Az ukránok előítélet nélkül viszonyulnak a belső menekültekhez, a megkérdezettek 95%-a pozitívan áll hozzájuk, de az orosz nemzetiségű ukrán állampolgárokat 36% gyűlöli – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) által végzett kutatás kimutatta, hogy a belső menekültekhez való hozzáállás igencsak pozitív: 53% kész beengedni őket a közvetlen környezetébe, további 42% pedig egyetért azzal, hogy Ukrajnában kellene élniük (együttesen 95%). A válaszadók mindössze 5%-a viszonyul a belső menekültekhez idegengyűlölő módon.
A vizsgálat szerint nem ad okot aggodalomra a külföldön élő menekültekkel, az orosz ajkú állampolgárokkal és a megszállt területen maradottakkal kapcsolatos helyzet sem, Ukrajna lakosságának alig 14%-a viszonyul hozzájuk idegengyűlölettel.
A szociológusokat ugyanakkor aggasztja az orosz nemzetiségű ukrán állampolgárokhoz való hozzáállás, akikhez a lakosság 36%-a gyűlölettel viszonyul. „Ez a hozzáállás nyilvánvalóan irracionális és igazságtalan, mert a szociológiai vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy az ukrán állampolgárok – az orosz nemzetiségűek – nézetei, bár némileg eltérnek az ukránok nézeteitől, nem túl jelentősek, és ezek az állampolgárok Ukrajnát védik az ellenségektől” – áll a KMISZ közleményében
A KMISZ a felmérést 2023. február 22. és március 6. között végezte 2007 válaszadó megkérdezésével. A kutatás nem terjedt ki az Oroszország által megszállt Krím és Donbász területére, valamint azokra az állampolgárokra, akik 2022. február 24. után külföldre távoztak.
Spányik András, a MedSpot Alapítvány alapítójának vezetésével ismét Kárpátaljára látogatott egy magyarországi orvoscsoport az elmúlt hét végén, hogy különböző helyszíneken orvosi segítséget nyújtson az itt élő belső menekülteknek.
Szombaton hajnalban indultak Budapestről a MedSpot önkéntesei a United Way Hungarykiemelt támogatásával megvásárolt mentőautóval Kárpátaljára, hogy kétnapos ukrajnai missziójuk során orvosi és mentálhigiénés segítséget nyújtsanak az orosz–ukrán háború borzalmai miatt menekülni kényszerült embereknek. Útjuk első állomásán, Ungváron a Szívtől Szívig Alapítvány (Серце до серця) törzshelyén találkoztak Rizsenkova Natália és Rácz-Balicka Viktória önkéntes tolmáccsal, majd az általuk egyeztetett menekültszállásokon azonnali betegellátást végeztek.
Miközben a magyar orvoscsoportra vártunk, Natália elmondta, hogy 7 hónapja működnek együtt.
– Már rendszeres pácienseink vannak a menhelyeken. Az orvosok különféle betegségeket vizsgálnak, tanácsot adnak. Gyógyszereket és egyéb szükségleti cikkeket is visznek. Nagyon jó a kapcsolatunk ezzel a csapattal.
A magyar orvosok hétvégenként járnak ide. Pénteken befejezik a műszakot a rendelőkben, szombaton hajnalban pedig Ungvárra indulnak. Önkénteseink a vendégek látogatásának előestéjén felveszik a kapcsolatot a menhelyek vezetőivel, hogy felmérjék az igényt, kinek van szüksége a külföldi orvosok által végzett vizsgálatra. Mindig akad számos jelentkező. Az emberek azt akarják, hogy meghallgassák őket. Messze vannak otthonuktól, sokaknak már nincs is meg a háza. Fontos számukra, hogy meghallják őket, hogy elmondhassák: „Vagyok, itt vagyok, ebben a világban.” Lehet, hogy valakinek nincs komoly testi problémája, sérülése, de lelki annál inkább – mondja Natália, a Szívtől Szívig Alapítvány önkéntese, aki tolmácsként segít az orvosok és a betegek kommunikálásában.
