Az idei éhínség még több emberrel végez majd a pandémia miatt

Ebben az évben az élelmiszerhiány több embert ölhet meg, mint a koronavírus. A koronavírushoz kapcsolódó éhínség pedig több embert ölhet meg, mint maga a betegség, amely világszerte több mint félmillió emberéletet követelt – figyelmeztetnek a szakértők.

Az éhezők megsegítéséért létrejött oxfordi bizottság (Oxfam) becslései szerint ez év végéig körülbelül 12 000 ember halhat meg a koronavírus-járványhoz kapcsolódó éhínség miatt. Összehasonlításképpen: a Johns Hopkins Egyetem adatai alapján a világjárvány legtöbb áldozatot követelő napja április 17. volt, amikor is egy nap alatt 8890 halálesetet vettek nyilvántartásba.

„A világjárvány az utolsó csepp a pohárban sokmillió ember számára, akik folyamatosan szembesülnek a konfliktusok, az éghajlatváltozás, az egyenlőtlenségek és a működésképtelen élelmiszerrendszer következményeivel, mely többmillió élelmiszertermelőt és munkást szegényített el” – közölte az Oxfam ideiglenesen megbízott vezetője.

Az éhínséget okozó okok között megemlíthetjük a munkanélküliség vagy az átutalások csökkenése által okozott jövedelemkiesést, a gazdaság informális szektoraiban dolgozók társadalmi támogatásának hiányát, valamint az ételszállítással kapcsolatos problémákat.

A válságot súlyosbítják az utazási korlátozások is, amelyek nemcsak a munkavállalókat és a falusi lakosokat érintik, hanem a humanitárius segítségnyújtást is.

A World Food Programme szerint a tavalyi év során 821 millió ember tapasztalta az élelmiszerhiányt, és közülük 149 millióan szenvedtek éhségben kritikus, vagy annál is rosszabb szinten. A jelenlegi előrejelzések szerint a koronavírus-járvány miatt 2020-ban a kritikus éhínséget átélők száma elérheti a 270 milliót, ami 80%-kal több, mint az előző évben.

Az Oxfam jelentése világszerte 10 helyet emelt ki, ahol jelentős az éhezők száma: Jemen, Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán, Venezuela, Nyugat-Afrika, Etiópia, Szudán, Dél-Szudán, Szíria és Haiti. Szakértők szerint a probléma hatékony megoldása az olyan globális politikában rejlik, mint például az élelmiszersegély-programokba történő befektetés, továbbá élelmiszerbiztonsági hálók létrehozása vagy megerősítése, valamint a hanyatló üzlettel rendelkező gazdák támogatása.