{"id":71696,"date":"2021-09-17T21:08:00","date_gmt":"2021-09-17T18:08:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=71696"},"modified":"2021-09-16T20:01:05","modified_gmt":"2021-09-16T17:01:05","slug":"a-stanford-egyetem-tudosai-rajottek-mi-okozza-a-tornadokat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=71696&lang=hu","title":{"rendered":"A Stanford Egyetem tud\u00f3sai r\u00e1j\u00f6ttek, mi okozza a torn\u00e1d\u00f3kat"},"content":{"rendered":"\n

Amerikai kutat\u00f3k jelent\u0151s l\u00e9p\u00e9st tettek a torn\u00e1d\u00f3k el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9ben: r\u00e1j\u00f6ttek, pontosan mi okozza azokat. A Stanford Egyetem tud\u00f3sainak tanulm\u00e1nya \u00e9pp egy h\u00e9ttel azut\u00e1n jelent meg, hogy szupercella, viharok \u00e9s torn\u00e1d\u00f3k az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9t s\u00fajt\u00f3 rekordot d\u00f6nt\u0151 \u00f3ri\u00e1si es\u0151z\u00e9st \u00e9s vill\u00e1m\u00e1rad\u00e1sokat okoztak a r\u00e9gi\u00f3ban. A tanulm\u00e1nyt jegyz\u0151 kutat\u00f3k azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saik \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen olyan helyeken, ahol a Doppler-radar rendszeren alapul\u00f3 technol\u00f3gia nem m\u0171k\u00f6dik, vagy nem haszn\u00e1lhat\u00f3 \u2013 el\u0151rejelz\u00e9st adhatnak a torn\u00e1d\u00f3 kock\u00e1zat\u00e1r\u00f3l, az ork\u00e1nokr\u00f3l \u00e9s j\u00e9gver\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Fontos  eredm\u00e9ny lehet a torn\u00e1d\u00f3k el\u0151rejelezhet\u0151s\u00e9ge<\/h2>\n\n\n\n

A torn\u00e1d\u00f3k a vil\u00e1g egyik legpuszt\u00edt\u00f3bb term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1i. A legt\u00f6bb torn\u00e1d\u00f3t a szupercell\u00e1k hozz\u00e1k l\u00e9tre. Miel\u0151tt egy s\u00falyos vihar torn\u00e1d\u00f3t, heves szeleket, vagy j\u00e9gver\u00e9st  okoz, j\u00e9g- \u00e9s v\u00edzpehely tornyosul fel a viharfelh\u0151k cs\u00facsa felett \u00e9s z\u00fadul le, \u00fagy viselkedve, mint az extr\u00e9m id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyeket illet\u0151 egyfajta korai figyelmeztet\u0151 rendszer. Szeptember 10-\u00e9n publik\u00e1lt\u00e1k a Science magazinban a Stanford Egyetem \u00e1ltal vezetett tanulm\u00e1nyt, ami felt\u00e1rja ezeknek a pehelyfelh\u0151knek a mechanizmus\u00e1t, melyek a vil\u00e1g legrombol\u00f3bb torn\u00e1d\u00f3inak legt\u00f6bbje f\u00f6l\u00f6tt form\u00e1l\u00f3dnak. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
A szupercella belsej\u00e9ben kialakul\u00f3 nyom\u00e1sk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g hozza l\u00e9tre a torn\u00e1d\u00f3t
Fot\u00f3: Texas Hill County<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az id\u0151j\u00e1r\u00e1si radarokkal \u00e9s geostacion\u00e1rius p\u00e1ly\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott m\u0171holdak egycsatorn\u00e1s infrav\u00f6r\u00f6s k\u00f6zeli detektoraival a tud\u00f3sok el\u0151re tudj\u00e1k jelezni a viharokat. Am\u00edg azonban a hurrik\u00e1nokat el\u0151re tudj\u00e1k jelezni, addig azonban a torn\u00e1d\u00f3kat nem.<\/p>\n\n\n\n