Beszélgetésünket egy mentőautó hangja szakítja meg, a szakadó esőben megérkeztek a magyar orvosok. Vezetőjüket, Spányik Andrást kérdezzük missziójukról:
– A MedSpot (Medical Aid on the Spot – Orvosi Segítség, Ahol Kell) Alapítvánnyal olyan helyzetekben szoktunk orvosi és egyéb egészségügyi, pszichológiai segítséget nyújtani, ahol valamilyen krízishelyzet vagy katasztrófa van. A háború első napján gondoltuk, hogy menni kell, és Beregsurányban egy mobilrendelővel kezdtünk el dolgozni, amelyet egy magáncég felajánlásából tudtuk felállítani, és a Máltai Szeretetszolgálat bázisán mi adtuk az orvosi szolgálatot 24 órában, a hét minden napján. A háború második napja óta részt veszünk a segítségnyújtásban. Az első időszakban a határ magyar oldalán, a határt átlépő menekültek segítését végeztük.
Hogy miért döntöttünk így? Mindannyiunkat megráztak azok a képek, az a hír, hogy 2022-ben ilyen történhet Európában, és úgy gondoltuk, hogy amivel mi tudunk segíteni, az az orvosi ellátás. Egyértelmű volt mindenkinek, az egész önkéntes csapatnak, hogy megyünk, és ahol tudunk, segíteni fogunk. Hónapokon át a határon láttunk el egészségügyi szolgálatot, aztán változott a helyzet, mert egyre kevesebb menekült jött át abból az irányból, és mivel nagyon sok önkéntes orvosunk volt, aki szívesen vett részt a további segítségnyújtásban, illetve nagyon sok adományt kaptunk – nemzetközieket, amerikait, japánt, de a magyar kormánytól is –, úgy döntöttünk, hogy ezeket az erőforrásokat, ezeket a szakembereket oda visszük, ahol leginkább van szükség rájuk. Így kerültünk kapcsolatba a Szívtől Szívig Alapítvánnyal – foglalja össze röviden Spányik András.
Egy gyors kávézás, közben rögtönzött megbeszélés a további tervekről, és indulnak is tovább az egyik ungvári menekültszállóra, ahol több mint 20 személy él tavaly március óta. Ott a mentőautón kívül, az épület konyháján ideiglenes orvosi ellátópontot alakítanak ki, hogy megvizsgálhassanak a Harkiv, Donyeck és Kijev megyéből érkezett 2 éves gyerektől a 65 éves korú nőig minden rászorulót. A folyosón kígyózó sor várja a szakemberek konzultációját.
A csapat oszlopos tagja Albert Tamás, aki civilben az Országos Mentőszolgálatnál dolgozik, szakápoló és mentőállomás-vezető Miskolcról. Három gyermek édesapja, felesége kárpátaljai származású, az ő testvérei még itt élnek Beregszászban.
– A háború kitörése utáni héten kerestük a lehetőséget, hogy hol tudunk segíteni, így találtam meg a MedSpot hirdetését, és tavaly március első hetében már a beregsurányi segítőponton dolgoztam. Azokat az ápolói és asszisztensi feladatokat végzem, amelyeket otthon is végzünk a munkában: vérnyomásmérés, EKG-készítés, vércukormérés és egyéb vizsgálatok. Apaként az a legmegrázóbb, amikor sérült, traumatizált gyerekekkel találkozunk. Azt gondoljuk a csapattal, hogy az orvosi, a lelki segítségnyújtás mellett a szolidaritás és a szimpátia kinyilvánítása is fontos – emelte ki Albert Tamás.
Garas Péter orvos, gyermekpszichiáter elmondta, hogy korábban a Covid-járvány alatt dolgozott együtt az alapítvánnyal, és úgyszintén részt vett a beregsurányi misszióban az ukrán–magyar határon.
– Munkánk elsősorban szomatikus, testi betegségek vizsgálatára szorítkozott, és ennek folytatásaként csatlakoztam az ukrajnai misszióhoz. Negyedik alkalommal járok Kárpátalján. Az elsődleges feladatom a testi orvosi vizsgálatok, másrészt, ha valakinél felmerül pszichés, mentális probléma, akkor annak a pszichiátriai vizsgálatában veszek részt.
Radnai Fruzsina klinikai szakpszichológus először járt Ungváron. Ő a Panoráma Poliklinikán dolgozik, ahol Spányik András és Garas Péter is kollégái.
– Gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozom, terápiákat, illetve diagnosztikát végzek a mindennapokban. Hetek, hónapok óta követem az eseményeket és kollégáim munkáját, videókat láttam, illetve hallottam a beszámolókat, és azt éreztem, hogy nagyon szeretnék én is részt venni, segíteni, amiben tudok. Vártam már, hogy én is el tudjak jönni. Nem dolgoztam még háború okozta sérült gyermekekkel, egyéni terápiás munkámban fordult elő hasonló, de azon kívül új a terület. Elméleti tudásom van, de a gyakorlat most kezdődik – avat be a részletekbe.
Nem is zavartuk tovább a csapatot, hiszen már türelmetlenül várták őket a következő ungvári menekültszálláson, ahol késő estig fogadták a pácienseket. Vasárnap az ungvári járási Császlócra mentek, ahol újabb menekültekkel találkoztak.
A két nap alatt 3 helyszínen több mint 50 embert vizsgáltak meg, láttak el szaktanáccsal és ingyenes gyógyszerekkel. Sok gyerek volt köztük, még egy csecsemő is. Akadt, akivel többedszerre találkoztak, de olyan is, akit most láttak először. A kórképek rendszerezése után rögzített búcsúvideóban elhangzott, hogy most a gyermekeknél többnyire a szülőktől való szeparáció, az apával való találkozás vágya, illetve az a szorongás okoz gondot, hogy nem akarnak visszamenni. Szinte minden gyermek felső légúti tünetekkel küzd: torokfájás, orrfolyás, tüdőgyulladásos tünetek jelentkeznek náluk. A felnőttek vírusfertőzések, magas vérnyomás, allergia, szorongás, depresszió, poszttraumás stressz, mozgásszervi problémák, krónikus betegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések miatt keresték fel a MedSpot önkénteseit. Ebben tudtak hatékony segítséget nyújtani nemcsak terápiás szinten, hanem megfelelő életmód- és étrendtanácsadás formájában. Teszik mindezt a Szívtől Szívig Alapítvánnyal folytatott nagyszerű együttműködésnek és a jelentős támogatásoknak (magyar alapítvány, a Miniszterelnökség és a Japán Külügyminisztérium) köszönhetően.
– A kollégák lelkesedése tart, hamarosan újra jövünk! – mondta végezetül Spányik András, a MedSpot Alapítvány orvosszakmai vezetője, alapítója.
Legkevesebb 5 millió belső menekültet regisztráltak az Oroszország által indított ukrajnai háború következményeként – jelentette ki Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, Ukrajna ideiglenesen megszállt területei reintegrációjáért felelős minisztere ezt az Ukrán Rádiónak adott interjújában.
Elmondása szerint a nem regisztrált menekültek száma eléri a 7 milliót.
„Megértjük, hogy egy új stratégia elfogadása több mint sürgős, mert a háború egy éve megmutatta, hogy a jelenlegi stratégia már nem felel meg a kihívásoknak. Másfél millió, 2022. február 24-ig regisztrált áttelepültről beszélünk. Ma legalább 5 millió regisztrált menekültről beszélünk, míg a statisztikák 7 millióra becsülik a nem regisztrált áttelepültek számát” – mondta Verescsuk.
A megkérdezett belső menekültek több mint fele, akik a teljes körű invázió kezdete után kerültek Kijevbe, valamilyen mértékben a fővárosban képzelik el a jövőt.
A hírt a Rejting szociális csoport közölte.
A megkérdezett kijeviek 65%-a úgy véli, hogy nincs feszültség a menekültek és a kijeviek közötti kapcsolatokban, és csak körülbelül 20%-uk jegyezte meg, hogy ez a probléma fennáll. A kijeviek csaknem 80%-a a helyiekkel való kapcsolatok feszültségének hiányát, mintegy 20%-a pedig jelenlétét állapította meg.
Hozzátették, hogy a menekültek 55%-a Kijevben képzeli el a jövőt. A megkérdezettek 90%-a úgy véli, hogy a főváros kényelmes hely az élethez.
Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium feladata 2023-ra a belföldi menekültek (hivatalos számuk 4,8 millió) integrációja – jelentette ki Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter, tájékoztatott az Ukrinform a reintegrációs minisztériumra hivatkozva.
