Bethlen-nap Huszton: a fejedelem példája ma is iránytű a kárpátaljai magyarság számára

Október 12-én Huszton rendezték meg a hagyományos Bethlen-napot, amelyet a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, valamint a helyi református és római katolikus egyház közösen szervezett. Az eseményen – ahogy minden évben – közösen tisztelegtek Bethlen Gábor erdélyi fejedelem emléke előtt, akit a magyar történelem egyik legnagyobb államférfijaként tartanak számon, s akinek szellemi öröksége ma is iránytűként szolgál a kárpátaljai magyarság számára.

A háborús körülmények miatt idén sem volt lehetőség a korábban megszokott nagyszabású fesztivál megrendezésére, a szervezők azonban hűek maradtak a hagyományhoz, és egy bensőséges hangulatú megemlékezést tartottak.

A program ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a huszti református templomban, ahol Jenei Károly református lelkész és Kvascsuk András római katolikus atya hirdették az igét. Kvascsuk András atya a hit és a remény üzenetét hangsúlyozta. Pál apostol Timóteushoz írt második levelét idézve emlékeztetett arra, hogy „nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” Hozzátette: „Ne félelemmel, hanem az Ő erejével nézzünk a jövő felé. Ebből az Ő erejéből, az Ő szeretetéből merítsünk saját magunknak erőt és rendet.”

Jenei Károly református lelkész igehirdetésében a kitartás és a hit erejére emlékeztette a jelenlévőket. A lelkész kiemelte, hogy a hit az ember legbiztosabb támpontja, amelyhez a legnehezebb időkben is vissza lehet térni. „Ha valakinek Istene van, akkor mindene van. S ha valakinek mindene megvan, de Istene nincs, az szegény ember” – fogalmazott.

Szavaiban arra buzdította a jelenlévőket, hogy Bethlen Gábor fejedelem példáját követve tartsanak ki hitükben, és Isten vezetésében találják meg életük biztos alapját.

Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja köszöntőjében a közösség kitartására és a jövőbe vetett bizalomra helyezte a hangsúlyt. Méltatta a kárpátaljai magyarság hagyományőrző munkáját, és felidézte Bethlen Gábor örök érvényű mondását: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

A főkonzul kiemelte, hogy a közösség e szellemiség szerint él, és a nehéz időkben is mindent megtesz családjáért, egyházáért és a közösségért. Beszédében utalt arra is, hogy az anyaország mindenkor támogatja a kárpátaljai magyarokat, biztosítja számukra a segítséget és a stabilitást a bizonytalan időkben.

Köszönöm, hogy a háború nehézségei ellenére a szülőföldön maradtak, megőrizték anyanyelvüket, magyar hagyományaikat és keresztény hitüket. Ezzel megtették maximálisan azt, amit lehet

– zárta szavait.

Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke beszédében kiemelte: a Bethlen-nap célja, hogy a kárpátaljai magyarok gyökeret találjanak múltjukban, és erőt merítsenek belőle a mindennapokhoz.

„Minden Bethlen-nap arról szól, hogy nem tehetünk meg mindent, de amit lehet, azt meg kell tennünk. Bethlen is így cselekedett, és nekünk, a 21. században is így kell cselekednünk” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy bár a háborús helyzet miatt a hagyományos fesztivált nem tarthatták meg, a városnak így is adtak egy lehetőséget a közösségi találkozásra a kirakodóvásárral, amely negyedik éve biztosít boldogulást és összetartozást a helyieknek.

„Ne hagyjuk, hogy a parázs elaludjon, hanem tápláljuk mindaddig, míg egyszer eljön az a pillanat, amikor a múlt újra lángba borulhat” ‒ hangsúlyozta az elnök asszony aláhúzva, hogy a civil szervezetek és az itt élők feladata, hogy a fejedelem gondolatát továbbvigyék, és a következő években is legyenek, akik emlékeznek a nagy fejedelemre.

A program templomban megrendezett része a Himnusz eléneklésével és az áldással zárult, majd a jelenlévők átvonultak a huszti várhegy lábánál található emléktáblához. Itt Orbán Viktória, a PCS munkatársa elszavalta Kölcsey Ferenc Huszt című versét, és a résztvevők csendes főhajtás kíséretében elhelyezték az emlékezés koszorúit.

(Kun Viktória/Kárpátalja hetilap)