{"id":71221,"date":"2021-09-12T21:30:00","date_gmt":"2021-09-12T18:30:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=71221"},"modified":"2021-09-13T16:20:41","modified_gmt":"2021-09-13T13:20:41","slug":"100-eve-szuletett-lembergben-a-sci-fi-irodalom-lengyel-mestere-stanislaw-lem","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=71221&lang=hu","title":{"rendered":"100 \u00e9ve sz\u00fcletett Lembergben a sci-fi irodalom lengyel mestere, Stanislaw Lem"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Sz\u00e1z \u00e9ve, 1921. szeptember 12-\u00e9n sz\u00fcletett Stanislaw Lem lengyel \u00edr\u00f3, a tudom\u00e1nyos-fantasztikus irodalom klasszikusa.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Stanislaw Herman Lem Lw\u00f3wban (Lemberg) sz\u00fcletett, elmond\u00e1sa szerint val\u00f3j\u00e1ban szeptember 13-\u00e1n, de babonas\u00e1g miatt szeptember 12-\u00e9t \u00edrtak az anyak\u00f6nyv\u00e9be. Apja nyomdokain haladva orvosnak k\u00e9sz\u00fclt, de sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban megkezdett tanulm\u00e1nyait f\u00e9lbeszak\u00edtotta a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. A n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt aut\u00f3szerel\u0151-seg\u00e9dk\u00e9nt \u00e9s hegeszt\u0151k\u00e9nt dolgozott, r\u00e9szt vett az ellen\u00e1ll\u00e1sban. 1946-ban a repatri\u00e1l\u00e1si program keret\u00e9ben csal\u00e1dj\u00e1val Krakk\u00f3ba telep\u00edtett\u00e9k, ahol a Jagell\u00f3 Egyetem orvosi kar\u00e1ra j\u00e1rt, de diplom\u00e1t nem szerzett, hogy ne kelljen katonaorvosk\u00e9nt szolg\u00e1lnia. Abszolut\u00f3riummal a zseb\u00e9ben cs\u00e1sz\u00e1rmetsz\u00e9sekn\u00e9l seg\u00e9dkezett, tudom\u00e1nyos kutat\u00f3i munk\u00e1t v\u00e1llalt, \u00e9s szabadidej\u00e9ben \u00edrogatott. H\u00e9t nyelven \u2013 lengyel\u00fcl, n\u00e9met\u00fcl, angolul, franci\u00e1ul, ukr\u00e1nul, oroszul \u00e9s latinul \u2013 besz\u00e9lt.<\/p>\n\n\n\n

\u00cdr\u00f3k\u00e9nt nyilv\u00e1nosan 1946-ban mutatkozott be, a Nowy Swiat Przyg\u00f3d foly\u00f3irat folytat\u00e1sokban k\u00f6z\u00f6lte Ember a Marsr\u00f3l c\u00edm\u0171 els\u0151 reg\u00e9ny\u00e9t, a Tygodnik Powszechny katolikus hetilapban versei, novell\u00e1i jelentek meg, \u00e9s elk\u00e9sz\u00fclt Az \u00e1tszellem\u00fcl\u00e9s k\u00f3rh\u00e1za c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye is, de ezt a cenzorok csak \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb engedt\u00e9k megjelentetni. Els\u0151 siker\u00e9t 1951-ben az Asztronaut\u00e1k c\u00edm\u0171 kommunista ut\u00f3pi\u00e1val aratta, 1955-ben jelent meg a Magell\u00e1n-felh\u0151 c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye. 1957-ben adta ki a Csillagnapl\u00f3t, amelyben egyik legismertebb h\u0151se, Ijon Tichy kozmikus \u0171rutaz\u00f3 bolyg\u00f3k\u00f6zi kalandjait \u00edrta meg, k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb az \u00c9den c\u00edm\u0171 reg\u00e9nnyel \u00e9s az Inv\u00e1zi\u00f3 az Aldebaranr\u00f3l c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s-gy\u0171jtem\u00e9nnyel jelentkezett.<\/p>\n\n\n\n

Alkot\u00f3i p\u00e1ly\u00e1ja legterm\u00e9kenyebb szakasz\u00e1ban, 1961-ben vetette pap\u00edrra a Visszat\u00e9r\u00e9st \u00e9s a Solarist, minden id\u0151k egyik legsikeresebb sci-fi reg\u00e9ny\u00e9t, amelyet k\u00e9s\u0151bb sokan feldolgoztak. 1972-ben Andrej Tarkovszkij, harminc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Steven Soderbergh is megfilmes\u00edtette. Lem maga nem rajongott m\u0171veinek filmre vitel\u00e9\u00e9rt, Tarkovszkij adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t egyenesen \u0171rbeli B\u0171n \u00e9s b\u0171nh\u0151d\u00e9snek nevezte, a 2002-ben George Clooney f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel elk\u00e9sz\u00fclt Soderbergh-f\u00e9le v\u00e1ltozatot pedig \u2013 a forgat\u00f3k\u00f6nyv ismeret\u00e9ben \u2013 m\u00e1r meg sem n\u00e9zte. A Solarist 2015-ben P\u00e1rizsban Fudzsikura Dai zeneszerz\u0151 feldolgoz\u00e1s\u00e1ban operak\u00e9nt is bemutatt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