A kormánytisztviselő emlékeztetett arra, hogy jelenleg 4,8 millió belföldi menekültet tartanak nyilván Ukrajnában, de valós számuk körülbelül 7 millió.
Elmondása szerint az állam minden lehetséges módon igyekszik támogatni az áttelepült személyeket. Tavaly 55 milliárd hrivnya lakhatási támogatást fizettek ki a költségvetésből. Kapnak humanitárius segélyt, élelmiszerkészleteket, ruhákat, alapvető szükségleti cikkeket. A eRobota kormányzati projekt is sikeresen megvalósult – hat program keretében nyílik lehetőség támogatások elnyerésére.
„A segítség azonban nem korlátozódhat csak erre, annak sokoldalúnak kell lennie. Ez az országon belüli áttelepültek szocializációja az új lakóhelyükön, foglalkoztatásuk elősegítése, és az ottani lakosságot megillető kedvezmények igénybevétele. Váljanak a közösségek teljes jogú tagjaivá. Ugyanakkor érezzék saját függetlenségüket, bízzanak önmagukban, gyermekeik és szüleik jövőjében. Ezért 2023-ban az a feladatunk, hogy ehhez minél több eszközt ajánljuk fel számukra. Többek között nemzetközi partnereink segítségével” – mondta Verescsuk.
Mint arról korábban beszámoltunk, a belföldi menekültek tényleges lakóhelyükön igényelhetnek lakhatási és rezsitámogatást. Lakásbérleti szerződés megkötése ugyanakkor nem szükséges, a háztartás összetételét a nyilatkozatban tünteti fel a kérelmező.
A „Jóság szekrénye” elnevezésű akció már több mint 7 hónapja tart Ungváron. Hetente háromszor – kedden, csütörtökön és szombaton – azok jöhetnek ide ruháért, akik a háború elől menekülve kénytelenek voltak elhagyni az otthonukat és Kárpátaljára kerültek. Az akciót elsősorban az ungváriak, valamint különböző jótékonysági szervezetek támogatják. Itt a rászorulók nem csak ruhaféléket kapnak.
Önkéntesek dolgoznak itt, többek között belső menekültek is. Átveszik az adományokat, a ruhákat és segítenek a rászorulóknak kiválasztani azokat.
Kárpátalján továbbra is fogadják a háború elől menekülő családokat. A 13 ezer lelket számláló herincsei kistérség a háború kitörése óta, csaknem 150 ezer embert fogadott be. Egy részük magánembereknél került elszállásolásra, de többségük a kistérség kommunális intézményeiben kapott ideiglenes szállást. Néhányan a menekültek közül külföldre utaztak tovább, de vannak olyanok is, akik hazatértek már otthonaikba. A huszti járásba érkező új menekülteket a megyei tanács javaslatára az orvosi rendelő emeletén kialakított szálláson helyezik el, ahol korábban a helyi poliklinika működött. A munka közel két hónapig tartott. November végén már beköltözhettek az első áttelepült családok. A megfelelő életkörülmények biztosítása érdekében 10 darab 6 férőhelyes szoba áll rendelkezésre. Ezen kívül van egy teljesen felszerelt konyha is. A jótékonysági szervezetek mosógépeket, szárítókat és zuhanyzókat is vettek. A jótékonysági alapítványok és nemzetközi szervezetek élelmiszerrel és más szükséges dologgal látják el a menekülteket. Hogy segítsék őket az új helyen való beilleszkedésben, munkát kínálnak nekik. A folyosón már elhelyezték a helyi munkaügyi központ információs standját és az üres álláshelyek listáját. Jelenleg senki sem lakik az ideiglenes menedékhelyen, de az ajtók nyitva állnak a belső menekültek előtt. Az összes helyiséget teljes mértékben elektromos áram táplálja, áramszünet esetén, a helyi hatóságok által vásárolt generátor továbbra is biztosítja a fűtést és a világítást.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékkel együttműködve a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan bemutatta a „Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján” című kutatás eredményeit. Az eseményt megelőzően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, s hangsúlyozta a főiskola és a hozzá tartozó intézmények szerepét a kárpátaljai tudományos élet megmaradásában. Az eseményhez kapcsolódva levetítették a TV21 Ungvár munkatársai által készített, a témával kapcsolatos „Kárpátalja napjainkban” című kisfilmjét, majd Molnár D. Erzsébet igazgató részletezte a kutatás eredményeit. Molnár D. István vázolta a háború kirobbanása óta történt demográfiai változásokat, majd Darcsi Karolina ismertette kutatási eredményeit, amelynek témája a Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában. A főiskola az elmúlt kilenc hónap során több mint 700 ideiglenesen áttelepültet látott el. Körükben és a hozzájuk kapcsolódó személyek között végzett kutatást Pallay Katalin. A kutatási témával kapcsolatos eredmények mostantól megtalálhatóak a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont honlapján.
