Kárpátalján kezdetét vette az Immunizációs világhét

A WHO kezdeményezésére világszerte április utolsó hetén méltatják az Immunizáció világhetét, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a közös intézkedésekre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megvédjék az embereket a védőoltással megelőzhető fertőző betegségektől.

Kárpátalja csatlakozott az immunizációs világhéthez. A jelentős számú belföldi menekültet befogadó régió járványügyi jóléte szempontjából rendkívül fontosak a tervezett védőoltások, volt a központi témája a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztrációban megtartott tájékoztatón.

– Ami a naptár szerinti oltásokat illeti, azokat 10 veszélyes fertőző betegség ellen végzik el: hepatitis B, tuberkulózis, kanyaró, mumpsz, rubeola, diftéria, tetanusz, pertussis, gyermekbénulás, B típusú hemofíliás fertőzés – jegyezte meg Olha Csemet, a megyei adminisztráció egészségügyi főosztályának igazgatóhelyettese.

– A kollektív immunitás akkor tekinthető stabilnak, ha a lakosság körülbelül 90%-a be van oltva. Sajnos ezt a mutatót Kárpátalján nem sikerült elérni. A beoltott gyermekek aránya legmagasabb mutatója 85% (diphteria, tetanusz, szamárköhögés ellen beoltott egyéves gyermekek). Ami a felnőtt lakosságot illeti, a diftéria és a tetanusz elleni vakcinázás aránya nagyon alacsony – nem több, mint 20%. Ezért ismételten hangsúlyozzuk a védőoltás fontosságát, különösen háborús időkben. A belföldi menekültek, függetlenül attól, hogy van-e háziorvosuk, szintén felvehetik a védőoltást.

Kárpátalja egyik fertőzés betegség esetében sem éri el a 95%-os átoltottságot, hangsúlyozta Halina Szitnik, az Ukrán Egészségügyi Minisztérium Kárpátaljai Regionális Betegségmegelőzési és Betegségmegelőzési Központjának főigazgatója.

– Idén 860 fertőző megbetegedést regisztráltak térségünkben, nem számítva az influenzát, a SARS-t és a Covid–19-et. Ez 13%-kal több, mint a tavaly év első negyedévében. Ha az oltással megelőzött fertőzésekről beszélünk, akkor régiónkban 14 szamárköhögéses és 24 mellékheregyulladásos esetet fedtek fel. Aggódást váltanak ki ezek a számok azért, mert tudjuk, milyen súlyos következményekkel járnak ezek a betegségek. Az év eleje óta két kanyarógyanús esetet regisztráltunk. Az egész orvostársadalom fokozott készültségben van. Az orvosok azonnal reagáltak, ezeket az eseteket nem erősítették meg a laboratóriumban. Ezért arra biztatjuk a szülőket, hogy hozzák el gyermekeiket oltásra, és ne féljenek egyszerre több védőoltást elvégezni. Fontos, hogy az ütemezett védőoltásokat az orvos által összeállított naptár vagy egyéni ütemterv szerint végezzük – jegyezte meg Halina Szitnik.

Mihajlo Poljak, a Megyei Infektológiai Kórház igazgatója megjegyezte, hogy 2023-2024-ben nem volt annyi beoltott gyermek, amely biztosítaná a kollektív immunitást. Ennek eredményeként az elmúlt években nőtt az oltással kontrollált fertőzéses esetek száma.

– Az elmúlt időszakban 1006 szamárköhögéses gyermeket regisztráltak Ukrajnában. A megbetegedések ilyen mértékű növekedése a be nem oltott gyermekek jelentős számának köszönhető. A szamárköhögés egy bakteriális fertőző betegség, amely elhúzódó hörghurut formájában jelentkezik, súlyos köhögési rohamokkal. Csecsemőknél apnoét – átmeneti légzésleállást – okozhat. A betegek 25%-ánál alakul ki tüdőgyulladás. Az egyik módja annak, hogy megakadályozzuk a gyermekek e betegség kialakulását, a védőoltás felvétele. A második gyorsan fejlődő betegség az epiparotitis (mumpsz). Az első negyedévben 24 esetben észlelték ezt a veszélyes betegséget. A parotitis súlyos szövődménye a hasnyálmirigy és a herék atrófiája, a fiúknál pedig a meddőség a jövőben. Ezért érdemes elgondolkodni a védőoltáson – hangsúlyozta Mihajlo Poljak.

Az orvosok hangsúlyozzák: a védőoltások biztonságosak és hatékonyak, egyes oltóanyag összetett, vagyis egyszerre több betegség ellen nyújt védelmet.

Krisztina BIKLYAN,
Karpatszkij Objektiv