{"id":72736,"date":"2021-09-22T22:26:00","date_gmt":"2021-09-22T19:26:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=72736"},"modified":"2021-09-22T20:57:39","modified_gmt":"2021-09-22T17:57:39","slug":"michael-faraday-akinek-az-elektromossag-muszaki-felhasznalasat-koszonhetjuk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=72736&lang=hu","title":{"rendered":"Michael Faraday, akinek az elektromoss\u00e1g m\u0171szaki felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck"},"content":{"rendered":"\n

1791. szeptember 22-\u00e9n sz\u00fcletett Michael Faraday angol fizikus, k\u00e9mikus, az elektromoss\u00e1gtan megalapoz\u00f3ja. Az elektrotechnika nagy alakja term\u00e9szetfiloz\u00f3fusnak tartotta mag\u00e1t \u00e9s jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult az elektrom\u00e1gnesess\u00e9g \u00e9s az elektrok\u00e9mia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez. A t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legnagyszer\u0171bb tud\u00f3s\u00e1nak \u00e9s a term\u00e9szettudom\u00e1ny legnagyobb k\u00eds\u00e9rletez\u0151j\u00e9nek tartj\u00e1k.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Kezdetleges elektrosztatikus gener\u00e1tort fabrik\u00e1lt<\/h2>\n\n\n\n

A ma D\u00e9l-Londonhoz tartoz\u00f3 Newingtonban l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got, kov\u00e1csmester apja \u00c9szak-Angli\u00e1b\u00f3l v\u00e1ndorolt a f\u0151v\u00e1rosig munka rem\u00e9ny\u00e9ben. A f\u00e9rfi gyakran betegeskedett, csal\u00e1dja gyakran \u00e9hezett. A gyerekeknek kor\u00e1n munk\u00e1t kellett \u00e1llniuk,<\/p>\n\n\n\n

Faraday a vas\u00e1rnapi iskol\u00e1ban j\u00f3form\u00e1n csak \u00edrni-olvasni \u00e9s sz\u00e1molni tanult meg.<\/p>\n\n\n\n

Kezdetben egy k\u00f6nyvkeresked\u0151 \u00e9s k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151 k\u00fcld\u00f6nce volt, aki 14 \u00e9vesen tanoncnak fogadta. Faraday falta a k\u00f6t\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 k\u00f6nyveket, legjobban az elektromoss\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikkek \u00e9rdekelt\u00e9k, k\u00eds\u00e9rletezni is kezdett \u00e9s egy kezdetleges elektrosztatikus gener\u00e1tort fabrik\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Mestere eln\u00e9zte \u201eh\u00f3bortjait\u201d, s\u0151t azt is, hogy egy \u00fcgyfel\u00e9t\u0151l kapott jeggyel Sir Humphry Davy k\u00e9miai el\u0151ad\u00e1sait l\u00e1togassa. Faraday letiszt\u00e1zott, \u00e1br\u00e1kkal is ell\u00e1tott jegyzeteit bek\u00f6t\u00f6tte \u00e9s elk\u00fcldte a tud\u00f3snak, mell\u00e9kelve \u00e1ll\u00e1s\u00e9rt folyamod\u00f3 level\u00e9t. Davy nem tudta azonnal alkalmazni, de nem felejtette el, \u00e9s amikor 1813-ban egyik asszisztens\u00e9t vereked\u00e9s miatt elbocs\u00e1totta, munk\u00e1t aj\u00e1nlott Faradaynek. Azt mondj\u00e1k, \u00e9s ez r\u00e9szben igaz is, hogy Davy legnagyobb felfedez\u00e9se Faraday volt.<\/p>\n\n\n\n

Izol\u00e1lta \u00e9s le\u00edrta a benzolt<\/h2>\n\n\n\n

Ezut\u00e1n b\u0151s\u00e9gesen volt alkalma a k\u00e9miai elemz\u00e9sek \u00e9s a laborat\u00f3riumi technik\u00e1k elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s mivel b\u00edr\u00f3s\u00e1gi szak\u00e9rt\u0151k\u00e9nt t\u00e1rgyal\u00e1sokra is h\u00edvt\u00e1k, sz\u00e9les \u00fcgyf\u00e9lk\u00f6rre tett szert. Davyt t\u00f6bb, a kontinensen tett tanulm\u00e1ny\u00fatj\u00e1ra elk\u00eds\u00e9rte, ezek sor\u00e1n neves tud\u00f3sokkal k\u00f6t\u00f6tt ismerets\u00e9get, mentor\u00e1nak sz\u00e1mos k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben volt seg\u00edts\u00e9g\u00e9re. 1824-ben a Royal Society tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, 1825-ben lett a Royal Institution k\u00e9miai laborat\u00f3rium\u00e1nak vezet\u0151je, majd meg\u00f6r\u00f6k\u00f6lte Brande professzor katedr\u00e1j\u00e1t. 1844-ben a p\u00e1rizsi Term\u00e9szettudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagja lett, sz\u00e1mos elismer\u00e9st \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9st kapott.<\/p>\n\n\n\n