November 30-án mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának legújabb, Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján című kutatásának eredményeit a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárában. A kutatást a központ munkatársai végezték. Az esemény kapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz.
Az esemény résztvevőit dr. Molnár D. Erzsébet, a Kutatóközpont vezetője köszöntötte. Az immár kilenc hónapja tartó háború emberek millióinak változtatta meg életét, írta át mindennapjait. A központ 2022 nyarán egy olyan kutatásba kezdett bele, amely a rövidebb vagy hosszabb ideig Kárpátalján tartózkodó menekültek feltérképezését célozta meg. Molnár D. Erzsébet elmondta, hogy kutatásuk két fő irányvonalon indult el. Egyfelől a kárpátaljai kistérségektől gyűjtöttek be adatokat az önkormányzatok érintettségéről a menekültek befogadásában és ellátásában. Ebben nagy segítségükre voltak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT). A másik irányvonal a menekültek megkérdezése volt. Utóbbit a Beregszászi járásban végezték el, kérdőíveiket 215 személy töltötte ki. A statisztika azonban sokatmondóbb, mint a szám, ugyanis egy családból egy fő válaszolt a kérdésekre, így a begyűjtött adatok egy-egy egész családra érvényesek – emelte ki a kutatóközpont vezetője, hozzátéve: a Magyar Tudomány Ünnepének mottója kapcsán – Tudomány: út a világ megismeréséhez – bízik abban, hogy ez a rendezvény, ha csak egy kis lépéssel is, de közelebb visz a körülöttünk lévő, felfordult világ megismeréséhez.
„Nagyon fontos, hogy a nehéz körülmények ellenére a főiskola és intézményei működnek, hiszen ezek fontos szerepet töltenek be a kárpátaljai magyar tudományos életben” – húzta alá Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki a témaválasztást illetően megjegyezte: aligha lehet aktuálisabb a téma, mint a menekültek helyzete Kárpátalján.
A köszöntők után levetítették a TV21 Ungvár által készített Kárpátaljai hétköznapok – 2022 című kisfilmet, amely azt mutatja be, hogyan változott meg az élet vidékünkön február 24-ét követően, a háború árnyékában.
Az előadások sorát dr. Molnár D. István kezdte, aki Ukrajna lakosságszámáról és a 2022-es migrációs helyzetről közölt adatokat. Kitért a születések és halálozások számának 1990 és 2021 közötti alakulására, mely kapcsán konstatálta: az utóbbi években a halálozások száma meghaladta a születések számát. A határátlépések számát illetően ENSZ-adatok szerint a háború kezdete óta az Európai Unió irányába több mint 12 millió fő határátlépését jegyezték fel, míg Ukrajnába közel 8 millióan léptek be. A külföldre menekültek száma közel 8 millió fő, belső menekülteké 6,5 millió. Az Európa országaiban regisztrált menekültek száma 4,75 millió, a regisztrált belső menekültek száma Ukrajnában 3,45 millió fő. A háború kitörése óta 517 ezerrel csökkent az Ukrajnában tartózkodó külföldi állampolgárok száma. Kárpátalján a Megyei Katonai Adminisztráció adatai szerint 390 ezer menekült tartózkodik, ebből az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint közel 155 ezren regisztrált menedékkérők. Ugyanakkor az is elmondható, hogy közel 6 millióan visszatértek otthonaikba. Becslések szerint 2022. január 1-jén 36 millió körül lehetett az ország lakosságának száma, ami napjainkra kb. 30 millióra csökkent.
