \u00edgy veszi fel a tint\u00e1t, amelyet a pap\u00edrra ken. Tal\u00e1lm\u00e1nya akkora sikert aratott, hogy \u2013 b\u00e1r ma m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 haszn\u00e1lt \u2013 az angolnyelv-ter\u00fcleten a \u201ebiro\u201d a goly\u00f3stoll egyik szinonim\u00e1ja.<\/p>\n\n\n\n

Az 1960-as \u00e9vekt\u0151l a goly\u00f3stoll az eg\u00e9sz vil\u00e1gon elterjedt \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nosan haszn\u00e1lt \u00edr\u00f3eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lt, ez azonban csak egy volt korszakalkot\u00f3 tal\u00e1lm\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt. A nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik m\u00e9g az automata sebess\u00e9gv\u00e1lt\u00f3, az elektrom\u00e1gneses tov\u00e1bb\u00edt\u00f3 berendez\u00e9s, de a goly\u00f3s dezodorok a mai napig az \u00e1ltala kidolgozott m\u00f3don m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n\n\n\n

Egy eredeti \u201ebirome\u201d, a B\u00edr\u00f3 \u00e9s Meyne c\u00e9g \u00e1ltal Argent\u00edn\u00e1ban gy\u00e1rtott goly\u00f3stoll<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
A goly\u00f3stoll sz\u00e1mos orsz\u00e1gban ma is az \u0151 nev\u00e9t viseli: spanyolul birome, franci\u00e1ul biron, angolul n\u00e9ha biro-pennek h\u00edvj\u00e1k (Fot\u00f3: Wikipedia)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

G\u00e1bor D\u00e9nes, akinek f\u0151m\u0171v\u00e9t min\u00e9l gyakrabban szeretj\u00fck l\u00e1tni<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

G\u00e1bor D\u00e9nes (1900\u20131979) Nobel-d\u00edjas fizikus, a hologram feltal\u00e1l\u00f3ja. Els\u0151 tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t 10 \u00e9vesen ny\u00fajtotta be, tizen\u00f6t \u00e9vesen pedig m\u00e1r saj\u00e1t laborat\u00f3riumot rendezett be. N\u00e9metorsz\u00e1gban a nagyfesz\u00fclts\u00e9g\u0171 t\u00e1vvezet\u00e9kek tervez\u00e9s\u00e9vel foglalkozott. A Siemens \u00e9s Halske c\u00e9gn\u00e9l fejlesztette ki az els\u0151 fontos tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t, a higanyg\u0151z vil\u00e1g\u00edt\u00f3testet, melyet utcai l\u00e1mp\u00e1k milli\u00f3iban alkalmazt\u00e1k. 1933-t\u00f3l a Tungsramn\u00e1l folytatta a kutat\u00e1sait, \u00e9lete sor\u00e1n sz\u00e1zn\u00e1l is t\u00f6bb szabadalmat jegyzett.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00fatt\u00f6r\u0151je volt az univerz\u00e1lis anal\u00f3g sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p vagy a lapos sz\u00ednes tv-k\u00e9pcs\u00f6vek kifejleszt\u00e9s\u00e9nek, de a vil\u00e1gh\u00edrt a hologr\u00e1fia m\u00f3dszer felfedez\u00e9se hozta el sz\u00e1m\u00e1ra, ami\u00e9rt 1971-ben fizikai Nobel-d\u00edjat kapott.<\/p>\n\n\n\n

Nem v\u00e9letlen ez, hiszen a hologr\u00e1fi\u00e1nak sz\u00e1mos alkalmaz\u00e1si ter\u00fclete ismert: v\u00e9di a bankjegyeket a hamis\u00edt\u00e1s ellen, de ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a 3D-s mozi vagy holografikus adatt\u00e1rol\u00e1s is, ami nemcsak megn\u00f6veli a t\u00e1rolhat\u00f3 adatok mennyis\u00e9g\u00e9t, de ezek beolvas\u00e1s\u00e1t is t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\u00e9re gyors\u00edtja.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
G\u00e1bor D\u00e9nes fizikus, Nobel-d\u00edjas tud\u00f3s (Fot\u00f3: Nemzeti Fot\u00f3t\u00e1r<\/em>)<\/a><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Losonczi \u00c1ronnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en l\u00e1tunk \u00e1t a betonon<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A G\u00e1bor D\u00e9nes- \u00e9s Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g d\u00edjas Losonczi \u00c1ron 2001-ben fejlesztette ki a LitraCon Classic f\u00e9ny\u00e1tereszt\u0151 betont, melyet itthon \u201e\u00fcvegbeton\u201d n\u00e9vre kereszteltek.<\/p>\n\n\n\n

L\u00e9nyege, hogy a betonba optikai sz\u00e1lak milli\u00f3i ker\u00fclnek, melyek \u00e1tvezetik a f\u00e9nyt a kem\u00e9ny anyagon. H\u00edre hamar k\u00f6rbej\u00e1rta a vil\u00e1got, a Time magazin a 2004-es \u00e9v legfontosabb tal\u00e1lm\u00e1nyai k\u00f6z\u00e9 sorolta.<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e1mos perben kellett megv\u00e9denie tal\u00e1lm\u00e1ny\u00e1t. A n\u00e9met Heidelbergcement p\u00e9ld\u00e1ul saj\u00e1tjak\u00e9nt dobott piacra egy olyan term\u00e9ket, amelynek az \u00fcvegbeton volt az alapja, de m\u00e1s hamis\u00edt\u00f3k is forgalmazt\u00e1k a f\u00e9ny\u00e1tereszt\u0151 betont, melyek ellen \u00e9veken \u00e1t tart\u00f3 peresked\u00e9s kezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"\/
T\u00f6bb diz\u00e1jn \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s d\u00edjjal jutalmazt\u00e1k, 2014-ben megkapta a Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g d\u00edjat (Fot\u00f3: Wikipedia)<\/em><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

El\u0151sz\u00f6r 2009-ben d\u00f6nt\u00f6tt a b\u00edr\u00f3s\u00e1g Losonczi \u00c1ron jav\u00e1ra, majd 2014-ben az Eur\u00f3pai Szabadalmi Hivatal Fellebbez\u00e9si Tan\u00e1cs\u00e1nak \u00fcl\u00e9s\u00e9n helybenhagyt\u00e1k a d\u00f6nt\u00e9st, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt Losonczi \u00c1ron szabadalma maradt \u00e9rv\u00e9nyben.<\/p>\n\n\n\n

(hirado.hu)<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

J\u00fanius 13. a feltal\u00e1l\u00f3k napja Magyarorsz\u00e1gon. Kevesen tudj\u00e1k, de a nagy tal\u00e1lm\u00e1nyok, amelyeknek alap\u00f6tleteit a magyarok adt\u00e1k a vil\u00e1gnak, sokszor nem kaptak kedvez\u0151 fogadtat\u00e1st. <\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":60138,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,596,592,598,39],"tags":[54673,54672],"class_list":["post-60137","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-erdekes","category-tarsadalom","category-tudomany","category-vilag","tag-feltalalok","tag-magyar-tudosok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/60137","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=60137"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/60137\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/60138"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=60137"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=60137"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=60137"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}