{"id":74322,"date":"2021-10-05T20:10:00","date_gmt":"2021-10-05T17:10:00","guid":{"rendered":"http:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=74322"},"modified":"2021-10-05T17:45:47","modified_gmt":"2021-10-05T14:45:47","slug":"a-komplex-fizikai-rendszerek-kutatasaert-harman-kapjak-a-fizikai-nobel-dijat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/?p=74322&lang=hu","title":{"rendered":"A komplex fizikai rendszerek kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt h\u00e1rman kapj\u00e1k a fizikai Nobel-d\u00edjat"},"content":{"rendered":"\n

A komplex fizikai rendszerek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben el\u00e9rt \u00fatt\u00f6r\u0151 eredm\u00e9nyei\u00e9rt h\u00e1rom tud\u00f3s, az amerikai-jap\u00e1n Syukuro Manabe, a n\u00e9met Klaus Hasselmann \u00e9s az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-d\u00edjat a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia keddi stockholmi bejelent\u00e9se szerint.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A kutat\u00f3k kaotikus \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag v\u00e9letlenszer\u0171 jelens\u00e9gek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1\u00e9rt r\u00e9szes\u00fclnek az elismer\u00e9sben – \u00edrta indokl\u00e1sban az illet\u00e9kes bizotts\u00e1g, hozz\u00e1t\u00e9ve, hogy Syukuro Manabe \u00e9s Klaus Hasselmann alapozta meg ismereteinket a F\u00f6ld \u00e9ghajlat\u00e1r\u00f3l \u00e9s arr\u00f3l, hogy az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g milyen hat\u00e1ssal van r\u00e1, Parisi pedig forradalmas\u00edtotta a rendezetlen anyagokr\u00f3l \u00e9s a v\u00e9letlenszer\u0171 folyamatokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9letet.<\/p>\n\n\n\n

A komplex rendszereket v\u00e9letlenszer\u0171s\u00e9g \u00e9s rendezetlens\u00e9g jellemzi, neh\u00e9z \u0151ket meg\u00e9rteni. A h\u00e1rom tud\u00f3s \u00faj m\u00f3dszereket dolgozott ki e rendszerek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa viselked\u00e9s\u00e9nek kisz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1ra – r\u00e9szletezt\u00e9k. Az egyik ilyen, az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa komplex rendszer a F\u00f6ld \u00e9ghajlata – mutattak r\u00e1. <\/p>\n\n\n\n

Syukuro Manabe kimutatta, hogy a l\u00e9gk\u00f6ri sz\u00e9n-dioxid megn\u00f6vekedett mennyis\u00e9ge mik\u00e9nt n\u00f6veli a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9n. Az 1960-as \u00e9vekben az \u0151 vezet\u00e9s\u00e9vel dolgozt\u00e1k ki a F\u00f6ld \u00e9ghajlat\u00e1nak fizikai modelljeit, \u00e9s \u0151 volt az els\u0151, aki kutatta a sug\u00e1rz\u00e1segyenleg \u00e9s a l\u00e9gt\u00f6megek f\u00fcgg\u0151leges mozg\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st. Munk\u00e1ss\u00e1ga megalapozta a jelenlegi \u00e9ghajlati modellek kifejleszt\u00e9s\u00e9t – hangs\u00falyozt\u00e1k.\u00a0Mintegy t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Klauss Hasselmann kidolgozott egy modellt, amely \u00f6sszekapcsolta az id\u0151j\u00e1r\u00e1st \u00e9s az \u00e9ghajlatot, ezzel megv\u00e1laszolta a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi\u00e9rt lehetnek megb\u00edzhat\u00f3k az \u00e9ghajlati modellek annak ellen\u00e9re, hogy az id\u0151j\u00e1r\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e9kony \u00e9s kaotikus. M\u00f3dszereket fejlesztett ki arra is, hogy mik\u00e9nt lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a term\u00e9szetes jelens\u00e9gek \u00e9s az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g hat\u00e1sait az \u00e9ghajlatra. Ezeket a m\u00f3dszereket alkalmazt\u00e1k annak bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hogy a megn\u00f6vekedett l\u00e9gk\u00f6ri h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e1ltal kibocs\u00e1tott sz\u00e9n-dioxid k\u00f6vetkezm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n