1820-ban \u0151 \u00e1ll\u00edtotta el\u0151 els\u0151k\u00e9nt a sz\u00e9n \u00e9s a kl\u00f3r els\u0151 ismert vegy\u00fcleteit helyettes\u00edt\u00e9ssel, 1825-ben a vil\u00e1g\u00edt\u00f3 g\u00e1zokkal kapcsolatos kutat\u00e1sai eredm\u00e9nyek\u00e9nt izol\u00e1lta \u00e9s le\u00edrta a benzolt. Ac\u00e9l\u00f6tv\u00f6zetekkel kapcsolatos vizsg\u00e1latokat is v\u00e9gzett, \u00e9s ezzel hozz\u00e1j\u00e1rult a metallurgia \u00e9s a metallogr\u00e1fia alapjainak lerak\u00e1s\u00e1hoz. Mik\u00f6zben a londoni Royal Society megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a t\u00e1vcs\u00f6vek optikai \u00fcveg\u00e9nek jav\u00edt\u00e1s\u00e1n dolgozott, el\u0151\u00e1ll\u00edtott egy nagyon magas t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3j\u00fa \u00fcveget, amely 1845-ben elvezette \u0151t a diam\u00e1gnesess\u00e9g felfedez\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

1821-ben kezdte meg elektromos \u00e9s m\u00e1gneses kutat\u00e1sait. Orsted \u00e9s Ampere elektrom\u00e1gneses felismer\u00e9sei \u00e9s Wollaston \u00f6tlete nyom\u00e1n \u00e9p\u00edtette meg az els\u0151 elektromotort, amely a villamos-energi\u00e1t mechanika munk\u00e1v\u00e1 alak\u00edtja. Ekkor \u00fagy k\u00e9pzelt\u00e9k, hogy az elektromoss\u00e1g anyagi fluidum (k\u00f6zeg), amely \u00fagy folyik a vezet\u00e9kben, mint v\u00edz a cs\u0151ben.<\/p>\n\n\n\n

Faraday ink\u00e1bb er\u0151nek, vagy rezg\u00e9snek tartotta, amely a vezet\u0151ben keltett fesz\u00fclts\u00e9gek r\u00e9v\u00e9n halad tov\u00e1bb \u2013 de igazolni ezt nem tudta.<\/p>\n\n\n\n

A kutat\u00f3, aki felfedezte a gener\u00e1tort<\/h2>\n\n\n\n

Wheatstone-nal egy\u00fctt a hangokkal kezdett foglalkozni, majd 1831-ben felfedezte a m\u00e1gneses t\u00e9r elektromos hat\u00e1s\u00e1t, r\u00fadm\u00e1gnes mozgat\u00e1s\u00e1val \u00e1ramot keltett, \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti forg\u00f3 \u00e1ramfejleszt\u0151t k\u00e9sz\u00edtett. Az elektrom\u00e1gneses indukci\u00f3 felfedez\u00e9s\u00e9vel adta meg az Arago \u00e1ltal 1824-ben felismert forg\u00f3 m\u00e1gness\u00e9g magyar\u00e1zat\u00e1t. Eredm\u00e9nyeir\u0151l 1831. november 24-\u00e9n \u201eElektromoss\u00e1g el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa m\u00e1gnesess\u00e9gb\u0151l\u201d c\u00edmen sz\u00e1molt be a Royal Society-ben.<\/p>\n\n\n\n

Felfedez\u00e9s\u00e9vel, hogy puszt\u00e1n mechanikai munka r\u00e9v\u00e9n, m\u00e1gness\u00e9g seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elektromos energi\u00e1t lehet el\u0151\u00e1ll\u00edtani, az elektromoss\u00e1g-kutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete fordul\u00f3ponthoz \u00e9rkezett.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u0150 vezette be az elektromos \u00e9s m\u00e1gneses er\u0151t\u00e9r \u00e9s er\u0151vonal fogalm\u00e1t \u00e9s felfedezte a gener\u00e1tort: m\u00e1gnes p\u00f3lusai k\u00f6zt forgatott r\u00e9zkoronggal folyamatosan \u00e1ramot \u00e1ll\u00edtott el\u0151, mivel a pereme t\u00f6bb er\u0151vonalat metsz \u00e1t, mint a k\u00f6zepe, ford\u00edtva a szerkezet elektromotork\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Kimondta: az \u00e1ram nagys\u00e1ga a vezet\u0151 \u00e1ltal id\u0151egys\u00e9g alatt \u00e1tmetszett er\u0151vonalak sz\u00e1m\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg.<\/p>\n\n\n\n

