Meggyúlt a remény gyertyája Beregszász adventi koszorúján

Advent második vasárnapján a remény gyertyája is lángra lobbant Beregszász főterén.

Az ünnepséget ezúttal a kilenc éve elindított Közös Advent programsorozat kezdeményezői, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) szervezték meg.

„Ez a gyertya nem csupán az ünnepi készülődés egy állomása, hanem mélyebb jelentéssel is bír: a várakozás örömére és a jövőbe vetett bizalomra emlékeztet bennünket, amire nagy szükségünk van” – fogalmazott felszólalásában Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Míg az első gyertya a hitet szimbolizálja, és azt, hogy a sötétséget mindig követi a világosság, addig a második gyertya – a remény lángja – arra ösztönöz, hogy higgyünk abban, hogy a sötét idők is elmúlnak, és mindig van lehetőség az újrakezdésre. Ez különösen érvényes a kárpátaljai magyarság mai helyzetére. Bízunk abban, hogy eljön Ukrajnában az igazságos béke, s a kárpátaljai magyarság sorsa jobbra fordul” – tette hozzá a diplomata.

Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a PCS elnöke beszédében aláhúzta, hogy a gyertyagyújtás felhívja a figyelmet, hogy az adventi időszak arra való, hogy minden nap tegyünk egy lépést közelebb Istenhez, minden nap legyünk egy kicsit jobbak, és próbáljunk azon gondolkodni, hogy mit kell tennünk, hogy jók legyünk. „Az első vasárnap a hit gyertyáját meggyújtva hittel mentünk haza, hogy az a helyzet, amibe kerültünk immár mintegy egy évtizede, az jobbra fordul. Ma megerősítjük ezt a remény gyertyájának meggyújtásával, és egész héten gondoljunk arra és reménykedjünk abban, hogy hátha egy év múlva már a keletről és nyugatról hazajöttekkel együtt lehetünk itt és együtt készülhetünk a szeretet ünnepére” – hangsúlyozta Orosz Ildikó, hozzátéve: „Ezen a héten reménykedjünk abban is, hogy nemcsak mi készülünk lélekben Krisztus születésére, hanem azok is, akiknek szavuk, erejük, hangjuk és döntéshozatali joguk van abban, hogy mire meggyújtjuk a szeretet gyertyáját, akkorára ez a szeretet árassza el azokat, akik a harcmezőn vannak, és azokat is, akik dönteni tudnak arról, hogy végre véget érjen ez az értelmetlen öldöklés, ami mindenki életét megnehezíti.”

„Ahogyan a gyertya fénye oszlatja a sötétet, úgy járja át advent idején a szívünket és lelkünket az öröm és a várakozás” – emelte ki Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora. „Mától két gyertya világítja meg utunkat a karácsony felé, s kívánom, hogy mindenki találja meg ezen az úton a várakozás örömét és a karácsony misztériumát” – szólt a jelenlévőkhöz azt kívánva, hogy legyen elég hitünk, ne hagyjon el bennünket a remény, és találjon ránk a szeretet.

A felszólalásokat követően Gyebnár István konzul úr, Orosz Ildikó elnök asszony és Csernicskó István rektor úr meggyújtották a várakozás második, a reményt jelképező gyertyáját a Vérke-parti város adventi koszorúján. Az eseményt Ferku Szilveszter előadása  tette még meghittebbé.

A gyertyagyújtás után a történelmi egyházak képviselői – Molnár János római katolikus esperes-plébános, püspöki helynök, Marosi István görögkatolikus áldozópap és Margitics János református lelkipásztor – Isten áldását kérték a közös alkalomra és az egybegyűltek életére.

Az ünnepség a főiskola átriumában folytatódott, ahol a résztvevők a kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas Kaláka együttes Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című előadásával együtt hangolódhattak az ünnepre. A Pro Cultura Subcarpathica nagyon jó kapcsolatot ápol a Budapesten 1969. november 26-án alakult együttes tagjaival, akik legutóbb 2019-ben léptek fel vidékünkön a Hét határon át programsorozat részeként. Ezúttal egy öt helyszínes adventi koncertsorozattal érkeztek Kárpátaljára, hogy szebbé tegyék a várakozás időszakát. Az együttes karácsonyi előadásának kerete a betlehemes játék. A műsorban magyar és más nemzetek karácsonyi dalai, régi egyházi énekek, valamint karácsonyi versekre írt Kaláka-dalok hangzanak el.

(CsA/Kárpátalja hetilap)