Hogyan befolyásolja a zene az agy működését és javítja a memóriát?

Zene… Mennyi érzelmet és asszociációt vált ki bennünk ez a szó? Valószínűleg rengeteget. Gyakorlatilag minden ember szeret zenét hallgatni, mert rengeteg stílust, irányzatot kínál ki-ki ízlése szerint.

A tudósok már régóta észrevették, hogy a zenehallgatás befolyásolhatja a mentális folyamatokat. A megfelelően kiválasztott dallamok pedig stimulálják az agy produktív munkáját. Tehát hogyan befolyásolja a zene az emberi agy működését, illetve lehetséges-e zenedarabok segítségével fejleszteni a mentális képességeket és az emlékezetet, és milyen zenét hallgassunk?

Hogyan érzékeli agyunk a hangokat és a zenét?

Mint ismeretes, a hang mechanikus rezgéshullám egy bizonyos közegben. A levegő hatása alatt mozog, bekerül a fül dobhártyájába. Ennek eredményeként hall az ember egy bizonyos hangot. Hogy hogyan hat a zene az agyra, az egyéni paraméterektől függ. Ugyanaz a zenedarab különböző hatással van különböző emberekre, de általános dolgok is megfigyelhetőek.

Az emberi agy a jobb és a bal féltekéből áll. A jobboldal felelős a személyiség kreatív tulajdonságaiért, a baloldal pedig a logikaért és az elemző gondolkodásért. A féltekéket a corpus callosum, kérgestest (idegrostokból álló vaskos, fehér lemez az agyban) köti össze. Minden folyamat, ami az ember körül zajlik, ilyen vagy olyan módon befolyásolja az agyát. Zenehallgatás közben információcsere folyik a jobb és a bal agyfélteke között. A dallam aktiválja a jobb agyféltekét, a dal szövege pedig stimulálja az agy bal részének munkáját.

A tudósok azt is megállapították, hogy hasonló hatás jelentkezik, a képzeletbeli zenehallgatás során is. A zene az agyra gyakorolt ​​hatása a hullám jellegétől és hangerejétől függ. Egyes hullámok meditációt váltanak ki, mások – az energiatartalékokat töltik fel.

Milyen hatással van a zene az emberi agyra?

A tudósok kutatásai kimutatták, hogy a világ lakosságának csupán 5%-a teljesen közömbös a zene iránt. Ezt az agy azon részeinek zavarai magyarázzák, amelyek a hangfeldolgozásért felelősek. Ezért ezeknél az embernél nem termelődik ki az elégedettség hormon. Az esetek többi 95%-ban a zene jótékony hatással van az agyra. Képes megszabadítani a depressziótól és javítani a hangulaton. És minél jobban tetszik valakinek egy bizonyos dallam, annál több dopamin van a szervezetében.

Hogyan és milyen zene stimulálja az agyműködést?

Kezdjük azzal, hogy nem minden zenedarab van pozitív hatással a mentális folyamatokra. A kutatók sokáig próbálták meghatározni, hogy milyen zene fejleszti az agyműködést. És arra a következtetésre jutottak, hogy a zenedaraboknak kellemes asszociációkat kell kiváltaniuk, nem kell, hogy idegesítő hangzatok legyenek benne.

A tudósok véleménye szerint, akik gyermekkoruktól kezdve valamilyen hangszeren játszanak, azoknak rugalmasabb a gondolkodásmódja. Idős korban a zenészek kevésbé hajlamosak az Alzheimer-kór és az elmebaj kialakulására. Az agy és az emlékezet fejlődését kiváltó klasszikus zene az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: erős kapcsolat kialakulása a bal és a jobb agyfélteke között; az agy idegszálainak megerősödése; a mentális képességek fejlődésének stimulálása.

Valószínűleg mindenki hallott már az osztrák Mozart zeneszerzőről, de valószínűleg nem a „Mozart-effektusról”. Ez az 1990-es évek tudományos felfedezése, amelynek megfelelően a közismert zeneszerző művei fokozzák az agy aktivitását. A jelenséget a zseniális zeneszerző és zenész jelenlétével a zenében magyarázzák. Ma azonban a tudósok úgy vélik, hogy ilyen hatást nemcsak Mozart zenéje, hanem bármely más klasszikus zenei alkotás is ki tud váltani. A mentális folyamatot bármely külső hang befolyásolhatja, beleértve a természet hangjait is. A test biokémiai folyamatait képesek egyaránt gátolni és aktivizálni. A természet hangjainak befolyását az agyműködésre a klasszikus zenével hasonlítják össze, amelyek segítenek a depresszió megelőzésében. A természet hangjai az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek: munkaképesség növelése; a figyelem koncentrációjának javítása; pozitív változások a vegetatív idegrendszerben.

Hogyan kell helyesen zenét hallgatni?

Az agy és a memória működésének javítása érdekében a zenét egy meghatározott hangerőn kell hallgatni, az optimális szint – 70 dB. A túl hangos zene romboló hatással van az idegrendszerre. Ajánlatos, hogy olyan fülhallgatóban hallgasson zenét, amely megvéd a külső hangoktól. Annak érdekében, hogy a legtöbbet hozza ki a zenehallgatásból, előnyben kell részesítenie a természet hangjait és a klasszikus zenét. Nem kevésbé fontos gondoskodni a kényelmes környezet kialakításáról. Kényelmes helyzetben kell ülni, el kell határolódni a környezetben zajló eseményektől. Különösen hatásos a zenehallgatás munkaszünetben vagy alvás előtt.

Hogyan befolyásolja a zene a gyermekek mentális képességei és memóriája fejlődését?

Az biztos, hogy a zene komoly hatással van a gyermekek agyműködésére. A klasszikus zenedarabok nagyon jó hatással vannak a gyermekek idegrendszerére, és növelik az új készségek elsajátításának sebességét. A gyermekek számára nyugodt, csendes dallamokat kapcsoljanak be hangerő-ingadozás nélkül. A gyermekek agyműködésének fejlődését szolgáló klasszikus zene garancia a jövőbeni jó ízlés kialakulására. Létezik egy vélemény, miszerint a klasszikus művek pozitívan befolyásolják a gyermek jellemének kialakulását. Ez nem azt jelenti, hogy csak klasszikusok legyenek a lejátszási listában. Minden, ami szimpátiát vált ki a gyermekben, hasznos hatást fejt ki.

A zene hatékony eszköz az agyműködés fokozásában. Aktivizálja az idegrendszert, növeli a munkaképességet és a figyelem koncentrációját. A kedvenc zenedarab rendszeres hallgatása pedig jelentősen javítja az életminőséget.

NEWSMAKER