\u0150t tartj\u00e1k a dielektromos \u00e1lland\u00f3 felfedez\u0151j\u00e9nek<\/h2>\n\n\n\n

Michael Faraday 1833-ban \u00e1ll\u00edtotta fel az elektrol\u00edziselm\u00e9let\u00e9t, \u00e9s megfogalmazta az elektrok\u00e9mia k\u00e9t alapt\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t: az elektr\u00f3d\u00e1kon kiv\u00e1l\u00f3 anyag a cell\u00e1n \u00e1thalad\u00f3 elektromoss\u00e1g mennyis\u00e9g\u00e9vel, adott mennyis\u00e9g\u0171 \u00e1ram hat\u00e1s\u00e1ra kiv\u00e1lt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elemek mennyis\u00e9ge az egyen\u00e9rt\u00e9ks\u00falyukkal ar\u00e1nyos. Igazolta, hogy a Volta-oszlop \u00e1ram\u00e1t vegyi folyamat hozza l\u00e9tre.<\/p>\n\n\n\n

1835-ben fedezte fel az \u00f6nindukci\u00f3s \u00e1ramot, \u00e9s sz\u00e1mos indukci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletet v\u00e9gzett a F\u00f6ld m\u00e1gneses ter\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az elektromos hat\u00e1s \u00e1ltal\u00e1nos elm\u00e9let\u00e9t 1839-ben alkotta meg: az elektromoss\u00e1g \u00e1ltal az anyagban keltett fesz\u00fclts\u00e9gek a vezet\u0151kben hull\u00e1mszer\u0171en haladnak, m\u00edg a szigetel\u0151anyagokban \u00f6sszegy\u0171lik a fesz\u00fclts\u00e9g \u2013 ez az elektrosztatikus t\u00f6lt\u00e9s. El\u0151sz\u00f6r besz\u00e9lt a dielektrikumok, a szigetel\u0151anyagok akt\u00edv szerep\u00e9r\u0151l, \u0151t tartj\u00e1k a dielektromos \u00e1lland\u00f3 felfedez\u0151j\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

1843-ban kimutatta az elektromos t\u00f6lt\u00e9s megmarad\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9t. Az energia megmarad\u00e1s\u00e1ra, m\u00e1r annak hivatalos kimond\u00e1sa el\u0151tt, mint mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 igazs\u00e1gra hivatkozott. Az akkor ismert g\u00e1zok majd mindegyik\u00e9t cseppfoly\u00f3s\u00edtotta leh\u0171t\u00e9ssel \u00e9s nyom\u00e1ssal. Megfogalmazta a t\u00f6lt\u00e9selk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9ssel, azaz influenci\u00e1val v\u00e9gbemen\u0151 felt\u00f6lt\u0151d\u00e9s elm\u00e9let\u00e9t \u00e9s kimutatta, hogy egy \u00fcreges vezet\u0151 (Faraday-f\u00e9le kalitka) a belsej\u00e9ben le\u00e1rny\u00e9kolja a k\u00fcls\u0151 elektromos hat\u00e1sokat. 1845-ben fedezte fel: a m\u00e1gneses t\u00e9r elforgatja a f\u00e9ny polariz\u00e1ci\u00f3s s\u00edkj\u00e1t (Faraday-effektus). 1847-48-ban a l\u00e1ng, a g\u00e1zok, majd a krist\u00e1lyok m\u00e1gnesess\u00e9g\u00e9t tanulm\u00e1nyozta.<\/p>\n\n\n\n

Soha nem f\u00e1radozott tal\u00e1lm\u00e1nyainak hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1n<\/h2>\n\n\n\n

Michael Faraday id\u0151s kor\u00e1ra a kir\u00e1lyn\u0151 h\u00e1zat adott neki \u00e9s lovagi c\u00edmet aj\u00e1nlott fel. A tud\u00f3s az ut\u00f3bbit nem fogadta el, \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig csak Mr. Faraday akart maradni, a Royal Society, valamint a Royal Institution eln\u00f6ki c\u00edm\u00e9t szint\u00e9n visszautas\u00edtotta. A p\u00e9nz sem \u00e9rdekelte, tal\u00e1lm\u00e1nyainak hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1n soha nem f\u00e1radozott. Az elektromoss\u00e1gtan \u00fatt\u00f6r\u0151je 1867. augusztus 25-\u00e9n halt meg Hampton Courtban, London mellett. 1820-t\u00f3l mindennap vezetett laborat\u00f3riumi feljegyz\u00e9sei 1932-ben, h\u00e9t k\u00f6tetben jelentek meg, r\u00f3la nevezt\u00e9k el az elektromos kapacit\u00e1s egys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure><\/div>\n\n\n\n

R\u00f3la kapta nev\u00e9t:<\/em><\/p>\n\n\n\n