Miheil Szaakasvili az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség radikális reformját javasolja

Miheil Szaakasvili, az Ukrán Nemzeti Reform Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke azt javasolta, hogy az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség funkcióit magánszemélyekre ruházzák át. Erről július 22-én beszélt „Az egyszerű megoldások és eredmények hivatala” által kidolgozott, a felügyelőség reformját bemutató bizottsági ülésen.  

Mint ismeretes, az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség az építőipar szabályozója, amely felhatalmazást kapott építési engedélyek kiadására és épületek üzembe helyezésére, és a közvélemény és sok politikus szerint Ukrajna egyik legkorruptabb kormányzati ügynöksége. A reformot ez év márciusában az ukrán miniszterelnök, Denisz Smihal indította el. Az „átmeneti” időszakaszban a Felügyelőség által kiadott dokumentumok száma 80%-kal visszaesett, a megvesztegetések száma pedig, épp ellenkezőleg–3-4-szeresére nőtt.

„Az egyszerű megoldások és eredmények hivatala” az Ukrajna Építők Konföderációja által szervezett kerekasztal beszélgetés során mutatta be a reformjának jövőképét. A bemutató alapján az alábbiakat ajánlják:

• eltörölni a területfejlesztési részletes tervet, a várostervezési dokumentáció fő forrásának a városi kataszternek kell lennie;
• az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség funkcióit (CC2 és CC3 objektumok)   részben magánszemélyeknek átadni. A sokemeletes épületek (CC3) ellenőrzése az állam feladata maradna. Az állam véletlenszerűen határozná meg, melyik jogi személy ellenőrizheti a CC2-t és a CC3-ot, valamint felügyeli és ellenőrzi a jogi személyek munkájának minőségét;  
• a mérnöki infrastruktúra műszaki feltételeinek megszerzése nem a létesítmény építése előtt történjen, ahogyan jelenleg van, hanem a létesítmény üzembe helyezése előtt;
• az jogtalan, önkényes építkezés feletti ellenőrzést a társadalomra bíznák. Ugyanakkor az aktivisták a jogtalan építtetőre kiszabott bírság 20%​​-át kapnák meg.  

A javasolt rendszer kardinálisan különbözik a meglévőtől, valamint a Denisz Smihal által korábban javasolt rendszertől. „Beszéltem az elnökkel. Nem akar félmegoldásokat, hanem a rendszer teljes újjáépítését akarja, nem pedig csak egyes részeit”- hangsúlyozta Szaakasvili. Elmondása szerint Volodimir Zelenszkij még nem látta ennek a reformnak a bemutatóját, ám a közeljövőben megnézi.

A reformfolyamat idén március 13-án kezdődött. Akkor a kormányfő a Felügyelőség felszámolását és három új struktúra létrehozását jelentette be:

• Ukrajna Városfejlesztési Állami Felügyelete
• Ukrajna Városfejlesztési Állami Szolgálata
• Ukrajna Városfejlesztési, Technikai Szabályozási Állami Ügynöksége (korábban ezeket a funkciókat a regionális fejlesztési minisztérium egyik főosztálya látta el).

Létezik egy alternatív elképzelés is az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség reformjáról. A szakminisztérium törvényjavaslatot készített elő, amelyben három helyett két intézmény létrehozását javasolja: a Városfejlesztési Állami Felügyeletet (ellenőrzési és felügyeleti funkciót lát el) és az Állami Városfejlesztési Szolgálatot.

A harmadik intézmény feladatait, amely a szabályozásról szól, egy harmadik félnek vagy például a szakminisztériumnak kellene átadni. A Városfejlesztési, Technikai Szabályozási Állami Ügynökséget létrehozták Jurij Vaszilcsenko vezetésével, aki korábban az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség vezetője volt. Magát az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség pedig ideiglenesen Bohdan Fedorenko vezeti.

Így, amíg a tisztviselők a reform végleges formáját próbálják meghatározni, a piacon káosz uralkodik. „Az, ami most folyik, még Janukovics idejében sem volt. Megnőtt a korrupció szintje, engedélyeket csak egyeseknek adnak ki. Ráadásul a régiókból az építtetőknek Kijevbe kell utazniuk, hogy beszerezzék a szükséges dokumentumokat” – mondta Olena Sulyak, a „Nép szolgája” párt parlamenti képviselője.

A nagy építőipari vállalatok vezetői szerint az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség 3-4-szeresére emelte az „árakat”. Számos piaci szereplő azonban kivár, és nem sieti el a létesítmények üzembe helyezését.

Az Állami Építészeti és Építési Felügyelőség reformjának javaslata vegyes reakciót váltott ki a piaci szereplők részéről. Néhány javaslat tetszik az építtetőknek, de általánosságban egyetértettek abban, hogy a reformból hiányzik a rendszer, és annak kidolgozóinak pedig a piacon létező játékszabályok ismerete.

NEWSMAKER