\nhttps:\/\/youtu.be\/ptVEWrDbTxE\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n

Stanislaw Lem nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a j\u00f6v\u0151kutat\u00e1s alapm\u0171ve, az 1964-es Summa Technologiae is. Ebben kifejtette, hogy p\u00e1rhuzamosan k\u00e9t evol\u00faci\u00f3 is zajlik: egy biol\u00f3giai \u00e9s egy technol\u00f3giai. Ez ut\u00f3bbit m\u00e1r az ember ind\u00edtotta az \u00fatj\u00e1ra. A szerz\u0151 az \u00fagynevezett technoevol\u00faci\u00f3 erk\u00f6lcsi aspektusaira keresett v\u00e1laszokat. Foglalkoztatta az a k\u00e9rd\u00e9s is, hogy milyen legyen a f\u00f6ld \u00f6sszj\u00f6vedelm\u00e9nek igazs\u00e1gos eloszt\u00e1sa, \u00e9s m\u00e1r 1964-ben l\u00e1tta azt is, hogy az orvostudom\u00e1ny sikerei r\u00e9v\u00e9n a hal\u00e1loz\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9ge egyre tov\u00e1bb fog \u00e9lni, a csecsem\u0151haland\u00f3s\u00e1g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel pedig hatalmas ar\u00e1ny\u00fa gyarapod\u00e1snak fog indulni. \u00dagy gondolta, hogy az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek javul\u00e1s\u00e1val a technol\u00f3gia az \u00e9let elsek\u00e9lyesed\u00e9s\u00e9nek eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhat, valamint a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k a szellemi javak engedelmes megsokszoroz\u00f3ib\u00f3l \u2013 ahogy fogalmazott \u2013 \u201ekultur\u00e1lis selejttermel\u0151kk\u00e9\u201d sil\u00e1nyulhatnak.<\/p>\n\n\n\n

Az Intellelektronika c\u00edm\u0171 fejezet p\u00e9ld\u00e1ul arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a tudom\u00e1ny m\u00edtoszai, az elektrokr\u00e1cia vesz\u00e9lyei, a kibernetika \u00e9s a szociol\u00f3gia, az elektronikus agyak hitei, illetve mag\u00e1val az inform\u00e1ci\u00f3val j\u00e1r\u00f3 kih\u00edv\u00e1sok milyen j\u00f6v\u0151t sejtetnek. A Summa Technologiae egy m\u00e1sik, a fantomol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9sze a term\u00e9szetben el\u0151 nem fordul\u00f3, mesters\u00e9gesen kre\u00e1lt modellekr\u0151l sz\u00f3l, s Lem (digit\u00e1lis) \u201evil\u00e1gok teremt\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3k teny\u00e9szt\u00e9s\u00e9r\u0151l, illetve az automatikus \u201euniverz\u00e1lis plagiz\u00e1torr\u00f3l\u201d is \u00e9rtekezett, kimondva, hogy ezek algoritmusok. Szerinte ez elvezet minket a kiborgiz\u00e1l\u00e1s \u00e9s az \u00f6nfejl\u0151d\u00e9s\u0171 g\u00e9pek korszak\u00e1hoz is.<\/p>\n\n\n\n

Lem teh\u00e1t kritikus volt a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9ssel szemben, hiszen m\u00e9g azt is felvetette, hogy egy olyan civiliz\u00e1ci\u00f3, amelyben a technol\u00f3gia r\u00e9v\u00e9n mindenki egy\u00e9ni sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t kiel\u00e9g\u00edtik, egyszer\u0171en a m\u00e1sodik k\u0151korszakba juttatja a tagjait, hacsak nem el\u00e9gg\u00e9 fejlett a t\u00e1rsadalom. T\u0151le sz\u00e1rmazik az az elgondolkodtat\u00f3 mondat az 1955-ben megjelent, Magell\u00e1n-felh\u0151 c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l, hogy: \u201eAdj meg az embernek mindent, amit csak k\u00edv\u00e1n, s boldogtalann\u00e1 teszed!\u201d<\/p>\n\n\n\n

1965-ben megjelent Kiberi\u00e1da szatirikus-humoros novellagy\u0171jtem\u00e9nyben a robotok vil\u00e1g\u00e1ba kalauzol el benn\u00fcnket. Az 1968-as Pirx pil\u00f3ta kalandjai izgalmas elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tet, amelyb\u0151l 1972-ben Pirx kalandjai c\u00edmmel magyar t\u00e9v\u00e9sorozat is k\u00e9sz\u00fclt Kaz\u00e1n Istv\u00e1n \u00e9s Rajnai Andr\u00e1s rendez\u00e9s\u00e9ben, Papp J\u00e1nos f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel. E korszak\u00e1nak z\u00e1r\u00f3 remeke Az \u00dar hangja c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny, ebb\u0151l 2018-ban P\u00e1lfi Gy\u00f6rgy forgatott filmet, az eredeti m\u0171 gondolatvil\u00e1g\u00e1t adapt\u00e1lta egy ma j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, csal\u00e1di krimi keretei k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

\n