Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjc4ODU7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 170040
[content] =>
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja egyik feladatául tűzte ki, hogy az utókor számára megörökítse a temetők magyar sírjainak aktuális állapotát, ezért 2011-től kezdve számos település temetőjét térképezte fel és készített adatbázist az ott nyugvók adatairól. A sírok felkutatása nagyon fontos, hiszen az idő múlásával, a leszármazottak esetleges áttelepülésével a nyughelyek elhagyatottá és gondozatlanná válhatnak. Legutóbb az ungvári Kálvária temető magyar sírjainak feltárása zajlott, ahol a főiskola 10 hallgatója és a kutatóközpont 5 munkatársa sikeresen rögzítette a közel 4,5 ezer magyar nevet. A főiskola diákjai kutatási gyakorlat keretében vettek részt a felmérésben. A helyszíni szemlét követően az a feladatuk, hogy a sírokról készült adatokat excel táblázatban rögzítik, ami tartalmazza az elhunyt nevét, születési- és halálozási adatait, a fejfán található egyéb feliratot, illetve a sír koordinátáit. A kutatások eredményei és az eddig feltérképezett temetők adatbázisa a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont weboldalán érhető el.
100 éve, 1923. június 7-én Munkácson iktatták be Bertók Bélát, az újonnan megalakult kárpátaljai református egyházkerület püspöki tisztségébe. Lényegében ezt a dátumot tekintjük ma az önálló Kárpátaljai Református Egyházkerület megalakulásának is. Ennek tiszteletére ünnepi programsorozattal készül az egyház és partner intézményei, így a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is, ahol a fennállás jubileuma kapcsán emlékkonferenciát tartanak. A konferenciát nyitó áhítattal kezdték, amin Zán Fábián Sándor a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, megköszönte a konferencia megszervezését, továbbá kiemelte, hogy a Trianont követő időszakhoz hasonlóan ma, is megpróbáltatások sújtják a református közösségeket, viszont mint akkor úgy ma is van reménységünk Istenben. A Rákóczi- főiskola számára a református egyház kiemelten fontos, hiszen nagy részt vállaltak abban, hogy az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás a főiskola formájában megalakulhasson. A plenáris előadásokon számos fontos történelmi pillanatot elevenítenek fel, ezt megelőzően levetítették a Károlyi Gáspár Református Egyetem által készített Reformátusok és Trianon című dokumentumfilmet, amely bemutatja azt, hogy milyen nehézségekkel kellet szembenéznie a Kárpát-medencei református egyházrészeknek. Kötelességünk, hogy minden történelmi évfordulóról megemlékezzünk, kivált kép a Református egyház sorsfordító momentumairól, emelte ki Szamborovszkyné Nagy Ibolya az emlékkonferencia főszervezője. Az egyházaknak minden egyes közösségben nagyon nagy szerepe van, kivált kép Kárpátalján a református egyháznak, amely záloga a magyarság megmaradásának a vidéken, emelte ki Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja. Az emlékkonferencia teret biztosított az egyház meghatározó történelmi személyiségeinek, mint Bertók Béla püspök, vagy más lelkipásztorok sorstörténeteinek bemutatására, továbbá azon politikai történésekkel is foglalkoztak, amelyek ellenére is létre tudott jönni az önálló egyházrész.