Most lehets\u00e9ges, hogy a kutat\u00f3k tal\u00e1ltak egy olyan m\u00f3dszert, amivel a torn\u00e1d\u00f3kat is el\u0151re tudj\u00e1k jelezni.<\/p>\n\n\n\n

A viharg\u00f3cok jellemz\u0151en  a troposzf\u00e9r\u00e1ban maradnak. Amikor ezek a viharfelh\u0151k a heves fel\u00e1raml\u00e1s miatt el\u00e9rik a sztratoszf\u00e9ra als\u00f3 hat\u00e1r\u00e1t, gyakran sz\u00e9tter\u00fclnek, egy \u00fcll\u0151 alak\u00fa felh\u0151t hozva l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Amikor el\u00e9ri a f\u00f6ldfelsz\u00ednt a zivatarfelh\u0151b\u0151l kiindul\u00f3 rendk\u00edv\u00fcl heves l\u00e9g\u00e1raml\u00e1s, alakul ki a puszt\u00edt\u00f3 erej\u0171 torn\u00e1d\u00f3
Fot\u00f3: Texas Hill County<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az er\u0151s viharg\u00f3cokban a leveg\u0151 sokkal gyorsabban \u00e9s magasabbra emelkedik, mint a “norm\u00e1l” zivatarfelh\u0151kben. A felh\u0151k bet\u00f6rhetnek a sztratoszf\u00e9ra als\u00f3 hat\u00e1r\u00e1ba \u00e9s \u00fagynevezett t\u00fall\u00f6v\u0151 cs\u00facsokat hoznak l\u00e9tre. Az \u00fcll\u0151 feletti pehelyfelh\u0151k, az \u00fagynevezett v\u00e9kony pehelyfelh\u0151k, amik a t\u00fall\u00f6v\u0151 cs\u00facsok k\u00f6zel\u00e9ben j\u00f6nnek l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n

Eddig m\u00e9g sohasem tapasztaltak ilyen jelens\u00e9get a viharfelh\u0151k felett<\/h2>\n\n\n\n

2018-ban a kutat\u00f3k publik\u00e1ltak egy dolgozatot, amelyben bemutatt\u00e1k a s\u00falyos viharg\u00f3cok \u00e9s a bel\u0151l\u00fck “f\u00fcstk\u00e9nt” fel\u00e1raml\u00f3 felh\u0151pelyhek k\u00f6zti kapcsolatot. Viharok sz\u00e1zait  hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze radarm\u00e9r\u00e9sekkel, vill\u00e1mok adataival \u00e9s ezeket \u00f6sszevetett\u00e9k az el\u0151rejelz\u00e9sekkel. A viharok, amik el\u00e9g er\u0151sek voltak, hogy az \u00fcll\u0151 feletti pehelyfelh\u0151ket l\u00e9trehozz\u00e1k, szint\u00e9n val\u00f3sz\u00edn\u0171bben hoztak l\u00e9tre torn\u00e1d\u00f3kat, j\u00e9ges\u0151vel \u00e9s heves szelekkel egy\u00fctt. Ezek a f\u00f6ldfelsz\u00ednen is jelentkez\u0151 s\u00falyos hat\u00e1s el\u0151tt el\u0151tt  \u00e1ltal\u00e1ban 10-30 perccel kor\u00e1bban jelennek meg.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Egy magasba ny\u00fal\u00f3 zivatarfelh\u0151, cumulonimbus k\u00e9pe. A zivatarfelh\u0151kben rendk\u00edv\u00fcl heves fel \u00e9s lefel\u00e9 tart\u00f3 \u00e1raml\u00e1sok uralkodnak
Fot\u00f3: wikimedia.org<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ha kell\u0151 id\u0151ben \u00e9szlelik az \u00fcll\u0151 felett kialakul\u00f3 pehelyfelh\u0151t, ez \u00e9leteket menthet, mert ezzel el\u0151re tudn\u00e1k jelezni a torn\u00e1d\u00f3kat,  \u00e9s az emberek id\u0151ben fedez\u00e9kbe vonulhatn\u00e1nk. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ott seg\u00edthet ez a m\u00f3dszer, ahol nincsen radar.<\/p>\n\n\n\n

