![\"\"](\"http:\/\/life.karpat.in.ua\/wp-content\/uploads\/2021\/11\/tenger-elolenyek-1024x504.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\nMik\u00f6zben az elm\u00falt \u00e9vtizedekben az eg\u00e9sz bolyg\u00f3 melegszik, ez a folyamat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megfigyelhet\u0151 a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben. Harminc \u00e9v alatt a v\u00edz \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klete 1 Celsius-fokkal emelkedett, \u00e9s ez a n\u00f6veked\u00e9s gyorsul \u2013 \u00edrt\u00e1k a kutat\u00f3k a Global Ecology and Biogeography c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban k\u00f6zz\u00e9tett tanulm\u00e1nyukban.<\/p>\n\n\n\n
A F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger v\u00edz\u00e9nek h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti sk\u00e1l\u00e1ja sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges, \u00e9szaknyugaton hideg, d\u00e9lkeleten nagyon meleg. Emiatt a t\u00e9rs\u00e9g ide\u00e1lis terep annak tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra, mik\u00e9nt alkalmazkodnak a fajok a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9shez \u2013 id\u00e9zte Jonathan Belmaker professzort az egyetem k\u00f6zlem\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n
A kutat\u00f3k \u00e1ltal a 236 tengeri fajr\u00f3l gy\u0171jt\u00f6tt adatok felfedt\u00e9k, hogy a fajok a v\u00edz meleged\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan k\u00f6lt\u00f6znek egyre m\u00e9lyebbre nyugatt\u00f3l kelet fel\u00e9 haladva a F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeren. A hideg vizekben \u00e9l\u0151 fajok jelent\u0151sen m\u00e9lyebbre v\u00e1ndorolnak, mint a meleg vizekben \u00e9l\u0151k, \u00e9s azok a fajok, amelyek sz\u00e9lesebb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti tartom\u00e1nyban k\u00e9pesek \u00e9lni, m\u00e9g m\u00e9lyebbre v\u00e1ndorolnak, mint azok, amelyek egy keskeny h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleti tartom\u00e1nyban.<\/p>\n\n\n\n
Kutat\u00e1sunk vil\u00e1gosan megmutatta, hogy a fajok reag\u00e1lnak a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sra oly m\u00f3don, hogy v\u00e1ltoztatj\u00e1k m\u00e9lys\u00e9gi eloszl\u00e1sukat”- mondta Shahar Chaikin, a tanulm\u00e1ny egyik szerz\u0151je. A j\u00f6v\u0151re gondolva a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3knak fel kell k\u00e9sz\u00fclni\u00fck a fajok m\u00e9lyebbre v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1ra. P\u00e9ld\u00e1ul a j\u00f6v\u0151beni tengeri rezerv\u00e1tumokat ennek figyelembev\u00e9tel\u00e9vel kell kialak\u00edtani. A hal\u00e1szatn\u00e1l fel kell k\u00e9sz\u00fclni arra, hogy ugyanazt a halat nagyobb m\u00e9lys\u00e9gekben lehet kifogni, ami azt jelenti, hogy m\u00e9g t\u00e1volabbra kell kihaj\u00f3zni a tengerre, ami t\u00f6bb \u00fczemanyag el\u00e9get\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r \u2013 magyar\u00e1zta.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e9g ha m\u00e9lyebbre is v\u00e1ndorolnak a halak, hogy elmenek\u00fcljenek a meleg vizekb\u0151l, ez a gyors alkalmazkod\u00e1s seg\u00edti \u0151ket, de van egy hat\u00e1r, ez pedig a tengerfen\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1r l\u00e1tjuk ezt a m\u00e9lytengeri halak eset\u00e9ben, mint amilyen a t\u0151kehal, amelynek egyedsz\u00e1ma cs\u00f6kken, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert m\u00e1r nem tud m\u00e9lyebbre menni \u2013 tette hozz\u00e1 Belmaker professzor.<\/p>\n\n\n\n