Október 18.-a kárpátaljai magyar oktatásügy számára piros betűs ünnep, hiszen 30 évvel ezelőtt ezen a napon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség együttes ülésén született meg az elhatározás, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik által biztosítva lesz itt a magyar nyelvű oktatás. Az elszántság és kitartás eredménye az lett, hogy ma már a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a helyi magyarság tudományos és kulturális fellegvára, az anyaországi támogatásoknak köszönhetően pedig égisze alatt számos nevelési-oktatási intézmény épült ki. A 30 éves évforduló megünneplése alkalomból gyűltek össze most a törekvés kezdeményezői, támogatói, tanárok és diákok a beregszászi főiskolán. Kezdetben a főiskola diákjai a Beregszászi Gimnázium épületében tanultak, oda jártak képzést tartani az anyaországi tanárok. A Rákóczi főiskola ma már Kárpátalja egyik legimpozánsabb épülete. De nem volt ez mindig így, hiszen amikor két évtizeddel ezelőtt az intézmény megkapta a várostól az egykori törvényszéki palota épületét, akkor szinte csak egy romhalmaz volt, tele szeméttel. Az épület felújítása 2002-ben az Illyés és az Apáczai Közalapítványok támogatásával kezdődhetett el. Miután ez a forrás mindössze a munka elkezdésére volt elegendő, ezért az intézmény vezetése úgy döntött: magyarországi és ukrajnai nagyvárosokhoz fordul, hogy támogassák a felújítást. A termeket végül az őket támogató önkormányzatokról nevezték el. Az intézmény 2003-ban vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét. Az indulásig vezető út rögös volt, de ahogy az ünnepség folyamán többször is fogalmaztak a kezdeményezők, az Isten a jó ügy mellé mindig oda áll. A harminc évvel ezelőtt, akkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként induló oktatásról, a kezdetekről és a folytatásról pódiumbeszélgetés keretében osztották meg emlékeiket a meghívott vendégek. A beszélgetést Debreceni Mihály, a TV21 Ungvár és az MTVA egykori kiemelt szerkesztője moderálta. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó hozzászólása során köszönetét nyilvánította ki a kárpátaljai magyarságnak, hogy nem adták fel és ennek megtartó eredménye lett. A pódiumbeszélgetésen Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának korábbi főosztályvezetője, Magyarország Beregszászi Konzulátusának egykori főkonzulja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Speciális Kihelyezett beregszászi képzéséhez kapcsolódó személyes élményeit osztotta meg. Az ünnepségen online formában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke mesélt arról, hogy a kezdetek kezdetén Budapestről Kijevbe, Kijevből Budapestre jártak állandóan azért, hogy el tudják érni a céljukat, de a kitartásuknak köszönhetően sikerrel jártak. A jubileumi ünnepségen Bocskor Andrea EU-s parlamenti képviselő és Fodor Gyula, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese a diákévekről osztott meg néhány gondolatot, hiszen ők az elsők között szavaztak bizalmat az akkor még épület nélküli főiskolának. Aki iskolát épít, az jövőt épít – tartja a mondás. Kárpátaljára ez kiváltképp igaz, hiszen az elmúlt harminc évben bebizonyosodott, hogy a beregszászi főiskola és annak szakiskolái nélkül, ma nem tartana ott a helyi magyarság közoktatási helyzete, ahol jelenleg tart.
Október 18.-a kárpátaljai magyarság számára piros betűs ünnep, hiszen 30 évvel ezelőtt ezen a napon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség együttes ülésén született meg az elhatározás, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást Kárpátalján. A legfőbb cél az volt, hogy olyan magyar ajkú tanárokat képezzenek, akik által később biztosítható lesz a magyar nyelvű oktatás a vidéken. Az elszántság és kitartás eredménye az lett, hogy mára már a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a kárpátaljai magyarság tudományos és kulturális fellegvára, az anyaországi támogatásoknak köszönhetően pedig égisze alatt több nevelői oktatási intézmény épült ki. A beregszászi főiskolán szervezett ünnepségen Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadóköszönetét nyilvánította ki a kárpátaljai magyarságnak, hogy nem adták fel és ennek megtartó eredménye lett.
A Collegium Talentum tehetséggondozó program feladata a külhoni magyar értelmiség-nevelés és utánpótlás támogatása, ahová most tartottak felvételit a kárpátaljai jelentkezők számára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2016-tól, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Rákóczi főiskola védnöksége és szakmai döntései alapján a budapesti Sapientia Hungariae Alapítványt bízta meg a Collegium Talentum program lebonyolításával. A pályázaton sikeresen szereplők egyénenként ösztöndíjban, konferencia részvételi- és nyelvvizsgaköltség-támogatásban, képzések, szakmai és nemzeti identitást erősítő programok biztosításában, tutoraik pedig honoráriumban részesülhetnek.
Fejezetek a harminc éves beregszászi magyar színház történetéből.