Mostan\u00e1ig a kutat\u00f3k nem teljesen \u00e9rtett\u00e9k, hogy j\u00f6nnek l\u00e9tre a felh\u0151pelyhek.<\/p>\n\n\n\n

De egy \u00faj tanulm\u00e1ny n\u00e9mi bepillant\u00e1st ny\u00fajt ebbe a k\u00e9rd\u00e9sbe.Ebben az \u00faj tanulm\u00e1nyban a kutat\u00f3k  azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy alakulnak ki  ezek a pelyhek, amikor gyors, sztratoszferikus szelek \u00fctk\u00f6znek egy t\u00fall\u00f6v\u0151 cs\u00faccsal. A szelek fel\u00e1ramlottak a cs\u00facsok f\u00f6l\u00e9, azt\u00e1n  olyan gyorsan (386 km\/h z\u00fadultak al\u00e1), hogy \u00fagynevezett hidraulikus ugr\u00e1st okoztak.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Egy szupercella fot\u00f3ja
Fot\u00f3: Facebook\/OMSZ<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ezeket a sebess\u00e9geket a vihar cs\u00facs\u00e1n\u00e1l kor\u00e1bban m\u00e9g sosem figyelt\u00e9k meg illetve nem felt\u00e9telezt\u00e9k ezt a jelens\u00e9get. Hidraulikus ugr\u00e1sokat k\u00f6nny\u0171 l\u00e1tni g\u00e1takn\u00e1l, vagy foly\u00f3kn\u00e1l. Amikor a v\u00edz t\u00fal gyorsan folyik \u00e9s szikl\u00e1ba \u00fctk\u00f6zik, az \u00e1raml\u00e1s  ir\u00e1nya \u00e9s sebess\u00e9ge hirtelen megv\u00e1ltozik. A hidraulikus ugr\u00e1sok ott alakulnak ki, ahol az egyenletes foly\u00e1s turbulenss\u00e9 v\u00e1lik. Ugyanez a mechanizmus j\u00e1tsz\u00f3dik le, amikor a sz\u00e1guld\u00f3 szelek \u00e1tbuknak a hegyeken \u00e9s turbulenci\u00e1t gener\u00e1lnak a lejt\u0151s oldalon, Ez\u00e9rt van az, hogy ha a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p hegyoldalhoz k\u00f6zel landol, r\u00e1z\u00f3s utunk lehet. <\/p>\n\n\n\n

Hidraulikus ugr\u00e1sokat ezel\u0151tt sose \u00e9szleltek magasan fent az atmoszf\u00e9r\u00e1ban, mivel a viharfelh\u0151k nagyon hat\u00e9kony fizikai hat\u00e1rokk\u00e9nt viselkednek. \u00c9rdekes m\u00f3don az \u00faj modell azt mutatta, hogy a viharok, m\u00e9g ha folyad\u00e9kb\u00f3l is \u00e1llnak, \u00fagy viselkednek, mint a szil\u00e1rd hegyek, vagy a foly\u00f3ban l\u00e9v\u0151 szikl\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Megvan a technol\u00f3gia a pontosabb el\u0151rejelz\u00e9shez<\/h2>\n\n\n\n

