Mit eredményeztek a karantén korlátozások az EU-s országokban és mi vár Ukrajnára

Október végén számos európai ország rekordszámú koronavírus beteget regisztrált. A járvány második hullámának leküzdését szolgáló módszereket minden ország önállóan határozta meg magának. Voltak, akik szigorú karantén korlátozásokhoz folyamodtak, és akik a gazdaság megmentése érdekében enyhébb intézkedéseket hoztak.

A koronavírus járvány nem „zombi apokalipszis”

Mégis úgy tűnik, hogy az országok vezetései cselekedeteikkel ilyen forgatókönyvet hoznak létre a társadalom számára. Tényleg olyan szörnyű az a koronavírus, amely megfosztja a modern világban élő emberek millióit a szabad mozgástól, a munkához való jogtól és más szabadságjogoktól? Itt érdemes a számokat idézni: a betegek 97-98%-a felépül és túléli – közölte a BBC Ukrajina.

Ez az adat azonban nagymértékben változhat, attól függően, hogy milyen gyorsan kap kezelést a beteg. Az első hullám időszakában, Olaszországban az elhalálozási arány 9% volt, míg Németországban csak 0,3%. A koronavírusban szenvedő betegek több mint 80%-ának egyáltalán nincs szüksége orvosi segítségre. Amerikai tudósok szerint a felépült emberek immunitásra tesznek szert, amely 3-6 hónapig védi őket.

A betegek egyharmadának nincs láza, egy ötödük még csak nem is köhög. Különleges tünet a szag- és ízlelés vesztés. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a tünetek nem azonnal jelentkeznek, egy beteg akár 4 egészséges embert is megfertőzhet. Összehasonlításképpen: a szezonális influenza esetében ez az arány 1,3, a kanyaróéban – +12.

A második hullám Európában

Viszont kiderült, hogy gyenge pont azon országok orvosi rendszere, amelyek nem képesek ellenállni a koronavírus-fertőzések növekedési ütemének. Ezért az országok kormányai egymás után újabb és újabb korlátozásokat vezetnek be, amelyek nemcsak a szabadságjogokat, hanem az emberek jövedelemszerzési és túlélési lehetőseit is sújtják, hogy valahogy visszaszorítsák a koronavírus fertőzésének ütemét. Ennek eredményeként korlátozva lettek az emberek alapvető jogai és szabadságai – a szabad mozgás, a munkához és a békés gyülekezésre való jogok.

Csehország október 22-én teljes lezárást vezetett be: az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak kivételével minden üzlet bezárt, és kijárási tilalmat rendeltek el. Az emberek szabadságjogainak korlátozása oda vezetett, hogy csak a munkahelyre vagy orvosi rendelőbe való utazás és bevásárlás céljából hagyhatták el otthonaikat. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az új betegek száma napi 15-ről 9 ezerre csökkent.

Magyarország november 5-től kijárási tilalmat vezetett be, miközben naponta csaknem 4000 új fertőzést regisztráltak. November 10-től a karantén még szigorúbb lett: bezárták az iskolákat, egyetemeket és éttermeket, betiltották a tömeg rendezvényeket. Ezek az intézkedések nem sokat segítettek, mert november 16-án új, napi 6,5 ezres „antirekord” született.

Szlovákia a tömeges kötelező-önkéntes dupla tesztelést vezette be. Így az emberek „választás nélkül választhattak” – egy egész napot eltöltve jöjjenek és végezzenek el egy gyors tesztet, vagy hagyják ott a munkahelyüket két hétre, és ne hagyják el otthonukat. Ezek az intézkedések konkrét eredményeket hoztak, mivel mindazok, akik megbetegedtek, még tünetmentesen is karanténba vonultak, és ezért a szlovákiai megbetegedések növekedési görbéje végül elérte a „fennsíkot”.

Németország november 2-tól az enyhe lockdown rendszerét vezettette be. Ez az iskolák, óvodák, vállalkozások, a közlekedés és a legtöbb üzlet teljes működését jelenti. Viszont bezárták az éttermeket és kávézókat, múzeumokat, könyvtárakat és fitneszközpontokat. Az emberek szabadságjogainak korlátozása a tömeges rendezvények betiltására korlátozódott, valamint arra az ajánlásra, hogy két családnál többen ne gyűljenek össze. Az intézkedések bevezetését követően a betegek száma néhány napon belül csökkent, de november 13-án új antirekord született- napi 23,5 ezer új beteg. Feltételezhetően az intézkedések nem járultak hozzá a koronavírus terjedésének megfékezéséhez.

Franciaország október végén vezette be a lockdownt. Az iskolák és a vállalkozások működnek, de bárok és éttermek bezártak. A mozgásszabadságot a munkába járás, az élelmiszer beszerzése valamint az egészségügyi  dolgok intézésének  szintjére korlátozták. A kormányfő reméli, hogy az ilyen kormányzati korlátozások lehetővé teszik a családok számára, hogy decemberben ünnepeljék a karácsonyt és az újévet. De ez még nem biztos. Tavasszal sokan az ígérték: maradjanak otthon két hétig, és mindannyian normális életet fogunk élni. De nem így történt…

Belgium, amely október 30-án 6 hetes szigorú karantént vezetett be, szinte a legjobb eredményt mutatja az európai országok között. Az új betegek száma napi 20 ezerről 4,3 ezerre csökkent.

Hollandia november elején szigorú karantént vezetett be, de teljes lezárásra, kijárási tilalomra és az iskolák bezárására nem került sor. A múzeumokat, színházakat, kaszinókat, mozikat, vidámparkokat és egyéb szolgáltatási intézményt bezártak. A koronavírusos új betegek száma napi 11 ezerről 4,5 ezerre csökkent – derül ki a Worldometers adataiból. 

Ukrajna hétvégi karantént vezetett be, de a betegek száma továbbra is újabb antirekordokat döntött. Ugyanúgy, mint a csődbe jutott vállalkozások és vállalkozók száma. November 21-től bírságolják azokat, akik nyilvános helyeken vagy a tömegközlekedési eszközökön nem viselnek maszkot. Figyelmeztetés után a rendőrség, az önkormányzat vagy a járványügyi ellenőrök a helyszínen 170-255 hrivnya közötti bírságot írhatnak ki a szabálysértőnek.

Mint látható, a legtöbb ország egyre több, a szabadságjogokat megtépázó korlátozást vezet be, és ha a tavaszi, a 2 hétre történő karanténba vonulásra vonatkozó rendelet mindenkit sokkolt, akkor év végére ez szinte mindennapossá vált. A kormányok makacsul nem látják azokat a más típusú irányvonalakat, amelyekre érdemes odafigyelni és összpontosítani a költségvetést: az egészségügyi ellátás optimalizálása, a tömegközlekedési eszközök számának növelése, új iskolák és óvodák építése, ezáltal az osztályokban lévő gyermekek számának csökkentése, a sűrűn lakott területek tehermentesítése. Végül is ez egy alapvető megközelítése a koronavírus elleni küzdelemnek.

Sajnos, egyszerűbb megoldásnak tűnik egyetlen tollvonással kiadni egy rendeletet, amellyel az emberek millióit fosztják meg a szabad mozgás jogától, mintha csak így lehetne leküzdeni a betegséget. A legkevesebb ellenállással járó út. Mert sokkal könnyebb elvenni a lakosságtól a szabadságjogaikat, mint azután hosszú évekig harcolni a visszaszerzéséért.

Okszana CSOPAK