Immár negyven éve az ENSZ Turisztikai Világszervezete kezdeményezésére szeptember 27-én ünneplik a Turizmus Világnapját. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszéke a szakmai világnap tiszteletére előadással és képkiállítással egybekötött rendezvényt szervezett. Kárpátalján, az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kap a turizmus. Ennek tükrében a főiskola is kiemelt figyelmet fordít turisztikai képzések biztosítására. A turisztikai tanácsnál komolyan veszik a felkészülést, ennek jele az is, hogy jelenleg két Európai Uniós programjuk fut, és míg a ViaTisa projektjükben jelenleg is zajlanak a képzések, addig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel közös Élő Tájházak projekt révén jól halad a kiválasztott tájházak kialakítása és felújítása. A főiskola aulájában megtartott szakmai ünnep Horkay Sámuel előadásával zárult, melynek révén a jövő idegenvezetői betekintést nyerhettek a szakmai fogásokba, amelyek segítségével bárki számára felkelthető az érdeklődés vidékünk történelme és kultúrája iránt.
Ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a Kárpátaljai Magyar Líceum első ünnepélyes tanévnyitója. A hagyományteremtő céllal szervezett eseményre a Nagyszőlősi Római Katolikus Templomban került sor. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kezdeményezésére létrehozott Líceum a 2023/2024-es tanévben öt helyszínen – Beregszászon, Nagyszőlősön, Péterfalván, Nagydobronyban és Kisgejőcön nyitotta meg kapuit a 9. vagy 10. osztályt befejezett diákok előtt, hogy biztosítsa számukra az anyanyelvű oktatást és az érdeklődésüknek leginkább megfelelő szakirányú képzést. Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója felszólalásában kiemelte, a jövőbeli cél, hogy az intézmény minél több településen elérhető legyen. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ünnepi köszöntőjében a Líceum alapítói felelősségtudatát emelte ki és köszönetet mondott a szülőknek, hogy az újonnan létrehozott intézménybe iratták be gyermekeiket.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a 2023–2024-es tanévben ösztöndíj pályázatot hirdetett a Kölcsey Ferenc Szakkollégiumban való részvételre. A szakkollégiumi programot azzal a céllal hozták létre, hogy a fiataloknak még több tudományos tehetséggondozó lehetőséget biztosítsanak, valamint szakmai támogatást nyújtsanak a főiskola hallgatói számára, ezáltal is elősegítve a résztvevők szakmai-kutatói fejlődését. A programban résztvevő hallgatóknak különböző műhelyekben kell résztvenniük, amelyek közül kötelező a kisebbségtudományi műhely, további 7 pedig egyénileg választható. A szakmai fejlődés mellett, a szakkollégium ösztöndíjat és természetesen lakhatást is biztosít a felvételt nyert 34 hallgató számára. A szakkollégiumot a Rákóczi főiskola a Genius jótékonysági alapítvánnyal közösen hozta létre. A programra azok a fiatalok jelentkezhettek, akik legalább 4-es átlaggal rendelkeznek az előző lezárt félévek alapján. A főiskola számos lehetőséget biztosít a hallgatók számára, tehetségük kibontakoztatására és fejlesztésére, amit a fiatalok rendszeresen ki is használnak. A szakkollégiumba történő jelentkezés a felvételivel lezárult.
A hagyományokhoz híven ökumenikus Istentisztelettel kezdődött meg a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében. Az évnyitónak a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása Római Katolikus templom adott otthont, ahol a történelmi egyházak képviselői mellett a főiskola valamint a KMKSZ vezetése köszöntötte a megjelenteket. Az intézménybe idén 111 fiatal nyert felvételt, összességében pedig több mint 340 diákkal kezdik el a tanév. Az oktatási rendszer átalakulása miatt a felsőfokú szakképzési intézetben is történtek változások, többek között az intézmény elnevezésében is, hiszen az elmúlt években szakgimnáziumként szerepelt, emellett módosították egyes szakok elnevezését is. Mint elhangzott az országos követelményeknek teljes mértékben megfelelnek, az intézmény vezetői pedig reményüket fejezték ki, hogy a tanév során minden rendben fog zajlani és végig jelenléti oktatásban tanulhatnak versenyképes szakmákat a fiatalok.
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (1 Oldal)