A viharok k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 75%-a nagy j\u00e9gver\u00e9st \u00e9s torn\u00e1d\u00f3kat hoz l\u00e9tre, \u00edgy a kutat\u00e1s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hasznos lesz, hogy jav\u00edts\u00e1k a j\u00f6v\u0151beni meteorol\u00f3giai modelleket.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Viharok l\u00e1nca \u00fcll\u0151 feletti pehelyfelh\u0151ket hoz l\u00e9tre 2021. m\u00e1jus 27-\u00e9n az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a D\u00e9li- \u00e9s a K\u00f6z\u00e9p-Alf\u00f6ld\u00f6n. (Image credit: Kelton Halbert\/NOAA\/NASA) A tud\u00f3sok r\u00e9g\u00f3ta felismert\u00e9k, hogy a fels\u0151 atmoszf\u00e9r\u00e1ba emelked\u0151 nedves leveg\u0151 t\u00fall\u00f6v\u0151 vihar cs\u00facsai \u00fagy viselkednek, mint a szil\u00e1rd g\u00e1tak, amik blokkolj\u00e1k vagy \u00e1tir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a l\u00e9g\u00e1ramlatot. \u00dagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy az e cs\u00facsok felett \u00e1raml\u00f3 nedves leveg\u0151hull\u00e1mok megt\u00f6rhetik \u00e9s a sztratoszf\u00e9r\u00e1ba emelhetik a vizet. De semmilyen kutat\u00e1s ez id\u00e1ig nem magyar\u00e1zta meg, hogy ezek a darabok hogy illeszkednek egym\u00e1sba.
Fot\u00f3: https:\/\/news-media.stanford.edu\/wp-content\/uploads\/2021\/09\/08104746\/SupercellStorms5.jpg<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Meg\u00e9rtve hogy \u00e9s mi\u00e9rt alakulnak ki a pelyhek az er\u0151teljes viharok felett, seg\u00edthet az el\u0151rejelz\u0151knek felismerni a hasonl\u00f3 fenyeget\u0151 vesz\u00e9lyeket \u00e9s pontosabb figyelmeztet\u00e9seket kiadni an\u00e9lk\u00fcl, hogy a Doppler-radar rendszert\u0151l f\u00fcggn\u00e9nek, amelyet a sz\u00e9l \u00e9s j\u00e9ges\u0151 ki\u00fcthet . R\u00e1ad\u00e1sul a vil\u00e1g sok r\u00e9sz\u00e9n nem l\u00e9tezik a Doppler-radar lefedetts\u00e9g . Ha egy hurrik\u00e1n j\u00f6n l\u00e9tre, azt j\u00f3l l\u00e1tj\u00e1k az \u0171rb\u0151l, de a torn\u00e1d\u00f3kat m\u00e1r nem, mert ezeket a viharok cs\u00facsai eltakarj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A NASA kutat\u00f3-rep\u00fcl\u0151g\u00e9peit most olyan eszk\u00f6zzel szerelt\u00e9k fel, amik lehet\u0151v\u00e9 teszik hogy felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00e9k a szeleket a viharok cs\u00facs\u00e1n\u00e1l nagy felbont\u00e1ban, \u00e9s 3 dimenzi\u00f3ban.<\/p>\n\n\n\n