1980 k\u00f6r\u00fcl Giorgio Parisi rejtett mint\u00e1kat azonos\u00edtott rendezetlen komplex anyagokban. Felfedez\u00e9sei a legjelent\u0151sebb hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st jelentett\u00e9k a komplex rendszerekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9letben, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9s l\u00e1tsz\u00f3lag teljesen v\u00e9letlenszer\u0171 anyag \u00e9s jelens\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t \u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1t nemcsak a fizik\u00e1ban, hanem m\u00e1s ter\u00fcleteken, \u00edgy a matematik\u00e1ban, a biol\u00f3gi\u00e1ban \u00e9s az idegtudom\u00e1nyban is – emelt\u00e9k ki.<\/p>\n\n\n\n

“Az id\u00e9n elismert felfedez\u00e9sek al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k, hogy az \u00e9ghajlatr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 ismereteink szil\u00e1rd – alapos elemz\u00e9seken \u00e9s megfigyel\u00e9seken nyugv\u00f3 – tudom\u00e1nyos alapokon \u00e1llnak” – fogalmazott Thors Hans Hansson, az illet\u00e9kes bizotts\u00e1g eln\u00f6ke.<\/p>\n\n\n\n

A hossz\u00fa ideje az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban \u00e9l\u0151 Syukuro Manabe 1931-ben sz\u00fcletett Jap\u00e1nban, 1957-ben szerzett PhD-fokozatot a Toki\u00f3i Egyetemen. Az amerikai Princeton Egyetem meteorol\u00f3gusa. Klaus Hasselmann szint\u00e9n 1931-ben sz\u00fcletett, N\u00e9metorsz\u00e1gban, a G\u00f6ttingeni Egyetemen szerezte PhD-fokozat\u00e1t 1957-ben, a Max Planck Meteorol\u00f3giai Int\u00e9zet professzora.\u00a0Giorgio Parisi 1948-ban sz\u00fcletett R\u00f3m\u00e1ban, 1970-ben szerezte PhD-fokozat\u00e1t a Sapienzia Egyetemen, amelynek a professzora.<\/p>\n\n\n\n

A kit\u00fcntetettek 10 milli\u00f3 sv\u00e9d koron\u00e1n (352,1 milli\u00f3 forintos \u00f6sszegen) osztoznak, a p\u00e9nz egyik fel\u00e9t Syukuro Manabe \u00e9s Klaus Hasselmann, a m\u00e1sikat Giorgio Parisi kapja. A d\u00edjat hagyom\u00e1nyosan december 10-\u00e9n, az elismer\u00e9st alap\u00edt\u00f3 Alfred Nobel hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n adj\u00e1k \u00e1t, a koronav\u00edrus-vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny miatt id\u00e9n is a megszokottn\u00e1l j\u00f3val szer\u00e9nyebb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

MTI<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A komplex fizikai rendszerek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben el\u00e9rt \u00fatt\u00f6r\u0151 eredm\u00e9nyei\u00e9rt h\u00e1rom tud\u00f3s, az amerikai-jap\u00e1n Syukuro Manabe, a n\u00e9met Klaus Hasselmann \u00e9s az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-d\u00edjat a Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia keddi stockholmi bejelent\u00e9se szerint.<\/p>\n","protected":false},"author":10,"featured_media":74324,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[41,49,598],"tags":[50537],"class_list":["post-74322","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","category-hirek","category-tudomany","tag-nobel-dij-2"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74322","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/10"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=74322"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/74322\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/74324"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=74322"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=74322"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/life.karpat.in.ua\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=74322"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}