A háború kitörését követően a harci cselekmények miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek elindultak a nyugat-ukrajnai területek felé, többek között Kárpátaljára is. A belső menekülteket két csoportba lehet sorolni: a vidéken átutazók (akik csupán néhány napot töltöttek a megyében), valamint a tartósan itt maradók (akik legalább három hónapon át maradtak Kárpátalján) – mutatott rá Darcsi Karolina a Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában című prezentációban. A háború kitörése óta a mutatók nem változtak számottevően. A menekültek jelentős része cserélődött, de nem csökkent. Akik tartósan maradtak a régióban, azok lakhatása megoldottá vált, és valamilyen formában munkát is vállaltak. Az elmúlt hetekben a Kárpátaljára menekülők száma ismét növekedést mutat, hiszen minden nagyobb rakétatámadás és válságállapot – mint a közművek hiánya – emberek újabb tömegeit készteti arra, hogy elhagyják otthonaikat és elinduljanak a vidék irányába.
A felmérés során azt vizsgálták, hogy a kistérségek és önkormányzatok milyen szerepet vállaltak a menekültek elszállásolásában és ellátásában. A kutatás is bebizonyította, hogy Kárpátalja jelentős számú menekültet fogadott, akik ellátását már az első napoktól kezdve helyi rendeletekkel szabályozták. Kiderült, hogy önerőből a kistérségek nem tudták volna ellátni az ide érkezőket, mindezt a vidék geopolitikai helyzete segítette, hiszen határ menti vidék lévén a környező országokból, testvértelepülésekről érkezett jelentős mennyiségű segélyszállítmány.
„Fontos volt a felmérés egyrészt, hogy tiszta képet lássunk, másrészt fel tudtuk mérni, hogy milyen erőforrásokkal és kapacitással rendelkeznek az újonnan megalakult kistérségek, s hogyan tudnak egy válsághelyzetben szerepet vállalni. Azt láthatjuk, hogy jól vizsgáztak, illetve a menekültek ellátásában erejük felett tudtak teljesíteni” – szögezte le Darcsi Karolina.
Dr. Pallay Katalin Az orosz–ukrán háború menekültjei a Beregszászi járásban (kérdőíves felmérés tükrében) címen ismertette az eredményeket. Elmondta, hogy a kérdőíveket elsősorban a II. RF KMF bázisán elszállásolt menekültekkel töltötték ki, hiszen az oktatási intézmény nagy szerepet vállalt a menekültek elszállásolásában: február végétől kezdődően összesen 711 menekültet fogadtak. Fontos eredmény volt, hogy a Kárpátalján elszállásolt menekültek elsősorban azokról a településekről érkeztek, ahol aktív háborús események zajlanak, s amelyek orosz megszállás alatt vannak, ugyanakkor idővel a nyugati megyékből is megjelentek a menekültek – mutatott rá a kutató, kiemelve, hogy a Beregszászi járásban elszállásolt menekültek döntő többsége nő, emellett magas a diplomával rendelkezők aránya. A megkérdezett menekültek döntő többsége elégedett a helyi körülményekkel, s jelentős részük a háború befejeztével tervezi a hazatérést. Az eredményekből kiderül, hogy a jövőterveket a kárpátaljai tartózkodás során tapasztalt elégedettség, a származási hely és a háború pozitív kimenetele befolyásolja.
„Felkerestük a Nehémiás szervezet központját, ahol jelenleg 62 belső menekült él. Ezek főleg nagycsaládosok és örökbefogadó családok. A központ felnőttek és gyerekek számára kényelmes életkörülményeket, kikapcsolódást és fejlődést teremtett. A szakemberek biztosítják a szükséges jogi támogatást, segítséget nyújtanak az állampolgárok külföldre történő evakuálásához, van pszichológiai és szociális támogatás, valamint karrierközpont is” – közölte Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője.
Felkeresték a Rehabilitáció nevet viselő tudományos és gyakorlati orvosi központot is, ahol 88 krónikus, nem fertőző betegségben szenvedő, veszélyeztetett és mozgásképtelen személy él, és járóbeteg-kezelésen vesz részt.
A látogatások során a központok vezetői megbeszélték a sürgős igényeket, amelyeket a lehetőségek keretein belül elintéznek. Beszéltek továbbá az ott élőkkel is, akik megosztották történeteiket, amelyek mindegyike különleges.