\u201eMost megvan a technol\u00f3gi\u00e1nk, hogy igazoljuk a modelleredm\u00e9nyeinket, \u00e9s hogy megn\u00e9zz\u00fck, vajon realisztikusak-e?” \u2013 mondja Morgan O’Neill,  a Stanford of Earth, Energy & Environmental Sciences professzora, a tanulm\u00e1ny vezet\u0151 szerz\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
A szupercell\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 torn\u00e1d\u00f3k a leggyakoribbak \u00e9s gyakran a legvesz\u00e9lyesebbek. \u201eEgy meleged\u0151 kl\u00edm\u00e1ban, ami er\u0151sebb \u00e9s intenz\u00edvebb konvekci\u00f3t hoz l\u00e9tre, a kl\u00edma tud\u00f3sokat \u00e9rdekli, hogy a viharok mennyi vizet injekt\u00e1lnak a sztratoszf\u00e9r\u00e1ba, az \u00f3zonra gyakorolt glob\u00e1lis hat\u00e1sa miatt. A pelyheket bemutat\u00f3 szimul\u00e1ci\u00f3inkban a v\u00edz m\u00e9lyen el\u00e9ri a sztratoszf\u00e9r\u00e1t, ahol esetlegesen t\u00f6bb hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sa lehet.” \u2013 mondja Leigh Orf a Wisconsin-Madison Egyetem l\u00e9gk\u00f6ri tud\u00f3sa.
Fot\u00f3: https:\/\/www.nssl.noaa.gov\/education\/svrwx101\/tornadoes\/types\/<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Ha a kutat\u00f3k radarral, \u00e9s lidarral meg tudj\u00e1k er\u0151s\u00edteni a modellj\u00fcket, nagy el\u0151re l\u00e9p\u00e9s volna a s\u00falyos id\u0151j\u00e1r\u00e1si esem\u00e9nyek \u00e9s ezek kl\u00edm\u00e1ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben. A j\u00f6v\u0151ben a tud\u00f3sok azt tervezik, hogy tanulm\u00e1nyozz\u00e1k a zivatarfelh\u0151k \u00fcll\u0151i feletti pehelyfelh\u0151k szerep\u00e9t a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sban. A modell szerint a pelyhek m\u00e1sodpercenk\u00e9nt t\u00f6bb, mint 7.000 tonna vizet emelhetnek a sztratoszf\u00e9r\u00e1ba, 2-4-szer magasabbra, mint azt kor\u00e1bban becs\u00fclt\u00e9k. Mivel a v\u00edzg\u0151z er\u0151teljes \u00fcvegh\u00e1zg\u00e1zk\u00e9nt viselkedik ebben a r\u00e9tegben, a pelyhek m\u00e9g jobban meleg\u00edthetik az alacsonyabb atmoszf\u00e9r\u00e1t, emelked\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletek ciklus\u00e1t hozva l\u00e9tre. Ez a v\u00edz a sztratoszf\u00e9r\u00e1ban maradhat napokig, vagy hetekig is, \u00e9s az \u00f3zon pusztul\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl potenci\u00e1lisan hat a F\u00f6ldet el\u00e9r\u0151 napf\u00e9ny mennyis\u00e9g\u00e9re illetve min\u0151s\u00e9g\u00e9re \u00e9s meleg\u00edti a bolyg\u00f3 felsz\u00edn\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

(Stanford University, American Association for the Advancement of Science\/Origo<\/a>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amerikai kutat\u00f3k jelent\u0151s l\u00e9p\u00e9st tettek a torn\u00e1d\u00f3k el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9ben: r\u00e1j\u00f6ttek, pontosan mi okozza azokat. A Stanford Egyetem tud\u00f3sainak tanulm\u00e1nya \u00e9pp egy h\u00e9ttel azut\u00e1n jelent meg, hogy szupercella, viharok \u00e9s torn\u00e1d\u00f3k az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9t s\u00fajt\u00f3 rekordot d\u00f6nt\u0151 \u00f3ri\u00e1si es\u0151z\u00e9st \u00e9s vill\u00e1m\u00e1rad\u00e1sokat okoztak a r\u00e9gi\u00f3ban. A tanulm\u00e1nyt jegyz\u0151 kutat\u00f3k azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saik \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen olyan helyeken, ahol a Doppler-radar rendszeren alapul\u00f3 technol\u00f3gia nem m\u0171k\u00f6dik, vagy nem haszn\u00e1lhat\u00f3 \u2013 el\u0151rejelz\u00e9st adhatnak a torn\u00e1d\u00f3 kock\u00e1zat\u00e1r\u00f3l, az ork\u00e1nokr\u00f3l \u00e9s j\u00e9gver\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":71701,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,596,49,598,39],"tags":[710,66300],"class_list":["post-71696","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-erdekes","category-hirek","category-tudomany","category-vilag","tag-kutatas","tag-tornado"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71696","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=71696"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/71696\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/71701"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=71696"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=71696"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=71696"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}